Tolnai Népújság, 2001. május (12. évfolyam, 101-126. szám)

2001-05-03 / 102. szám

ISII 2001 • Május 3- Csütörtök 5. OLDAL MEGYEI TÜKÖR Mondom A Magamét VENTER MARIANNA Majálisoztmk A gyermekkori május elsejékben a felvonulás volt a legjobb, mindegy, hogy résztvevő, vagy néző volt-e az ember. Jómagam, főiskolásként egyszer még Budapesten is felvonultam, néhány vállalkozó kedvű csoporttársammal beálltunk az egyik textil­gyár csapatába, ahol szívesen fogadtak minket, még papírzász­lócskát és lufit is adtak, hogy ne üres kézzel integessünk a dísz­tribünön tartózkodóknak, sőt, utána lelkesen invitáltak a Liget­be, a gyár standjához enni-inni. A majális elengedhetetlen tar­tozéka volt a léggömb, a papírzászló, a sör és virsli mellett a vat­tacukor, a körhinta és az égetett cukorból készült nyalóka, no meg a lelkes induló-zene. A papírzászló, a felvonulás és a lelkes induló-muzsika mára elmaradt, de az igény az ünneplésre, a nagy közös kikapcsoló­dásra továbbra is fennmaradt. A mai gyerekek már nem is tud­ják, miért is ünnepeljük május elsejét, nem divat már ilyenkor a kitüntetés, a pénzjutalom, meg a hangosbeszélőn hirdetett 150 százalékos teljesítmények. Ha tovább megyünk, azt lehet lassan mondani, hogy akinek sikerül állást szerezni és azt megtartani, számára minden nap lassan a munka ünnepe lesz. Nem lehetett panasz az idei május elsejére, bőven akadt program, a szekszárdiak például három helyszínen is majáli- sozhattak, sőt, a szálkai civil majálist is idesorolva, akár négy helyen is. Akinek volt rá pénze és kedve, az kiautózott a távo­labbi helyszínekre, aki kényelmesebb, vagy kénytelen keveseb­bel beérni, az a városközpontban szórakozott. Mindenhol so­kan voltak és jókedvvel, újra csak azt igazolva: manapság na­gyon nagy szükség van az ünnepekre, a vidámságra, a kikap­csolódásra, de főként arra, hogy mindez lehetőleg ne kerüljön pénzébe az embereknek. A bőrbetegségekről Hívja a 06-80-200-398-as zöldszámunkat! A tavasz, a fokozott napsütés hatására férfiak, nők egyaránt nagyobb hangsúlyt fordítanak a bőrükre. A Tolnai Népújság ingyen hívható zöld számán ez­úttal dr. Bajor Klára osztályve­zető főorvos, bőrgyógyász, a megyei kórház bőrgyógyászati Munkaügyi profiltisztítás Felmondólevél teleház-munkatársaknak Teleházak munkatársai­nak bérét már biztosan nem finanszírozza teljes egészében a Tolna Megyei Munkaügyi Központ; a teleházak közül több már megkapta az erről szóló ér­tesítést. Tolna megye Korábban megírtuk: 1999-ben és 2000-ben menedzserek, asszisztensek béréhez nyúj­tott munkaügyi támogatásokra a teleházaknak, kistérségi tár­sulásoknak ismét pályázniuk kellett. Simon István, a Tolna Megyei Munkaügyi Központ igazgatóhelyettese megerősí­tette: huszonkilenc teleház- munkatárs bérét nem finan­szírozza teljes egészében a munkaügyi szerv. Az indoklás szerint a támogatás folyósítá­sa nem felel meg új jogszabá­lyi követelményeknek, a Gaz­dasági Minisztérium profil- tisztítást hajt végre. A mikrotérségi társulások, egye­sületek menedzsereinek eseté­ben kikérik a minisztérium ál­lásfoglalását. Döntés május 20-ig várható. A vidéki munkanélüliség csökkentésé­vel megbízott, a munkát hat­van településen végző huszon­egy falumenedzser alkalmazá­sára pedig közhasznú foglal­koztatás keretében nyílik le­hetőség. Simon István el­mondta: a teleházak fenntar­tóinak felajánlottak más, nem száz százalékos bértámoga­tást, így azonban már nem olyan népszerű a munkatársak foglalkoztatása. T. F. Nemzetközi vizsgaközpont lett az Ady A bizonyítványt harminc országban fogadják el A szekszárdi Ady Endre Középiskolában a kilencvenes évek közepe óta folyamatosan fejlesztik az informatika-oktatás színvona­lát. Hogy mindezt sikerrel teszik jelzi, hogy március 20-ától az iskola ECDL-vizs- gaközpont lett. __ Szekszárd- M it jelent és mivel jár a vizsgaköz­ponti státusz? - kérdeztük Koós Bé­lát, az iskola informatika oktatás-ve­zetőjét.- Az ECDL az European Computer Driving Licence kifejezés rövidíté­se, úgy fogalmazhatnánk, hogy európai szá­mítógép-használói jogosítványt lehet az Ady- ban szerezni azáltal, hogy vizsgaközpont let­tünk. A Neumann János Számítógéptudományi Társaság az ECDL ho­ni letéteményese, a licenc-gazda, ők adhat­nak akkreditációt a vizsgaközponti státusz elnyerésére. Ezt természetesen szigorú vizs­gálat előzi meg, mind a személyi, mind a technikai és tárgyi feltételeknek meg kellett felelnünk, s ezt sikerrel tettük. Három oktató kapott EDCL-vizsgabiztosi jogosítványt, Ba­csó Miklós és Herczog Antal kollégám mellett jómagam.- Miért van szükség ilyen vizsgaközpontokra?- Néhány évvel ezelőtt egy EU-fórumon vető­dött fel annak a gondolata, hogy legyen egy olyan számítógép-használói bizonyítvány, amely egységes feltétel- és követelményrend­szeren alapul az egész kontinensen. Jelenleg Európa 30 országában épült ki ez a stan­dard oktatási- és vizsgarendszer. Magyar- országon 160 ECDL-központ van, Tolna megyében iskolánkkal együtt négy. Szi­gorú követelmények és vizsgaszabályzat garantálja, hogy valóban egységesen ugyanazt tudják minden országban azok, akik ECDL-vizsgát tesznek. Mindennek az is következménye, hogy a bizonyítványt mind a 30 országban ugyanúgy elfogadják, sőt, az összesen 7 téma­körökből, más néven modulból álló vizsgát mo­dulonként is le lehet tenni, akár 7 különböző országban is, korra és iskolai végzettségre való tekintet nélkül.- Az iskolában tanfolyamokat is szerveznek, vagy csak vizsgákat?- Tanfolyamokat és vizsgákat is szervezünk, mind diákjaink, mind külső jelentkezők részé­re. Könnyítésképpen a tanfolyamokat modu­lonként állítjuk össze. Aki többet szeretne tudni az ECDL-vizsgákról, vagy az iskola tanfolyamai­ról, a következő internet oldalon kaphat tájé­koztatást: www. ady-szeksz. subnet. hu. VENTER Szociális földprogramok, félúton Az SZCSM-támogatás nélkül kétséges lenne a folytatás Nyolc kistelepülésen össze­sen hatmillió forintot meg­haladó összeget fordítottak szociális földprogramokra az utóbbi két esztendőben. A Szociális és Családügyi Minisztérium 1999-ben hir­dette meg először a támoga­tást, amelyre Tamási térsé­géből pályázhattak önkor­mányzatok, közhasznú szervezetek; a pályázati for­rás jövőjéről szóló döntésről egyelőre nincs információ. Tamási Belecska, Diósberény és Mucsi a három helyszín, illetve gesztor te­lepülés, ahol a programok két éve ■ elindultak. A korábban fűszer­paprika-termesztésről ismert Belecskán kezdetben földiepret, majd gyümölcsöst ültettek önkor mányzati területen. Művelésével számítások szerint idén négy, jö­vőre tizennégy főnek az önkor mányzat ad munkát, emelletl friss gyümölcsöt ehetnek a helyi óvodások. A Közép-Hegyháton az Otthonunk Diósberény Köz- alapítvány pályázott a támogatás­ra; a földprogram négy faluban fut. 1999-ben 1,7 millió forintból összesen negyven rászorult - munkanélküli, nyugdíjas, ala csony jövedelmű - család kapotl húsz baromfit, és harminchal gyümölcsfát, vegyszert és tápot, majd a 2000-ben ismét elnyert 1,2 milliós pályázati pénz segítségé­vel jelenleg már 102 család kerüli FOTÓ: GOTTVALD Nem volt túljelentkezés sem azon családok között, ahol mindkét szülő munkanélküli, és időköz­ben voltak visszalépések is - mondta érdeklődésünkre Faze­kas Márton körjegyző. Az állatok az önkormányzatok tulajdoná­ban vannak, a résztvevőknek idén a tej elfogyasztása jelent se­gítséget. A program továbbfej­lesztését a körjegyző szerint is a piacra lépés jelentheti, Mucsiban jelenleg azonban nincs mene­dzsere, a kecsketej-feldolgozás pedig a megyében nem megol­dott. T. F. Sikeres sakkozók Szedres Eddigi legnagyobb sikerét érte el a szedresi Bezerédj István Általános Iskolában működő sakk szakkör. A Dudla Noémi, Mikóczi Zsófia, Véner Éva al­kotta csapat megnyerte a me­gyei csapatbajnokságot az al­sós leányok korcsoportjában, így ők képviselik Tolna me­gyét az ezen a hétvégén Deb­recenben megrendezendő or­szágos csapatbajnokságon. A szedresi iskola sakk szakköre egyébként három éve műkö­dik, a foglalkozásokra mintegy harminc alsó tagozatos diák jár. A szedresiek a megyei sakkversenyek szinte mind­egyikén részt vesznek, idén februárban pedig önálló ver­senyt hirdettek Bezerédj Kupa néven. Kamarai hírek E-BUSINESS konferencia. Magyarországon is terjed a pa­pír nélküli ügyintézés, az elekt­ronikus vállalatirányítás és ke­reskedelem. A témával foglal­kozó konferenciát rendez a Tol­na Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Szekszárdon, az Arany János utcai székházban, május 3-án, 10 órai kezdettel. Szó lesz a kis- és középvállalko­zások marketingjéről, inter­netes megjelenéséről, az e-bu- siness jogi aspektusairól és más kérdésekről. MESTERVIZSGA. Folyamato­san zajlik a mesterjelöltek fel­készítése és vizsgáztatása a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamaránál. Legutóbb 11 vízvezeték-szerelő adott szá­mot elméleti és gyakorlati tu­dásáról. Közülük kilencen sze­rezték meg a mester címet. Ketten - a jogszabályi előírá­soknak megfelelően - hat hó­nap múlva tehetnek javító vizsgát. MŰHELYELLENŐRZÉSEK. A szakmunkástanulók gyakorlati oktatásában résztvevő cégek, vállalkozók műhelyeinek ellen­őrzése megyeszerte zajlik. A törvényi előírás szerint ezt a munkát a kamarák koordinál­ják, az elméleti oktatást adó is­kola szaktanárai és más hatósá­gi, illetve szakmai szervezetek delegáltjainak bevonásával. Kétévente mindenhova el kell jutni legalább egyszer. Tolna megyében több mint négyszáz műhely, üzlet, szalon és labora­tórium érintett. Egy évre mint­egy 230 ellenőrzés jut. Ellen­őrizni a nyári gyakorlatot is kell. A tapasztalatokat összesí­tő nyomtatványokat az illetékes minisztériumba küldik meg. Je­lenleg a feladat egyharmadát végezték el Tolna megyében. Az iskola megtartó ereje Nyugdíjazása után is tanítani fog Kelemen Béla Medinán született 1942. szeptember 28-án Végzettsége tanárképző főiskola (Pécs 1970), előtte három évet járt a Pécsi Orvostudományi Egyetemre, szemműtétje, szemének megromlása miatt volt kénytelen félbehagyni tanulmányait. 1965-től képesítés nélkül ta­nított Baranya megyében, Egerágon, majd Szedresen oklevele megszerzésétől, 1970 és 75 között Pusztahencsén, majd két évig Szekszárdon az 505. számú szakmunkásképzőben, 1977 és 89 között Kajdacson, 1989-től az újra induló pusztahencsei iskolában igazgató-helyettes, 1991-től igazgató. Nős, felesége a Nagydorogi Általános Iskolában tanít, egy felnőtt lányuk van. Készülőben Szálka címere Kajdacson lakik, Pusztahen­csén él. Egy év múlva, ha majd nyugdíjba megy, ez tervei sze­rint változatlan marad, hiszen ezer szál köti ehhez a kicsi fa­luhoz, az iskolához, mert meg­győződése, hogy mindkettőnek jövője van. PUSZTAHENCSE Jó harminc esztendeje matematika­fizika szakos tanárként érkezett Hencsére Kelemen Béla. Öt év lett akkor ebből, nem jószántából távo­zott, az iskola szűnt meg a körzete­sítés nyomán. 1989-ben új szelek fújtak, az akkori elöljáró, majd az újra önállósodás után polgánnes- ter, Hahn János és Petrás László, az iskolaigazgató hívták vissza. Az el­ső szóra jött, hiszen Hencse a szíve közepe volt. Két év múltán igazga­tóvá választotta képviselő-testület. Túl a harmadik önkormányzati cik­lus derekán, ha voltak is nézetelté­rések a testülettel, közel felhőtlen­nek mondható a kapcsolatunk - vallja Kelemen Béla. Nem megal­kuvásra, kompromisszumokra épül a viszonyunk - folytatja -, hi­szen a falu helyzetének ismereté­ben nagyon megfontoltan kell költ­ségvetést készítenünk. Annyi azért mindig jutott, hogy a legfontosabb feladatokat megoldjuk, sok pályá­zattal kiegészítve az önkormányza­ti forrásokat. Van például számító- gépparkunk, jut a gyerekek nyári nyaraltatására, koncertlátogatásra, színházbérietekre és sok egyébre. Ami külön büszkeség: az Apáczai Kiadónak bázisiskolája vagyunk, előkelő társaságban, városi iskolák­kal együtt. Még nagyobb siker, hogy megállt az elvándorlás, nem mennek el gyermekek, mint egy­kor. Versenyekre járunk a diákok­kal, szép eredményeket hoznak, bi­zonyítva, hogy meg tudjuk állni a helyünket. Nagyon fontos az is, hogy a lemaradóknak is tudunk le­hetőséget biztosítani, nincsenek ugyan sokan, négyen-négyen alsó­sok és felsősök, két pedagógus fog­lalkozik velük integrált oktatás ke­retében. Hiszek az iskola megtartó erejében, abban, hogy igen nagy a szerepünk a falu jövőjének alakítá­sában. Lassan nyugdíjba készülök, ám úgy tervezem, csak az igazgatói posztot adom át, továbbrá is taníta­ni fogok, hiszen számomra ez a község sokat jelent. Rákosi A címerbizottság a napokban fogadta el a község új címeré­nek tervét, így már minden akadály elhárult az elől, hogy elkészüljön, és a millenniumi zászlóátvétellel egyidőben a falu hivatalosan is bemutassa címe­rét, és zászlaját. Szálka A falu képviselő-tes- tülete a községre leg­jellemzőbb címert szerette volna elké­szíttetni. Az első vál­tozat - melyben a cí­mer egyik fele sárga, a másik kék színű volt, - nem nyerte el a megye- székhely címerbizottságának tet­szését. A képviselőtestület azon­ban, mivel mindenképpen szerette volna, hogy Szálka címere is felke­rüljön a régi megyeháza dísztermé­nek bejárata fölé - módosíttatta az eredeti terveket, s készíttette el az új, a címerbizottság tetszését is el­nyerő címertervét. A címerben a településre jellem­ző szimbólumok mind megtalálha­tók lesznek. A dom­bokon álló templom a keresztény kultú­rát, a címer közepén látható szarvasok és halak a vadászat és a halászat lehetőségeit, a címer tetején látha­tó nap és hold az ál­landóságot és az örök körforgást, míg a paj­zsot ölelő ruszkusz ág a falut körülvevő erdőséget szimbolizálja. A címer alapszíne kék, a pajzsot kísérő kontúr, és a cí­mer motívumainak színe óarany. Az önkormányzat a napokban írt ki pályázatot a címer és a zászló elké­szítésére. RÓNAI * i be a programba. Az állatokat és a gyümölcsfákat önellátásra kapták a kedvezményezettek, akiket most először kémek meg, hogy négy-öt szárnyast tartsanak meg - tudtuk meg Csapó Lívia prog­ramvezetőtől,, de az értékesítést is szeretnék később megszervezni. Ez vágóhidat és hűtőkapacitást most összesen 95 anyaállathoz, illetve szapomlatához. A kecske­program nehezebben indult a diósberényinél: tavaly - egy or­szágos kecsketenyésztő szerve­zet ajánlására - kiválasztott keres­kedőnek kifizetett 600 ezer forint­hoz a gesztor önkormányzat pe- rps úton ievpkszik hozzájutni Kecske a szegény ember tehene feltételez, amelyek azonban más pályázati forrásokból valósítha­tók csak meg. Távlati elképzelés szerint házi módszerekkel tartó­sított lekvárok, befőttek és hang­súlyozottan nem nagyüzemben tenyésztett baromfiak kerülnek majd a négy faluból az üzletekbe; ezzel fenntartható lenne a prog­ram, később a résztvevők vala­mennyit vissza is fizetnének a természetbeni támogatásból. Szintén további SZCSM-pénzt igényelne a Mucsiban, Kisvejkén és Závodon kecsketenyésztéssel indult földprogram. E három tele­pülésen összesen tíz család jutott osztályának vezetője válaszol olvasóink kérdéseire május 3-án, csütörtökön, azaz, ma 9- 12 óra között. Akinek bőrgyógyászati jellegű kérdése van, az tárcsázza 06-80- 200-398-at! _________________________________■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom