Tolnai Népújság, 2001. május (12. évfolyam, 101-126. szám)
2001-05-29 / 124. szám
: ■' IHH 2001 ■ MÁJUS 29., Kedd TOLNA ME GYE 2 0 0 1 7. OLDAL Hallott róla? A hagyomány szerint a falu telepítésének idején kőre volt szükség, a hegyekben kutatták, lesték, találnak-e követ. Erről először Kőleső, majd Kölesd lett a neve. Két fontos csata helyszíne is volt a település környéke. Mátyás király halála után a Csonthegynél ütköztek meg a trónért a király törvénytelen fia, Korvin János és az ellenjelölt Ulászló (Kinizsi Pál által is támogatott) seregei, 1490-ben. A csata megpecsételte a Hunyadi dinasztia sorsát. 1708. szeptember 2-án a Rákóczi-szabadságharcban a Béri Balogh Ádám vezette kuruc sereg a Harc-hegynél megsemmisítő csapást mért a császári tisztek által vezetett rác csapatokra. A Nemzeti Múzeumban őrzik azokat az ötvösmunkákat, amelyeket valószínűleg a mohácsi csata előtt ástak el. A XIX. század elején feltárt, „kölesdi ezüstkincs”-ként ismert tárgyak valószínű tulajdonosa II. Lajos király bizalmi embere volt. Duhajságuk, erőszakos cselekedeteik miatt egy időben hírhedtek voltak a kölesdiek. A XIX. században egyrészt az utak rémeiként szereztek maguknak kétes hírnevet, de akkoriban idegenként betérni a kölesdi fogadóba is igen kockázatos vállakózásnak számított. A kölesdi fehéren fehér hímzés a népművészeti érdekességek közé tartozik. A helyi díszítőművész szakkör ezen minták felkutatásával és rendszerezésével is foglalkozik. A söréttorony, Tolna megye egyetlen ipari műemléke, a Kölesdhez tartozó Borjádon áll. Az épület a sörétkészítés technológiája miatt lett torony-jelle- gűA Zönge-Ring a község autókrossz pályája. Az autó és motorsport egyesület által rendezett versenyek, amelyeken kölesdi pilóták is „ringbe szállnak”, sok száz érdeklődőt vonzanak. A település gazdái Kocsis György polgármester, dr. Veres Gáborné jegyző, Varga Sándor alpolgármester, Steitz János, Baksa László, Imre György, Berényi István, Csendes Sándor, Falkai Gyuláné, Tavaszi Jánosné, Kellényi Barbara (valamennyien függetlenek). A Kölesdi Roma Kisebbségi Önkormányzat tagjai: Hevesi György elnök, Körösi János. Kalányos György képviselő a napokban baleset következtében elhunyt. _________________________Kölesd az új évezred küszöbén___________________________ Mé ltónak lenni a mezővárosi múlthoz A mai Kölesd területe már az írott történelem előtti korokban is lakott volt. Kölesd neve először XIII. századi forrásokban jelenik meg. Központi fekvése révén a XIV. század végétől megyei gyűlések helyszíne volt. A község XVIli. századi újrateíepülése során zömmel reformátusok, (elsősorban magyarok), illetve evangélikusok, (többségében németek) alkották a falu lakosságát. 1730-ban a település mezővárosi címet kapott, amelyet az 1800-as évek második felében töröltek el. 1778-ban kis híján - állítólag egy szavazaton múlott - Kölesd lett a megye székhelye. Kocsis György 1986-tól áll a község élén, 1990-ig Kölesd és Kistormás községi közös tanácsának elnökeként, 1990-től pedig Kölesd polgármestereként, mivel Kistormás az önállóságot választotta. - A kölesdiek nagyon vendégszerető, barátságos emberek. Igaz, nehezen fogadnak be maguk közé bárkit is, de ha megismerték és elfogadták a betelepülőt, akkor már nem merül fel, hogy az „gyüttment”, vagy „tős- gyökös”. Sajnos Kölesdnek, mint minden elöregedő településnek nagy problémája, hogy az az aktív korosztály, amely a fejlődés elsődleges előremozdítója lehetne, nagyon szűk csoportra korlátozódik.- Községünk rendelkezik az alapintézményekkel. Van 8 évfolyamos iskolánk (megbízott igazgatója Falkai Gyuláné), óvodánk (vezetője Horváth Mária). Tavaly létrehoztunk egy iskola-óvo- dafenntartó társulást, Udvarival és Kistormással. Ha sikerül kiaknázni az ebben rejlő további együttműködési lehetőségeket, javulhat a szakos ellátottság, valamint az iskola, a konyha kihasználtsága. A község egészségügyi ellátása megoldott. Felnőtt háziorvosunk dr. Szabó Zoltán, felesége, dr. Szoboszlai Ildikó a gyermek szakorvos, a fogászati ellátást dr. Keller Péter és kollégái látják el vállalkozásban. Védőnőnk ifj. Diófási Imréné.- Az önkormányzatiság kezdetén a szilárd burkolatú utak kiépítése érdekében tettünk „tyúklépéseket”. Menet közben jöttek a „nagyobb falatok”, a gázvezeték, a tornacsarnok építése. Most ugyancsak nagy feladat előtt állunk, ez pedig a szennyvízcsatorna kiépítése. Ha sikeres lesz a nemrég benyújtott pályázatunk, akkor jövőre elkezdjük a csatornarendszer kiépítését.- Számos és nagyon jól működő civil szervezettel büszkélkedhet a falu. A Kölesdi Honismereti Szakkör dr. Kiszler Gyuláné vezetésével több évtizede igen értékes helytörténeti munkát végez. A Díszítőművész Szakkör, amelynek vezetője Vargáné Kisfalvi Erzsébet, nemrég kiállítással ünnepelte 25 éves fennállását. A sportegyesület labdarúgó szakosz- l'rl":*' 1 — tályt tart fenn, elnöke Berényi István. A Zönge- Car Autó és Motorsport Egyesület elnöke Baky László. A Kölesd Jövőjéért Közalapítvány kuratóriumának elnöke Szabó Kálmán, az iskolai Tálentum Alapítványé Tóth Ferencné. A Zönge Népdalkört Falkai Gyuláné vezeti, a kölesdi hegyközség elnöke Kocsis György. Ide sorolható a tíz éves kölesdi kábeltelevízió, amelynek helyi műsorszerkesztését Deli György, Vaskó János és Varga András végzi.- A rendszerváltás után sokan próbálkoznak vállalkozásban különböző szolgáltatói, kereskedelmi tevékenységgel. A Kölesden korábban jelen levő ipar (tejfeldolgozó, téglagyár, stb.) az 1980Kocsis György Kölesd polgármestere 47 éves, végzettsége gépész technikus. Nős, felesége Horváth Ilona, orvos asz- szisztens. Fiuk, György 24 éves, jelenleg munka mellett tanul, lányuk, Ágnes 18 éves, tanuló. A polgármester hobbija a vadászat és a horgászat. as évektől kezdve gyakorlatilag eltűnt, jelenleg mindössze egy varroda működik itt. Bármenynyire is szerettünk volna ipart telepítem, nem tudtuk megvalósítani, és tudomásul kell vennünk, hogy ezen a 2001-ES KOLTSEGVETES Éves összeg 192 MFt Állami hozzájárulás 92,1 MFt Helyi adók 1,75 MFt Egyéb bevételek 98,1 MFt Önkormányzati vagyon 72,7 MFt téren - elsősorban, mert a fő közlekedési utak elkerülnek KÖLESD LAKOSSAGANAK ALAKULÁSA bennünket - a jövőben sem számíthatunk előrelépésre. A mezőgazdasági tevékenységre azonban hagyományosan adottak a feltételek, hiszen Kölesden mindig is igen fejlett növénytermesztés és állattenyésztés folyt. Éppen ezért a kitörési pontot az agrárvállalkozások, ezen belül is a szőlő- és egyéb munkaigényes kultúrák jelenthetik, illetve az ezekkel részben összefüggő falusi, bor- és gasztronómiai turizmus. Fontos, hogy ez utóbbiakhoz adott a gyönyörű környezet is. Kölesdnél, a Sió-Sárvíz vonalában találkozik a Mezőföld és a Hegyhát. Ez az éles kontraszt, a sík vidékből kiemelkedő dombok már messziről is nagyon szép látványt nyújtanak.- Sok-sok feladatunk van, a rangsor alapján most a szennyvíz a legfontosabb. Nem szabad viszont megfeledkeznünk arról, hogy vannak még sáros utcáink, rossz járdáink, és hogy középületeinket- köztük a műemlék jellegűeket - és közterületeinket is szépíteni, felújítani kell. Természetesen mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a kitörési pontok ne pusztán lehetőségek maradjanak, hanem a község - adottságai révén - a település összefogásával mezővárosi múltjához mél- tóan fejlődhessen tovább.____________________■ Tolna megye közepén Kölesd Tolna megye közepén, a Hegyhát és a Mezőföld találkozásánál, a Sió jobb partján fekszik, ott ahol északig nyugati és déli< irányból érkező^, völgyek közel a^ folyóhoz találkoznak. A címerben megjele-l nik a község összes jelképei a település első pecsétjén ben foglaltak alapján: a három felekezet miatt a jelzés nélküli templom, a dombok, a patak, a szőlő és a búzakéve. Kölesden mindig is a reformátusok voltak többségben. Az ő lelkészük jelenleg Görgey Etelka. Az ^evangélikusok és a katolikusok nagyjából azonos számban élnek itt. Előbbiek lelkipásztora Szabó Pál, utóbbiaké Wigand István. A Tolnai Borvidék fellegvára Hogy Kölesd történelmileg jelentős szőlő- és borkultúrával rendelkezik, azt bizonyítja, hogy a település környékén ezer hektár szőlő- művelésre alkalmas terület, és egy régi, ezer négyzetméteres pince is található. Nem lehet véletlen, hogy ma Kölesd a Tolnai Borvidék szellemi központja. A klimatikus és talajadottságok terén mind a fehér-, mind a kékszőlőfajták megkapják Kölesden, ami nekik jár, elsősorban az Olaszrizling, a Chardonnay, a Kadarka, a Kékfrankos és a Cabernet-ek produkálnak itt kiválót, természetesen a gazdák „közreműködésével”. A községben egyre többen kezdik is felismerni, hogy a település fejlődésében a szőlő, a bor, és az ehhez kapcsolódó idegenforgalom le- . hét az egyik kitörési pont. A kölesdieknek az önálló Tolnai Borvidék három évvel ezelőtti létrejöttében is fontos szerepe volt, a Mercy kastélyban működő művelődési házban Borverseny A Tolnai Borvidék idei borversenyére beküldött bormintákat ma, kedden bírálják el a szakemberek. Az ünnepélyes eredményhirdetésre június 2-án, szombaton kerül sor a Borok Házában, illetve annak parkjában. A nagyszabású eseményen természetesen lehetőség nyílik a borvidék borainak kóstolására is. amely később borok házává is vált - kapott helyet a borvidék központja, Steitz János, kölesdi hegybírót pedig megválasztották borvidéki titkárnak. Egy évvel később létrehozták a Tolnai Borvidék Borút Egyesületét, amelynek irányításában szintén döntő szerepe van a kölesdi hegyközség vezetőinek. A borúinak jelenleg három minősített kölesdi állomása van, a Steitz pince, Varga Sándor pincéje és a borok háza. Időközben EU-pályázat révén felújították a borok házát és annak udvarát, ahol felállítottak egy borkutat is, az épület pincéjében pedig borvidéki borbemutatót rendeztek be. Az alapokat lerakták, most a rendszer tartalommal való megtöltése, újabb vendégkörök megnyerése és természetesen a gazdák segítése, képzése az aktuális feladat. Steitz János szerint már látszanak az“- első eredmények: mióta a borvidék szellemi központja Kölesden működik, a helyi gazdák borai is javultak. A tolnai borvidék - benne a kölesdi borok - (elismertségét többek között jelzi, hogy a pünkösdi nyitott pincék országos bortúra idén is érinti a települést. A borok háza, udvarán a borkúttal FOTÓK: GOTTVALD KÁROLY „Kényszer szülte” siker Kovács József az olyan őstermelők közül való, akit a kényszer terelt a (mező) gazdálkodás útjára. Am az ő példája is igazolhatja: tényleg van fantázia a kölesdi földekben. Kovács József 1996-ig műszaki vezetőként dolgozott a szekszárdi söripari vállaltnál, ahol a leépítések után válaszút elé került: Pécsen dolgozik tovább, vagy az addig csak mellékesként kezelt gazdálkodást folytatja - nagyobban. Utóbbit választotta. A család minden pénzét földvásárlásba fektették, így ma mintegy 30 hektáros birtokot tudhat magáénak. Elve, hogy csak minőségi vetőmagot, vegyszert, gépet vásárol, hiszen ő is minőséget akar előállítani. Meséli, hogy tavaly is malmi minőségű búzát termelt, és az aszály ellenére 80 mázsás kukoricatermése volt hektáronként. A szántóföldi növények mellett egyre nagyobb teret szentel a szőlőnek, amit maga akar feldolgozni: ehhez pincét épített és feldolgozó gépeket szerzett be. Mint mondja, nem bánta meg, hogy annak idején nem ment el Pécsre. Alkalmazottként mindezt nem érhette volna el. Bár hozzáteszi, hogy a mezőgazdaságban soha nem lehet tudni, mit hoz a jövő. Kovács József mindenesetre tovább teszi a dolgát. A receptje: a pénzt beosztani, megszállottnak lenni, minden munkafázist rendesen megcsinálni. A többit az időjárás és a szerencse dönti el. ■ Megszállottság, alaposság és némi szerencse „Elismerésre méltó vállalkozás” Büszkék lehetnek rájuk (is) Petőfi Sándor több verse is - pl. a Négyökrös szekér, A költő és a szőlővessző, A magyar nemes - a Kölesdhez tartozó Borjádon született. A költőt baráti szálak fűzték a borjádi Sass családhoz. Az egykori Sass-kúria kertjében található méhesből alakították ki a Petőfi-méhest, amely ma emlékmúzeum. Koritsánszky Dénes, a helyi gyógyszerész építtette a kölesdi patikát az 1870-es években. Ó volt az első iparszerű gyógynövénytermesztő Magyarországon. Képviselőként nagy hatást gyakorolt a község fejlődésére. A gyógyszerész Koritsánszky dinasztia tagjai sokáig a kölesdi szellemi élet meghatározói voltak. Lágler Sándor evangélikus és Kálmán Dezső református pap - a helyi ökumené jegyében - országos terjesztésű egyházi folyóiratot szerkesztettek közösen Kölesden, a XIX. század második felében. A közelmúltban és a jelenben is éltek, élnek olyanok, akik méltóak a község elismerésére. A „Kölesdért” kitüntetést eddig hatan vehették át: Baranyai László (volt művelődési ház igazgató), dr. Kiszler Gyuláné, Varga András, Deli György!_Víuga Sándor és Steitz János. __■ Cé lunk az, hogy minden korosztály találja meg a kulturált szabadidő eltöltés lehetőségét. Ez nyomokban megvan, de korántsem teljes. így összegezte Varga Sándor, a Kölesdi Közéleti Egyesület elnöke a szervezet eddigi munkáját. Ha csak felsoroljuk az 1999. januárjában széles társadalmi összefogással, 28 magánszemély és 6 jogi személy által létrehozott egyesület eddig végzett munkáját, a fenti értékelés szerénynek tűnik. A szervezet ugyanis két és fél éve nem kevesebbet vállalt, mint hogy átvegye a helyi művelődési házborok háza-teleház működtetését és a köz- művelődési feladatok szervezésének terhét az önkormányzattól - társadalmi alapon. A vállalás nem példa nélküli, de általánosnak egyáltalán nem mondható. Mint ahogy nem mindennapi az a feladat-mennyiség sem, amit az egyesület végez. Ezért csupán felsorolásszerűen vállalkozhatunk a közéleti egyesület munkájának bemutatására, a teljesség igénye nélkül. A leglátványosabbnak a művelődési ház-borok háza épületének külső-belső felújítása, valamint környezetének külső és belső felújítása tűnik, pályázati támogatással, az önkormányzattal, a kölesdi székhelyű „boros szervezetekkel” együttműködve. A teleházat viszont önerőből szerelték fel számítógépekkel és kiegészítőkkel. Az általuk szervezett népfőiskola immár második eredményes évét zárta. Az egyesület minden civil és intézményi kezdeményezésnek helyet és eszközt biztosít, szervezik a község két, immár hagyományos nagyrendezvényét, a Szent István napi borünnepet és a szüreti napot is. Volt aki üdvözölte, volt, aki kétkedve fogadta az egyesület megalakulását. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma tavaly év végi helyszíni vizsgálata mindenesetre elismerésre méltó vállalkozásnak mi- nősítette az egyesület tevékenységét ______■
