Tolnai Népújság, 2001. május (12. évfolyam, 101-126. szám)
2001-05-31 / 126. szám
ÜÜHfliH 2001. Május 31., Csütörtök MEGYEI TÜKÖR 5. OLDAL Mondom A Magamét VENTER MARIANNA Változó igények A hetvenes években a megyeszékhely egyik általános iskolájában évfolyamonként 4 osztály volt, 30 fölötti létszámmal. Az agyonzsúfolt iskolát később tehermentesítette egy új intézmény. Akkoriban nem csak az iskolák voltak túlzsúfoltak, hanem az óvodák is, emlékszem, családunk egyik ismerőse boldogan újsá- golta, hogy végre sikerült óvodai férőhelyet találni legkisebb csemetéjének, igaz, a város másik végén. Ma a problémák éppen ellenkező előjelűek, egyre kevesebb a gyerek mindenütt. A megye kistelepüléseinek egy részén félő, hogy a mostani óvodásokból nehezen kerül kis egy első osztályra való gyerek. A városok zömében több általános iskola van, a 70-es, 80-as évek „gyerek-konjunktúrájához” igazodva nem is kicsi, mára azonban már annak is örülnek, ha évfolyamonként sikerül két osztályt indítani, korántsem 30 fölötti létszámmal. Érdekes tendencia figyelhető meg, ahogy egyre kevesebb lett a gyerek, úgy nőtt a szülők igénye az oktatási intézményekkel kapcsolatban. Nem csak a tananyaggal és a tagozattal szemben vannak elvárások, figyelembe veszik a választásnál az iskola korszerűségét, felszereltségét. Mai autós világunkban az már nem szempont, hogy melyik iskola van közel a lakóhelyhez, rengeteg gyereket hoznak-visznek a szülei gépkocsival a kiválasztott intézménybe. Alig negyedszázad alatt tehát nagyot változott az igény, amivel a kínálat, főként a kistelepüléseken, nem mindig tud lépést tartani. A szegényebb falusi önkormányzatok közül nem egy szinte minden pénzét az intézmények fenntartására fordítja, fejlesztésre, felújításra nem nagyon marad. Az iskolák azonban nem adják meg magukat: támogatókat keresnek, kihasználnak minden pályázati lehetőséget, jótékonysági akciókat szerveznek, egyszóval igyekeznek mindent megtenni azért, hogy az elismert honi oktatási rendszer jó hírén ne essen folt. Nemdohányzó Világnap Olvasóink kérdezhetnek a zöld számon Ma van a „Nemdohányzó Világnap”, s ismét ráterelődik a figyelem egy olyan szenve- dély-bétegségte.függőségi állapotra, amely nem csak magának a dohányosnak, hanem a környezetének az egészségét is károsítja. Magyarország Magyarországon a lakosságnak több mint egyharmada dohányzik, az ÁNTSZ megyei intézetétől kapott információ szerint megyénkben is hasonló a helyzet. Tíz évvel ezelőtt a dohányzás mértéke csökkenni kezdett, a legalacsonyabb értéket 1996-ban érte el, de az azóta eltelt esztendőkben ismét emelkedik. Ami igazán aggasztó: a fiataloknak csaknem a fele dohányzik, legalább alkalmanként. A Nemdohányzó Világnapon az idén a passzív dohányzás veszélyeire irányul a figyelem. A környezetben lévő dohányfüst beszívása elsősorban a kisgyerekek egészségét károsítja. A dohányos szülők gyermekei életük első éveiben jóval gyakrabban kapnak légúti fertőzést, leggyakoribb következmény a hörghurut, tüdőgyulladás, középfül- gyulladás, s gyakrabban alakul ki náluk asztma, mint a nemdohányzó szülők gyermekeinél. A környezeti dohányfüst romboló hatása a felnőttekre sem közömbös, bár nem olyan nagymértékű, mint a gyermekek esetében. A nemdohányzókat védő törvény jelentős lépés annak érdekében, hogy munkahelyeken, közintézményekben, vendéglátó helyeken ne legyenek kénytelenek akaratuk ellenére mások füstjével mérgezni magukat a nemdohányzók. A „Nemdohányzó Világnap” felhívja a dohányzók s egyben környezetük figyelmét is a le nem tagadható igazságra: füst nélkül kellemesebb, s főleg egészségesebb, mindenkinek! vem Hívja a zöld számot: 06-80-200-398 Téma: a dohányzás. Ingyenesen hívható zöld számunkon a dohányzással, annak káros hatásaival kapcsolatban tehetik fel kérdéseiket Finta Évának, az ÁNTSZ megyei intézete munkatársának ma délelőtt 9-től 12 óráig. Megtudhatják azt is, hogyan, milyen módszerekkel lehet leszokni a dohányzásról, illetve ehhez hol és milyen segítséget kaphatnak az érdeklődők. Hívjanak bennünket a zöld számon: 06-80-200-398. Hol tartanak a régiók? (II) Jövedelem, infrastruktúra, elvándorlás Tizenhét jellemző alapján mérte fel Magyarország százötven kistérségének fejlettségét a Gazdasági Minisztérium (GM). Az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) alapján Tolna előkelő helyen áll a megyék rangsorában, a fejlettség többszempontú vizsgálata lényegesen hátrébb sorolja nemcsak megyénket, hanem az egész dél-dunántúli régiót. A minisztérium Regionális Információs Főosztálya egyebek közt a népesség, a jövedelem, az infrastruktúra, a lakásépítések, a munkanélküliség mutatói és azok öt év alatt bekövetkezett változásai alapján állította össze a régiók fejlettségi sorrendjét. A kutatás megkezdésekor rendelkezésre álló 1999-es adatok alapján az ország fejlettebb és elmaradottabb kistérségei között háromszoros a különbség, s ezen belül Tolna megye, s többé-kevés- bé a Dél-Dunántúl is inkább a kelet-magyarországi, mintsem a prosperáló közép-, vagy nyugat-dunántúli régiók szintjén áll. Az adatok Tolna megyén belül is jelentős eltéréseket mutatnak főként Paks és Szek- szárd térségének javára. Az 1999-es egy főre eső adóköteles jövedelem például a tamási térségben 202 769, a paksi régióban 362 895, a megyeszékhely körzetében 303 160 forint volt. A 150 kistérség közötti rangsorban ezzel 116. helyen álló Tamási Szabolcs keleti csücskének hét térségével, míg a 12. Paks Székesfehérvárral, a nyugati határszéllel, a 41. Szekszárd pedig Péccsel, Sopronnal van hasonló szinten. A jövedelem növekedése 1994 és 1999 között Szekszárd és Bonyhád térségében a leglassúbb ütemű volt„a régiók rangsorában lejjebb csúsztak, Tamási csak rossz pozícióját őrizte. A munkanélküliséget nézve a 120. Tamásinál Szabolcsban is van jobb helyzetű térség. A rangsorban Tamási 14 helyet lépett előre, az 51. Paks és az 52. Szekszárd ugyanakkor a 64., illetve a 84. helyre csúszott vissza, úgy, hogy Szekszárd térségében a munkanélküliség aránya lényegesen nem változott. Kedvezőtlen - Paks kivételével - a megye kistérségeinek vándorlási egyenlege, azaz az adott térségben letelepültek és az onnan elvándoroltak különböze- te Tamási, Dombóvár, Bonyhád esetében negatív. Nincs a jövedelmekhez hasonló lényeges különbség a megye öt kistérsége között a személygépkocsik ezer főre vetített arányában: a legtöbb Szekszárd (238 db), majd Paks (224 db) térségében van, de a tamási régióban is 185 autó jut ezer lakosra. Figyelemre méltó, hogy két vonatkozásban előkelő, vagy kedvezőbb helyen találjuk Tolnát: a kiskereskedelmi üzletek, és az egyéni vállalkozások és gazdasági szervezetek száma terén. Szekszárd térségében 12,5 szervezet és 53 egyéni vállalkozó jut ezer lakosra, amellyel az első harminc kistérség között van, Bonyhád és Paks, illetve Bonyhád és Dombóvár is bekerült a második harminc régió közé. Az ezer lakosra jutó kiskereskedelmi boltok számát nézve (a megye átlaga 16,4) viszont megelőzi Fejér és Pest megyét, de a fővárost is. Ezt a földrajzi távolságon kívül magyarázhatja az is, hogy ugyanúgy egy kereskedelmi egységnek számít a hipermarket és a sarki zöldséges. ___________ T. F. TO LNA MEGYE KISTÉRSÉGEI AZ EGY FŐRE ESŐ ADÓKÖTELES JÖVEDELEM SZERINT Bonyhádi térség: 250 363 Fi Dombóvári: 251 964 Ft Paksi: 362 895 Ft Szekszárdi: 303 160 Fi Tamási: 202 769 Ft Gyermekek táncfesztiválja A művészeti alapiskolák I. országos néptánc tanulmányi versenyének országos döntőjét rendezik június 2-án és 3-án Szekszár- ' don, a Babits Mihály Művelődési Ház és Gyermekek Házában. A verseny június 2-án, szombaton, 10 órakor ünnepélyes megnyitóval kezdődik a Prométheusz parkban, majd három részben zajlanak a versenyprogramok 10.30,14.30 és 19.00 órai kezdettel. Vasárnap 11 órakor kezdődik az ünnepélyes díjkiosztó és gálaműsor. A verseny és a gálaműsor nyilvános és ingyenes. _______■ Új név, új szobor Új köztéri szoborral gyarapodik Simontornya: az önkormányzat elfogadta Kelemen Kristóf szobrászművész felajánlását, aki Szent István-szobrát adományozza a városnak. Az alkotást augusztus 20-án állítják fel a városháza előtti téren, amely a Szent István tér nevet viseli majd. A művésznek egy Petőfi- és egy Egressy Béni-szobra is díszíti a város köztereit. A helyi képviselők május 28-án döntöttek az idei díszpolgári cím és Simontornyáért Díj odaítéléséről is. Június 29-én, a városavató évfordulójához kapcsolódó ünnepségen egy díszpolgárt és a két díjazottat köszöntenek. ■ Dombóvári kiállítás A dombóvári József Attila Általános Iskolában péntek délután négy órakor Weich József* az oktatási intézmény igazgatója nyitja meg a Pál Gyöngyvér pasztell- képekből álló kiállítását. _____■ Uz sonnarablás az iskolában A gyanúsított apja vizsgálatot kér Kínos ügy zavarta meg a paksi Gyógypedagógiai Általános Iskola hétköznapjait. Több diák ellen rablás miatt folyik eljárás, egy szülő pedig az ombudsmanhoz fordult, kivizsgálást kérve az intézmény ellen. Paks Az iskola vezetője a rendőrség segítségét kérte, mert a tanulók egy csoportja elvette mások uzsonnáját és zsebpénzét.-A diákok társaikat kényszerrel vették rá erre, megfenyegették, megverték őket. A pedagógusok mindent megtettek, hogy mindezt megakadályozzák, sikertelenül, így hát a rendőrség segítségét kérték. Németh Attila százados, a paksi kapitányság vizsgálója szerint két-három fiú képezi az elkövetéssel gyanúsított csoport magját, őket a rendőrség ismeri, kettőjük korábban hasonló bűncselekményt követett el. A mostani kár értéke csekély, a gyerekek által elkövetett tett azonban súlyos. Néhány diákot rablással gyanúsítanak, ezt a törvény kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti. Az elbírálásnál természetesen figyelembe veszik az elkövetők korát, s a nyomozás során is különös figyelemmel járnak el. Magyar István, az iskola tagozatvezetője elmondta, hogy korábban nem fordult elő hasonló eset, idén azonban egy-két alkalommal szembesülniük kellett ezzel a problémával. Az érintett gyerekek szüleit értesítették, szülői értekezletet hívtak össze - eredménytelenül, így hát a rendőrség segítségét kérték. A „rendőrségi üggyé” vált esetek részleteiről, a sértett és gyanúsított gyerekek köréről az iskola pedagógusa nem adott tájékoztatást. A szülők, gyerekek, tanárok számára eddig is kellemetlen ügy kínos fordulatot vett, miután a Paksi Roma Egyesület az ombudsmanhoz fordult, s vizsgálatot kért az iskola ellen. Egyrészt azt sérelmezik, hogy roma gyerekeket vádolnak olyan tettek elkövetésével, amiben ártatlanok. (Az ügy kapcsán megszólalók egyike sem említette egyszer sem, hogy a gyanúsítottak bármely kisebbséghez tartoznak. A szerk.) Másrészt megítélésük szerint nem megfelelő az iskolában az oktatás. Az egyesület elnöke, Solt Pál szerint a gyerekekkel nem foglalkoznak, így teljesen feleslegesen járnak az iskolába, hetedik-nyolcadik osztályban sem írni, sem olvasni nem tudnak. Ha gond van a gyerekekkel, nem jelzik, ebben az ügyben is korábban érkezett meg a rendőrségi idézés, mint az iskola meghívója a szülői értekezletre. Solt Pál egyébként szülőként is érintett, egyik fiát a rendőrségen gyanúsítottként hallgatták ki. Arra a kérdésre, hogy miért éppen most kifogásolja az iskolában folyó oktatási munka színvonalát, annyit mondott, hogy korábban is megtette volna... Jantyik Margit igazgató hangsúlyozta, hogy az ombudsmani vizsgálattól nem tartanak, hiszen minden általuk tett lépést dokumentáltak, nyoma van a családlátogatásoknak, szülői értekezleteknek. Az iskolában folyó munkával pedig mindeddig elégedett volt minden szülő, köztük Solt Pál is. Eddig büszkék voltak elért eredményeikre, az iskolában uralkodó nyugodt légkörre. A mostani ügyet, mely eddigi életüket igencsak felbolygatta, az intézmény belügyének tekintik. ________-vtLe ltárív és zárjegyek Az utolsó határidő június 30. Ami a zárt ülésen történt Kisajátítás és kitüntető cím adományozása Egy pénzügyminisztériumi rendelet szerint a kereskedők a zárjegy nélküli borokat legfeljebb 2001. június 30-ig forgalmazhatják. Ezt követően szigorú szabályozás lép életbe, mulasztás esetén pedig bírságra számíthatnak az érintettek. Szekszárd Takács Róbert pénzügyőr zászlóst, a szekszárdi vámhivatal jövedéki alosztályának vezetőjét arról kérdeztük, mi a teendő akkor, ha a kereskedő készletében június végét követően is szerepel zárjegy nélküli bor.- A 2001. június 30-án a még készleten lévő zárjegy nélküli bort a kereskedő köteles a forgalomból időlegesen kivonni és raktárhelyiségében (üzletében) elkülönítve tárolni, valamint ezekről a termékekről leltárt felvenni. A leltárt fajtánként, részletezve kell kitölteni. A leltárív egy példányát és az annak alapján összeállított zárjegymegrendelést legkésőbb 2001. július 6-ig kell a területileg illetékes vámhivatalnak megküldeni, a megrendelőlapokat ugyanitt lehet beszerezni. A leltárívnek tartalmaznia kell a termék pontos megnevezését, mennyiségét, csomagolási egységenkénti darabszámát. A kereskedő a borokat csak külön e célra gyártott készletzárjeggyel ellátva hozhát- ja ismét forgalomba.- Mikor kerülhetnek fel a borokra a készletzárjegyek?- A készletzárjegyeket csak a vámosok jelenlétében lehet felhelyezni, a megrendelés idejétől függően akár már június 1-től átvehetők a vámhivatalban. Az országos parancsnokság legkésőbb 2001. szeptember 30-ban jelölte ki a határidőt, ameddig átvehetők a készletzárjegyek. A megrendelőlapon megrendelt zárjegyek előállítási költségét teljes egészében akkor is meg kell fizetnie a kereskedőnek, ha időközben a borokat értékesítette. A kereskedők számára ajánlott, abban az esetben ha csekély zárjegynélküli borkészlettel rendelkeznek, hogy készleteiket akciós értékesítés keretében próbálják meg kiárusítani június 30-ig. . ___________________MAUTHNER Re formátus népfőiskola Az idén januárban alakult Szekszárdi Református Népfőiskolái Egyesület öt részből álló előadás-sorozatot szervezett középiskolás diákoknak. A nagy érdeklődéssel kísért rendezvényen az előadások hallgatói egy vetélkedő füzetet is kaptak, amit az elhangzottak alapján kellett kitölteniük és eljuttatniuk az egyesülethez. A vetélkedő füzetek értékelése a napokban megtörtént, s az alábbi tanulók bizonyultak a legjobbaknak: megosztva végzett az első helyen Hajdú Zsuzsanna és Ferenc Zsanett. Harmadik lett Katzen- berger János, különdíjat kapott Zéman Viktória és Csőiig Zita (mindannyian az I. Béla középiskola tanulói). A díjazottak között könyvutalványokat osztottak ki, összesen 20 ezer forint értékben. ■ Kedden ülésezett a bátaszéki képviselő-testület, mint arról már beszámoltunk. A zárt ülésen tárgyalt témákról lapzártánk után született döntés, így ennek részleteiről szerdán kérdeztük meg Bozsolik Róbert jegyzőt. Bátaszék Július 1-től korlátozni kívánják a Kossuth utca forgalmát azzal, hogy a 3,5 tonnát meghaladó súlyú járműveket kitiltják, valamint az ezen az úton közlekedő Volán menetrend szerinti távolsági járatok 30 kilométer/óra sebességnél gyorsabban nem haladhatnak. A Babits utca- pedig - az útsüllyedésre való tekintettel, ideiglenesen - zsákutca lesz. Az önkormányzat tulajdonában álló, nem lakás céljára szolgáló ingatlanok jegyzéke elkészült. Ennek alapján döntöttek arról a képviselők, hogy a kisebb területeket (20-100 négyzetméter) a szomszédos ingatlantulajdonosnak felajánlják megvásárlásra. Egyhangú döntés született arról is, hogy a Bajai úti csomópont korrekciójához kapcsolódó elképzeléseket megvalósítja a város, még akkor is, ha ennek ára egy magánterület kisajátítása lesz. Ugyancsak eldőlt, ki kapja majd ez év augusztus 20-án, a városi ünnepi rendezvényen a pro űrbe és Bátaszék díszpolgára kitüntetést. Mindkét címre egy-egy olyan embert javasoltak, aki sokat tett a városért. MAUTHNER
