Tolnai Népújság, 2001. május (12. évfolyam, 101-126. szám)
2001-05-30 / 125. szám
2. OLDAL VILA O f Ü K Ö R 2001. Május 30., szerda A SPANYOL kormány elállt követelésétől. Madrid ígéretet akart kapni arra vonatkozóan, hogy az EU bővítése után is a mostani mértékben részesülhet a regionális fejlesztési alapokból. Spanyolország tehát már nem kívánja megvétózni a munkaerő-vándorlás hétéves megszorítására vonatkozó német javaslatot. OROSZORSZÁG nagyobb mértékű közel-keleti szerepvállalásáról tárgyalt Moszkvában Arafat. A palesztin autonómia vezetője találkozott Putyin orosz elnökkel, II. Alekszij pátriárkával és Ivanov orosz külügyminiszterrel. Utóbbi különmegbízottja diplomáciai missziót kezd a Közel-Keleten. Moszkva fontosnak tartja, hogy Izrael hagyjon föl települések kialakításával a palesztin területeken, mert ez megkönnyítené a vitás kérdések rendezését. SZÉTSZERELVE, repülőgépen szállítják el Hajnanról az amerikai kémrepülőgépet. Az EP-3- ast több darabban, egy Anto- nov-124-es típusú teherszállító repülőgépen viszik el az ázsiai országból. Peking továbbra is neheztel; ennek jele: nem engedélyezte, hogy egy amerikai hadihajó Hongkongba látogasson. ÚJABB TÁMADÁST indítottak a macedón kormányerők az ország északi részén lévő Matej ce falu ellen, miután a már elűzött- nek hitt albán felkelők ismét tüzet nyitottak a községben. A macedón csapatok hétfőn már félig benyomultak a faluba, amikor kiderült, hogy az albán fegyveresek befészkelték magukat a házakba és a mecsetbe, és lőni kezdtek a katonákra. TOJÁSOKKAL próbálták megdobálni a hivatalos látogatáson Párizsban tartózkodó libanoni államfőt, amikor Emile Lahud r- a szokásos ceremónia keretében - a Diadalív alatt fejet hajtott az ismeretlen katona sírja előtt. A „biobombák” mind célt tévesztettek, a biztonsági őrök azonban földre teperték, majd a közeli őrsre szállították az ün- neprontókat. Az előállított személyek a párizsi száműzetésben élő Michel Aun libanoni tábornok köréhez tartoznak. KIJEVBEN a parlament támogatásáról biztosította Anatolij Kinaht, aki így Ukrajna miniszterelnöke lehet. A 47 éves politikus szakképzettsége hajóépítő mérnök, 1995-1996-ban iparpolitikai miniszterelnök-helyettes volt, 1999-ben pedig négy hónapon át első miniszterelnök-helyettes Pusztovojtenko kabinetjében. A Viktor Juscsenko vezette reformkormány lemondásra kényszerült, mert a parlament - a kommunisták és a befolyásos üzletembereket tömörítő, úgynevezett „oligarchikus” pártok támogatásával - áprilisban bizalmatlansági indítványt fogadott el a kabinet ellen. CHILÉBEN eltörölték a halál- büntetést. Az erre vonatkozó törvényt Lagos elnök hétfőn léptette életbe. A legsúlyosabb büntetés ezentúl negyvenévi szabadságvesztés, amely teljes egészében letöltendő. Halálos ítéletet utoljára 1985-ben, még Pinochet diktatúrája alatt hajtottak végre: két, emberölésért és nemi erőszakért elítélt férfit végeztek ki. Azóta a parlament rendre élt azzal a jogával, hogy a halálos ítéleteket életfogytiglani börtönre változtassa. KONKURENCIÁT jelent majd a Babes-Bolyainak a létrehozandó romániai magyar tudományegyetem - jelentette ki Andrei Marga, a BBTE rektora. A 2000-2001. évi tanévben több mint 38 ezer hallgató tanul az intézményben. Míg 1993-ban csupán 772 hallgató tanult magyarul, ma már 6042 diák. ■ Balkáni stabilitás, rakétavédelem Budapesten tanácskoztak a NATO külügyminiszterei Powell, Solana és Robertson a magyar kormányfővel fotó: europress/kallus Hazánkban eleddig példátlan biztonsági intézkedések közepette rendezték meg a NATO külügyminisztereinek értekezletét; igaz, maga az esemény is új a magyar történelemben, hiszen korábban nem tartottak nálunk olyan tanácskozást, amely a szövetség stratégiai kérdéseivel foglalkozott. A járókelők számára megközelíthetetlen, még helikopterrel a levegőből is figyelt Budapest Kongresszusi Központban Lord. George Robertson, az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének főtitkára elsőként a helyszín megválasztásának fontosságára hívta föl a figyelmet. A NATO történelmében is kiemelkedőnek minősítette, hogy olyan ország fővárosában tartják tanácskozásukat, amely mindössze két éve élvezi a tagság előnyeit - egy olyan nemzet javára, amely kivívta önmaga számára a szabadságot, és mára az új, demokratikus, osztatlan Európa jelképévé vált.- Meg kell állapítanunk, hogy Európa egy részén még mindig nincs stabilitás, konfliktusok jellemzik a helyzetet - hangsúlyozta a főtitkár -, bár az utóbbi időkben Délkelet-Európa is elindult a demokrácia irányában, az európai és az észak-amerikai szövetségesek közreműködésének köszönhetően. Ezt bizonyítja a jugoszláv külügyminiszter részvétele is az Euro-atlanti Partnerségi Tanács munkájában. Javier Solana úrnak, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikájáért felelős főbiztosának a jelenléte pedig, „ingázása” Budapest és Szkopje között, első kézből szolgáltat információkat a Balkánon, különösen a Macedóniában kialakult helyzetről - tette hozzá. Hasonló gondolatokat fogalmazott meg a tanácskozást köszöntő beszédében Orbán Viktor is. A miniszterelnök kulcsfontosságúnak nevezte az értekezlet munkáját az euro-atlanti biztonsági struktúra további fejlődése szempontjából. Kiemelte, hogy a NATO nélkül nem indulhatott volna meg a Balkán demokratizálódása. Délkelet-Európa sorsa az egész euro-atlanti térség biztonságára kihat, és különösen érvényes ez hazánkra, amely - tegyük hozzá - szomszédos a konfliktusok sújtotta régióval, de nem határos egyetlen NATO-tagország- gal sem.- Magyarország számára erkölcsi kötelesség és egyben jól felfogott biztonságpolitikai érdek, hogy a bővítés a tagságra felkészült és érett országok meghívásával folytatódjék - emelte ki a kormányfő. - A felkészülést erre a NATO-nak is jdőben meg kell kezdenie. Orbán Viktor annak a véleményének adott hangot, hogy a NATO és az Európai Unió viszonyát tovább kell fejleszteni. Hasonló előrelépésre van szükség a szervezet Oroszországhoz és Ukrajnához fűződő kapcsolataiban, mert ez utóbbi különös hatással lehet az európai biztonságra. A délután folyamán több külügyminiszter is nyilatkozott. Mind a német Joschka Fischer, mind pedig a francia Habért Védrine aláhúzta a balkáni stabilitás megteremtésében a NATO és az Európai Unió együttműködését. Lord George Robertsonhoz hasonlóan megemlítették: a szakértők intenzíven foglalkoznak az amerikai rakétavédelmi rendszer részleteivel, bár a főtitkár hozzátette: Colin Powell semmilyen konkrét javaslatot nem hozott magával Budapestre; ezt a tényt erősítette meg az amerikai külügyminiszter tetemes késéssel elkezdődött, s mindössze néhány percre korlátozódó sajtótájékoztatója is. Ezen Powell kijelentette: az USA nem fog egyoldalú lépést tenni sem a boszniai katonai jelenlét fenntartása, sem a rakétavédelmi rendszer vonatkozásában. GYULAY ZOLTÁN A NATO és a balti államok Litvániának, Lettországnak és Észtországnak „elege van abból", hogy Oroszország ellenvetései miatt távol tartják őket a NATO-tól - jelentette ki a litván külügyminiszter tegnap a NATO Vilniusban összeült parlamenti közgyűlésén. Antanas Valionis szerint indokolatlan, hogy a bővítés szempontjából különleges esetnek tekintik a balti államokat; tartanak ettől a lépéstől, miközben „a három ország meghívása a szövetségbe történelmi horderejű lenne”. A litván külügyek irányítója szerint a balti államok csatlakozása „igazságszolgáltatást jelentene”, hiszen ezeket az országokat majd fél évszázados szovjet megszállásra ítélte a második világháborús szövetséges hatalmak jaltai megállapodása. A parlamenti tanácskozáson - amelyet először rendeznek meg egy volt szovjet köztársaságban - 16 ország, köztük tíz NATO-tagjelölt ország küldöttei vesznek részt. Nem képviselteti viszont magát Oroszország, nehogy részvételét úgy értelmezzék: áldását adja a balti országok felvételére. Moszkva egykor már azt is nehezen emésztette meg, hogy elvesztette a volt Szovjetunió határain kívüli szövetségeseit. Ám a birodalom széthullásával egy sor olyan kisebb állam vált függetlenné, amely szélsebesen igyekezett távolodni a „nagy testvéri' ölelésétől. Ennek nyilvánvaló jeleként orientálódtak a NATO felé. Kiszivárgott hírek szerint a budapesti külügyminiszteri tanácskozáson nem születik döntés a védelmi szövetség bővítéséről, ám a jövőre esedékes prágai csúcson „postázhatják” az újabb NATO-meghivókat. Kérdés, hogy közöttük lesz- e olyan, amely egy vagy több balti fővárosba szól. Bár Magyarország ro- konszenwel kíséri e kis országok törekvéseit, saját euro-atlanti integrációs érdekeink szempontjából fontosabb a szomszédos országok, például Szlovénia NATO-tagsága. ÁLLÁSPONT MÉNESI GYÖRGY Gyökértelert magvetők „Semmi sem okoz nagyobb kárt, mint az elhanyagolt termőföld” - írta a Krisztus utáni I. évszázadban G. Plinius Secundus. A majd’ kétezer éves megállapítás nem csak a termőföldre vonatkoztatható, hanem a (mai magyar) mezőgazdaság egészére is. Szakszerűen alkalmazott agrotechnikával hosszú évek alatt kialakítható egy olyan talajkultúra, amely képes befogadni a csapadékot, az öntözővizet és a tápanyagot. Ha a gyökérzet találkozik a vízzel és a tápanyaggal, akkor gyakorlatilag mindent megkap a talajból, ami a fejlődéséhez szükséges, ez nyilvánvaló. Szakszerűség és öntözés? A mögöttünk hagyott évtized egyiknek sem kedvezett. A rendszerváltoztatók átgondolatlan agrárpolitikája, az ágazattal szemben elkövetett kormányzati visszaélések és jó szándékú vargabetűk, az aszályos esztendők egyaránt kemény próbatétel elé állították a mezőgazdaság valamennyi szereplőjét. Öntözésre csak a legnagyobbak és legszerencsésebbek gondolhattak. Tavaly - legalábbis Dél-Békésben - a búza minderre fittyet hányt. A csapadékhiány és a rekkenő hőség ellenére sok helyütt 60-70 mázsát hozott hektáronként. A gyakorló szakemberek úgy tudták, hogy a kenyérgabona aktív gyökérzónája egy méter mélységben ér véget. Kétezerben - követve a visszahúzódó vizet - lehatolt 150 centiméterig! Szóval az élet élt, és élni akart, miképpen a földdel bajló- dók százezrei is. Az idén - egyes jóslások szerint - aszály esetén kevés lesz az „életösztön”. A talaj felső (még nedves) és alsóbb (már nedves) rétege között a téli tározó csapadék elmaradása miatt sivatagi körülmények uralkodnak, amit nem tud áttörni az éltető vizet kereső gyökérzet. Égi áldás hiányában az ilyen talaj is elhanyagoltnak tekintendő. A rajta megkapaszkodott növényzet még virul, de könnyen a(z elgyökértelenedett) magvetők sorsára juthat. KOZMA FERENC Trágyabér Kórházi dolgozóinak esedékes bérét trágyában akarta kifizetni egy oroszországi település polgármestere, Alek- szander Abriszimov. S hiába hangoztatta, hogy a trágya értékes mezőgazdasági „termény”, ötletével óriási felháborodást váltott ki a Volga menti régió egészségügyi központjában. Az érintettek tiltakozása Moszkváig elhallatszott, sőt a hírügynökségek révén mi is tudomást szerezhettünk róla. Arról persze nem szólt a fáma, vajon a munka minőségét akarta-e ekképp honorálni Abriszimov úr, avagy csupán pénzszűkében érzett rá a trágyára, esetleg olyannyira felhalmozódott az ominózus termék, hogy már nem tudtak a városkában mit kezdeni vele. Mindenesetre az ötlet nem rossz, bár nemigen ajánlanám a trágyabér, trágyanyereség, trágyajövedelem (nettóban mérik-e ki avagy bruttóban?) átültetését hazai viszonyainkra. Nemcsak azért, mert az állami szektorban dolgozók meglehetősen ramaty béreit amúgy sem lehet jobb jelzővel illetni, hanem mert a hazai gyakorlatot ismerve tudom, hogy a trágya „béresítése” megannyi pluszköltséggel járna (beindulhatna például a bérszámfejtők posztgraduális képzése), a porciózás és szállítás körülményességéről, a fogadókészség, a tárolás megoldatlanságáról nem is szólva. Más, tisztább módszerekkel, sajátos természetbeni juttatásokkal kellene élni. Gondolok például arra, hogy az uniós harmonizációtól egyre távolabb kerülő honi egészségügy dolgozóinak - ápolók, asszisztensek és kezdő orvosok - jövedelmét esetleg egyszer használatos műtéti eszközök- ‘ kel, a lejárt szavatossági időt közelítő gyógyszerekkel, vagy „leépített ágyakkal” (matrac, párna, lepedő, lázlap, ágytál) lehetne kiegészíteni, míg a nemzet napszámosai közé egykor besorolt és ottfelejteti pedagógusok javadalmazására havonta néhány csomag krétát és szivacsot mellékelnék, az írólapokról, vignettákról és radírról nem is szólva. A trágya pedig maradjon a végszükség esetére... Veszélyes a túlzott higiénia Védőoltással hamarosan megelőzhető lehet az asztma, a szénanátha és az idegi alapú bőrgyulladás. Orvosok szerint a mind gyakoribb allergiás betegségek oka az, hogy az emberi szervezet nem találkozik elég kórokozóval, nincs megfelelő tréningben az immunrendszer. Hamburg Szerves iszapban található bacilusból (mycobacterium vaccae) készítenek brit kutatók gyógyszert allergiás betegek számára - írja a Der Spiegel. Ezek a baktériumok mindenféle szennyeződésben megtalálhatók, például lerakódnak a vízcsapokon is. Az orvosok egyszerűen megölik őket, és a páciensek bőre alá fecskendezik. A gyógymód azon a régi népi bölcsességen alapul, hogy egy kis piszok akár egészséges is lehet. Szakértők egybehangzó véleménye szerint a gazdag, iparosodott országokban nő a szénanáthában, asztmában, s más allergiás nyavalyákban szenvedők száma. Ez az egyetlen olyan tünetcsoport, amely csak a jólétben élő emberek útitársa. Albániában, Grúziában vagy Indiában jószerével ismeretlen, míg Németországban, Angliában vagy az Egyesült Államokban valóságos népbetegségnek számít. Az adatsorok azt mutatják, hogy az allergia ugyanakkor főleg városi baj. Száz éve még az előkelő arisztokrácia köreiben fordult elő a szénanátha, az alacsonyabb iskolázottságú népesség körében pedig csak elvétve. Az elmúlt négy évtizedben viszont az allergiás betegségek rohamos ütemben szedték áldozataikat, ami elgondolkodtatta a kutatókat. Sokáig azt gondolták, hogy az újszerű allergéneknek tulajdonítható a folyamat, ezért a környezetszennyezést kiáltották ki főbűnösnek. Ám erre a feltevésre rácáfolt a rendszerváltozás. Az NDK megléte idején az igencsak szennyezett Lipcsében jóval kevesebben szenvedtek szénanáthában, mint a tisztább Münchenben. A politikai fordulat után javult Kelet-Németor- szágban a levegő minősége, s vele együtt nőtt a szénanáthások aránya is. A vizsgálatok azt is alátámasztották, hogy a paraszti udvaron nevelkedő falusi gyerekek között ritkábbak ezek az ártalmak, mert már jószerével csecsemőkorukban érintkezésbe kerülnek kórokozókkal, baktériumokkal. Tapasztalati tény, hogy az apróságok közül, akik már egyéves korukig két vírusos fertőzésen átestek, a többiekhez képest hétéves korukig csak feleany- nyian betegedtek meg asztmában. Az ismételt fertőzések ugyanis edzettséget adnak az immunrendszernek. Kialakulnak olyan sejtek, amelyek segítenek fölszámolni a fertőzött gócokat. Ám ha a csecsemő szervezete csak alig-alig találkozik kórokozóval, egy másfajta antitest burjá- nozhat el, s ilyenkor a bőr, illetve a nyálkahártya túlzott reakcióval válaszol az atkákra vagy a virágporra. Viszketés, ödéma lép föl, a hörgők összehúzódnak, légszomj keletkezik. A több évezredes egyensúly akkor bomlott meg, amikor a modern idők tisztaságmániájának köszönhetően a gyerekeket steril körülmények között kezdték nevelni. Takarítani persze kell, de nincs szükség a háztartás fertőtlenítésére - figyelmeztetnek német kutatók. TORONYI ATTILA * < « r
