Tolnai Népújság, 2001. május (12. évfolyam, 101-126. szám)

2001-05-30 / 125. szám

MEGYEI TÜKÖR 5. OLDAL 2001. Május 30., Szerda Mondom A Magamét SZERI ÁRPÁD Hőstettek Szerencsétlen az az ország, melynek hősökre van szüksége - mondta egy helyen Hegel, majd ezt az álláspontot Brecht is nyo­matékosan megismételte drámájában. Be kell látni, nálunk látvá­nyosan megbukott mind a filozófus, mind az író, hiszen az elmúlt évtizedben szűkebb hazánkban komoly igény támadt a hősök iránt. Hogy ez mennyire valóságos, avagy mennyire gerjesztett, ar­ról külön tanulmányt lehetne írni: mindenesetre tény, hogy ebben a folyamatban Tolna megye székhelye élenjárt, hiszen a rendszer- váltás után első alkalommal Szekszárdon emlékeztek meg a Hő­sök Napjáról. Történt mindez úgy, hogy maga a fogalom - minde­nekelőtt a közelmúltunkat, kiváltképp a II. világháborút illetően - nem egészen tisztázott: ma egyaránt lehet hős az, aki - akarva- akaratlan - egy ügy mellett, avagy ugyanazon ügy ellen harcolt, s esett el fegyverrel a kezében. S ennél a pontnál érkezünk el napja­ink hőskeresésének - illetve formálódó hőskultuszának - másik jellemzőjéhez, a nem titkolt militarista vonásokhoz. A szónokok rendre a csatamezőn lesett katonák vitézi tetteit ecsetelik, ami eb­ben az összefüggésben érthető is, de időnként nemcsak a harctéri halál, hanem a polgári lakosság hátországi életben maradása is felérhet egy kisebbfajta hőstettel. Mert az életben maradottak ne- velték-nevelik fel, adott esetben valóban hősies küzdelem és nélkü­lözés közepette a következő generációt, majd ez - már valamivel könnyebben - a következőt és így tovább. S a mai nemzedék, ha egy-egy ünnep alkalmából felpillant a fegyvert markoló, sebesült bajtársát támogató világháborús szoborra, vélhetően már joggal reméli: számára nem a harctéri, hanem csak a hétköznapi hősi­esség adatik meg, ami persze nem túl látványos, de azért egyálta­lán nem lebecsülendő dolog... Felújítják a víztornyot Az „idő vas foga megrágta” a település jelképét A napokban meg­kezdődött a belvá­rosban a negyven- három esztendő­vel ezelőtt átadott és 1970 óta hasz­nálaton kívül lévő víztorony rekonst­rukciója. Dombóvár- Az elmúlt évtize­dekben a település jelképé vált Hunyadi téri építményre igencsak ráfért már a felújítás, mert a te­tőszerkezetét és a betonból készített tartóoszlopait is „megrágta az idő vasfoga” - mondta érdeklődésünkre Szűcs István, a Dombóvár és Kör­nyéke Víz- és Csa­tornamű Kft. igazga­tója. A gazdasági társaság tulajdoná­ban lévő víztornyot annak a pénznek a segítségével tudjuk rendbe tenni, melyet az egyik mobiltelefonos szolgáltató cég fizet majd 15 esztendőn ke­resztül azért, hogy antennáját an­nak csúcsában elhelyezheti. Az idén a tetőszerkezet rekonstruk­cióját tudjuk a bérleti díjból fi­nanszírozni. A napokban egy speciális daru segítségével ipari alpinisták és más mesteremberek A víztorony csúcsát borító fémpalástot speciális daru segítségével cserélték ki kicserélték a kúpot borító fémpa­lástot és december 31-ig az új cserepek is a helyükre kerülnek. A szakértők őszre végeznek a be­tonszerkezetek statikai- és állag­vizsgálatával is, majd az eredmé­nyek figyelembevételével hatá­rozzák meg a rekonstrukció to­vábbi feladatait - zárta tájékozta­tóját a cég ügyvezetője. Hol tartanak a régiók? (I.) Eltérő képet mutat a megye a GDP-vel és anélkül Tizenhét jellemző alapján mérte fel Magyarország százöt- következett változásokat. A kuta- ven kistérségének fejlettségét a Gazdasági Minisztérium tás egyebek közt az elvándorlási (GM). Az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) alapján egyenleget, a jövedelmi viszonyo- Tolna előkelő helyen áll a megyék rangsorában, a fejlettség kát, munkanélküliséget, a gazda­többszempontú vizsgálata lényegesen hátrébb sorolja nem- sági szervezetek, egyéni vállalko- csak megyénket, hanem az egész dél-dunántúli régiót. zók arányát, az új lakásépítése­A KSH-nál nemrég napvilágot lá­tott 1999-es GDP-adatok tükré­ben Tolna megye kedvező pozí­cióban van: a főváros és a me­gyék rangsorában a hatodik, a megyék átlagának százalékában pedig a középmezőnyben foglal helyet. A listát toronymagasan Budapest vezeti 2 millió 159 ezer forintos egy főre eső GDP- vel, Tolnát (1 millió 9 ezér fo­rint) Győr-Moson-Sopron, Fejér, Vas és Zala előzi meg. A megye gazdasági teljesítményéből ugyanakkor oroszlánrészt válla­ló Paksi Atomerőmű Rt. nélkül Tolnában lényegesen alacso­nyabb lenne az egy főre eső GDP, ennek köszönhető az is, hogy a dél-dunántúli régióban a gazdaságilag jóval fejlettebb, de csak tizedik Ba­ranyát (885 ezer forint) és Somogyot (778 ezer forint) is megelőzi. A Tolnával egyébként egy szinten emlegetett utolsó Szabolcs-Szatmár- Bereg 618 ezer forintos egy főre eső GDP-vel az utolsó a megyék között. A párhuzam nem min­den alapot nélkülöző: a GDP-adatból a megye ipari termelésének felét adó erőmű 1999-es, kö­zel 81 milliárdos nettó árbevételét levonva is jó­val 700 ezer forint alatt van az egy főre eső ha­zai termék értéke Tolna megyében. A GM Regionális Információs Főosztálya által az ország százötven kistérségének fejlettségéről ké­szített felmérése inkább ez utóbbi képet erősíti meg. A GM KSH-adatokat felhasználva tizenhét jellemző alapján hasonlította össze a régiók 1994-es és 1999-es helyzetét, s az öt év alatt be­AZ EGY FORE ESO GDP TERÜLETI MEGOSZLÁSA MEGYÉK SZERINT lOOO FORINTBAN moqo 2159 901-1000-1500 801-900 1001-1100 701-800 két, az infrastrukturális ellátottságot és a ven­dégéjszakák, kiskereskedelmi hálózatok, szá­mát veszi tekintetbe. A felmérés egyik tanulsá­ga, hogy nem tartható, miszerint a dunántúli térségek jobban fejlődnek, mint a kelet-magyar­országiak. A kistérségek fejlettségének komplex mutatói szerint Tolnában legrosszabb helyzet­ben a tamási kistérség van, azon negyvenöt ré­gió között, amelyekhez Szabolcsból és Borsod­ból egyaránt hat, Somogyból öt kistérség tarto­zik. Dombóvár és Bonyhád térsége Bács-Kiskun döntő többségével, és - az egyébként más tekin­tetben prosperálónak mondott - Veszprém me­gye öt bakonyi kistérségével a középmezőnyben foglal helyet. Szekszárd és Paks térségét a GM Pécs, Siófok, Kaposvár és Nyíregyháza térségé- vel helyezi egy kategóriába. ________________tf. Kö telező feladat, finanszírozás nélkül Két „rossz” közül választhatnak az önkormányzatok A SZEMÉTSZÁLLÍT 110 LITERES EDÉN! egyheti gyűjtés ÁS DÍJA fESETÉN kétheti gyűjtés Eddig fizetett 2521 Ft/ingatl. 2119 Ft/ingatl. 2001 második félévére tervezett 3982 Ft/ingatl. 3386 Ft/ingatl. Az új hulladékgazdálkodá­si törvény komoly terheket ró a kommunális cégekre, valamint a szolgáltatásai­kat igénybe vevőkre egy­aránt - derült ki azon a fó­rumon, amit a Kaposvári Városgazdálkodási Rt. veze­tői tartottak a térség telepü­léseinek polgármesterei számára. Dombóvár és környéke Január elsejével életbe lépett az a törvény végrehajtását szabályozó két kormányrendelet, melyek szerint a kétezernél több lakóval rendelkező települések önkor­mányzatainak 2002-től, az ennél kevesebb lélekszámú falvak kép­viselőtestületeinek pedig 2003-tól kötelező megszervezniük a sze­mét gyűjtését, szállítását, elhelye­zését és ártalmatlanítását. A szol­gáltatást végzők számára is szá­mos - határidőhöz kötött - fel­adatot szabott meg az Országgyű­lés, hiszen a hul­ladéklerakó-tele­peknek a szigo­rú környezetvé­delmi és köz­egészségügyi előírásoknak egyaránt meg keíl felelniük, valamint a szemét ártalmatlanításának technológiá­ját is korszerűsíteniük kell. Ehhez nagyon sok tanulmány és hatás- vizsgálat elkészítésére, illetve sokmillió forintba kerülő beruhá­zásokra lesz szükség.- A törvény által rárótt kötele­zettségek figyelembevételével alakította ki új árait a dombóvári térség településein kommunális szolgáltatást végző Kaposvári Vá­rosgazdálkodási Rt. - mondta tá­jékoztatójában Püspök Rudolf, a cég elnök-igazgatója. - A kisrégió­ban egységes díjakat kívánunk al­kalmazni, azoktól csak az egyedi igények teljesítése esetén szeret­nénk eltérni. A polgármestereket - mivel a szemét mennyisége nem nő és a gyűjtés gyakorisága sem változik - igencsak meglepte a díjemelés mértéke. Szerintük az állam már megint egy olyan kötelezően vég­zendő feladatot „akasztott az ön- kormányzatok nyakába”, amihez a normatív finanszírozást nem biz­tosította. Komoly dilemma előtt állnak az önkormányzatok, ugyan­is választhatnak, hogy a szolgálta­tásért fizetett díjat vagy a saját - amúgyis lapos - pénztárcájukból próbálják meg kifizetni, vagy azt a kommunális adó jelentős növelé­sével a települések lakóira hárítják. _____ -GR­Ko ppánné parlamenti jegyző Kétszázhatvannégy igen szava­zattal, 17 ellenében a parla­ment jegyzőjévé választotta Koppánné Kertész Margit tamá­si kisgazda képviselőt kedden. Koppánné Kertész Margitot tit­kos szavazással választották meg a jegyzői posztra Boda Ilo­na helyére, aki a környezetvé­delmi tárca politikai államtitká­ra lett. Átadták az új ivóvíz kutat Felsőnánán tegnap volt a mű­szaki átadása annak az ivóvíz kútnak, amely a biztonságos és egészséges vízellátást biztosítja Felsőnána és Kéty lakossága számára. A két község eddig két kúriai rendelkezett, ám ezek egyikének (az L. számú) vize egészségügyi szempontból nem alkalmas emberi fogyasztásra. A biztonságos vízellátás érdeké­ben szükség volt tehát egy új, „tartalék” kút fúrására. A munkát tavaly ősszel kezd­te a Vikuv Rt. A kivitelezés vala­mivel több, mint 10 millió forint­ba került, ennek 70 %-át a me­gyei területfejlesztési tanács biz­tosította pályázat útján. A (3. számú) kút több hónappal ha­táridő előtt készült el, vize jó, megfelel az előírásoknak. A mű­szaki átadás után már csak a te­rület vízjogi engedélyének mó­dosítására van szükség, ami kb. egy hónapon belül megtörténik. Az üzemeltetés során a 2. és a 3. számú kút vizét egyaránt fel­használják a két község 1600 la­kosának ellátására. -s­Egy hónapot vár a felszámoló Ha június végéig nem dönt az ÁPV Rt. a Simontornyai Bőrgyár Rt. veszélyes hulladékainak ár­talmatlanításáról, a felszámoló pert indít a bőrgyár többségi tu­lajdonosával szemben. Tegnap Kemény Attilával, a Környezet- védelmi Minisztérium helyettes államtitkárával találkozott a fő­városban Cserháti Péter, Simontornya polgármestere és Somogyi Ferenc, a Simontornyai Bőrgyár Rt. felszámoló biztosa. A találkozóról - amelyen résztvett Bárdos László jegyző és Koppánné dr. Kertész Margit országgyűlési képviselő is - a polgármester elmondta: az ál­lamtitkár-helyettes ígéretet tett arra, hogy felveszi a kapcsolatot az ÁPV Rt. illetékeseivel, és vá­laszukról tájékoztatja az önkor­mányzatot. Somogyi Ferenc fel­számoló biztos közölte: ameny- nyiben 2001. június 30-ig nem kap választ az ÁPV Rt.-től a hul­ladékok ártalmatlanításával kapcsolatban, a Fővárosi Bíró- sághoz forduí. _____________t^f. Új ra nekifutnak a Ganznak Rendkívüli ülés a nyári szünet előtt Három óra az óvoda körül Izzasztó képviselő-testületi vita Több kérdés is lekerült a hónap közepén tartott testü­leti ülés napirendjéről, egy személyi ügyben pedig nem született döntés, így a kép­viselők ma este nyolckor új­ra megpróbálkoznak a dol­gok helyre tételével, a nyári szünet előtt. Paks Szokatlan a kezdés időpontja is, este nyolckor kezdődik az ülés, miután holnap délután a kör­nyezetvédelmi miniszter Túri- Kovács Béla a térségbe látogat, megtekinteni a szennyvízberu­házást, és programján a polgár- mester és a testület több tagja is részt vesz. Mint beszámoltunk róla, a május 16-i ülés napirend­jéről lekerült a Ganz beruházás ügye, mert két bizottság is ala­posabb előkészítést javasolt, a korábban becsült költségek nö­vekedése miatt. Ismert, hogy a beruházás egy részét az önkor­mányzat finanszírozza, továbbá a Ganz Holding Rt-vel közösen létrehozott beruházó cég, a Ganz Paks Kft. mintegy kétmilli­árdos hitelfelvételére készfizető kezességet vállalna az önkor­mányzat. Időközben kidolgoz­ták a megállapodás új feltételeit, amelyet a gazdasági és a pénz­ügyi bizottság is véleményezett hétfőn. A gazdasági bizottság három komoly garancia beépíté­sét javasolja a Ganz budapesti ingatlanjainak jelzálogjogával kapcsolatban - mert ezek eladá­sa fedezi majd az önkormányza­ti finanszírozású beruházás vis­szafizetését. A bizottság biztosí­tékokat kér a jelzálog jogával rendelkező pénzintézettől is. A pénzügyi bizottság javasolja, hogy a város további befektető­ket is keressen a beruházás meg­valósításához. A szintén elhalasztott állat- tartási rendelet módosítás is na­pirendre kerül ma este, miként az ÉPFU Kft. ügyvezetőjének ki­nevezése is, amely mint emlé­kezetes váratlan szavazási for­dulatot hozott május 16-án, mi­után Bor Imre polgármester és két koalíciós képviselő az ellen­zékkel szavazott, ám így is egy voks hiányzott az eddigi ügyve­zető kinevezésének meghos­szabbításához. ___________ RÁKOSI Ké t óvodai csoport lesz ősz­től a volt szovjet laktanyá­ban kialakított lakópark­ban, ugyannyival kevesebb a Kossuth Lajos utcai épü­letben. A képviselő-testület döntését csaknem három órás vita előzte meg, a szü­lők részvételével. Dunaföldvár Testületi ülés, közmeghallgatás, szauna vagy valami más - nehéz volt eldöntenie a kívülállónak, mi is volt tegnap délután kettőtől ötig a Városháza dísztermében. Az önkormányzat ülésére ugyan­is szűknek bizonyult a „nézőtér”, mintegy száz szülő vonult fel, néhányan a folyosón rekedve, til­takozva a testület tervezett dön­tése ellen. Mint tegnapi szá­munkban már megírtuk, a képvi­selők elé kerülő javaslat azt cé­lozta, hogy a közelmúltban a volt szovjet laktanya területén kiala­kított lakóparkból a belvárosi óvodába bejáró gyermekek szá­mára otthonukhoz közel alakít­sanak ki két csoport részére al­kalmas helyiségeket, a Kossuth utcai óvodában felszabaduló szárnyat pedig alakítsák át az idősek ellátását biztosító gondo­zási központ számára. A szülők ezt sérelmezték, félve, mondván, így ötven-hatvan földvári gyer­mek az „utcára kerülhet” és azt kérték, maradjon a belvárosban is az eredeti három csoport. Az ülésen nem közeledtek az állás­pontok, Nagy Gáborné polgár- mester és több képviselő a város költségvetésének érdekeivel ér­velt, elmondván, senki érdeke nem sérül, minden gyermeknek jut lakóhelyéhez közel óvodai fé­rőhely. Az ellenzőket a városi óvodai vezetője, Bartháné Ringbauer Paula - szintén a tes­tület tagja - és a nézőtérről első­sorban Süveges Árpádné képvi­selte, miután a békesség érdeké­ben a polgármester asszony a né­zőknek is szót adott. Nem kevés indulattal, néha parttalanul, sok­felé kalandozva folyt a diskur­zus, eredmény nélkül. Azaz mégis születet eredmény, miután Bartháné névszerinti szavazást kért, a testület kilenc igennel, négy nem és egy tartózkodás mellett az eredeti javaslatot fo­gadta el. RÁKOSI GUSZTÁV » 1 } k

Next

/
Oldalképek
Tartalom