Tolnai Népújság, 2001. június (12. évfolyam, 127-151. szám)

2001-06-13 / 136. szám

2. OLDAL V I L Á G TÜKÖR 2001. Június 13., szerda Ma magyar-francia csúcstalálkozó Különtudósítónk jelenti: A köztársasági elnök, aki feleségével együtt tegnap érkezett Franciaországba, ma megkezdi hivatalos állami látogatását, és találkozik Jacques Chirac francia államfővel. Mádl Ferenc kedd este Párizsban részt vett a Magyar Kulturális Évad rendezvénysorozat hivatalos megnyitóján. Aurillac - PÁRIZS A magyar-francia kapcsolatok történelmi találkozópontja, a IX. században alapított Aurillac volt Mádl Ferenc négynapos program­jának első színhelye. A köztársa­sági elnök különgépe tegnap dél­előtt landolt a közép-franciaor­szági városban; annak idején itt kezdődött Gerbert, a későbbi II. Szilveszter pályafutása. Az első francia pápa meghatározó szere­pet játszott a magyar történelem­ben: ő küldte 999-ben István ki­rálynak az apostoli koronát. Mádl Ferenc és felesége, Dal­ma asszony sorra megtekintette a tudós-egyházfő emlékhelyeit - a templomot, ahol még ministráns- ként járt, az emlékművet, ame­lyet 1938-ban, születésének mil­lenniumán emeltek, és a szobrot, amelyet a város központjában ál­lítottak a tiszteletére. Mádl Ferenc emléktáblát leplezett le II. Szil­veszter tiszteletére, és rövid be­szédében rámutatott: a magyar államiság születésének évfordu­lója egybeesik a magyar-francia kapcsolatok millenniumával. Ger- bert-Il. Szilveszter pápa hatalmát a többi között arra használta fel, hogy megalapozza a magyarság európai kötődését. A köztársasági elnök felvetette: Aurillac város és megyéje létesítsen testvérvárosi, illetve megyei kapcsolatot egy Szent István életéhez kötődő magyar önkormányzattal. Délután Mádl Ferenc külön­gépe Párizsba ment, amelynek Orly repülőterén katonai tisztelet- adás mellett fogadták a Magyar Köztársaság elnökét. Este az államfő részt vett a Chatelet Szín­házban a Magyar Kulturális Évad megnyitóján. A műsoron Bartók A kék szakáílú her­ceg vára című ope­rája szerepelt. A gá­laesttel egy fél éven át tartó magyar kul­turális rendezvény- sorozat vette kez­detét. Mint Körösi Orsolya, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának helyettes államtit­kára lapunknak el­mondta, a bemuta­tót a hivatalos szer­vek koordinálják, és állami pénzből támogatják, de egyik fő értéke az, hogy megannyi ci­vil kezdeményezés alapján állt össze. Magyarország az Európai Unió leen­dő tagjai közül elsőként kapott ilyen lehetőséget, ennek megfele­lően a teljes magyar kultúrát igye­keznek bemutatni, a cifra szűrtől a cigánymuzsikán át egészen a ko­molyzenéig. A hivatalos ál­lamfői megbeszé­lésekre ma kora es­te kerül sor. A talál­kozón a magyar fél a többi között azt a reményét kívánja kifejezni, hogy a bővítésellenes ír­országi szavazás után is töretlenül folytatódnak az EU-csatlakozási tárgyalások. A kü­szöbönálló göte- borgi csúcstalálko­zó előtt különösen fontos lehet meg­ismerni az ezzel kapcsolatos francia álláspontot. Értesü­lésünk szerint a zámolyi romák ügyét Mádl Ferenc nem kívánja felvet­ni, mert magyar vélemény szerint ez nem meghatározó a két ország kapcsolatában. CSÁK ELEMÉR MÁDL FERENC hivatalos álta­tni látogatást tesz Franciaor­szágban. A diplomáciai proto­koll szerint ez az országok ve­zetőinek érintkezési formái kö­zül a legmagasabb szintű talál­kozó. Ilyenre egy-egy államban évente csak két-három alka­lommal adnak lehetőséget. Magyar köztársasági elnök először találkozik állami látoga­táson a francia köztársasági elnökkel. Hírek JACQUES CHIRAC francia el nők és Gerhard Schröder német kancellár a németországi Frei- burgban megtartott találkozójuk után kijelentette: bíznak abban, hogy az Európai Unió képes lesz megoldani a nizzai szerző­désnek az írországi népszava­zás általi elutasításával kialakult helyzetet; a francia elnök azt javasolta továbbá, hogy az EU játsszon nagyobb szerepet az atomfegyverek korlátozásában. GEORGE BUSH amerikai el­nök madridi nyilatkozata sze­rint azért választotta első euró­pai úti céljául Spanyolországot, mert az ibériai ország jelentős szerepet játszik az Európai Unióban, és meghatározó a befolyása Latin-Amerikában, ahol Washington érdekei rend­kívül fontosak. George Busht és feleségét I. János Károly király, Zsófia királyné és Fülöp herceg a Zarzuela királyi palotában fogadta. OROSZORSZÁG napja alkal­mából Vlagyimir Putyin elnök, miután burkoltan bírálta előd­jét, Borisz Jelcint a reformok végrehajtásában elért felemás eredményeiért, a Kremlben tartott ünnepségen bejelentette: az egyik legrangosabb állami kitüntetést, a Haza szolgálatáért érdemrend első fokozatát adományozta az Oroszországi Föderáció első elnökének a nemzet érdekében kifejtett munkájáért. MACEDÓNIA északi részén nem egészen egy napig tartott a kormány által hétfőn meghirde­tett fegyverszünet: kedden kora délután ismét összecsapás volt az albán gerillákkal. Az albá­nok gerillaserege, a Nemzeti Felszabadítási Hadsereg (UCK) arra használta fel a fegyver­nyugvást, hogy a válságövezet­ben átcsoportosítsa egységeit, majd kedd délután újult erővel tűz alá vette a kormányerők egyik biztonsági alakulatát. A macedón hadsereg tüzérséggel válaszolt a rajtaütésre. _______■ EU-csatlakozás: politikai áttörés Látványosan javultak hazánk pozíciói a bővítési tárgyalások során Bekövetkezett az a politikai áttörés, amelyet Magyarország várt a csatlakozási tárgyalások során az EU soros svéd el­nökségétől. Svédország már a bővítés kezdetétől megnyitja munkaerőpiacát az újonnan csatlakozó országok előtt - közölte kedden a svéd külügyminiszter. Luxemburg - London - Becs A tárgyalások külügyminiszteri szintű fordulóján - amelyen ha­zánkat Martonyi János képviselte - sikerült ideiglenesen lezárni a munkaerő és a tőke sza­bad áramlásával, vala­mint az adózással fog­lalkozó joganyag-feje­zetet. A svéd elnökség időszakában Magyaror­szág nyolc, eddig össze­sen pedig 22 fejezetet tehetett félre, s ezzel to­vább erősítette pozícióját a legelő- rébb tartó tagjelöltek csoport­jában. Anna Lindh, a stockholmi dip­lomácia vezetője elmondta, hogy a liberalizáció „elvben már a csat­lakozások első napjától” érvénybe lép. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy az új tagországok polgárai - bizonyos technikai kiigazításoktól eltekintve - ugyanolyan feltételek mellett juthatnak be a svéd mun­kaerőpiacra, mint a jelenlegieké. Az EU soros elnökségét a hónap végéig ellátó Svédország az első tagállam, amely hivatalosan is be­jelentette a munkaerő-áramlás ügyében követni kívánt politiká­ját. Lindh reményét fejezte ki, hogy más tagállamok is követni fogják országa példáját. Magyarország éppen azt szab­ta az uniós álláspont elfogadásának egyik feltételéül, hogy a tagországok tegyenek nyilatkozatot arról, mi­lyen nemzeti szabályo­zásokat kívánnak al­kalmazni az átmeneti időszakban. * Miközben i előrehalad dásról érkeznek a hí­rek, és ezzel remélhetően belátha­tó közelségbe kerül a csatlakozás konkrét dátuma is, elsősorban nem politikai, hanem bizonyos gazdasági körökben növekszenek az aggodalmak. A The Economist című tekintélyes brit szakmai heti­lap arról ír, hogy az Európai Unió bővítése kiszélesítheti a gazdasági különbségeket az eurózóna orszá­gai között. Nem véletlen, hogy épp brit részről vetik föl ezt a problémát, mert a múlt heti alsóházi válasz­tást megelőző kampányban gya­korlatilag az euró bevezetésének a kérdésében tért el a legmarkán­sabban a győztes munkáspárti Tony Blair és az alulmaradt - és ezért pártelnöki posztjáról lemon­dani kényszerült - konzervatív William Hague véleménye. Ez utóbbi ugyanis a .közös európai valuta bevezetésének heves ellen­zője; Tony Blair viszont megígér­te: a kérdésről népszavazás kiírá­sát fontolgatja. A The Economist elemzése sze­rűit a leendő új tagországoknál magasabb az infláció, mint a je­lenlegieknél, és ez kedvezőtlen hatást válthat ki az egész közössé­gen belül: a szegényebb országok ugyanis „megcsapolják” a többiek bevételét, és ezzel lenyomják a produktivitást. Wolfgang Schüssel osztrák kancel­lár;, kedden újra elutasította az Európai Unió bővítéséről szóló ausztriai népszavazás lehetőségét, amelyet a hét végén az Osztrák Szabadságpárt korábbi vezetője, Jörg Haider vetett fel. Schüssel kancellár a kormány szokásos keddi ülése után arra hi­vatkozott, amit már sokszor el­mondott: egy ország csakis saját sorsáról dönthet - akár népszava­zás útján -, de más országokéról nem. Susanne Riess-Passer alkan- cellár, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnöke viszont - miközben a közvetlen demokráciát dicsérte - úgy vélte, csak akkor lehet nép­szavazást tartani, ha a tárgyalások lezárultak. KAROLY TRÉFÁLKOZIK. A brit trónörökös - aki egyébként szerelmével, Camilla Parker Bowlesszal jelent meg a divatbemutatón - a szünetben szupermodelleknek, Sophie Dahlnak, Naomi Campbellnek és a tervező Donatella Versacenak mesélt vicceket. fotós europress/epa ___________________ÁLLÁSPONT___________________ MÓ ROCZKÁROLY Nemtudomka Kedvenc mesehőseim közé tartozik Nemtudomka. Tud­ják, az a kisfiú, aki mindenre azt válaszolta, hogy nem tu­dom... Aranyos gyerek volt. Az is kiderült róla, hogy sok mindent megért. Az apró emberkék időnként butának látszanak, aztán egyik pillanatról a másikra bebizonyoso­dik, hogy okosak. Vannak olyan felnőttek - igaziak -, akikkel éppen fordí­tott a helyzet. Egy darabig rendkívül okosnak látszanak, mint például dr. Szabadi Béla, aki egyetemet végzett, fel­sőfokon beszél franciául és oroszul, társalog angolul. Nem utolsósorban jó ideig a Földművelésügyi és Vidék- fejlesztési Minisztérium politikai államtitkára volt. Nagystílű kisgazda. Tegnap félálomban hallgattam, amikor Kereszttűzbe ke­rült, mint az Agrárinnovációs Kht. (elméletileg egy köz­pénzeket elosztó közhasznú társaság) volt vezetője. Tel­jesen felébredtem, amikor sokadszorra mondta: nem tu­dom. Rezzenéstelen arccal, már-már a Besenyő család Tompikáját idézve nézte a kérdezőket, és beosztottjait, munkatársait emlegette. Akik tudnak mindenről, elron­tották, csaltak, törvénytelenségek felett hunytak szemet. Dr. Szabadi Béla nem emlékezik, hány millió forintért uta­zott - pardon, utaztatták. (Nemtudomka egyébként a Hol­don is járt, de nem közpénzből.) Nem járta körbe az or­szágot, hogy fel nem épült, 105 millióval támogatott mar­hatelepeket lásson. Nem olvasta Torgyán Attila ismerőse­inek ökológiai oktatóprogramját: ez 7,5 milliót ért a kht.- nak, és eszerint az emberek a Napból táplálkoznak. Jaj, el ne felejtsem! Valamit azért határozottan tud dr. Sza­badi. Szintén kedden reggel kérdezték tőle a tévében: csü­törtökön őrizetbe veszik-e? Leszögezte, hogy nem, mert a T. Háznak a jövő héten még meg kell szavaznia mentelmi jogának a felfüggesztését. Különös ez a nyár. Botrányoktól hangos, pártok kam­pányától fülledt. Elképzelhető, hogy lesznek olyanok - ha szabad ilyet írnom -, akiknek tartósan hűvösre fordul az idő? HÁMORI ZOLTÁN Csigaszerelem Az állatkert remek hely az emberi szokások tanulmányo­zására. Ezt olvastam egy amerikai írótól, és igen fölhábo­rodtam azon, hogy ez nyomtatásban is megjelenhet. Merthogy nem igaz. Amennyi gonoszságot az emberek az állatok ellen elkövettek, azt utánozni se cápa, se piran­ha, se királykobra nem volna képes. Nemcsak a védett ál­latok csempészésére, majd annak jó haszonnal történő elfogyasztására gondolok, hanem egyáltalán. Megbecsül­ni az állatokat - olyan nagy dolog ez? Nyilván sok állatot megeszünk. A tápláléklánc tetején vagyunk, ez így még bele is illik a rendszerbe. De fajokat elpusztítani, mert az olasz étteremben megadják az árát? Olvasom, hogy Magyarországon védett állat lett a veréb, a csiga, a hangya, valamint a bütykös hattyú, a seregély és a többiek. Hadd ragadjak le a csigánál. Gyerekkorunkban pusztítani kellett - mondta nagyanyám -, mert eszi a sa­látát. Most meg védett, háromcentisnél kisebb egyedet le­het csak befogni, azt is párzás előtt. Vétkes tudatlansá­gomban képtelen vagyok megítélni, hogy szexuális izga­lomban van-e a csiga, vagy már nyugodt. Azt hiszem me- redező szarvacskája sem ad erre nézve egyértelmű irány- mutatást. A csiga ráadásul - mint tudjuk - hímnős állat. Inkább visszatartom magam, és nem fogok csigát. A másik a veréb. Falusi gyerekek elismert szórakozása volt verebekre lövöldözni, csúzlival. A tanító néni is szorgal­mazta, merthogy káros madár. Ez is védett immár. Értem én ezt. Jobb megelőzni a bajt, mint utólag sajnálkozni. Több állatfajjal jártunk már így. Egy lajosmizsei barátom egy időben libatöméssel próbálta megszilárdítani pénzügyi helyzetét. „Mit szól ehhez a Brigitte Bardot?” - kérdeztem. „Ne is- mondd - válaszolta -, egy idő óta kerülöm a csajt.” Summa summárum: állati feszült a helyzet. Sok a gyorsétkezde A szaporodó elfoglaltságok, az időzavar miatt világszerte mind többen választják a gyorsétkezdéket - írja a Die Welt. Berlin Bár a táplálkozástudomány kár­hoztatja a rohanást, a kapkodó evést, egyre nagyobb a divatjuk a gyorsétkezdéknek. Sokan akkor is az ilyen büféket részesítik előnyben, amikor megengedhet­nék maguknak, hogy hagyomá­nyos éttermet keressenek föl, vagy éppen otthon főzőcskézze- nek. Inkább telefonon rendelnek valamit a gyorsfutártól. A fiatalabb korosztálytól per­sze egyáltalán nem idegen a glo­balizálódó vüág egyenkonyhája, amelynek azért megvan az az elő­nye, hogy a szabványosított koszt mindenhol egyforma. Mindamel­lett a kergemarhakór és a közös európai pénz, az euró gyengélke­dése eléggé visszavetette a leg­nagyobb amerikai hálózatot. A McDonald’s-ot nem kell félteni: 120 országban üzemeltet 29 ezer éttermet. Az Egyesült Államok­ban ez a lánc már elérte a növeke­dés határait, ám a világ más fertá­lyán még lehet terjeszkedni. A fertőzött marhahústól való félelemnek köszönhetően ugyan­akkor gomba módra szaporodnak a kifőzdék, a grillcsirkések és a lacikonyhák. Németországban megerősödtek a halételeket árusí­tó gyorsbüfék; olyannyira, hogy a százéves múltra visszatekintő Nordsee-hálózat megálljt paran­csolt a Burger-láncnak. A fejlett országokban fellendülést köny­velhetnek el a salátabárok is, egy­részt mert terjedőben van a vege­tarianizmus, másrészt egyre töb­ben vannak az egészséges táplál­kozás hívei, akik kevesebb (vörös)hússal is beérik, (toronyi]

Next

/
Oldalképek
Tartalom