Tolnai Népújság, 2001. május (12. évfolyam, 101-126. szám)

2001-05-24 / 120. szám

I 2001. MAjus 24., Csütörtök MEGYEI TÜKÖR 5. OLDAL Mondom A Magamét TÓTH FERENC Axelerózió I\ét üzenetet kaphattak a Matávnet ügyfelei a napokban. Az egyik megnyugtató: a távközlési óriásunk (Matáv) emlőjéről le­szakadván, nevet változtatott nevezett intemetszolgáltató, a piac­vezető: eztán Axelero Internetként emlegethetjük. A másik, kevés­bé szórakoztató szívküldit a Windows elektronikus levelezőprog­ramja közvetítette május 16-án a képernyőre bámuló pórias fel­használónak egy hibaüzenet formájában, miszerint a kapcsolat (tessék figyelni az ügyfélcentrikus szakzsargont) a kiszolgálóval megszakadt, hiba a szoftvercsatomában. Hogy ne felejtsük el, ma­kacsul visszatért hozzá kedves, jogtiszta Windows-om. Az Ax-Int. and Co iszonyatosan nyugodt automata telefonközpontján át négy perc alatt eljutok a bíztató ügyfélszolgálatig: sajnos a kime­nőszerver lement alfába. Egy-két óra, és még a vak is, tetszenek tudni. Korlátlan internet tehát nincs. Internet van, néha. Szerintem a Matávnet-Axelero óriási tévedésben van, vagy isme­rethiánnyal küzd. Úgy gondolhatja, hogy az emberfiának hobbi­ból van szüksége a kapcsolatra, ha éppen nincs, holnap majd lesz, a honpolgár úgyis csak a tevéjét eteti az interneten, agyszétlocs- csantós játékokat űz, vagy bomírt télapós e-képeslapokat küld volt évfolyamtársainak. Információs társadalom, intemetevolúció, ugye. Nemrég bölcs mondással hárították el e sorok írójának ér­deklődését, amit ezúton szeretnék a Axelero, vagy Matávnet, ne­kem tökmindegy, figyelmébe ajánlani, mielőtt más téren is piacve­zető lenne: akkor kezdj el úszni, ha a folyó partjára értél. Bérlakástervek, fiataloknak Reprezentatív igényfelmérés készül Még idén pályázna a tamási önkormányzat a Széchenyi- terv bérlakásprogramjára. Az igényekről ezer főt átfo­gó felmérés készül. A pályá­zathoz szükséges a város lakásalapjának feltöltése is. Tamási Az önkormányzat várospolitikai bizottsága támogatta, hogy a Fatimex-Euro Kft. dolgozzon ki la­káskoncepciót, illetve a bérlaká­sokra vonatkozóan reprezentatív igényfelmérést készítsen a város­ban. Ezek összköltsége megha­ladhatja a másfél millió forintot. Az elképzelésekről Balassa Zol­tán alpolgármester elmondta: első lépésben legkevesebb tizenhat, piaci alapon bérbe adható, kisebb alapterületű lakások építéséről le­het szó, amelyek elsősorban fiata­lok igényeit elégítenék ki. Később szociális bérlakások épülhetnek, végül pedig kifejezetten értékesí­tésre is építtetne az önkormány­zat lakásokat. A piaci szempontú bérbeadás azonban nem zárja ki, hogy adott esetben szociális ala­pon is igénybe vehessék rászorul­tak. Egyelőre azonban mind a le­hetséges helyszínek, mind a pénzügyi források korlátozottak. A helyszínek közt a Páva utca, vagy a Deák Ferenc utca vége jö­het szóba. Sikeres pályázathoz fel kell tölteni a város lakásalapját, amelyből, mint Hajdics József pol­gármester a bizottsági ülésen mondta, 14 millió forint hiányzik. Szociális bérlakásokra Tamásiba tizennégyen várnak, a lakásállo­mányt kezelő ÉVŰ Kft. jelenleg nem tudja kielégíteni az igénye­ket. Távlati terv, hogy a Szabadság utca lapos tetős, emeletes házain nyeregtető építésével újabb bérla­kások készüljenek. ____________u Ti sztújítás a KISOSZ-nál Az ellenőrző bizottság elnöke: Nyakasné Mohai Ágnes Megtartotta tisztújító orszá­gos közgyűlését a KISOSZ, melyen részt vett dr. Fischer Sándor, a KISOSZ megyei szervezetének titkára. Budapest-Szekszárd A KISOSZ öt évenkénti tisztújító közgyűlésére került sor Budapes­ten. A vállalkozók elmondták, hogy a kisvállalkozók nehéz hely­zetén a Széchenyi-terv sem sokat enyhít, hiszen az ebben szereplő támogatási lehetőségeket a közép és nagyobb vállalkozók tudják csak igénybe venni. A tisztújítás során megerősítette a tagság az ed­digi országos elnököt, dr. Antalffy Gábort újabb öt évre, a korábbi négy alelnök helyett azonban most hármat választottak. Az el­lenőrző bizottság elnökének pedig a Tolna megyei Nyakasné Mohai Ágnest választották meg, ismét. Megyénkben a KISOSZ-nak 2900 tagja van, zömében keres­kedők és vendéglátóiparban dol­gozó kisvállalkozók és azok kise- gítő családtagjaik. _______mauthneb Ne m tüntetni, termelni akarnak A mezőgazdasági szövetkezetek vezetői bizakodóak Szekszárdon tartotta küldött-közgyűlését a Tolna Megyei Mezőgazdasági Termelők Szö­vetsége. Száraz István, a szövetség elnöke az elmúlt évek gazdálkodási eredményeiről, a megye mezőgazdaságának helyzetéről számolt be. Szekszárd Nem tüntetni, termelni akarunk, ez volt a jel­szava a múlt év júniusában tartott agrárde­monstrációnak, mely úgy tűnt, az egész évre jellemző termelői akaratot tükrözte, mondta Száraz István, a szövetség elnöke. A termelés feltételei azonban gyakran nem voltak megfe­lelőek. A szántóterület alakulását vizsgálva megállapítható, hogy a múlt évben végre megállt a mezőgazdasági szövetkezetek által használt földterületek csökkenése. A kismér­tékű növekedés erőteljes belső mozgás ered­ményeként jött létre. Több új tulajdonos ke­reste fel a szövetkezeteket, de a régiek közül sokan másnak adták bérbe a földjeiket. Ha a legfontosabb szántóföldi növényeket vizsgál­juk, akkor megállapítható, hogy szembetűnő a napraforgó területének mintegy 40 százalé­kos visszaesése. Ez arra vezethető vissza, hogy a termelés jövedelmének kockázata megnőtt. A búza vetésterülete a múlt évben közel 12 százalékkal haladta meg az előző évi szintet, és a gazdálkodó szervezetek 61,4 százalékkal részesedtek a búza termeléséből. Az ágazat teljesítményének csökkenését megállíthatná a jövedelem-termelőképesség javulása. Ennek le­hetőségét elsősorban egy kiszámítható árrend­szer teremthetné meg. Egy hektár búza terme­lésének az önköltsége 107 ezer forint. A tavalyi évben tapasztalt viszonylag magas felvásárlási árak (29.000 és 30.000 Ft/tonna) kialakulásá­ban szerepet játszott az előző évi alacsony készletállomány. A kukorica vetésterülete a múlt évben 98.775 hektár volt, ebből 40 száza­lék volt a gazdasági szervezeteknél. A termés­átlag 5,48 tonna volt hektáronként, de az aszá­ly miatt, 35 százalékkal lett alacsonyabb, mint az előző évben. Száraz István beszámolójában kitért a sertés- tenyésztés gondjaira is. Reprezentatív felmé­rés szerint az ágazat önköltsége a következő­képpen alakult a múlt évben: I. negyedévben 229 Ft/kg, ezzel szemben a felvásárlási ár: 225 Ft/kg, a II. negyedévben az önköltség 247 Ft/kg volt, míg a felvásárlási árak 296 Ft/kg-ra emelkedtek. Az utolsó negyedévben bekövetkezett áremelkedés két fő tényezőre vezethető vissza: a megnövekedett termelési költségek (a takarmányárak jelentős emelke­dése) miatt jelentősen csökkent a sertéslét­szám. A szarvasmarha tenyésztésen belül Tolna me­gyében a tejtermelés a meghatározó. Erre az ágazatra a kiszámítha­tóság a jellemző, en­nek kialakulásában fontos szempont, hogy a Tejtermékta­nács szigorú termelés­szabályozási rend­szert vezetett be. A stabilizációt segítette, hogy a tejtermelők a megyében működő tejipari vállalatokban korrekt partnerre ta­láltak. A múlt évben az extra minőségű tej­re megállapított 65 Ft/liter irányár alap­ján a termelők érdeke ahhoz kötődött, hogy le­hetőleg minél nagyobb arányban magas minő­ségű tejet állítsanak elő. A beszámolót követően a küldöttek megvitatták még az új szövetkezeti törvényt, és módosítot­ták a szövetség alapszabályát is. _______________ MAUTHNER Go ndozás családnál, otthonban Gyermekvédelem: törvényi előírások, helyi sajátosságok Tolna megye az ország leg­kisebb megyéi közé tartozik mind területét, mind pedig lakosságát tekintve. Ez az adottság a gyermekvédelmi törvényben előírt feladatok végrehajtását is meghatá­rozta és meghatározza. Azaz - olvasható Koltai Tamás megyei közgyűlési elnök alább idézett előterjesztésé­ben - meg kellett találni azt a szerkezetet, mely megfelel a sajátosságoknak, s össz­hangban áll az előírásokkal. Tolna megye Erről a szerkezetről, illetve a meg­tett útról esett szó a megyei köz­gyűlés legutóbbi ülésén, ahol a szóban forgó témakört, azaz a gyermekvédelem megyei helyze­tét is megtárgyalták a képviselők. A szakellátás két intézmény fel­adata: a Területi Gyermekvédel­mi Szakszolgálat (TEGYOSZ) a szakszolgáltatást adja és működ­teti a nevelőszülői hálózatot, a Gyermekotthonok Igazgatósága az otthonok szakmai és gazdasá­gi feladatainak irányítását végzi. Létrejöttekor a szakszolgálat­ra, mint a Gyermek- és Ifjúságvé­dő Intézet jogutódjára kettős fel­adat hárult. Újra kellett gondolni a feladatokat, változtatni kellett a régi szerkezeten, felül kellett vizs­gálni a rendszerben lévő gyerme­kek státuszát. Ezen mozgalmas, nehéz időszak felén túl megálla­pítható, hogy a szakszolgálat, ha nem is maradéktalanul és nem is zökkenőmentesen, de időarányo­san teljesítette feladatait. Úgy, hogy a gondozásban lévő gyer­mekek helyzetét az átalakulás nem súlyosbította. A megyében a gyermekvédel­mi gondozásban lévő gyerme­kek, illetve fiatalok 49,4 százalé­ka, 279 fő él nevelőcsaládban. A nevelőszülők a megye 53 telepü­lésén működnek. Az új nevelő- családok felkutatása folyamatos, összhangban azzal a célkitűzés­sel, hogy minél több gyermek tapasztalja meg a családi kör­nyezetet. A gyermekotthonban nevelkedő fiatalok - a gondozás­ban töltött időtől függően - több-kevesebb készpénzzel kezdhetik meg önálló életüket. A további támogatást kérők 40- 50 százaléka részesül kedvező elbírálásban: a közgyűlés ilyen célra 2 millió forintot különített el, de ez az összeg az igények­hez képest nem bizonyul ele­gendőnek. Tolna megyében a Gyermek- otthonok Igazgatósága jelenleg öt gyermekotthont - egyet Szekszár­don, kettőt Faddon, s ugyancsak kettőt Hőgyészen - működtet. Mivel a törvény maximum 40 fő­ben határozta meg az otthonok létszámát, így azokat az utóbbi két településen, a létszám nagy­sága miatt, ketté kellett választa­ni. Az otthonokat tekintve, ese­tükben elsődleges szempont, hogy valamennyi illeszkedjen szervesen lakókörnyezetébe, s legyen alkalmas a családi neve­lésre.-SZÁ­Millenniumi Nap Millenniumi emléknapot tart a szekszárdi Dienes Valéria Álta­lános Iskola Grundschule fenn­állásának 35. évfordulója alkal­mából május 25-én, pénteken. Az ünnepi program A német Színházban 15 órakor kezdődik, majd 16 óra 30-kor a Babits Mi­hály Emlékházban emlékszoba avatása lesz. ■ Gyermekek a gyermekekért Gyermekek a gyermekekért cím­mel segélykoncertet rendez a simontornyai önkormányzat egészségügyi és szociális bizott­sága és a Fried Művelődési Ház Diákklubja június 8-án, pénteken 17 órai kezdettel a művelődési házban. A koncerten a Diákklub tátika show szereplői adnak mű­sort. Az est bevételét a hátrányos helyzetű gyermekek megsegíté­sére fordítják. A segélykoncert fő­védnökei, Csőszné Kacz Edit, az egészségügyi és szociális bizott­ság elnöke és Lacza Attila műve­lődési ház igazgató. ____________■ Vö röskeresztes nap iskolásoknak A Vöröskereszt Bonyhád Városi Szervezete ifjúsági vöröskeresz­tes napot rendezett, nyolc csa­pat részvételével. A bonyhádi és a városkörnyéki - Lengyel, Cikó, Kisdorog, Győré - iskolák kép­viseletében nyolcvan gyerek töl­tötte együtt a hangulatos napot. A Vöröskeresztes világnapra emlékeztek a résztvevők, majd a vendéglátó nagymányoki iskolá­sok megmutatták településük látnivalóit. Ezt követően a játé­kos vetélkedőké, az egészségne­veléssel kapcsolatos szellemi to­tóké volt a főszerep. A 2001-es évet az ENSZ a „Se­gítők évének” nyilvánította, ezért a bonyhádi vöröskeresztes szervezet levelezőversenyt is hirdetett iskolások részére A vér életet ment címmel. A pályázat­ra hat írás érkezett, az első díjat az ötödikes, györei Állinger Vi­vien kapta. Gyermeknap, mókás versennyel Szombaton az iskola nevelőtes­tülete gazdag programot kínáló gyermeknapot rendez az oktatá­si intézmény udvarán. A gyere­kek délután két órától kézműves foglalkozásokon vehetnek részt, később különféle mókás felada­tokat oldhatnak meg az ez alka­lomra megnyíló boltban bevált­ható zsetonokért, majd sorverse­nyeken mérhetik össze gyorsa­ságukat és ügyességüket cseme­téikkel együtt a szülők. Este fél kilenckor tábortűzzel zárul a vi­dámnak ígérkező program. Irányították a beteget? Általános „figyelemfelhívás”, szakmai ügy Partfal-erősítés igen, útépítés nem? A vásártéri útsüllyedések folytatódnak Talányos hirdetés látott napvilágot a napokban egy tamási hirdetési lapban: a város nagyobbik gyógyszer- tárának vezetője felhívja a pszichiátriai szakrendelé­sen megjelenő betegek fi­gyelmét, hogy a gyógysze­rek nemcsak egy bizonyos patikában szerezhetők be. Tamási A hirdetés arra enged következtet­ni: a szakrendelésről a Kossuth té­ri Gesztenyesor patikába irányítot­ták a betegeket, ezt azonban az érintettek cáfolják, vagy nem nyi­latkoznak róla. A szöveg idézi az egészségügyi törvényt, mely sze­rint „az orvos nem létesíthet ér­dekközösséget abból a célból, hogy érdekelt személy üzleti for­galmának előmozdítása érdeké­ben betegüket, üzletfelüket egy­máshoz irányítsák”. A feladó, Vargáné Stoll Magdolna, a város másik, a rendelőintézettel szom­szédos Fagyöngy patika vezetője úgy vélte: a dolog háttere nem tar­tozik a nyilvánosságra; hasonló­képpen hárította el érdeklődésün­ket Bitánszkiné Szekeres Mária, a Gesztenyesor patika vezetője is. A betegek esetleges irányításáról dr. Lányi Ildikó, az ideggondozó főor­vosa annyit mondott: lehet, hogy ezt feltételezik, de nem létező problémáról van szó. Benczédi Gyulától, a Tolna Megyei Gyógy­szerész Kamara elnökétől meg­tudtuk, etikai bejelentés nem ér­kezett az ügyben a szakmai szer­vezethez. A hirdetést úgy kom­mentálta: az önmagáért beszél, a patikusnak nyilván oka volt arra, hogy feladja, de ilyen eseteket ne­héz bizonyítani. Általános véle­mény, hogy az esetleges tiltott ér­dekközösség összefüggésbe hoz­ható a gyógyszerek árréseinek csökkenésével. Míg a 90-es évek elején 28, idén már csak 18 száza­lékos árréssel dolgozhatnak a pati­kák, amelyek ugyanakkor korláto­zott piacon működnek. Benczédi Gyula szerint ebben a helyzetben „kalózkodásra” lesz lehetőség, de abból előbb-utóbb etikai ügy lesz. Ha a beteg irányítása egy esetben bebizonyosodik, a kamara etikai bizottsága vizsgálatot indít, a szankció figyelmeztetés; a harma­dik figyelmeztetés a kamarai tag­ság megszűnésével jár. T. F. A tolnai főutcán, a vásártér „felett” vezető útszakaszon változatlanul folyik a „krá­terek” kialakulása. Az ezek megakadályozását célzó partfal megerősítési mun­kák pályázati támogatására lenne esély, a kérdéses út­szakasz ezt követő felújítá­sára viszont úgy tűnik, nincs pénz. Tolna A vásártéri házak „felett” vezető mintegy 500 méteres útszakaszon legalább 20 „foltozást” lehet ösz- szeszámolni azzal összefüggés­ben, hogy az út ezen része szinte havi rendszerességgel megsüllyed valahol. (A legutóbb épp a napok­ban történt ilyen.) A „kráterek” nyilvánvalóan azért jönnek létre, mert az aszfalt alól kimosódik az út földes alapja. Az önkormány­zat vezetőiben felmerült a gyanú, hogy az út és a lakótömbök kö­zötti partfal megmozdult, és ez okozza az út alatti üregek keletke­zését. (A útjavításokat a biztosító fizeti, ám ez nem nyugtatja meg az önkormányzatot.) Az e kérdésekkel foglalkozó ún. partfal bizottság a múlt hónap kö­zepén járt Tolnán, és megvizsgálta a kérdéses területet. A szakembe­rek úgy ítélték meg, hogy a vásár­téri partfal megerősítésére lehetne pályázati támogatást kérni, ám a partfal megerősítésével járó részle­ges útfelbontás utáni útépítésre nem. A partfalbizottságnak ugyan­is az a véleménye, hogy az útépítés nem az ő dolguk, hanem a közút­kezelő kht-é. A megyei közútkeze­lő kht-nál viszont érdeklődésünkre megerősítették a tolnai polgármes­tertől származó információt, mely szerint a közútkezelőnek erre a célra nincs pénze. Dr. Szilák'Mihály, Tolna pol­gármestere úgy véli, hogy ha az útépítés nem kerülhet be a pályá­zatba, akkor nincs reális lehető­ség a pályázati anyag benyújtásá­ra. Az ügy jelenleg itt tart, a pol­gármester mindenesetre egy újabb megbeszélést fog kezdemé­nyezni a partfal-bizottsággal. A partfal megerősítésnek egyébként a folyamatos útfoltozá- sok mellett van még egy, elsősor­ban a vásártéri lakókat érintő ve- tülete. A tömbházak tövében, a süllyedező főút alatt vezető út ugyanis elvileg majd akkor kap­hat szilárd burkolatot, ha a part­fal-kérdés rendeződik. ________ SK i i 1 l i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom