Tolnai Népújság, 2001. május (12. évfolyam, 101-126. szám)

2001-05-05 / 104. szám

MEGYE» TÜKÖR 5. OLDAL 2001. Május 5„ Szombat ________________Mondom A Magamét MA UTHNER ILONA Anyák napján Istenem, hogy elszaladtak az évek. Nézem anyám agyondolgo­zott, eres kezét, ahogy egymásba kulcsolva pihenteti az ölében. Nem tesz szemrehányást, pedig már hónapok óta nem találkoz­tunk. Telefonon hívogattam, ígértem is, hogy megyünk a gyere­kekkel együtt, de valami mindig közbe jött. Ő nem türelmetlen­kedett. Megszokta már, hogy tőle kétszáz kilométerre élünk, mindig sok a munkánk és ha valami nagy dolog nem történik, akkor csak ünnepnapok környékén jut idő arra, hogy megláto­gatjuk. Hetvenhét éves, még kimondani is sok. És mennyi min­den belefér ennyi évbe. Emlékszem, már iskoláskorú kislány vol­tam, de még minden este az ölében aludtam el, ők pedig az asz­tal mellett beszélgettek (akkor még nem volt tévénk) apámmal, nagyapámmal. De szép is volt! Akkor megígértem neki, ha nagy leszek és már saját keresetem lesz, mindig szép ruhákat veszek majd neki, kényeztetem, akárcsak ő engem és a közelében élek. Az évek elszálltak, az ígéretek bizony nem valósultak meg. Kibú­vó akadt bőven. Mindig annyi tennivalónk volt, hol tanulni kel­lett, diplomát szerezni, majd nekem is lett saját családom, meg­születtek a gyerekek - ő persze jött rögtön, amikor csak hívtuk, hogy szükség van rá - de egyre többen lettünk, a lakás meg egy­re kisebb, így neki már csak egy-egy napra volt hely nálunk. Ké­sőbb már csak mi mentünk. Mindig úgy várt bennünket, sütött, főzött, készülődött, mindenből a legjobbat akarta nyújtani. Ahogy néztem a megkeményedett ráncait az arcán, az jutott eszembe, mennyi mindennel még adósa vagyok, vajon lesz-e még idő rá, hogy legalább törleszteni tudjak az ígéreteimből? Városi Vasárnap Titokzatos új lap a megyeszékhelyen A hét végén új ingyenes he­tilapot találnak a megye­székhely lakói a postaládá­jukban. A jövő héttől ismét megjelenik a Szekszárdi Vasárnap. Szekszárd Gulyás Gábor, a VTV Kht ügyve­zetője mindenképpen tervezte egy közszolgálati, nem politikai, s pártoktól meg végképp függet­len lap kiadását. Mint ismertes, a szekszárdi közgyűlés legutóbb azonnali ha­tállyal visszavonta a kht-tól a Szek­szárdi Vasárnap kiadásra vonatko­zó megbízást. A kiadásra új pályá­zatot írnak ki, amelynek beadási határideje június 15. Várhatóan a júniusi rendes közgyűlés dönt is a hosszú távú kiadásról. Addig, va­gyis két hónapig a polgármesteri hivatal az újság kiadója, a megbí­zott főszerkesztő Gaál László. Ó a legutóbbi közgyűlésen - tekintet­tel a négy napos ünnepre - nem tudta vállalni, hogy az újság ezen a hét végén megjelenjen. A közgyűlés határozata eldön­tötte, hogy most jelenjen meg a Városi Vasárnap. A titokzatos lap­ról annyit sikerült megtudni, hogy a tulajdonosa magánszemély, ki­adója egy egyesület. A már beje­gyezett újságot jó feltételekkel ad­ták át, s a kht gondozásában jele­nik meg. Főszerkesztő Gulyás Gá­bor, szerkesztő Bálint György. A legérdekesebb az egészben, hogy ezt az újságot is ingyen kapják az olvasók. Nem nehéz megjósolni, hogy az újsággal kapcsolatban is to- vábbi bonyodalmak várhatók, -i­Húszéves az óvoda Légvárat építettek a kicsiknek Tegnap egész nap ünnepel­tek az ovisok és az óvónők abból az alkalomból, hogy húszéves lett idén Szek­szárd 3-as számú óvodája. A kicsiknek légvárat építet­tek, a felnőttek pedig na­gyon is valós álmokat fogal­maztak meg. Szekszárd A Honvéd utcai, vagy más néven 3-as óvodában 12 csoportban foglalkoznak a gyerekekkel az óvónők, ebből 9-ben német-nem­zetiségi játékos foglalkozást is tartanak, mondta Simon Attiláné vezető óvónő. A panelépületben berendezett óvoda termei már kissé elhasználódtak, ennek elle­nére szeretnek a kicsik és a szü­lők is ide járni, bizonyltja ezt az is, hogy a 270 férőhely évről évre teljesen kihasznált. A környék csendes helyen, az ovi zöld öve­zetben van, így a gyermekek mél­tán szeretik a már öregnek szá­mító épületet. MAUTHNER Az okmányirodák gyermekbetegségei „Szuper” rendszer, ami egyelőre nem mindig szuperál A közigazgatás korszerűsítésének igé­nyével létrejött okmányirodák me­gyénk egyes városaiban néhány hó­napja, másutt több, mint egy éve mű­ködnek, egyelőre nem mindenhol a köz teljes megelégedésére. Tolna megyei körkép Az okmányirodákat a korszerű okmánycsa­lád létrehozásával összefüggésben hozták lét­re. Az új, kártyaformájú, EU-konform okmá­nyok mögött országos hálózatú, jelentős bá­zisú nyilvántartások állnak, melyek on-line rendszerben működnek. Ez tette lehetővé, hogy az új iratokkal kapcsolatos ügyintézést egy-egy körzetközpontban (városban) létre­hozott hivatalba összpontosítsák. Ez kényel­mesebb megoldás az ügyfelek, a lakosság szempontjából is, akik egy helyen intézhetik igazolványaikkal kapcsolatos dolgaikat. Más kérdés, hogy ezen ügyek intézése nem megy mindenütt és mindenkor zökkenőmen­tesen. És nem csak az ügyfelek szerint. Az év elején nem voltak ritkák a tumultuó­zus jelenetek a tamási okmányirodánál sem; a gépkocsi-átírásra váróknak sorszámot kel­lett kiadni, és volt, hogy már délelőtt kilenc órakor nem tudtak több ügyfelet fogadni ­tudtuk meg Csontos Zoltánné igazgatási osz­tályvezetőtől. A helyzet azóta normalizáló­dott. Jellemző: egy év alatt sikerült odáig el­jutni, hogy az okmányiroda a személyi iga­GÉPJÁRMÜVEL KAPCSOLATOS ÜGYINTÉZÉS 2001. FEBRUÁRBAN Bonyhád 987 Dombóvár 1000 Paks 1389 Szekszárd 3306 Tamási 876 Dunaföldvár 514 Bátaszék 296 Tolna 675 Simontomya 212 zolványokat és lakcímkártyákat fennakadás nélkül - 10-15 perc alatt - ki tudja adni. A megye legzsúfoltabb okmányirodájában, Szekszárdon 11-en dolgoznak, de már ez is egy kibővített létszám - mondta dr. Ferincz Já­nos aljegyző. A másutt is szokásos feladatok mellett ebben az irodában intézik a megye összes „sárga rendszámos” járművének köz­lekedés igazgatási ügyeit is. Az aljegyző tájé­koztatása szerint a szekszárdi közlekedés igazgatási részleg, az alacsony létszám miatt, az országban az egyik legleterheltebb. Az okmányirodákat felügyelő megyei köz- igazgatási hivatal illeté­kes osztályvezetője dr. Láng Ágnes és Illés Lászlóné főtanácsos ál­lítják: egy nagyon kor­szerű rendszerről van szó, ami ha majd egy­szer teljes egészében működni fog, nagyon jó lesz, ugyanakkor el­ismerik, hogy akadnak kezdeti nehézségek, amin viszont szerintük nem is lehet csodálkozni, az okmányirodákra háruló óriási mennyiségű feladat miatt. A problémák elsősorban technikai jellegű­ek. Az informatikai rendszer, az adatátviteli vonalak áteresztőképessége viszonylag kicsi, az új feladatokkal megnövekedett volumenű adattovábbítást gyakran nem bírja el. A technikai gondokhoz tartozik, hogy pél­dául a vállalkozói engedélyek kiadását és nyilvántartását támogató rendszer többször módosításra szorult. Személyi problémák is felmerülnek, alap­vetően kevés az ügyintéző. Bár a munkatár­sak jellemzően a közigazgatásból érkeztek, de van, ahol teljesen kezdők dolgoznak. Gyarapítja a gondokat a jogszabályok fo­lyamatos módosulása, amelyekre nem egy esetben egyszerűen nincs idejük felkészülni az irodák ügyintézőinek. A lakosság az ügyfélfogadás rendjét is sok helyen kifogásolja. Ezzel kapcsolatban a köz- igazgatási hivatal illetékesei elmondták, hogy az ügyfelek kiszolgálása mellett számos egyéb, ezzel a munkával összefüggő háttér- feladatot is el kell végezniük az ügyintézők­nek, akik gyakran kényszerülnek túlórára. A problémákról egyébként nemcsak hely­ben, hanem a Belügyminisztériumban is tud­nak, az legalábbis biztos, hogy az okmányiro­dák dolgozói a munkájukkal kapcsolatos prob­lémáikat a számítógépes rendszeren belül je­lezhetik a központnak, a közigazgatási hivatal pedig, ha rendszeres ellenőrzései során ilyen jellegű gondot tapasztal, azt szintén továbbítja a BM-nek. A szakemberek hangsúlyozták, hogy a kor­szerű, európai szintű on-line rendszer a mos­tani, nem egészen tökéletes működése mel­lett is nagy előrelépést jelent a „papíralapú” rendszerhez képest. Úgy ítélik meg, hogy vár­hatóan egy éven belül ha meg nem is szűnik, de minimálisra csökken a reklamációk száma az okmányirodákban. . MJ.-T.F.-SJS. Három hullámban Az első okmányirodák 2000. január 1-jén kezdték meg műkö­désüket. Ekkor még csak a személyi- és a lakcím igazolvá­nyokkal kapcsolatos ügyeket intézték, a megyében első kör­ben Szekszárdon, Bonyhádon, Dombóváron, Pakson és Ta­másiban. A következő nevezetes időpont 2000. november 1. Ekkor került a vállalkozói igazolvány ügyintézése is az okmány­irodákhoz, Tolna megyében immár valamennyi városban, a fentieken túl Bátaszéken, Dunaföldváron, Simontomyán és Tolnán is. A „harmadik hullám” 2001. január 1-jén érkezett, a „legnagyobb falat”, a közlekedésigazgatás Gogosítvány, forgal­mi engedélyek, járműnyilvántartás) átvételével. Vízminőség-javító program 2015-ig A kistelepüléseken a vízellátás is veszélybe kerülhet Tolna megyében 84 telepü­lést érinthet az a 2015-ig szó­ló vízminőség javító prog­ram, amelyre országos szin­ten 200 millió forintot irá­nyoztak elő. Ugyanakkor könnyen lehet, hogy a követ­kező években a kistelepülé­seken a puszta ivóvízeilátás is veszélybe kerül - hangzott el tegnap a Tolna Vízmű Kft. által rendezett szakmai ren­dezvény első napján. ________ Tolna Ga ál Zoltánné, az ÁNTSZ megyei intézetének munkatársa a vízellá­tás aktuális kérdéseiről tartott elő­adást az Európai Unió előírásainak tükrében. Lapunk érdeklődésére elmondta: Tolna megyében első­sorban a nitrifikáció és a hálózati másodlagos szennyeződés (bakté­riumok) okoz problémát. Három települést érint a magas arzéntarta­lom, amely gondot elsőként Dunaszentgyörgyön kell orvosolni. A legjobb megoldásnak jelenleg az tűnik, ha a megye legjobb ivóvizé­vel rendelkező Tengelicről kapná a vezetékes vizet Dunaszentgyörgy. A vízminőség javítási program megvalósítására elkülönített ösz- szegekhez pályázat útján lehet hozzá­jutni, de legalább 10 %-os önerőre a legproblémásabb helyeken is szük­ség lesz - közölte. A szakember ko­moly problémának nevezte, hogy a megyében a me­gyei vállalat fel­bomlása után na­gyon sok vízmű alakult, amelyek egy részénél a víz­díjakba nincs be­építve a fejlesztés, a rekonstrukció költ­sége. Tekintve azonban, hogy an­nak idején a megyében az orszá­gos átlagnál gyorsabban épültek ki a vízművek, azok mára már el­öregedtek, így jelentős részük ­különösen a kistelepüléseken - leépül, és tartani lehet attól, hogy egyes régiókban nem hogy vízmi­nőség javító programot nem tud­nak megvalósítani, hanem ve­szélybe kerülhet a biztonságos ivó- vízellátás is. Gaál Zoltánné azt is elmondta: megítélésük sze­rint a vízszolgálta­tás hatékonysága és a szakszerűség csökkent, vannak üzemeltetők, amelyek fokozato­san feladni kény­szerülnek a minő­séget, és sok he­lyen gazdaságilag is ellehetetlenül­nek. A szakember szerint ezért las­san el kell gondolkodni az önkor­mányzatok és a vízművek vala­milyen szintű integrációjának megvalósításán. Kerékpárosok vetélkedője Tamási Tamásiban rendezték tegnap negyvennégy diák részvételével a Kerékpáros Iskolakupa és az If­júsági Közlekedésbiztonsági Ku­pa döntőjét. A vetélkedőt hu- szonkilencedik alkalommal bo­nyolították le a Tolna Megyei és a Tamási Balesetmegelőzési Bi­zottság, a Tamási Rendőrkapi­tányság szervezésében, vala­mint a Tolna Megyei Autósisko­lák Egyesületének és a Tolna Megyei Közlekedésfelügyelet vizsgabiztosainak közreműkö­désével. A versenyen összesen több, mint százhúsz általános és középiskolás diák indult, a most első ízben Tamásiban rendezett döntőn a legjobb tizenegy csapat adott számot elméleti és gyakor­lati ismereteiről. A megyei bale- setmeglőzési bizottság összesen 128 iskolát keresett meg, a ver­senyre jellemzően kisebb tele­pülésekről volt érdeklődés. A ve­télkedést motoros rendőrök és SFOR-katonák technikai bemu- tatója színesítette. __________■ ________________Olvasóink írják________________ Pa rkerdő, csak pénzért? Szegénység, drog, bűnözés. Szociális munkás hallgatók VII. konferenciája . Kedves olvasónk - név, cím a szerkesztőségben - szoká­saival ellentétben levelet írt lapunknak. Elmesélte, hogy május elsején családi ha­gyomány náluk, hogy a tá- gabb rokonság Sötétvölgy­ben, az Erzsébet tisztáson gyűlik össze, s ott főznek, beszélgetnek. Szekszárd Harmincadikén az idős szülőket és testvéreiket akarták kivinni a szabadba. A tó után udvarias fia­talemberek szedték a belépőt, de simán tudomásul vették, hogy ők nem a rendezvényre, hanem pik- nikezni mennek. Másnap az egyik családtag már hajnalban el­indult előkészíteni a főzést, ami­kor a 8-10 feketeruhás őr kérte a belépőt. Mint olvasónk leírja, né­miképp félelmet keltett a megjele­nésük, s úgy érezték, mintha bű­nözőként bánnának velük. Nem is engedték be őket, mondván, hogy a rendezők kibérelték az egész Sötétvölgyet, még a Hara­mia forrást is, és mindenhova fi­zetni kell. A belépő egyébként 350 forint volt, amiért egy pohár sört és üdítőt lehetett fogyasztani. Nemcsak ők, hanem mások is visszafordultak, volt ahol négy gyerek és két felnőtt ült a kocsi­ban. Olvasónk családja sem volt teljes, mert volt aki ült egy kicsit a tó partján, majd étlen-szomjan visszafordult. A rendezvényt a gyerektábor mellett tartották, semmi akadálya nem lett volna, hogy csak a beve­zető úton kérjék a belépő azok­tól, akik tényleg a rendezvényre voltak kíváncsiak. Olvasónk fia csak az ebédre ment motorra, ő például vita nélkül kifizette a be­lépőt. Olyat is hallott kedves olva­sónk, hogy már a tó előtt akar­tak belépőt szedni azoktól is, akik csak horgászni indultak. Igaz, végül fizetniük nem kellett, mint ahogy olvasónk is eljutott a tisztásra, más úton. Nem értük, írja, hogyan zárhatják el a nagy- közönség elől a parkerdőt egy rendezvény miatt. A választ még mi sem tudjuk, mert hiába faxol- tuk el csütörtökön a majális szervezőjének, Dránovits István­nak olvasónk levelét - természe­tesen nevét és címét letakarva, - erre nem reagált. Telefonhívá­sunkra tegnap lapzártáig nem válaszolt. IHÁROSI A megyeszékhely ad otthont május 7-9-ig a szociális okta­tásban részt vevő hallgatók VII. országos konferenciájá­nak, melynek védnöke Ko­csis Imre Antal polgármester. Szekszárd Az idén a Pécsi Tudományegye­tem Illyés Gyula Főiskolai Kara Szociálpolitikai Tanszéke és a Szekszárdi Szociálismunkás Hall­gatók Egyesülete a házigazdája az oktatásban részt vevők orszá­gos konferenciájának. Kedden reggel dr. Tolnai Gyula, tanszékvezető nyitja meg a ren­dezvényt a Művészetek Házában. Az első előadás fél tízkor kezdő­dik. Krémer Balázs szociológus A szegénység „új” arca, avagy a ki­szorítás kormányzati technológiái címmel tart előadást. A következő témakör az önkormányzatiság és a civil szervezetek együttműködése a szociális ellátások terén, mely­nek előadója Gyurókné Bódi Csilla, a Dél-dunántúli Regionális Forrás- központ vezetője. Aznap a harma­dik előadást szakmai problémák­ról Budai István az iskolaszövetség elnöke tartja. A délutáni szekciók helyszíne a főiskola E épülete. Fű- nek-fának címet viseli egy drogpre­venciós modellkísérlet, melyet szi­tuációs játékok keresztül is megis­merhetnek az érdeklődők. A szek­ció vezetője a Karitász RÉV Szen­vedélybeteg-segítő Szolgálat. Dér Miklósáé, a Mentálhigiénés Műhelyt mutatja be. A harmadik szekcióban kerekasztal-beszélge- tés lesz a fiatalkori bűnözésről, amelyen részt vesz dr. Lovász Zsu­zsanna pszichológus, dr. Kaszás Gabriella, a fiatalkorúak ügyésze, dr. Varga Péter, a szekszárdi rend­őrkapitányság bűnügyi osztályve­zetője, dr. Behassa Mária, a Szek­szárdi Városi Bíróság bírája, Papp Márta és Varga István pártfogó. Szerdán a szintén a főiskola E épületében folytatódik a konfe­rencia, s Veszélyeztetettség a csa­ládban - gyermekjóléti szolgála­tok címmel tart előadást dr. Szöllősi Gábor egyetemi adjunk­tus. A szociális munkás identitás­ról és a továbbképzés jelentősé­géről Török Iván, a Nemzeti Csa­lád- és Szociálpolitikai Intézet fő­igazgatója beszél, majd a hallga­tók tapasztalatcseréje zárja a szo­ciális oktatásban részt vevők VII. országos konferenciáját. _____ihj I K

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom