Tolnai Népújság, 2001. június (12. évfolyam, 127-151. szám)

2001-06-13 / 136. szám

8. OLDAL G A L u A S A G I 2001. JÚNIUS 13., SZERDA T U KOR RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK 2001. június 12. Borsodchem 5 040Ft ű Fotex 226 Ft ű Matáv 833 Ft Á Mól 4125 Ft ű OTP 15 260 Ft ít Rába 1540 Ft Á Richter 16 305 Ft y Zalakerámia 2 090 Ft V BUX: 6771,75-1,39 % eltérés az előző záróértékhez képest BUX 7200 INDEX VI. 6-12-IG 1 { 1 1 1 .1 7100 6993,45 j6937,55 ) [ 1 7000 692*- 52 6866.9'! • ; 6900 \ 1 < l 6800 pont Szerda Csütörtök Péntek Hétfő Kedd AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 405,22 Cseh korona 7,34 Euró 249,11 Német márka 127,37 Osztrák schilling 18,10 Lengyel zloty 74,14 Svájci frank 163,63 Szlovák korona 5,79 USA-dollár 293,87 FELMENTÉS. A teljes igazgató­ságot visszahívta a Concordia Rt. éléről az FVM vezetése. A tárca az aratási felkészülés miatt határozott Így. Kisgazdavélemé­nyek szerint viszont a döntést rosszul időzítették. INTÉZKEDÉSEK. A földműve­lésügyi és vidékfejlesztési mi­niszter a közelmúltban áttekin­tette a SAPARD Hivatal működé­sét, eddigi tevékenységét. Indít­ványozta, hogy az Európai Unió javaslatának megfelelően, a töb­bi társországhoz hasonlóan há­romra szűkítsék az intézkedé­sek számát. Az FVM közlemé­nye szerint a hivatal feladata a mezőgazdasági vállalkozások beruházási támogatásával,' a mezőgazdasági termékek fel­dolgozásának és értékesítésének fejlesztésével, illetve a vidéki infrastruktúra fejlesztésével kapcsolatos ügyek intézése. ÚJ BÚZAFAJTÁK. Extra korai búzákkal gyarapította a fajtavá­lasztékot az MTA Martonvásári Mezőgazdasági Kutatóintézete; az újdonságokkal fajtabemuta­tón ismerkedhettek meg a kuta­tóintézet kísérleti parcelláin a Fejér megyei agrárszakemberek kedden. A három új búza - az Emese, a Dalma és a Mariska - nemcsak korai érése, hanem kiváló sütőipari értéke, bő hoza­ma, valamint kiváló betegség­ellenállása, télállósága és aszály­tűrése miatt is megnyerte a gazdák tetszését. MUNKAVÁLLALÓK. A Gazda sági Minisztérium számításai szerint a státustörvény kereté­ben évi 30-40 ezer munkavállaló érkezhet Magyarországra, már talán a következő évtől kezdve, és a három hónapig itt tartózko­dó munkaerő jelentősen enyhít­heti a magyar gazdaság ma már néhány területen fellépő munkaerőgondját - mondta Matolcsy György gazdasági mi­niszter a Munkaadók és Gyár­iparosok Országos Szövetsége keddi gazdasági fórumán a hatá­ron túli munkaerőre vonatkozó kérdésre válaszolva. KÖTVÉNYJEGYZÉS. Külföldi befektetők teljes egészében le­jegyezték a Magyar Fejlesztési Bank Rt. 450 millió euró értékű kötvényét - közölte a pénzinté­zet. A kötvény kamata 5,25 szá­zalék, megközelíti az állami kibocsátásét. Futamideje öt év, kamatozása fix. ■ Koncentráltan jön a külföldi tőke Csökkent a nemzetközi érdeklődés a magyar gazdaság iránt A külföldi érdekeltségű cégek megjelenése a fővárosban, illetve a megyeszékhelyeken jellemző koncentráltan a magyar gazdaság­ban. A tapasztalatok szerint a befektetők vonzzák egymást, így előnyt élveznek a már több nemzetközi érdekeltséggel rendelkező térségek. Összefoglaló _______________ A legfrissebb rendelkezésre álló adatok szerint 1999 végén 26433 külföldi érdekeltségű vállalat működött Magyarországon. Ezek több mint fele a fővároshoz kötődik, és ugyancsak koncentrált je­lenlét figyelhető meg a megyeszékhelyek vonzás- körzetében. A tapasztalatok szerint az utóbbi években kis mértékben csökkent a külföldi érdeklődés a ma­gyar gazdaság iránt. A jelenség oka egyértelmű­en az, hogy az elmúlt évtized végére már szinte teljesen befejeződött a privatizáció és lelassult a zöldmezős beruházások ideáramlása is. Az eddigi gyakorlat szerint a külföldi befekte­tők túlnyomórészt három szempont alapján döntenek letelepedésük helyéről. Fontos kérdés a piaci, gazdasági környezet, a megközelíthető­ség és infrastrukturális ellátottság, illetve a sza­bad, potenciális munkaerő megléte. Érdekes je­lenség, hogy a kisebb külföldi érdekeltségű cé­gek létrejöttében gyakran érvényesülnek rokoni, nyelvterületi, határ menti kapcsolatok is. Vonzó a főváros A szempontok érvényesülését jól mutatják a magyarországi területi különbségek a külföldi ér­dekeltségű vállalkozások jelenlétében. A főváros mellett a nyugat- és közép-dunántúli térség, illet­ve az észak-magyarországi régió nevezhető erős­nek, ezeket jelentős lemaradással követi az észak- és dél-alföldi, illetve a dél-dunántúli régió. Ágazati szempontból a nemzetközi érdekelt­ségű vállalkozások zöme az iparban, azon belül a feldolgozóiparban jelenik meg. Ezt követi a ke­reskedelem és a különböző szolgáltatások, majd A KÜLFÖLDI ÉRDEKELTSÉGŰ VÁLLALKOZÁSOK KÜLFÖLDI TŐKÉJÉNEK TERÜLETI MEGOSZLÁSA (SZÁZALÉKBAN) 1997 1998 1999 Közép-Magyarország 64,4 64,6 66,5 Közép-Dunántúl 7,4 6,8 6,8 Nyugat-Dunántúl 9,0 9,4 9,0 Dél-Dunántúl 3,0 3,2 2,0 Észak-Magyarország 7,2 7,1 6,7 Észak-Alföld 4,4 4,3 4,4 Dél-Alföld 4,6 4,6 4,6 a pénzügyi tevékenység. Érdekes módon egyelő­re nem számottevő a külföldi részvétel a hazai idegenforgalmi, vendéglátó-ipari vállalkozások­ban, ennél is kisebb az érdeklődés a mezőgazda­ságban. Nemzetközi tapasztalatok szerint a külföldi tőke koncentrálódásához vezet az a jelenség, hogy a m^r letelepült vállalkozások vonzzák a további érdeklő­dőket. A nagy élőmunka­igényű ágazatokban ennek a munkaerő hiánya szabhat gá­tat, ezért a ma még ilyen te­kintetben elmaradott térségek reménykedhetnek az érdeklő­dés területi kiteljedésében. Továbbra is domináns döntési szempont marad viszont a megközelíthetőség és az inf­rastrukturális ellátottság. A nagyobb külföldi érdeklődők esetében ugyanis ma már el­sődleges kérdés az autópálya, közeli repülőtér megléte, vala­mint a versenyképesség felté­teleinek biztosítása. KASZÁS ENDRE Az utóbbi két esztendőben érdekes folyamat játszódott le a külföl­di érdekeltségű gazdasági szervezetek megoszlásában. Az új tár­saságok létrehozása mellett a meglévő szervezetek működésé­ben is fokozott szerepet kapott a főváros. Ez abban mutatkozott meg, hogy több nagy cég a vagyonkezelést összpontosító intéz­kedést hajtott végre, és a holdingszerüen működő érdekeltségek központját Budapestre helyezte. Ez nem csak az azonos profilú vállalkozások esetében volt megfigyelhető, hanem azokon a terü­leteken is, ahol az adott cégek merőben más tevékenységi kör­ben működnek. Az országban 1999 végén külföldi részvétellel működő vállalkozásoknak már mintegy 53 százaléka volt buda­pesti székhelyű, amelyek összességében 3155,5 milliárd forint jegyzett, ezen belül 2624,5 milliárd forint külföldi tőkeösszeggel rendelkeztek. Összehasonlításképpen ugyanebben az időszak­ban a sorvégén található Dél-Dunántúl 1762 külföldi érdekeltsé­gű vállalkozást jegyzett, és az összességében 51,5 milliárdos kül­földi tőkeösszeg az országosnak mindössze 2 százalékát tette ki. Szerencse, Minimum tarifacsomag + Nokia 3210 = bruttó BBÖ Havi 15 perc ingyen beszélgetés? Ez csak a minimum Minimum tarifacsomagban! Mert ráadásul itt a csúcsidő má délután 4-kor véget ér, és a vezetékes vonalakat Ön ugyanannyiéi hívhatja, mint a Pannon GSM telefonszámokat. A Pannon GSh Minimum tarifacsomagja már azért is megéri, mert vele együl mindössze bruttó 6900 forintért egy Nokia 3210-es lehet az One A részletekről és számos további készülékajánlatunkról érdeklődjön területi képvist létünkön (Szekszárd, Széchenyi u. 48-52.) vagy hivatalos viszonteladóinknál ország szerte! Ajánlatunk az akciós készlet erejéig tart, és kétéves előfizetői szerződés alí írása esetén érvényes. A készülék csak Pannon GSM SÍM-kártyával használhati Pannon GSM nonstop ügyfélszolgálat: 06 2ü 920 0200. www.paimongBm.lt J «** _ t 06 :2oJl m PtMNONOSH J I Menü J Mi ih PfÍ? Mmnno/{P|g Sj 5 m 1 Ivóvíznek sok a Balaton Húsz centi hiányzik a készletből A nádasok mellől már lábon kell ki-be vinni a csónakokat a tóba, mert elfogyott a víz a sekély kikötőkből fotó: eszes andrea A Balatonban kétmilliárd köbméter víz van átlagosan. Most sok hiányzik a tóból; egyesek szerint azért is, mert sokat kivesznek belőle ivóvízfogyasztásra, öntözés­re. Kiderült: évi három cen­timéter vizet iszunk meg és locsolunk ki a Balatonból. Siófok Folyamatosan gyűjtjük az adato­kat a Balaton vízmérlegéhez - mondta lapunknak Soha Szil­veszter, a Balatoni Vízügyi Kiren­deltség helyettes vezetője. A csa­padék és a hozzáfolyás növeli, a párolgás, a Sió-csatornán történő leeresztés és a vízelhasználás csökkenti a készletet. Az adatok szerint tavaly ivóvíz céljára 13,7 millió köbméter vizet vett ki a Balatonból a Dunántúli Regionális Vízmű Rt. Más ipari és mezőgazdasági cégek pedig összesen 6,6 millió köbméter vi­zet vételeztek a tóból. Ez a szak­ember szerint nem jelentős mennyiség, a kétmilliárd köbmé­ternyi víztömegnek csupán az egy százaléka. Egyébként mivel egy centiméter magasságú víz a Balatonban hatmillió köbmétert jelent, három centi víz hiányzik összesen a vízkivételek miatt. A legtöbb vizet értelemszerű­en a három legmelegebb nyári hónapban veszik ki a Balatonból. Akkor, amikor amúgy is a legna­gyobb a párolgási veszteség, így fordulhat elő a jelenlegi helyzet, miszerint több mint 20 centimé­terrel alacsonyabb a vízszint az átlagosnál. Sokéves átlagban öt­ven centiméternyi többletvizet engednek le évente a Sió-csator­nán, a zsilipet azonban tavaly áp­rilisban nyitották ki utoljára. CZENE ATTILA 2006: jöhet az euró Budapest A jegybanktanács tegnapi ülésén a monetáris rend­szer működtetésének meg­változtatásáról döntött: az eddigi árfolyamkövető rendszert felváltja az inflá­ciós célkövető rendszer. Kéthetente vagy havonta a jegy­banktanács felülvizsgálja az inf­lációs folyamatokat és célkitűzé­seket fogalmaz meg hat negyed­évre. Ez azt jelenti, hogy másfél éves inflációs előrejelzést ad a nagy nyilvánosság számára is. Két értéket már most meghatá­rozott, a decemberi inflációt 7 százalékra becsülte, 2002. év vé­gére pedig 4,5 százalékos pénz­romlást tűzött ki célként. Ezek a számok teljesen összhangban vannak a kormány elképzelései­vel és a kétéves költségvetéssel is. A célkövetéses rendszer meg­engedi azonban a plusz és mí­nusz egyszázalékos eltérést is az infláció meghatározásában. Az új rendszer életbeléptetésé­re elsősorban uniós csatlakozá­sunk, illetve az eurózónába való belépésünk miatt volt szükség. A mostani elképzelések szerint 2006. január elsejétől optimális lenne az ország számára, ha a fo­rintot az euró váltaná fel. A jegy­bank ezen elképzelését a gazda­sági kabinet is támogatja, ehhez szabja inflációs prognózisát és több minisztériummal együtt ki­dolgozza azokat a lépéseket, amelyek szükségesek e célhoz. Ezek alapján a jegybank tart­hatónak véli az idei évre terve­zett 8-9 százalékos pénzromlást és 2002-ben 5,5-6 százalékos inf­lációval számol. A most publikált május havi 10,8 százalékos inflá­cióhoz képest sem tűnik irreális­nak az év végére tervezett 7 szá­zalék. Ehhez az olajáraknak 22-28 dollár között kell marad­nia, illetve feltételezi az euró erő­södését is. Ha a bank által meg­határozott sávból kicsúszik a tényleges infláció, akkor a jegy­bank a maga eszközeivel beavat­kozik annak megfékezésébe, de ez nem jelenti a drasztikus vagy mesterséges árvisszaszorítást - hangoztatta Járni Zsigmondi MNB-elnök a jegybanktanács Ülése Után. CSERNYÁNSZKY JUDIT Drága lesz a gyümölcs A tavaszi fagyok jelentős károkat okoztak a korai gyümölcsfajtáknál. A szak­emberek 3-3,5 milliárd forintra becsülik a termés- kiesést. Jelentős mértékben visszaeshet az Európai Unióba irányuló export is. Budapest A Zöldség és Gyümölcs Termék- tanács adatai szerint az ország egyes térségeiben a tavaszi fagy megsemmisítette a korai alma, cseresznye, meggy és kajszifajták 95 százalékát. Károkat okozott Heves, Zala, Nógrád, Borsod-Aba- új-Zemplén, Vas, Csongrád me­gyében. Emiatt a kínálat csökke­nésére és az árak drágulására lehet számítani. Ágazati szakértők szerint az ár­bevétel a termelők egy részénél várhatóan nem fedezi majd a költ­ségeket, és a biztosítók által ki­fizetett kártérítés sem kompenzál­ja teljes egészében a vesztesége­ket. Az is gondot okoz a termelők­nek, hogy az idei és a jövő évi rá­fordításaik csak a jövő évi termés értékesítése után térülnek majd meg. Ezért a terméktanács, a fi­nanszírozási problémák csökken­tése érdekében, új kamatmentes hitelek kialakítását szorgalmazza. Az exportot illetően gondot okoz, hogy - bár tavaly Magyaror­szág is új liberalizációs agrárke­reskedelmi megállapodást kötött az Unióval - a zöldségekre és gyü­mölcsökre 8-11 százalékos vám van érvényben. Ezzel szemben Lengyelország és a balkáni ál­lamok vámmentes beviteli lehető­séget kaptak az EU-tól. A kiviteli esélyek romlása meghiúsíthatja a kiszállításokat, ezért a helyzet rendezésére a terméktanács az államtól vár segítséget. _______uo 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom