Tolnai Népújság, 2001. június (12. évfolyam, 127-151. szám)
2001-06-20 / 142. szám
UH 2001. Június 20., szerda HAZAI TÜKÖR 3. OLDAL A szavazások A szavazások napja volt a tegnapi a parlamentben. A T. Ház mielőtt megkezdte volna nyári szünetét, megalkotta a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényt, közismert nevén a státustörvényt. Döntött az önkormányzati igények rendezéséről is a gázközművagyonnal kapcsolatban. Lapzártánk után került sor az élelmiszerekről, a Magyar Nemzeti Bankról, a kulturális örökség védelméről szóló törvény módosítására, illetve a büntető törvénykönyv, a sportról szóló és a felsőoktatási törvény kiigazítására. A köztársasági elnök javaslatára az állampolgári jogok négy országgyűlési biztosa közül hármat megválasztott. Frakciók mérlege Munkatársaink az utolsó ülésnapon a frakciók képviselőit kérték, hogy vonják meg a tavaszi ülésszak mérlegét. SZÁJER JÓZSEF, a Fidesz MPP frakció- vezetője: Az egészségügyi törvénymódosítások és a környezetvédelmi jogharmonizációs fejezet parlamenti lezárását tartom az eltelt fél év legfontosabb eredményének. Előbbit azért, mert folytatódhat a miniszter szabta lendületes reform, utóbbit pedig azért, mert hazánk számára ez volt a legnehezebb uniós fejezet. Büszkék vagyunk arra, hogy a kormánycélok megvalósításához biztos hátteret teremtettünk, s ha a jogharmonizáció folytatódik, akkor a jövő év elejére sikerül teljesítenünk a kormányprogramot. Elégedettek azonban még így sem lehetünk, mert a forráshiánnyal küszködő önkormányzatok és a kórházak problémáira is megoldást kell találnunk. NAGY SÁNDOR MSZP frak cióvezető: Az Országgyűlés tavaszi ülésszaka is bebizonyította, hogy a háromhetenkénti plenáris üléseken nagyon nehéz nagy számú, nagy terjedelmű törvényeket alaposan, körültekintően előkészíteni és elfogadni. A parlament . legnagyobb fiaskójának tartom, hogy ebben a fél évben nem született a mezőgazdaság, a vidék ügyében egyetlen olyan döntés sem, amely az ágazatot előrébb vinné. SZENTGYÖRGYVÖLGYI Péter, az FKP frakcióvezetője: Rendkívüli jelentőségű a kétéves költségvetési törvény elfogadása, hazánkban ilyen még nem fordult elő. Ehhez képest másodlagos, de nagyon fontos a többi jogszabály is. Ilyen volt például a családokat, a gyermekvállalást segítő rendelkezéscsomag. Nagyon fontos lenne a Nemzeti Földalapról szóló, az uniós csatlakozások kapcsán a földkérdést rendező, vagy a családi gazdaságokról szóló jogszabályok megalkotása, illetve megszavazása. LENTNER CSABA MIÉP-es képviselő: Az elmúlt fél év törvénykezési folyamata az Európai Uniónak való minél gyorsabb megfelelés jegyében telt el. A múlt év végén elfogadott kétéves költségvetési és adótörvények azt is jelenthették volna, hogy a 2001-es esztendő nyugodalmas év lesz. Ez azonban nem így történt, mivel a kormány az idén tavasszal máris -egy átfogó adójog-harmonizációs törvénycsomaggal lépett a parlament elé. BÉKI GABRIELLA SZDSZ es képviselő: A legfőbb kudarcnak azt tartjuk, hogy az elmúlt időszak botrányos eseményei kapcsán nem sikerült parlamenti vizsgálóbizottságok felállítását elérnünk. Sikerünk között könyvelhettük el a fogyatékosok pénzbeli ellátásának növelésére tett erőfeszítéseinket, amit a kormányzó pártok is támogattak. Az elmúlt fél év legnagyobb parlamenti fiaskói között a foglalkoztatási törvény módosítását, a státustörvény elhibázott megoldásait és az ombudsmanok (állampolgári szószólók) személyének kiválasztását említem. Az MDF részéről lapunknak senki sem kívánt nyilatkozni a parlament most véget ért ülésszakának tanulságairól. napja a parlamentben Ombudsmanok: négyből Kaltenbach Jenő, a kisebbségi jogok biztosa Lenkovics Barnabás, az állampolgári jogok biztosa Takács Albert, az állampolgári jogok biztosának helyettese Ő volt az elmúlt hat évben is a kisebbségi biztos. A jogi egyetemet Szegeden végezte 1975- ben. A Friedrich Ebert Alapítvány ösztöndíjasaként Németországban írta kandidátusi disszertációját. A József Attila Tudományegyetem tanszék- vezetői székét 1990-ben váltotta fel az Alkotmánybíróság főtanácsosi pozíciójáért. 1995-ben választották meg a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosává. 1950. július 26-án született Rakamazon. Tanulmányait az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán végezte, 1974-ben szerzett diplomát „summa cum laude” minősítéssel. 1992-től az állam- és jogtudomány kadidá- tusa és az MTA köztestületi tagja. 1974-től tanít az ELTE ÁJK Polgári Jogi Tanszékén. 1996-tól tanszékvezető tanár az ELTE győri kihelyezett tagozatán, ahol megszervezte a polgári jog oktatását. 1998-tól négy évre elnyerte a Széchenyi Professzori Ösztöndíjat. 46 éves, Kecskeméten született. 1979-ben a József Attila Tudományegyetemen szerzett jogi diplomát, majd Budapesten az ELTE Bölcsészettudományi Karán szociológiát hallgatott, ezt a diplomáját 1985-ben kapta kézhez. ■ Az állam-és jogtudományok kandidátusa, kutatási területe az alkotmány és államigazgatási jog, az emberi jogok. A Budapesti Államigazgatási Egyetem és a miskolci tanszék vezetője, emellett több felsőoktatási intézmény meghívott előadója. Politika alku eredményeként az Országgyűlés tegnapi, rendkívüli ülésnapján döntöttek a képviselők az állampolgári jogok biztosának és helyettesének, valamint a kisebbségi szószóló személyéről. Az adatvédelmi biztosnak jelölt jogász azonban nem kapott bizalmat. Az új ombudsmanok személyéről folyó több hónapos pártközi huzavona után a köztársasági elnök jelöltjeiről szavaztak a képviselők. Először csak az általános biztosról döntöttek, a Fidesz a szavazás eredményétől tette függővé, hogy a szocialisták által támogatott Takács Albertet frakciójuk támogatni fogja-e. Végül megkapta a szükséges szavazatot Lenkovics Barnabás, akit a következő hat évben az, állampolgári jogok országgyűlési biztosaként tarthatunk számon. A második körben az általános biztos helyetteséről, az adatvédelmi biztosról, valamint a kisebbségi szószóló személyéről döntöttek a Flázban. A titkos szavazáson mind Takács Albert helyettes ombudsman, mind pedig Kaltenbach Jenő kisebbségi biztos megkapta a képviselők kétharmadának támogatását. Maczonkai Mihályt a szocialisták szakmailag nem találták alkalmasnak arra, hogy adatvédelmi biztos legyen. Az ellenzéki párt támogatásának hiányában a jelölt nem kapta meg a szükséges szavazatot. HORVÁTH MAGDOLNA három Maczonkai Mihályt a szocialisták szakmailag nem találták alkalmasnak arra, hogy adatvédelmi biztos legyen. RÉSZLET A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYÁBÓL Az állampolgári jogok ország- gyűlési biztosa és a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa 32/B.§ (1) Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának feladata, hogy az alkotmányos jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltassa, és orvoslásuk érdekében ártalános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményezzen. (2) A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának feladata, hogy a nemzeti és etnikai' kisebbségi jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltassa, és orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményezzen. (3) Az országgyűlési biztos eljárását a törvényben meghatározott esetekben bárki kezdeményezheti. (4) Az állampolgári jogok, illetőleg a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosait a köztársasági elnök javaslatára az Ország- gyűlés a képviselők kétharmadának szavazatával választja. Az Országgyűlés egyes alkotmányos jogok védelmére külön biztost is választhat. Státustörvény a nemzeti közösségért 306 igennel, 17 nemmel és 8 tartózkodással elfogadta a parlament a státustörvényt, ami jelzi az össznemzeti konszenzust - méltatta a törvényt Martonyi János külügyminiszter tegnap. A külügyminiszter a továbbiakban elmondta: „Egyre szélesebb körben meg tudják érteni a filozófiánkat, miszerint vannak más közösségek is, mint az állam. A XXI. században a nemzetközi kapcsolatok és az integráció során nem a mindenható állam, a területileg meghatározott főhatalom lesz az egyetlen szereplője az életnek. Vannak más összetartozások, lokális, regionális és kulturális közösségek is tehát, amelyeket el kell ismerni, és vannak olyan nemzetek, amelyek adott esetben nem egy állam keretei között élnek. A jövő Európája ilyen sajátos rendszerből fog ösz- szeállni. Romano Prodi nemrég azt mondta Budapesten, hogy az Európai Unió a kisebbségek közössége. Én úgy alakítanám át ezt a kijelentést, hogy nem lesznek többségek és kisebbségek, hanem Európa a közösségek közössége lesz. Eloszlatom a szomszédpolitikával kapcsolatos aggodalmakat, mert meggyőződésem, hogy a törvény erősíteni fogja a regionális együttműködést és a stabilitást. A Magyar Állandó Értekezlettel és a Határon Túli Magyarok Hivatalával közösen szeretnénk kidolgozni a végrehajtási rendeleteket, s együtt kívánunk működni a szomszédos országok kormányaival is. Lesznek, akik kevésnek tartják az eredményt, míg mások azzal érvelnek, hogy sokba fog kerülni ez hazánknak. Ezzel együtt történelmi jelentőségű a törvény, mert a nemzeti közösség létezését ismeri el. CSERNYÁNSZKY JUDIT Döntés az üzletrészekről Elkészült a parlament őszi menetrendje ________________________Háttér________________________ A Postáé a Postabank A Posta tulajdonába kerül a Postabank - jelentette be tegnap a kormányülést követben Varga Mihály pénzügyminiszter. A kormány döntött a őszi törvénykezési „menetrendről” is. A pénzügyminiszter elmondta: a Postabank állami tulajdonban lévő összes részvénye, azaz az állami tulajdoni hányad száz százaléka a Magyar Posta tulajdonába kerül. Elsőként a 33 százalékos Postabank részvénycsomag kerül át a Pénzügyminisztériumtól a Közlekedési és Vízügyi Minisztériumhoz, amelyet az apportként ad- tovább a Postának. Borókai Gábor szóvivő bejelentette: a kormány jóváhagyta az őszi törvénykezési menetrendet. A parlament őszi ülésszakán 33 törvény módosítása, ületve új elfogadása szerepel. A T. Ház asztalára kerül a vízgazdálkodásról szóló törvénymódosítás, a rádiózásról és televíziózásról, a gyermekek védelméről, a gyámügyi igazgatásról, a gyógyszerellátásról, a szociális ellátásról szóló törvények módosítása. A kormány foglalkozott a nyugdíjasok külső üzletrészével is. Ez a vagyon jelenleg 55-60 milliárd forinra becsülhető. A nyugdíjasok üzletrészével kapcsolatosan a kormány azt az álláspontot alakította ki, hogy a külső üzletrészek megvásárlásához hasonló technikával rendezné a helyzetet. Ugyanaz a kft., amelyet Magyar Fejlesztési Bank és az ÁPV Rt. hozott létre, ad majd vételi ajánlatot a tulajdonosoknak. ÚJVÁRI GIZELLA. A közelmúltban a pénzügyi törvénymódosító-csomagban az Országgyűlés jóváhagyta, hogy a Magyar Posta akár 100 százalékos tulajdonrészt szerezzen a Postabankban. A hitelintézeti törvény módosítása a Magyar Postát kivonta a korábbi tulajdonkorlátozás alól, az egyetemes postai szolgáltató társaságot olyan jogokkal hatalmazza fel, amelynek értelmében a Posta a magyar állam, a hitelintézetek, a biztosítók, illetve a befektetési társaságok és a pénzügyi holdingok mellett jogot szerezhet arra, hogy a minden másra érvényes 15 százalékos határnál nagyobb arányban szerezzen tulajdonjogot valamely bankban. A Postabank ez év április 13-ai éves rendes közgyűlésén a hitel- intézet új vezérigazgatója Hegedűs Gyula lett, aki előzőleg a Magyar Posta Rt. elnök-vezérigazgatói főtanácsadója volt. A bank elnöke Madarász László maradt. A közgyűlés döntése értelmében a 11 tagú igazgatóságba öten kerültek a Magyar Postától, hárman a Postabank Rt.-től. A kilenctagú felügyelő-bizottságban ketten képviselik a Magyar Postát, hárman a Postabankot. A Postabank és Takarékpénztár Rt. áprilisi közgyűlésén a részvényesek 177 millió forintos mérleg szerinti nyereséggel fogadták el az elmúlt évi mérleget. A mérleg szerinti eredményt teljes egészében az eredménytartalékba helyezte a bank. A hitelintézet mérlegfőösszege az elfogadott mérleg alapján tavaly 331,11 milliárd forint volt, az adózás előtti nyereség pedig 341,66 millió forintot tett ki. Az előző 1999-es évet a bank 329,82 milliárd forintos mérlegfőösszeggel zárta, akkor a mérleg szerinti nyereség 282,22 millió forint volt, az adózás előtti nyereség pedig 1999. december 31-én 913,62 millió forintot tett ki. Az elemzők azt várják, hogy a Posta a következő közgyűlésén személyi változásokat hajt végre a hitelintézet vezetésében, és ezzel teljesen átveszi a Postabank irányítását. A közelmúltban az OTP Bank Rt. vételi ajánlatott tett a Postabankra, ám a 27 milliárd forintot az állam kevésnek találta, az üzlet nem köttetett meg. Független szakértők szerint az, hogy a Postabank a Postához kerül, mintegy 50 milliárd forintjába kerül majd az államnak. UTAZIK A KORONA. Paskai László bíboros, prímás, eszter- gom-budapesti érsek kérésére a Szent Korona Testület hétfői ülésén hozzájárult ahhoz, hogy augusztus 15-én, Nagyboldogasszony ünnepén a Szent Koronát Esztergomba szállítsák, és annak jelenlétében kerüljön sor az állami és egyházi ünnepségekre. A köztársasági elnök sajtóirodája kedden közleményben adott tájékoztatást a Szent Korona Testület előző napi üléséről. HELYCSERE. Szentgyörgy- völgyi Péter kisgazda frakció- vezető kedden bejelentette Áder Jánosnak, az Országgyűlés elnökének, hogy az FKGP képviselőcsoportja visszahívja Torgyánné Cseh Máriát a parlament nemzetbiztonsági bizottságából. A frakcióvezető elmondta: helyére "Lengyel Jánost delegálják a nemzetbiztonsági testületbe. Hozzáfűzte, a cserét 21 képviselő aláírásával írásban kezdeményezte. A frakcióvezető bejelentette azt is: Torgyánné Cseh Mária a számvevőszéki bizottságba kerül. EMLÉKNAP. A nemzeti emlék- uap alkalmából a Belügyminisztérium vezetősége ünnepségen idézte fel a tíz évvel ezelőtti eseményeket, az utolsó orosz katona országból való távozásának időszakát kedden, Budapesten. Az Országgyűlés a közelmúltban fogadta el az ország szabadsága visszaszerzésének jelentőségéről szóló törvényt. Ebben az utolsó orosz katona Magyarországról távozása emlékére a parlament minden esztendőben június 19-ét nemzeti emléknappá nyilvánította. VENDÉGLÁTÁS. Kihelyezett frakcióülést tartott az FKGP parlamenti képviselőcsoportja a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban hétfőn - jelentette be a képviselő- csoport sajtóirodája kedden. A tájékoztatás szerint a frakció kezdeményezésére látta vendégül a képviselőcsoportot Vonza András agrárminiszter, aki tájékoztatta a képviselőket a minisztériumban folyó munkáról. ORSZÁGOS FELMÉRÉS. A következő tanévtől az iskolák első, ötödik és kilencedik évfolyamán a diákok matematikai, illetve olvasási, szövegértési készségeit mérő országos reprezentatív felmérés indul, amelynek célja, hogy az intézmények helyi szinten is megfelelő adatokkal rendelkezzenek - közölte tegnap Sió László, az Oktatási Minisztérium kabinetfőnöke. A vizsgálatokra, az országos mérési és értékelési rendszer kialakítására 250 millió forintot különítettek el. BETONRÉTEG. Az M3 as autópálya Füzesabony-Polgár közötti, 61,5 kilométeres épülő szakaszán június végén elkezdik a soványbetonréteg felhordását - közölte Turgyán Tamás, a Magyar Autópálya-építő Konzorcium (MÁK) szóvivője kedden. Hozzátette: jó ütemben haladnak a munkálatok, lemaradás nincs, így a tervnek megfelelően jelenleg 40 százalékos az autópálya-szakasz készültsége, s 2001. végére elérik a 70 százalékot. ELNAPOLT PER. Elnapolta a Budaörsi Bíróság kedden annak a pernek az első tárgyalását, amelyet Demeter Ervin, a nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter és édesapja, Hajdú Demeter Dénes indított Keller László szocialista országgyűlési képviselő ellen egy parlamenti felszólalása kapcsán. Hajdú Demeter Dénes és Demeter Ervin azért indított pert Keller László ellen, mert a képviselő felszólalásában azt sejtette, hogy Hajdú Demeter Dénes részt vett a hungarista mozgalomban. __■ i é i
