Tolnai Népújság, 2001. május (12. évfolyam, 101-126. szám)
2001-05-04 / 103. szám
m 2001. Május 4., Péntek TOLNA ME GYE 2 0 0 1 7. OLDAL Ezüstös citerák Szép sikert ért el a simontornya citerazenekar: a közelmúltban Csornán rendezett minősítő versenyen ezüstminősítést kapott. Az öt fős zenekar 1999- ben alakult, városi és környékbeli rendezvények rendszeres résztvevője. A hagyományosan, tollszárral játszó együttes dunántúli és Tolna megyei népdalcsokorral lépett a csornai közönség és a zsűri elé. Tudja-e? ...hogy a szőlőművelést a Kr. e. IV. századtól a kelta Eraviscus törzs honosította meg a vidéken, és a halomhegyi sírok tanúsága szerint a Pannóniát uraló rómaiak lendítették fel, a XX. század elején pedig közel 700 holdon termesztettek szőlőt... ...hogy Simontornyát a XV. század közepétől bíró Garai László nádor a vár falai közt szőtt ösz- szeesküvést Hunyadi Mátyás ellen... ..hogy a Rákóczi szabadságharca alatt Simontornya és a vár megmenekülése Béri Balogh Ádám kölesdi csatagyőzelmének köszönhető... ...hogy a múlt század második felében Úri kaszinó (1860), Polgári Olvasóegylet (1870), Iparosok Olvasóegylete (1875) és Tűzoltó Egylet (1886) működött... ...hogy 1912-ben itt járt iskolába Illyés Gyula, akinek édesapja vendéglős vol( Simontornyán / ...hogy Simontornya öt külföldi várossal ápol partner- és baráti kapcsolatot: a francia Lanester, a német Marpingen és Steinberg, az erdélyi Nyárádszereda és a görög Miléész városával... Virágosítanak A napokban megkezdődött a városközpont virágosítása: az ön- kormányzat száznyolcvan muskátlit helyezett el villanyoszlopokon, hamarosan pedig az intézmények előtt 180 centiméter magas virágtartó hengereket állítanak fel. A városban idén közel félmillió forint szolgálja ezt a célt. Sudár Mátyás alpolgármester szerint azonban kevés, ha csak az önkormányzat törődik a virágosítással, a város lakóinak is szívükön kell viselnie környezetük parkosítását. Örvendetes, hogy egyre többen kapcsolódnak be a virágos utca és a virágos ház címért folyó versengésbe - mondta az alpolgármester. Simontornya az új évezred küszöbén Ahol a Mezőföld és a dombok találkoznak Simontornyára, mint Tolna vármegye egykori első állandó székhelyére érkezhet az utazó: a megyeháza 1727-ben épült fel, s egészen 1779-ig viselte a település e címet. Bár jelentőségét a rákövetkező században elvesztette, ma, mint a megye legfiatalabb városát tarthatjuk nyilván. Nevét elsősorban a kétszázhúsz éves hagyományra visszatekintő bőrgyártás és a hétszáz éves vár tette híressé. A környező dombokon fekvő szőlőültetvények festői keretet adnak a városnak és az ódon várnak. Cserháti Péter 45 éves, Simontornyán született, okleveles színesfémipari technikus. 1987-től 1990-ig tanácselnök, 1994-től polgár- mester, 1998-tól a Tolna Megyei Közgyűlés tagja. Család: két fia van, Viktor és Balázs, mindketten 20 évesek. Hobbi: szőlészet-borászat, sport- Simontornya a megye nemcsak legfiatalabb, hanem legkisebb városa is - mondja Cserháti Péter polgármester. - 1995-ben kaptuk meg a városi címet, a lakosság 5000 fő körül van. Földrajzi fekvése véleményem szerint kitűnő: a Mezőföld és a Dunántúlidombság találkozásánál fekszik, a Balatont és a Dunát összekötő Sió-csatorna szeli ketté városunkat. A Balaton közelsége, a Pécs-Budapest vasútvonal ideális az idetelepülök, és a turizmus számára. Településünk ipari jellegű, hiszen 220 éves bőrgyára mindig is az iparból biztosított megélhetést az itt élőknek. Mezőgazdasággal kis mértékben foglalkoztak, de szinte nincs olyan család, amelynek ne lenne kertje, szőlője.- Amióta a .Bőrgyár bezárta kapuit és az 1200 fős létszámból sokan munkanélkülivé váltak, megváltozott a város helyzete, ez rányomja bélyegét a város életére. A Simovill Ipari Szövetkezetből azonban több vállalkozás is kinőtte magát. Akiknek ezek a cégek nem tudnak munkát adni, azok ingázni kényszerülnek Enyingre, Székesfehérvárra. Fordult a kocka: 1990 előtt a bőrgyár előtt álltak az autóbuszok, most a simontornya- iak nagy részének kell elmennie dolgozni vidékre.- Bár a város népessége inkább idős, igyekszünk megtartani az ifjúságot. Ezért indítottuk a Vak Bottyán Általános és Szakképző Intézményben a szakmunkásképzés mellett a szakközép- iskolát, és jelentős létszámmal működik a levelező gimnázium. Azok a gyerekek, akiknek szüleik a munkanélküliség miatt nem tudnák fedezni máshol taníttatásukat, tanulhassanak tovább, szakmával, érettségivel jobb lehetőségük legyen elhelyezkedni. A másik eszköz a lakáskoncepció: harminchat lakás építésével szeretnénk itt tartani a fiatalokat.- A legutóbbi választásokon szinte minden képviselő beleszőtte programjába a munkahelyteremtés fontosságát. Elnyertük az ipari park címet, a befektetők jelentős iparűzési adómentességet A település gazdái: Cserháti Péter polgármester, Sudár Mátyás alpolgármester. Képviselők: Árendás Sára, Csősz László, Csöszné Katz Edit, Dolovainé Gyarmati Erzsébet, Gácsi Vendel, Horváth Kálmán, Könyv István, Körtés István, Németh János, Várni István kapnak. Sajnos hiába vagyunk tagjai az ipari park egyesületnek, a 132 ipari park között abban a százban vagyunk, ahol egyelőre nincs befektető. A bőrgyár területén viszont egy ipari társasház jött létre, amelynek nyolcvan százaléka már megtelt, a legnagyobb eredmény véleményem szerint azonban, hogy tavaly április óta ismét bőrgyár működik Simontornyán, és olyan értesüléseim vannak, hogy a tulajdonos tovább kívánja bővíteni a termelést.- A bőrgyártásból maradt veszélyes hulladékok és a környezetszennyezés sajnos nem csak az ipar fejlődését hátráltatja. A megyei közgyűlés tagjaként sikerült elérnem, hogy a közgyűlés napirendre tűzte, és áprilisban tárgyalta a hulladékok ártalmatlanításának kérdését, az ÁPV Rt. azonban nem készítette el az előterjesztést, haladékot kért. A véleményem az, hogy ez nem egyéb, mint időhúzás. A testület legutóbb úgy döntött, hogy ha a megyei önkormányzat nem tud eredményt elérni, akkor a város pereli az ÁPV Rt.-t.- A turizmus fejlesztése kapcsolódik ehhez a kérdéshez: a külföldieket nem zavarja, ha van szabványos hulladéktároló, de a veszélyes hulladék elriaszthatja őket. A turizmusra az adottságaink kiválóak: a több, mint hétszáz éves vár, a horgásztavak, lovasturizmus első lépésekben kezd kialakulni. Hamarosan elkészül a város turisztikai programja. A borturizmus szinte magától terjedt el, egy simontomyai pince már hivatalos borútál- lomás. A vidék bora és panorámája felkeltette a hollandok érdeklődését, ma már több, mint hatvan holland, amerikai, német szőlőtulajdonos van városunkban, ez mindenképpen előnye a településnek.- Több nagy feladatot is vállalt az önkormányzat, de az igazán látványos az lenne, ha a városközpont kialakítása teljesen megtörténne; ehhez szükséges a központot megkerülő út - a terveknél kisebb mértékű - megépítése, és egy sétálóét kialakítása, amihez hozzátartozik a ferences kolostor felújítása is. Nem látványos ugyan, de fontos a csatornázás: Simontornya öt településsel közösen félmil- liárd forintos beruházásba kíván kezdeni. Azt szeretném, ha Simontornya a közel ötezres népességét megtartó, infrastruktúrával jól ellátott, barátságos kisvárossá válhatna az elkövetkező években. ■ SIMONTORNYA LAKOSSÁGÁNAK ALAKULÁSA főj 4000 3000 2000 1000 4869 4479-» 4519 1949 1990 2000 2001-ES KÖLTSÉGVETÉS Éves összeg 514 MFt Állami hozzájárulás 316 MFt Helyi adó 60 MFt Saját bevétel 141 MFt Vagyon értékpapírokban 7 MFt r> Salamon fia Simon” A honfoglalás után Simontornya az Árpádok fejedelmi nemzetségéhez tartozott. A város szimbóluma, az egytornyú vár Salamon fia Simon aíországbíró nevéhez fűződik, aki az 1280-as években építtette. Későbbi tulajdonosai között olyan főnemeseket találunk, mint a Lackfiak, Kanizsaiak, és Garai László nádor. Reneszánsz kastéllyá Gergellaki Buzlay Mózes fő udvarmester ide jén alakították, amely 1509-ben fejeződött be. Simontornya már 1377- ' tői vásáros hely volt, a 18. szá- z a d b a n mezőváros; talán ennek is köszönhe tő, hogy a bőrgyártást megalapozó morvaországi Fried Salamon 1780-ban a Sió mellett épített műhelyet. A tímárok idetelepítése a település akkori birtokosa és patró- nusa, Styrum Károly grófnak köszönhető, aki- | nek emlé- »I; két ma J|j egy mm újított kápolna őr- i. A város címerében is a lyvár a meghatározó motívum, mellette balra és 10jobbra a várfalra tűzött aranygombú buzogányok láthatók. A vár tornyán aranyszínű háromágú korona. Egy nyár, két fesztivál Színház és összművészet Idén júniusban hatodik alkalommal ad otthont a simontornyai vár színházi produkciónak, a Színházi Nyárnak. Egy hónappal később a Millennium alkalmából tavaly kezdődött Régiók Összművészeti Fesztiváljának tíz napos sorozata folytatódik.- Úgy gondoltuk valami újat kellene hozni a simontornyai kulturális életbe - mondta Takács Mária, a Vármúzeum igazgatója, a Színházi Nyár Közalapítvány kuratóriumi elnöke. - A gondolatot sokan támogatták, és találtunk egy olyan színházi társulatot Hídvégi Miklós vezetésével, amely „baráti” áron tudja ezt a rendezvényt segíteni. A fő produkció az operett, de emellett mindig volt egyéb műfaj is. Kicsit fesztiváljelleget szerettünk volna, nagyobb szeletet bemutatni a kultúrából, de úgy láttuk, hogy csak a színháznál maradunk, mert erre van leginkább igény. A 2001 június 27-én kezdődő négy napos Színházi Nyár közönsége a Cirkuszhercegnő című operett szerepeiben Osz- vald Marikát, Csere Lászlót , Kokas Lászlót láthatja. Simontornyán játszik a tavaly nagy sikert aratott Pannónia Klezmer Band, a Benkó Dixieland Band, lesz görög tánc- együttes és német fúvószenekar. - A színházat eddig nagy érdeklődés kísérte, reméljük idén is telt ház lesz - mondta a múzeum igazgatója. Július 20 és 29 között folytatódik a Régiók Összművészeti Fesztiválja, amely a tavalyi fesztiválhoz hasonlóan idén is nagy neveket, kiváló produkciókat ígér. Ami biztos: ismét lesz Régiók Fúvószenei Tábora, amelynek gerincét a tamási Városi Fúvószenekar adja, a kommunikációs-filmes tábor a szekszárdi Illyés Gyula főiskola hallgatóinak részvételével zajlik majd. A fesztiválon tíz fiatal rock-, blues-, jazz- és alternatív zenekar kap bemutatkozási lehetőséget. - A Simontornyai Millennium rendezvényeinek célja a magyarság ezer éves évfordulóját és az ezredfordulót méltóképpen megünnepelni és közösségi élménnyé formálni, emellett szeretnénk bemutatni Tolna megyét és Simontornyát a kortárs művészetek és a közönség oldott hangulatú találkozójával - mondta Könyv István János ____________ művészeti vezető. A színpadokon, utcákon, tereken a színház, népzene, népi tánc, komolyzene, képző- és iparművészet, a fotó amatőr és profi képviselői mutatkoznak be. Könyv István Janos Iskola a Gyár utcában Új szerepben a kolostor és a kastély Szeptembertől valószínűen költöznek a simontornyai diákok: az ön- kormányzat megvásárolta a volt bőrgyári irodaházat, amelyet iskolává, esetleg kollégiummá alakítanak át. A felszabaduló épületek más funkciót kapnak. A bőrgyári irodaház felújítása már nyáron elkezdődik. A Petőfi és Hunyadi utcai iskola mellett a Gyár utcai lesz a harmadik helyszíne az oktatásnak. Ide kerül a középiskolai képzés. Jelenleg négy helyszínen folyik a tanítás, a költözéssel felszabadul a Beszédes utcai és a Vár téri épület. A Beszédes utcai egykori kastély már jelenleg is egy iskola- és egy helytörténeti kiállításnak ad otthont, később teljesen a kultúráé lenne, galéria és esetleg a városi könyvtár működne falai között. A Vár téri épület egyben kollégium is, amely szorosan kapcsolódik a Gondozási Központhoz. A iskola elköltözésével a szociális intézmény bővülhet. Az irodaház felső szintjének felújítása szeptemberre elkészül, a patinás Beszédes utcai kastély már ekkortól felszabadul. A tervek szerint mind a fiú-, mind a leánykollégium a volt kolostor épületébe kerül, de olyan elképzelés is van, hogy a Gyár utcai épület alsó szintjén helyezik el a diákszállót. Ekkor a kolostor turisztikai célokat szolgálhat. Hulladékkezelés és környezetvédelem Az új rendelet a várostisztaságot is szolgálja Elfogadta az ój hulladékgazdálkodási törvénynek megfelelő önkormányzati rendeletét a simontornyai önkormányzat; május 1-től ój szolgáltató, részben ój szabályok szerint szállítja Simontornyán a kommunális hulladékot. A 2001 január 1-ével hatályba lépett hulladékgazdálkodási törvény szigorúbb előírásokat tartalmaz az önkormányzatok számára, és bővülő kötelezettséget is ró rájuk - mondta Bárdos László jegyző. - Május 1- től nyilvános pályázaton kiválasztott, szakértők szerint a legjobb szakmai és pénzügyi ajánlatot tett közszolgáltató, a Vertikál Rt. szállítja a hulladékot. A cég tulajdonában van a sárbogárdi regionális hulladék- lerakó. Az időpont nem változik: továbbra is heti egy alkalommal, csütörtöki napon lesz hulladékszállítás. A lakossági díj 110 literes tárolóedény után 100 forint és az azután fizetendő forgalmi adó alkalmanként. Az egyedül élőknek kedvezmény, hogy hatvan literes tároló után kell fizetniük, 70 forintot és az ezt terhelő áfát, ugyanakkor nem köteles megvásárolni a hatvan literes tárolót. Az egyedül élők névsorát az ön- kormányzat átadta a szolgáltatónak. Egyes utcákban a konténeres szállítás is megmarad, esetenként 7952 forintos díjért. A gazdálkodó szervezetek csak akkor nem kötelesek igénybe venni a szolgáltatást, ha a jelenleginél magasabb színvonalon tudják a szemétszállítást megoldani - ezt egyébként a törvény mondja ki. A díjat negyedévente utólag kell fizetni. Új elem, hogy ha valaki 30 napig nem tartózkodik Simontornyán, és ezt szintén 30 nappal azelőtt bejelenti, erre az időre nem kell díjat fizetnie. A jelenlegi hulladéktelepet május 1-én bezárták, ott tehát nem lehet szemetet lerakni. Később viszont a Vertikál Rt. kialakít egy hulladékudvart a bőrgyár területén, ahová a lakosság maga is szállíthat veszélyes hulladék kivételével, amiért egy köbméterig nem kell fizetni. A lomtalanítást évi két alkalommal szintén a Vertikál Rt. ingyen végzi. A szemétszállítási díj adók módjára behajtható. Bárdos László hozzátette: a rendelet megszületését nemcsak a törvény életbelépése indokolta. Szinte minden fórumon felmerül, hogy a város szélén az utcák, az árokpartok szemetesek. Heti száz forint nem olyan megterhelő összeg, amit a várostisztaság, környezetvédelem érdekében ne lehetne vállalni. A hulladékot ezután elszállítják a városból, ami Simontornyának feltétlenül pozitívum.
