Tolnai Népújság, 2001. június (12. évfolyam, 127-151. szám)

2001-06-16 / 139. szám

Tolnai Népújság 2001. Június 16., Szombat Hétvégi Magazin 9. OLDAL Nyolc évig csak jelest kapott Díszoklevelet kapott az iskola legjobb tanulója Ritkán akad arra példa, amikor egy kisdiák az általános iskola nyolc éve alatt mindig maximálisan tudta a fel­adatát, ötösnél rosszabb jegyre sosem felelt. Bitai Tamás, a szekszárdi Dienes általános iskola végzős tanulója ilyen, ezért a szép teljesítmé­nyért az iskola díszoklevelét vette át. Szekszárd Bitai Tamás 14 éves, a tanulás mellett na­gyon szeret focizni és kézilabdázni is. Kishú- ga, Tímea most hatodik osztályos, ő a kész­ségtárgyakból átlagon felüli tehetség.- Tamás, mennyit tanultál átlagosan egy-egy nap azért, hogy mindig, minden tantárgyból a legjobb jegyet érd el?- Ez változó, van amikor bele kel­lett húzni a tanulásba, de általá­ban nem okozott különösebb gondot. Minden tantárgy a ked­vencem, és magyarból, matekból, fizikából, németből, történelem­ből, földrajzból országos tanul­mányi versenyeken is részt vet­tem, és ha már ott voltam, mind­egyikből az elsők között végez­tem. A mi osztályunk nagyon jó kis társaság volt abból a szem­pontból, hogy összetartók va­gyunk és nagyon jó tanulók, igaz a tanárainknak is sokat köszönhe­tünk.- Ezzel a szép kitüntetéssel véget is értek az általános iskolás évek. Ősszel melyik iskolá­ban folytatod majd a tanulást? Bitai Tamás- Bonyhádra készülök, a refor­mátus gimnáziumba. Nagyon várom már az őszt, mert sok új dolog kezdődik majd az éle­temben. Kollégistaként elő­ször leszek távol a szülői ház­tól és önállóan kell majd gon­doskodnom magamról. Két- három személyesek a kollégi­um szobái, remélem jó kis tár­saság jön majd össze ott is.- Addig még a nyári vakációt is el kell tölteni valahogyan, neked milyen terveid vannak a következő hónapokra?- Nagy terveim nincsenek, na­gyon szeretek a nagymamámnál lenni, Iregszemcsén. De szeretek olvasni és focizni, kézilabdázni is. mauthner Negyvenegy éve szolgálják a híveket Lelkipásztorok találkozója a belvárosi plébánián Szomor Tamást, Winkler Józse­fet, Gerendás Lajost és Kovács Fe­rencet - beszéltek, végül számba vették azokat a tanítványaikat, Dombóvár Győrben 1960 júniusában húsz diakónust szentelt pappá a pécsi, a szombathelyi, a székesfehérvári és a helyi egyház­megye püspöke. A fiatal lelkipásztorok akkor megfogad­ták, hogy amíg élnek, addig minden évben találkoznak. Az idén Farkasdi András apát, az Arany János téri nagytemp­lom esperese volt a házigazda. Újdombóvár plébánosa, Kle- mentsits Károly tiszteletbeli es­peres, Kimle plébánosa, Kovács Miklós, Zalaháshágy plébánosa, Kolbert Mátyás kiérdemesült es­peres, Németkér plébánosa és a vendéglátó gratulált Szekeres Já­nos kanonoknak, akit nemrégi­ben dr. Dávid Ibolya igazságügy miniszter „A büntetés-végrehaj­tás hűséges szolgálatáért”-díjjal tüntetett ki a sopronkőhidai bör­tönben tíz éven keresztül végzett főlelkészi munkájának elismeré­seként. A papok azután felidéz­A plébánián nyolcán jöttek össze, kilencen betegségük és külföldi tartózkodásuk miatt nem tudtak jelen lenni, hárman pedig már el­távoztak az élők sorából. Először rájuk emlékeztek, majd hálaadó szentmisét mondtak, melyen mintegy kétszáz hívő vett részt. Az ünnepi ebéd előtt Varga Ist­ván nyugdíjas plébános, Németh Gyula címzetes prépost, a Győri Püspökség irödaigazgatójá, Mol­nár Ottó tiszteletbeli esperes, A papok hálaadó szentmisét mondtak az Arany János téri nagytemplomban ték diákéveiket, majd egykori kedvenc tanáraikról - többek kö­zött Cserháti Józsefet, Hegyi Lászlót, Hergerőder Miklóst, akik közül Bíró László ma már segédpüspökként tevékenykedik, kilencen pedig plébánosként szolgálnak.________________-gr­Jutalom a nyerteseknek A lapunk internetes honlapján - www.tolnainepujsag.hu - meghir­detett érettségi tabló-versenyt a szekszárdi I. Béla Gimnázium 12/A., valamint a tolnai Sztárai Mihály Gimnázium 12/A. osztálya nyerte. A jutalmat a két osztály képviselői szerkesztőségünkben tegnap vették át. A megmaradt lelkeket is gondozni kell- Kezdjük az elején, mi a fel­adata a zsinatnak?- A zsinat a Magyarországi Evangélikus Egyház törvényho­zó és a jogszabályok összhangját felügyelő szervezete. A zsinat fel­adata többek között, hogy törvé­nyeket alkosson, azokat módosít­sa, kiegészítse, illetve hatályon kívül helyezze, ügyeljen az egy házi törvények teljességére. Munkáját hat évenkénti ciklu­sokban végzi, két elnöke és két alelnöke van egy-egy lel­készi és nem lelkészi sze­mély.- Önt idén választották er­re a felelősség- teljes posztra.- A déli egy­házkerület képvi seletében lettem' a zsinat világi alelnöke, ami nagy Névjegy: Andorka Árpád (52 éves) Beosztása: a KSH Tolna Megyei Igazgatóságának főmunkatársa Tíz éve Tolna-Baranya evangéli­kus egyházmegye felügyelője, idén februárban a zsinat alelnök- évé választották. Nős, felesége gyógyszertári asz- szisztens, fiúk egyetemi hallgató, a család Szekszárdon él. megtiszteltetés, volt .szántómra, hiszen olyan elődeim voltak, mint Andorka Rudolf vagy Haffenscher Károly. Jelölésem­ben és megválasztásomban bizo­nyára szerepet játszott, hogy tíz éve vagyok a Tolna-Baranya evangélikus egyházmegyék fel­ügyelője, végzem a munkámat lelkiismeretem szerint a legjob­ban.- Ezen kívül gondolom közre­játszott az is, hogy édesapja nagy tiszteletnek örvendő evangélikus lelkész volt.- Valóban, édesapám 1939-től 1980-ig a kétyi gyülekezet evan­gélikus lelkészeként dolgozott. Amikor édesanyámmal a faluba kerültek, 1300 evangélikus volt a községben, a kitelepítések után 70 fő maradt. Több nyelven be­szélő, nagy műveltségű lelkész volt édesapám, hívták többször, máshová, városba, de ő mindig Beszélgetés Andorka Árpáddal, az evangé­likus zsinat alelnökével hű maradt a kis falu­hoz, mert azt val­lotta, hogy a pásztornak nem szabad magára hagy­nia a nyáját, a megmaradt lelkeket is gondozni kell. Munká­jában leghű­ségesebb társa az édesanyám volt, akinek megvolt az a különleges képessége, hogy a szűkös anyagiak el­lenére olyan otthont tudott teremteni, ahol nagy bol­dogságban és szeretetben éltünk.- Milyen feladatokkal szembesült, mióta a zsinat alelnöke lett, mi az, ami­vel jelenleg foglalkoznak?- Számtalan megoldás­ra váró feladat van, ami­ken folyamatosan dolgo­zunk, az egyik ilyen az át­világítási törvénnyel! kapcsolatos. A másik kiemelt feladat a válasz­tási törvények megreformálása, olyan törvény alkotása, ami min­denki számára érthető és meg­könnyíti a lelkészek munkáját, akik nem jogászok. Ezen kívül nagyon fontosnak tartom, hogy megtörtént a kap­csolatfelvétel a; történelmi egyhá­zak hasonló szintű testületéivel és a külföldi testvéregyházakkal, elsősorban a bajorországival.- Milyen lekötöttséget jelent a zsinat alelnökének lenni?- Hatalmas lekötöttséget, ha­vonta öt alkalommal tanácsko­zik az elnökség, ezen kívül ne­gyedévenként van kétnapos zsi­nati ülés, de mindezt a munkát nem érzem megterhelőnek, na­gyon szívesen végzem, ha ezzel segítségére lehetek a gyülekezet­nek. F. KOVÁTS ÉVA Házat építettek a hőgyészi romák Kalákában készültek az áj otthonok Hőgyészen 38 cigány család, kétszázötven roma lakik. Ér­dekeiket a Cigány Kisebbségi Önkormányzat képviseli, amelyik ebben a választási ciklusban alakult és S taggal képviselteti magát a testületben. Az 1998-as önkormányzati válasz­tásokon alakult cigány kisebbségi önkormányzat igen aktív, elnökük Kovács János, aki egyben az Or­szágos Cigány Kisebbségi Önkor­mányzat Tolna Megyei koordiná­tora is. Az elnök legfontosabb fel­adatának a szociális, lakás problé­mák megoldását tekinti és csak ezután a kultúra ápolását.- Mint mindenütt az országban, Hőgyészen is a legnagyobb gon­dot a cigányoknak a rossz lakás- körülmények okozzák, ezért a ki­sebbségi önkormányzat erre for­dítja a legnagyobb gondot. Több ház felújítását végeztük Kovács Árpád, Farkas Zoltán képviselőtár­saim közreműködésével kaláká­ban, egymást segítve, az önkor­mányzat anyagi tá­mogatásával, egy öt és egy nyolc gyerme­kes cigánycsaládnak pedig új házat épí­tettünk -, mondta Kovács János maga is nemrég költözött új, kényel­mes, fürdő­szobás csa­ládi otthon­ba feleségé­vel és négy gyer­mekével egy kétszobás, komfort nélküli, önkormányzati házrész­ből.- Mivel foglalkoznak az itt élő romák?- Hőgyészen régóta élnek cigá­nyok, korábban toll, gyapjú, állat­bőrök gyűjtésével, kereskedéssel foglalkoztak, de volt köztük kö­szörűs is. Ezen kívül hagyománya van az itt élő romák között a sze­zonális munkáknak is, a hőgyészi cigányok nagy része ma is abból él, hogy hársfavi­rágot, diót, esetét szed és el­adja a felvásárlóknak.- Muzsikus cigányok van- nak-e Hőgyészen?- Ma ugyan nincs zenész az itt lakók között, bár a családokban a zene szeretete. Édesapám is muzsikus dinasztiából származott, mégis én és a hét testvérem már nem tanultuk meg tőle a zenélést, de azért van­nak akik tovább viszik a hagyományt. A Reménység Csil­lagai névre hallgató, hagyomány- őrző együttesünk 1994-ben ala­kult meg és azóta számos sikert ért el. Rendszeresen fellépnek és nagy sikert aratnak a gitárkíséret­tel előadott cigány táncokkal, éne­kekkel nem csak a községi ren­dezvényeken, hanem az ország más településein is.- Mint a cigány kisebbségi ön- kormányzat vezetője, miként von­ná meg az elmúlt három év mérle­gét?- A legfontosabb a közösségi összetartás, vállalni kell önma­gunkat, hovatartozásunkat min­den örömével és nehézségével együtt. Ezen kívül a cigányság­nak helyi és országos szinten is nagyobb anyagi lehetőségekre lenne szüksége, jó lenne ha a ki­sebbségi önkormányzat nem­csak működésre kapna pénzt, hanem kiterjedtebb jogosítvá­nyai is lennének. Célszerű lenne az is, ha a Lungo Drom szervezet önálló párttá alakulna, így a ci­gányság nem lenne annyira kité­ve más pártok politikai versengé­seinek. f. kováts éva Roma lakás felújítás előtt.. és utána FOTO: BAKÓ JENŐ i I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom