Tolnai Népújság, 2001. június (12. évfolyam, 127-151. szám)

2001-06-14 / 137. szám

■■■ 2001. Június 14., csütörtök TERÜLETFEJLES ZTÉSI TÁRSULÁ S 7. OLDAL Szekszárd Megyei'Jogú Város és Városkörnyéki Önkormányzatok Területfejlesztési Társulása A társulás székhelye: Zomba, Fő tér 1. Tiszteletbeli elnök: Szulimán Ferenc Zomba község polgármestere Ügyvezető elnök: dr. Balás And­rás Szekszárd Megyei Jogú Város frakcióvezetője Koordinátor: dr. Fábián László körjegyző Az iroda címe: Szekszárd, Béla tér T Az iroda dolgozói: Lévai Zoltán SAPARD-manager, irodavezető Horváth Rudolf projekt-manager Tagjai: Alsónána: Cifra Ferenc Báta: Vöő József Bátaszék: Bognár Jenő Decs: Biczó Ernő Fadd: Kocsner Antal Fácánkert: Orbán József Felsőnána: Vaszari Dezső Harc: Horváth János Kéty: Bogos Ferenc Kistormás: Golyóbis Mihály Kölesd: Kocsis György Medina: Szalai László Murga: Ignácz Imre Őcsény: Guzsván István Pörböly: Gayer János Sárpilis: Hegedűs János Sióagárd: Háry János Szálka: dr. Sarkadi Sándor ‘ Szedres: Koleszár Mihály Szekszárd: dr. Balás András Tengelic: Nagy Ferencné Tolna: dr. Szilák Mihály Várdomb: Vilii Ferenc Zomba: Szulimán Ferenc A mikrotérségek neve és vezetője: Dél-Tolna Bátaszék és Kistér­sége: Bognár Jenő Bátaszék vá­ros polgármestere Sárköz-menti Önkormányzat­ok Társulása: dr. Szilák Mihály Tolna város polgármestere Zomba és Térsége Önkor­mányzatainak Területfejlesztési Társulása: Vaszari Dezső Felsőnána polgármestere. A társulás számlavezetője: a Zomba és Vidéke Takarékszövetkezet Összehangolt célkitűzések, térségi szintű programok A Szekszárd Megyei Jogú Vá­ros és Városkörnyéki Önkor­mányzatok Területfejlesztési Társulása elnöke dr. Balás András frakcióvezető.- Mutassa be Szekszárd térség önkormányzatainak területfejlesz­tési társulását!- A társulás 1996-ban alakult 25 települési önkormányzat részvéte­lével. Az összetétel rendkívül hete­rogén, egy megyei jogú város, két város, két nagyközség és 20 község önkormányzata alkotja. A társulás által átfogott teljes lakosságszám megközelíü a százezer főt, terület szerint lefedi Tolna megye több mint egyharmadát. A társulás taná­csában ^minden tagönkormányzat egy képviselővel és egy szavazattal rendelkezik.- Melyek a társulás által megfo­galmazott legfontosabb célkitűzé­sek?- A társulás célja, hogy össze­hangolja a térség önkormányzatai­nak területfejlesztési célkitűzéseit, ösztönözze az önkormányzatokat a hatékonyabb feladatellátás érde­kében koordinatív tevékenységre, biztosítsa a folyamatos területfej­lesztési tárgyú információáramlást, és bonyolítsa - elsősorban az ön- kormányzati - területfejlesztési pá­lyázatok előkészítését, elbírálását és megvalósítását. Ez évben a tár­sulás bekapcsolódott a SAPARD program fogadásának előkészítésé­be.- Milyen a társulás szervezeti­működési modellje?- A társulás alapvetően arra épít, hogy a területfejlesztés „zászlósha­jói" a városok, tehát elsősorban a három városnak kell folyamatosan kontaktusban lennie. A városok egyben egy kistérséget is képvisel­nek, melyet jól egészít ki Zomba térség település együtteste. Bátaszék és Tolna város polgár- mestereivel szinte napi munkakap­csolatban vagyunk a területfejlesz­tés területén. Mindkét városi veze­tő nemcsak profi politikus, hanem jól felkészült térségfejlesztési szak­ember is, így az együttműködés problémamentes. Ezt egészíti ki a zombai önkormányzat adminiszt­ratív és szakmai háttere, melyhez a területfejlesztési iroda irányítása is tartozik. Az irodában területfejlesz­tési mérnökök állnak nemcsak az önkormányzatok, hanem bárki rendelkezésére, aki a területfejlesz­tési-pályázati tárgykörben szeretne információt szerezni. Az iroda Szekszárdon a polgármesteri hiva­tal régi vármegyeházabeli szárnyá­ban működik.- Kérjük, adjon tájékoztatást a je­lenlegi, térségi szintű konkrét prog­ramokról!- A térség alapvető érdeke az, hogy a regionális szilárd hulladék­lerakóhely mielőbb megépüljön. E vonatkozásban a térség teljes tá­mogatását élvezi Szekszárd. Ugyancsak térségi szinten került előkészítésre a települési közvilágí­tási lámpatestek korszerűsítése. A fejlesztések révén a teljes tér­ség összes településének közvi­lágítása oly módon korszerűsö­dik, hogy a fejlesztés kiadásai a megtakarításból folyamatosan fedezhető. Most folyik az előké­szítése az önkormányzati intéz­mények épületeiben a belső vi­lágítási lámpatestek korszerűsítési programja előkészítésének, szin­tén pályázati források bevonásával - a Széchenyi Terv forrásainak be­vonásával. A napokban végre elindul a hat települést érintő teleház-program, melyben Pörböly, Várdomb, Sióagárd, Zomba, Felsőnána és Bogyiszló kap forrásokat annak megvalósításához. Szekszárdot érintően megkezdődött a város ide­genforgalmi centrumhely - a sétá­lóutca - kialakítására vonatkozó ta­nulmány összeállítása. Ugyancsak Szekszárd vonatkozású a Gemenci erdő komplex idegenforgalmi hasznosításá­nak vizsgálati projektje, to­vábbá a Szek­szárd-Dom-bori kerékpárút kialakí­tására vonatkozó tanulmány elké­szítése. A helyi 2001. évi fejleszté­sek - melyek a társulás közreműkö­dését is igénylik - megközelíti a fél­százat.- Milyen az önkormányzati terü­letfejlesztési társulások viszonya egymáshoz és a Tolna Megyei Terü­letfejlesztési Tanácshoz?- A megyében öt önkormányzati térségi társulás dolgozik. A kapcso­lat korrekt és egymást segítő. Ne­künk a dombóvári térséggel van rendkívül eredményes és figyelem­reméltó kapcsolatunk. Éppen e hó­nap 22-én fogadjuk a dombóvári kollégákat tapasztalatcserére. A Tolna Megyei Területfejlesztési Ta­nács az elmúlt években megszerez­te az önkormányzatok bizalmát. Korrekt támogatási rendszer mű­ködik, melyben kihangsúlyozódik SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ ÓVÁROS ÉS VÁROSKÖRNYÉKI ÖNKORMÁNYZATOK TERÜLETFEJLESZTÉSI -T Á R S U L Á S A az önkormányzati akarat. A tanács elnöke egyben a régiós tanács elnö­ke is, mely rendkívül sokrétű elő­nyökkel jár az önkormányzatok ré­szére.- Merre tart a jövő társulása?- A jövő útja az, hogy a terület- fejlesztő és egyéb társulások verti­kálisan és horizontálisan átszövik az önkormányzatok mindennapja­it, cselekvési lehetőségeit, alterna­tívát biztosítva nemcsak a fejleszté­si tevékenységükhöz, hanem min­den olyan önkormányzati tevé­kenységhez, mely közös megoldá­sa hatékonyabb feladatellátást eredményez. Kiemelt feladat: új munkahelyek létrehozása Sárköz-menti Önkormány­zatok Társulása Székhelye: Tolna Elnöke: dr. Szilák Mihály Tolna város polgármestere A társulás Gerjen, Fadd, Tolna, Szálka, Várdomb, Sióagárd, Bogyiszló, Őcsény, Decs és Sár­pilis községeket foglalja magá­ba. A programjaik megvalósítá­sa a térséget, így elsősorban az említett településeket érinti, de nincs kizárva a csatlakozás le­hetősége sem. A társulás elsődleges feladatá­nak tekinti a kistérségben élő la­kosok, köztük is a munkanélküli­ek, a megváltozott munkaképes­ségűek, a munkanélküliséggel halmozottan sújtott családok, és a térségben élő mintegy 4500 fős roma kisebbség megsegítését. Fel­tárja a munkaerő-kínálatot, annak bővítési lehetőségeit, hangsúlyt fektet az infrastruktúrális ellátott­ság, a helyi termékek piaci lehető­ségeinek bővítésére, valamint a bel- és külföldi befektetések feltét­eleinek feltárására. A meglévő és készülő fej­lesztési progra­mok összehangoltak, biztosítva a környező települések számára is az ehhez való csatlakozás lehető­ségét. A társulás kiemelt feladat­ként kezeli a régióban működő önkormányzatok, civil szerveze­tek, munkaadók együttműködési készségének fejlesztését, a meg­felelő információáramlást, új munkahelyek létrehozását, vala­mint forrás-bevonás lehetőségei­nek javítását. Elsőbbséget élveznek a fejlesztések A társulás tiszteletbeli elnö­ke Szulimán Ferenc, Zomba község polgármestere.- Milyen tényezők hatására ala­kult meg a társulás?- Az önkormányzati területfej­lesztési társulások megalakulásá­hoz a területfejlesztésről és a terü­letrendezésről szóló 1996. évi XXL Tv. adta a kezdeményezést, mely­nek eredményeként a Szekszárd térség önkormányzatai 1996. július 1-jén alapították a társulást. A köz­gyűlés a társulás első elnökének Fo­dor Miklóst, Szekszárd város akkori alpolgármesterét választotta. Én 1998 decemberében kerültem a tár­sulás élére.- Milyen feladatokat végzett el az elmúlt években a társulás?- Látni kell azt, hogy az önkor­mányzati forrásokat szinte teljesen felemésztették a működési kiadások, így az önkormányzatok jelentős fej­lesztéseket döntő többségben szinte csak területfejlesztési pénzeszközök bevonásával tudtak megvalósítani. A fejlesztések során elsőbbséget kap­tak a térségi szennyvíz-beruházások megvalósításának támogatása. így kapott jelentős támogatást Bogyiszló, Báta, Tengelic, Szedres és térsége beruházása. Emellett azon­ban az önkormányzati fejlesztések széles spektmmát felölelte a társulás által előkészített és valamilyen terü­letfejlesztési forrásból támogatott cé­lok. E körbe tartoztak az intézményi felújítási kiadások - óvodák, iskolák, művelődési házak, önkormányzati épületek felújítása - út- és járdaépíté­sek, ivóvíz-szolgáltatást szolgáló fej­lesztések. E támogatott fejlesztések száma az elmúlt években meghalad­ta a félszázat. Másrészt meg kellett kezdeni a térségi tervezési-progra­mozási feladatok előkészítését is. Ennek során készült el a térség terü­letfejlesztési koncepciója, valamint a területfejlesztés stratégiai és operatív programja. Ezzel egyidejűleg nyitot­tuk meg a szekszárdi irodát, mely­hez Szekszárd Város Közgyűlése je­lentős támogatást adott a helyiségek biztosításával. Pályázati úton és saját forrásból az elmúlt évben közel két­millió forint értékben vásároltunk számítástechnikai és irodatechnikai eszközöket, felszereléseket.- A térség az elmúlt évben kapcso­lódott be a SAPARD programba.- Ez a program az Európai Unió felzárkóztatási programja, mely­nek segítségével a következő évek­ben évente 13-20 milliárd uniós forrás érkezik a vidékfejlesztés­hez. Kistérségünk elsők között ké­szítette azt a vidékfejlesztési prog­ramját, mely e pénzek fogadását készíti elő. Ugyancsak e célt szol­gálja - igaz állami pénzek bevoná­sával - az önálló SAPARD mene­dzser foglalkoztatása.- Mi volt az elmúlt évék te­vékenységének legfőbb követ­keztetése?- Talán az, hogy a térség polgár- mesterei felismerték, hogy az önkor­mányzatok hatékonyabb működé­sének egyik módja a fejlesztési cé­lok és a rendelkezésre álló források optimális összehangolása. A jelen önkormányzati vezetői már térség­ben és összefogva gondolkoznak, és ezt preferálja a központi támogatási rendszer is.- Tiszteletbeli elnökként hogyan tudja segíteni a társulás munkáját?- Betegségem következtében egy időre kiestem az operatív munkából, másrészt a térségi vi­szonyok is megváltoztak azzal, hogy a városközpontú kistérségi és térségi modellek tudnak hosszú távon eredményeket el­érni. A társulást így a három vá­ros vezeti, melyhez Zomba meg­felelő adminisztratív és szakmai hátteret ad. Ma már ismét aktí­van részt veszek a mindennapi munkában, segítem a közös munkát több évtizedes tapaszta­latommal, konkrétan pedig az önkormányzatok kapcsolattartá­sáért és a társulás költségvetésé­ért vagyok a felelős, melyet igyekszem legjobb tudásom sze­rint ellátni. Kistérségi programok, falusi turizmus Zomba és Térsége Önkormányzatainak Területfejlesztési Tár­sulása. Székhelye: Felsőnána. Elnöke: Vaszari Dezső, Felsőnána polgármester. Koordinátora: dr. Fábián Lászlóné dr. Szulimán Zsuzsanna körjegyző. A társulás Harc, Zomba, Kéty, Felsőnána, Murga, Medina, Szed­res és Tengelic településeket ma­gába foglaló kistérség összehan­golt fejlesztése, közös terület és településfejlesztési programok ki­alakítása, fejlesztési tervek meg­valósításának koordinációja. A tagtelepülések polgármesterei al­elnöki feladatokat is ellátnak. A társulás a kistérség fejlesztése ér­dekében széleskörű együttműkö­désre törekszik a térségi terület- fejlesztési társulással és más ön- kormányzati területfejlesztési tár­sulásokkal. A megalakulást követően pályá­zatot nyújtott be a társulás a Tolna Megyei Területfejlesztési Tanács­hoz a Tolnai Hegyhát hasznosítási programjának kidolgozására. A pályázatot a tanács elfogadta és 3 millió forint vissza nem térítendő támogatásban, részesítette a kis­térséget. E program célja, egy olyan területhasználati rendszer kialakítása, amely természeti öko­lógiai környezeti adottságokon alapul, s így biztosítja a gazdasá­gos termelés előfeltételeit. A ter­melés hosszú távú fenntartása ér­dekében figyelembe veszi a kör­nyezet, a táj- és természetvédelmi követelményeket. Ezen túl szem előtt tartja a terület és vidékfejlesz­tés egyéb szempontjait - foglalkoz­tatottság, népességmegtartás, kul­turális értékek megőrzése stb. - hozzájárulva ezzel a vidéki térsé­gek harmonikus fejlődéséhez. A környezetvédelmi program minden tele­pülésre össze­állt, a kistér­ségre pedig el­készült a használati, ökológiai és tájfejlesztési prog­ram. A társulás elsősorban idő­szerű kérdésekkel foglalko­zik, és folyamatosan vizsgál­ja, értékeli a kistérség adott­ságait, információt szolgáltat a társulás tagjainak, pályáza­tokat készít tervei megvalósí­tásához. Folyamatban van a turisztikai program kidolgo­zása is, amely lehetőséget ad a falusi turizmus tervszerű fejlesztésére. A társulás céljai között sze­repel egy, települések össze­fogásán alapuló pályázat el­készítése, ahol még nem tör­tént meg a szennyvízhálózat kiépítése. Kommunikációs hálózat és táblarendszer Dél-Tolna Bátaszék és Kistérsége Területfejlesztési Önkor­mányzati Társulása. Székhelye: Bátaszék Elnöke: Bognár Jenő Bátaszék város polgármestere Térségfejlesztési menedzser: Kovács Imre. A Dél-Tolna Bátaszék és Kistérsé­ge Területfejlesztési Önkormány- zaü Társulás nyolc önkormányzat részvételével 2000. Január 1-jén jött létre azzal a céllal, hogy a mik- ro-térségi gazdaságfejlesztést tá­mogassa. Ezáltal lehetővé válik a térség felzárkóztatása gazdasági, szociális és mentális értelemben egyaránt. Alapító tagok Bátaszék, Báta, Alsónyék, Alsónána, Bátaapáti, Mórágy, Pörböly és Vár­domb önkormányzatai, az idén februárban csatlakozott Sárpilis és Őcsény. A társulásban közös gaz­dasági- és területfejlesztési felada­tokat látnak el és szoros kapcsola­tot tartanak fenn a bátaszéki szék­helyű Szövetség Dél-Tolnáért Egyesülettel, melynek szintén tag­ja a kistérség űz települése. A tér­ségfejlesztési iroda létrehozását 4 millió forintos, nyertes pályázat tette lehetővé. Számtalan nyertes pályázat fémjelzi a társulás tevékenységét. Az egyik ilyen nyertes munka az interaktív kommunikációs háló­zat tervezése, amely kiemelkedő fontosságú a térség számára. A hálózat kiépítése megte­remti a térség települései között az információáram­lás lehetőségét, modern technológiával. Ezáltal a térség önkormányzatai, a vállalkozók, a gazdasági életben résztvevők bővebb információhoz juthatnak a megyei, regionális és or­szágos pályázati kiírások­ról, illetve a mikrotérség turisztikai lehetőségeinek megjelenteté­séről. A háló­zat megvalósí­tásához a tár­sulás 2 millió forintot nyert. A kistérség tíz települése olyan egységes táblarendszer ki­alakítását határozta el, melynek megvalósításához 1 millió forin­tot nyert. A táblarendszer szer­vesen kapcsolódik a falusi turiz­mus, a borturizmus, valamint a lovas turizmus fejlesztéséhez és elősegíti a kistelepülések lakos­ságmegtartó erejét. A kistérség településeire érke­ző hazai és külföldi turisták egy­séges kivitelű információs és tá­jékoztató táblák alapján vehetik igénybe a különböző turisztikai szolgáltatásokat a mikrotérség tíz településén. Ezzel egy egysé­get képezve kitűnhet, hogy vala­milyen formában ezen telepü­lések hasonló vonzerővel ren- del-keznek. A könnyebb tájé­koztatás révén nő a vállalkozá­sok bevétele a falusi turizmus­ból, növekszik a látogatottság, s nem utolsósorban a települések tájékoztató rendszere európai szintre emelhető. Az oldal a Szekszárd Megyei Jogú Város és Városkörnyéki Önkormányzatok Területfejlesztési Társulás jóvoltából jelent meg.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom