Tolnai Népújság, 2001. május (12. évfolyam, 101-126. szám)
2001-05-26 / 122. szám
8. OLDAL G A Z D A S Á G I TŰKOR 2p01. Május 26., szombat JÜHflifl RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2001. május 25.) Borsodchem 5150R A Fotex 238 Ft A Matáv 954 Ft A Mól 4 250 Ft A OTP 15 390 Ft A Rába 1745 Ft A Richter 15 790 Ft A Zalakerámia 2180 Ft A BUX: 6947,09-0,37 % eltérés az előző záróértékhez képest BUX INDEX V. 21-25-IG 7200 **s*; 7100 7087,98; ! 6972,70 j 7000 6947^ 6900 1983,01 r j 6800 I (6948.62 ; pont 5 i * 1 * ^ | ^ 5 o 8 Íe x tsc co o a. AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, Angol font Cseh korona Euró Német márka Osztrák schilling Lengyel zloty Svájci frank Szlovák korona USA-dollár forintban) 422,23 7,46 255,73 130,75 18,58 74,66 167,65 5,97 298,44 GAZDAHITEL. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium június 30-ig meghosszabbította a kibontakozási hitelkonstrukciós, illetve gazdahitelprogram keretében a sikeres pályázatokhoz kapcsolódó éves jelentés elkészítésének, illetve postára adásának határidejét. ENERGIA. A jelenlegi kiskereskedelmi gázárak 20-25 százalékkal maradnak el a világpiaci szinttől - mondta Kaderják Péter, a Magyar Energia Hivatal főigazgatója a magyar energiarendszer aktuális problémáiról, és feladatairól szóló konferencián pénteken. Kaderják Péter közölte: a villamosenergia-szektorban a kialakított árszabályozás átlátható viszonyokat teremt, bár azon lehet vitatkozni, hogy az induló árak tartalmazzák-e a megtérülési költségeket. BÁNYÁSZAT. Előzetes becslések szerint mintegy 5-7 milliárd forintot fordítanak elnyerhető központi forrásokból a dél-dunántúli volt bányaterületek újrahasznosítására szász- országi és hazai vállalkozók annak az együttműködési megállapodásnak a keretében, amelyet pénteken írtak alá Szekszárdon. A fejlesztés a dél-dunántúli régióban elsősorban a Pécs környéki és Tolnában a nagymányoki bánya rehabilitációját veszi célba. KONJUNKTÚRA. Az Ecostat kis- és középvállalatok konjunktúraindexe májusban 49,5 százalék volt, lényegében azonos az áprilisi értékkel, a felmérésben részt vevő vállalkozások fél évre előremutató várakozásai kismértékben erősödő optimizmust tükröznek - áll az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet összesítésben. A magyar gazdaság 2001 második félévi lehetőségeit a kis- és középvállalati vezetők 81 százaléka stabilnak, illetve javulónak ítélte. SÖRIPAR. A Borsodi Sörgyár Rt. tavaly az előző évhez képest több mint 5 százalékkal növelte eladásait, így 2,1 millió hektoliter sört értékesített - mondta Bognár Gyula, a cég elnök-vezérigazgatója pénteken Budapesten. Százezer hektár szőlőterület A Mezőgazdasági Múzeum otthont adna a kisüzemeknek Kiállításon lehet megtekinteni, megkóstolni az év borait FOTÓ: EUROPRESS/KALLUS GYÖRGY Vonza András földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter tegnap Az év bortermelői címmel megrendezett háromnapos borászati konferencia megnyitóján átadta a Mező- gazdasági Múzeum Történeti Borházának alapító okiratát. Az okirat újrafogalmazását az ezeréves államiság, valamint a múzeumkutatásban és közművelődésben betöltött szerepe tette aktuálissá. A május 25-27. között megrendezésre kerülő eseménysorozaton bemutatkoznak azok a borászok, akik az elmúlt években elnyerték az Év bortermelője címet. Csorna Zsigmondi, a Bortörténeti Társaság elnöke elmondta, Az Év bortermelője: 1991 Tiffán Ede - Villány 1992 Vesztergombi Ferenc - Szekszárd 1993 Báthori Tibor - Etyek 1994 Gere Attila - Villány 1995 Thummerer Vilmos - Eger 1996 Polgár Zoltán - Villány 1997 Bock József - Villány 1998 Gál Tibor - Eger 1999 Kamocsay Ákos - Ászár-Neszmély 2000 Figula Mihály - Balaton-felvidék az úgynevezett a topborászok egyéni sikere - olykor kudarca - és munkája mögött tetten érhető a szőlészet-borászat elmúlt tízéves fejlődése. A nehéz kezdetektől egészen a mai, jövedéki törvénnyel, uniós csatlakozással kapcsolatos gondokig. Pályafutásuk példaként szolgálhat a több tízezer szőlészettel, borászattal foglalkozó termelőnek. Csorna Zsigmondtól megtudtuk, a Mezőgazdasági Múzeum a jövőben szeretne otthont adni olyan középüzemeknek, kis családi vállalkozásoknak, amelyek tevékenysége példaértékű lehet. A tervek szerint az első vendég Takler Ferenc, neves szekszárdi kadarkatermelő lenne, aki családi vállalkozását mutatná be. Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkárhelyettese az ágazat jövőjéről szólva kifejtette, a cél az, hogy Magyarországon legalább százezer hektáros szőlőtermő terület legyen, amelyről évente 4-4,5 millió hektoliter bort lehet előállítani. Ebből a meny- nyiségből garantálható a belföldi szükséglet (3-3,5 millió hektoliter), és mintegy 1 millió hektoliter pedig külpiacokon kerülne értékesítésre. Mindehhez évente 3-4 ezer hektárnyi ültetvényfelújításra, illetve telepítésre lenne SZÜkség. ÚJVÁRI GIZELLA Mit hoz az uniós tagság? Gazdasági várakozások önkormányzati és vállalkozói körökben Átfogó tanulmányt készített a Pénzügykutató Rt. arról, hogy az uniós csatlakozáshoz milyen gazdasági várakozások párosulnak az önkormányzatok és a vállalkozások részéről, valamint hogy mire számítanak az EU tagjaként a gazdálkodásukat illetően.- Elöljáróban ki kell emelnem, hogy az évről évre megszülető országos értékelésünkben megállapítottuk: a tavalyi és az idei első negyedév nem változtatott a különböző megyék GDP alapján kialakított toplistáján - kezdett a tanulmány konklúzióinak ismertetésébe Csillag István, a Pénzügykutató Rt. igazgatója. Még abban sincs elmozdulás - tette hozzá -, hogy a munkavállalási lehetőségek eltérően bővültek volna. Van tehát egy helyezésőrző fejlődési pálya, amely inkább rögzítődött, mintsem lehetőséget teremtett az elmúlt három évben a nagyon nagy lesüllyedésre, vagy az erőteljes felzárkózásra. Háromféle metszetben vizsgálták az uniós csatlakozással kapcsolatos gazdasági várakozásokat, a lakosság, a vállalkozók és az önkormányzatok oldaláról, mivel mindegyiknek piás az érdekeltségi centruma. A Nyugat-Dunántúlon Vas, Győr-Moson-Sopron ft Zala megyékben történt a felmérés. Kétszáz községben zajlott a mintavétel, és két alkalommal ezerezer vállalkozót kérdeztek meg a régióban. Vas és Zala kevésbé fejlett részein áz a várakozás, hogy a munkaalkalmak száma nőni fog, az infrastruktúra erőteljes fejlesztése teremti meg majd az új elhelyezkedési lehetőségeket. Ugyanígy gondolkodnak a lemaradó önkormányzatok polgármesterei is. Ők úgy látják, hogy minél inkább közeledünk az uniós csatlakozás időpontjához, annál inkább mód nyílik a mai politikai elosztási rendszerrel szemben kifejezetten felzárkóztató és együttműködési jellegű programokhoz pénzt szerezni. Elsősorban útberuházások- ban gondolkodnak, amelyek feltárhatják a térséget a vállalkozások számára, másodsorban pedig az oktatási lemaradások pótlásával kalkulálnak, hogy olyan munkaerővel rendelkezzenek, amely miatt érdemes odatelepíteni a vállalkozásokat. A vállalkozók körében rendkívül meg- oszlóak a csatlakozással kapcsolatos vélemények. Akadnak, akik úgy vélekednek, hogy bővülnek a lehetőségek, mert a vámhatárok leomlanak, és piacok nyílnak meg a számukra. Sokkal erősebb viszont a félelem attól, hogy az árversenyben a hazai társaságok nem lesznek partiban. Másrészt olyan cikkek, és eladási technikák előtt nyílik meg az út, amely nagyobb tőkeerőt feltételez, mint amivel a magyar cégek többsége rendelkezik. Attól fél tehát a nagyobb hányad, hogy olyan helyzet alakul ki, amely megdrágítja a belföldi vállalkozások termelését, ugyanakkor a piacukat is veszélyezteti. A harmadik vizsgált terület: az önkormányzati pénzügyi gazdálkodás nehézségei, és az együttműködési lehetőségek. Itt az volt a kutatás célja, hogy kiderüljön, milyen irányban halad az önkormányzatok pénzügyi helyzete, mi ennek az oka, és hogy léteznek-e olyan technikák, amelyek oldják a meglévő pénzügyi feszültségeket. A felmérés szerint rendkívül heterogén a kép. Húszéves költségvetési tervezési technikákkal találkoztak a szakemberek, s kiderült, hogy a pénzügyi feszültségekhez a bezárkózó,a hosszabb időszakokra nem kalkuláló költségvetési tervezések vezetnek. Ahol előretekintők, például azt is vizsgálják, hogy hol lehet az iskolák között a legolcsóbban a legmagasabb szintű tudást átadni, ott mindig van működési tartalék, fejlesztésekre fordítható összeg. Van együttműködési és társulási készség is. A jól működő önkormányzatok a legbizakodóbbak, mondván, rendelkeznek annyi saját erővel és elképzeléssel, amellyel további támogatásokat nyerhetnek el. A legrosszabb állapotban lévők is sokat várnak a közeljövőtől, utolsó szalmaszálként kapaszkodva az új támogatási formákba. A középmezőnybe tartozók - akiknek nincs egységes pénzügyi tervük és fejlesztési koncepciójuk - félnek attól, hogy az új támogatási csatorna megnyílása csak egy zsákmányszerzési lehetőség lesz, ahol szubjektív elosztás érvényesül. MÉSZÁROS B. E. Lemaradtunk a BMW-gyárról Tatabánya volt az utolsó magyar jelölt Bencsik János tatabányai polgármester pénteken ismertette a BMW-nek azt a levelét, amelyben a cég közölte, hogy új autógyára színhelyének kiválasztásában Tatabánya már nem szerepel. A magyar települések közül utolsóként esett ki a város az új kisautó gyártásáért folyó versenyben. A polgármester bejelentette: nem mond le arról, hogy autógyár legyen a régióban. Tervük megvalósításáért több európai autógyárral is tárgyalnak. - Nem csupán autó- alkatrészeket, hanem kész autókat gyártó üzem letelepüléséért lobbiznak - hangsúlyozta. Bencsik János beszámolt arról, hogy először két évvel ezelőtt találkoztak a BMW képviselőivel, akik többször is megfordultak Tatabányán, hogy tanulmányozzák a leendő autógyártás lehetséges feltételeit. A polgármester szerint kezdetben 250 hazai és külföldi jelölt szerepelt a bajor listáján, egyaránt voltak jelentkezők Kelet- és Közép-Európából. Később 50- re, majd 12-re szűkült az esélyesek köre. Tatabánya neve mindvégig az esélyesek között szerepelt, és a hét magyar település közül utolsóként esett ki a „ringből”. Igaz, a versengés kezdetén a magyar kormány azért lobbizott, hogy inkább Kelet-Magyarország térségét válassza az egymilliárd márkájú zöldmezős beruházása színhelyéül a cég, de amikor csak Tatabánya maradt az esélyesek körében, akkor már a kormány is a megye- székhely mellé állt. A polgármester úgy ítéli meg, hogy megtiszteltetést, jó minősítést jelent a városnak, hogy a rendkívül erős versenyben eljutottak az utolsó fordulóig. VAJRA ERZSÉBET Több fizetőeszköz lesz A devizaliberalizáció jelentős változásokat hozhat Korlátlanul tarthatunk itthon is devizát, nyithatunk külföldön számlát, és a vállalkozások is nagyobb szabadsághoz juthatnak, ha nem kell hazautalniuk kinti nyereségüket - ezek a most körvonalazódó devizaliberalizáció változtatásai. A tervezet június 5-én kerül a kormány elé - tudtuk meg a pénzügyi tárcánál. Sokan emlékezhetnek még arra, amikor háromévente csupán 70 dolláros keret járt a külföldi turis- táskodáshoz. 1995 óta folyamatosan enyhültek a korábbi devizaszigorok, pl. 1988-tól már a magánszemélyek is nyithatnak devizaszámlát anélkül, hogy a valuta eredetéről feltétlenül számot kellene adniuk. Tavaly pedig már OECD-országokban kibocsátott értékpapírokat is vásárolhattunk. A forintárfolyam sávjának ki- szélesítése - a középárfolyamtól való 15 százalékkal lefelé illetve felfelé történő ingadozásának lehetősége - ismét felvetette a devizaliberalizáció kérdését - tájékoztatta lapunkat ifj. Nyers Rezső, a Bankszövetség főtitkára. A deviza nagymértékű be- és kiáramlását sokkal nehezebb lesz megakadályozni, ezért feszesebb költségvetési és jegybanki politikára van szükség, elsősorban a spekuláció visszatartása érdekében. A tervezett változtatások tárcaközi egyeztetésen vannak, s június 5-én kerülnek a kormány elé - tudtuk meg a Pénzügyminisztérium illetékes osztályán. Ám a részletekről nem kaptunk felvilágosítást. Mivel kormányrendeletről van szó, nem kizárt a gyorsított menet, így az sem, hogy akár már nyáron megtörténnek ezek a változtatások. Pénzügyi berkekben rebesgetik, hogy feltehetően a lakosság számára is jelentős változást hozhat a liberalizáció: korlátlanul tarthatunk itthon valutát, azzal fizethetünk is majd a boltokban, noha a boltosok nem kötelesek azt elfogadni. Külföldön is nyithatunk majd devizaszámlát, ami a vállalkozókra is érvényes lesz. Feltehető, hogy utóbbiaknak a nyereségüket sem kell majd hazautalni és forintra beváltani. A magyar adóhivatalnak azonban csak külföldi hivatali engedéllyel a birtokában lesz lehetősége betekinteni ezekbe a számlákba. Másrészről pedig a külföldiek is nyithatnak forint- számlát (a munkáltató a bérét arra utalhatja át) és vehetnek majd fel hitelt forintban. Nem érdemes kint deviza- számlát nyitni, hiszen egyáltalán nem csábítóak a kinti kamatok és a műveleti költségek sem - véli Barta Judit, a GKI Gazdaságkutató Rt. elemzője. Persze a mai gondolkodás azt tükrözi, hogy nem elsősorban a kamatok miatt nyitnak devizaszámlát az emberek, hanem azért, mert ott nagyobb biztonságban tudják a pénzüket. (A legutóbbi adatok szerint megnőtt ugyanis a lakossági devizaállomány.) Másrészt a devizaliberalizációnak van egy nagy veszélye: hirtelen több pénznem lesz érvényben Magyarországon, hiszen nemcsak forinttal fizethetünk majd az üzletekben. CSERNYÁNSZKY JUDIT Milliárdok folytak el Felmérés a Tiszát ért gazdasági károkról A tiszai ciánszennyezés nyomán fellépő gazdasági károk összege 3,5-4,6 milliárd forint - állapítja meg a Környezettudományi Központ (KK). A kormányzat által közzétett 29 milliárdos kárigény abban tér el ettől, hogy tartalmazza az élővilágot ért károkat is. A KK jelentése sorra veszi a cián- szennyezés által okozott különböző területen felmerülő károkat: így az azonnal felmerülő elhárítási költségeket, a halásza- tot/horgászatot és a turizmust ért károkat, valamint a Tisza arculatának helyreállítása érdekében végzett marketingtevékenység költségeit. A KK által becsült azonnali kár kb. 300 millió forint volt, amely a védekezés megszervezéséből, lebonyolításából, illetve a haltetemek összegyűjtéséből állt össze leginkább - mutat rá a felmérés. A halászatból és horgászatból keletkezett kár mintegy 1,8 milliárd forintot tesz ki. Ennek fele az elpusztult halállomány értéke, illetve közel ugyanekkora összeget tesz ki a lecsökkent halállomány miatt kieső potenciális utódgeneráció értéke. A turizmus, és a turizmusra épülő vállalkozásoknál felmerülő kár összege 1,3-2,4 milliárd forint volt, a felmérés szerint a víziturizmus visszaesése megközelíti a 90 százalékot. A KK hiánypótló jelentésének elkészítését az ENSZ környezetvédelmi szervezete, a WWF támogatta, mivel azt fel kívánja használni európai uniós lobbitevékenysége során. EUROPRESS i I
