Tolnai Népújság, 2001. május (12. évfolyam, 101-126. szám)

2001-05-15 / 112. szám

m 2001. MÁJUS 15., KEDD MEGYEI TÜKÖR 5. OLDAL Mondom A Magamét SZERI ÁRPÁD Kulcs a nyakban Az i iskoláé) végeztével mind több családban merül fel a kérdés: mi legyen a vakációzó gyermekekkel, akik legalább két hónapon keresztül nem látogathatják azt az intézményt, mely második ott­honuknak is nevezhető. Ilyenkor lehetőségként felmerül a napkö­zis tábor, mely Tolna megyében is több helyszínen várja kifejezet­ten ezeket a nebulókat. De egy részük így is kulccsal a nyakában kénytelen - jobb esetben a lakáshoz közeli játszótereken - eltölte­ni a nyaralásra adatott időszakot szűkebb pátriánkban. Termé­szetesen nem mai keletű gondról van szó: a „kulcsos gyerekek” ki­fejezés több mint két évtizeddel ezelőtt született, amikor is a lakó­telepi fiatalok - s természetesen közülük is a legfiatalabbak, az ál­talános iskolai tanulók - kulccsal a nyakukban múlatták az időt, hiszen a szülők a munkahelyeiken dolgoztak. Mondhatni, hogy afféle társadalmi vita is kerekedett a jelenségből, a megoldást ke­resve szociológusok, társadalomkutatók vizsgálgatták a helyzetet, melyről elmondták, hogy milyen veszélyeket hordoz magában. Persze, különösebb előrelépés nem igazán történt az ügyben, ha csak a diagnózis rögzítése nem számít annak. Aztán nagy válto­zások következtek be, más jelenségek kaptak jóval nagyobb hang­súlyt, sajtóvisszhangot, politikai reflektorfényt, de ez nem jelenti azt, hogy a kulcsos gyerekek ne lennének itt ma is, közöttünk illet­ve mellettünk. Ráadásul paradox módon akár azt is lehetne mondani, hogy ma ez az állapot nem jelez feltétlenül olyan társadalmi problémát, mint amilyet annak idején. Jelez természetesen most is, de már egészen más összefüggésben. Kulcsos gyermeknek lenni ma sem kellemes, de ez az ideiglenes „létforma” egyúttal azt is üzenheti a külvilágnak, hogy a szülők munkahelyi elfoglaltságuk miatt nem érnek rá csemetéik mellett lenni napközben. Egykoron, a teljes fog­lalkoztatottság korszakában ennek a rejtett üzenetnek nyilván nem volt különösebb fontossága, talán még értelme sem. Manap­ság azonban, amikor a munkahely puszta léte is - hogy így fogal­mazzunk - létfontosságú lehet, sok család számára akár jó hímek is számíthat az, hogy kislánya vagy kisfia kulcsos gyerek lesz a nyáron. Mert az igazi gond az lenne számukra, ha - munkahelyük elvesztése miatt - lenne idejük vigyázni vakációzó gyermekeikre... Tolna Egymást segítve előrelépni A tolnai polgármester a Sárköz-menti társulás áj elnöke tömörülésként működik tovább. Az alelnöki tisztséget féléves vál­tásban a szervezetet alkotó ön- kormányzatok polgármesterei töltik be, mostantól Gerjen pol­gármestere, Molnár József. Dr. Szilák Mihály hangsúlyoz­ta, hogy a társulás nem politikai szervezet, nem kíván rivalizálni a Szekszárd környéki statisztikai területfejlesztési társulással. A „Sárköz-mentiek” saját településeik speciális fel­adatainak megvalósítása érdekében kívánnak egy­mást segítve előrelépni. Az új elnök azt mond­ta, hogy legközelebbi feladataik közé tartozik a tavalyi műhelyfoglal­kozásokon (work stop­okon) kialakított fejlesztési prog­ramok áttekintése, és az azokkal kapcsolatban szükséges lépések megtétele. _____________________-rs­Az összejövetel egyben a Sárköz­menti Fejlesztési Közhasznú Egyesület taggyűlése is volt, amelyen új magán- személy tagokkal gyara­podott az egyesület lét­száma. A tolnai esemé­nyen megerősítették, hogy az egyesület mun­kaszervezete megszűnt. A Sárköz-menti Tele­pülések Önkormányzati Társulásának - Biczó Ernő le­mondása utáni - új elnöke, dr. Szilák Mihály lapunknak el­mondta: a társulás a jövőben laza SZÁRAZD. Megkezdődött a szárazdi evangélikus templom külső felújítása. A templomtorony rekonstrukciója 1997-ben készült el, most az épület oldalfalát állítják helyre. A kétmillió forintos, június­ban befejeződő felújításhoz az egyházközség a hívek és az elszár­mazott szárazdiak adományaira számít. A helyi német kisebbségi önkormányzat 80 ezer forinttal járul hozzá a munkához.__________■ Me gkezdődtek az érettségi vizsgák Örültek a diákok a magyar tételeknek Könnyűnek tartják a diákok és a tanárok az idei magyar tételeket. Többhelyütt üdvrival­gásban és tapsban törtek ki, amikor meg­tudták: a Bánk Bán is szerepel a választható témák között. Az érettségi ma matematiká­val folytatódik. Magyarországon mintegy 70 ezer, Tolna megyé­ben 2.300 diák kezdte meg érettségi vizsgáit teg­nap reggel. A gimnazisták és a szakközépisko­lások idén is három téma közül választhattak, íme, a tételcímek: A természet, mint ihletforrás a XVIII-XIX. századi magyar lírában, Babits Mi­hály Esti kérdés című versének elemző bemuta­tása, illetve Egyéni és közéleti konfliktusok Ka­tona József Bánk'bán című drámájában. Tolnában a megyeszékhely és Paks változatos képzési formái mellett említést érdemel, hogy a . hagyományos négyosztályos képzésen kívül Ta­másiban és Dombóváron 8, Tolnán és Bonyhá- don 6 évfolyamos képzésben résztvevők teszik le a záróvizsgát. Gyönkön és Bonyhádon német két tannyelvű osztályok is végeznek. Simontornyán levelező tagozaton folyik gimná­ziumi képzés. A magyar tételeket az előző évek gyakorlatának megfelelően hétfőn reggel 6 órakor a Magyar Te­levízióban szakemberekből álló bizottság állítot­ta össze, és 8 óra öt perckor olvasták fel a Ma­gyar Televízióban és a Kossuth Rádióban. A téte­lek kidolgozására négy óra állt rendelkezésre. A munkához irodalmi szöveggyűjteményt, illetve olyan gyűjteményt használhattak a diákok, amelyben a művön kívül semmilyen más infor­máció nem szerepel. A magyar írásbelin elégtelen nyelvi jegyet szerző diákoknak az idén sem kell a szóbeli előtt javító- vizsgát tenniük, e nélkül is megkezdhetik szóbe­li érettségijüket. Az érettségi elnököket az idén is a területileg il­letékes Országos Közoktatási és Értékelési Vizs­gaközpont irodái jelölték ki. A vizsgán felvetődő szabálytalanságokért, illetve jogsértések esetén a diákoknak az idén sem a jegyzőhöz, hanem a helyi irodához kell fordulniuk. Az érettségik le­Schmidt Attilának megengedték, hogy számítógépen írja dolgozatát bonyolítására a költségvetés országosan 750 mil­lió forintot különített el. Volt, aki számítógéppel írta Schmidt Attila, a paksi Vak Bottyán Gimnázi­um 12. a osztályos diákja kedvezményt kapott a magyar írásbeli dolgozatához, számítógépen írhatta meg azt. Dr. Rosner Gyuláné, a közép­iskola igazgatója elmondta, a pedagógusok fo­lyamatosan figyelemmel kísérik a tanulók gondjait és ha kell, a Nevelési Tanácsadó segít­ségét is igénybe veszik. Ebben az esetben is ez történt, Schmidt Attila írásbeli kifejezőkészsé­gével voltak problémák a. tanácsadó szakvélemé­nye szerint, ugyanakkor a számítógépet jól kezeli. Azokat a kedvezménye­ket kapta az érettségin, amelyeket középiskolai tanulmányai során is, ter­mészetesen a vizsgán olyan programmal dolgo­zott, amelyen nem volt helyesírás ellenőrző. ■ A további menetrend t! t A nappali tagozaton tanulmányaikat befejezők ma matematikából vizs­gáznak Az idegen nyelvi érettségik május 16-án a német és olasz vizsgákkal kezdődnek, május 17-én a spanyol, május 18-án a latin, május 24-én az angol és május 25-én a francia írásbelik következ­nek. Az esti és levelező tagozatokon május 28-án tartják az írásbeli­ket. A közös írásbeli érettségi-felvételi vizsgákat május 21 és 23. kö­zött rendezik. A szóbeliket nappali tagozaton június 11 és 22. között, esti és levelező tagozaton június 18 és 29. között kell megtartani. A költőre emlékeztek Deák sikerek Általános iskolások versenyeztek fotó: bakó jenő A múzeum kőtárában vers­sel, prózával, a Kálvária te­metőben pedig virágcsok­rokkal emlékeztek a város szülöttjére, Pákolitz István költőre a kisdiákok. Paks A Városi Múzeum hagyományos Pákolitz István vers- és próza­mondó emlékversenyét tegnap rendezték a kőtárban, valameny- nyi paksi általános iskola részvé­telével. A két kategóriában tizen­hat diák lépett a zsűri elé, amely­nek tagja volt a poéta leánya, Pákolitz Éva, valamint Hanolné Kern Ágnes és Szeriné Hipszki Györgyi pedagógusok. Az ered­Bezerédj és ményhirdetés előtt a szerve­zők és a ver­senyzők a kö­zeli Kálvária temetőben csendben el­helyezték az emlékezés csokrait a köl­tő sírjánál. Visszatérve a múzeumba, Gabi néni, Pákolitz István özvegye kedves szavai vezették be a jutalmak át­adását. Az alsó tagozatosok kö­zött első díjat kapott Takács Kitti, a Deák Ferenc Általános Iskola di­ákja, második Csordás Zsaklin (Bezerédj), harmadik Erőss Ri- chárd (Deák). A felsősöknél Hahn Eszter (Bezerédj) bizonyult a leg­jobbnak, két deákos, Stiglincz Máté és Berta Alexandra előtt. RG Céglátogatások, üzletkötések Kétnapos látogatásra érke­zett hat német cég képvi­selője, illetve a stuttgarti kereskedelmi kamara egyik vezetője Szekszárd- ra, a megyei kereskedelmi és .iparkamara meghívásá­ra. A látogatás célja, hogy eredményes üzleti kapcso­lat alakuljon ki a német és a megyei vállalkozók kö­zött. Szekszárd A megyei kereskedelmi és ipar­kamara szervezésében került sor arra a magyar-német üzleti találkozóra, melyre több, ne­héziparban, fémipari termékek megmunkálásában jártas vállal­kozás vezetőjét is meghívtak. A két napos látogatás nem titkolt célja az volt, hogy minél ered­ményesebb üzleti tárgyalásokat tudjanak kiépíteni a megyei vál­lalkozók a már sikeres német cégekkel. Kilenc Tolna megyei vállal­kozást kerestek fel személye­sen a Németországból érkezett, hat céget képviselő szakembe­rek és ebből ötöt találtak olyan komolynak, hogy céglátogatás­ra hívták meg őket a saját válla­latukhoz. Kedden a kamara Arany János utcai székházában folytatódik a program egy elő­adással: Márton Nóra német re­ferens tart ismertetőt „Gazdasá­gi környezet Magyarországon” címmel. mutatkozott tegnap a Pannon GSM diák-mobil akciója iránt, pedig a negyedikesek nem is tudtak jelen lenni, a magyar érettségi dolgozat megírásának okán. Óriási sor állt a cég egyik szekszárdi üzlete előtt mivel, ha meg nem hosszabbítják az akciót, akkor a hó végéig 10 ezer forint alatti áron mobil te­lefonhoz lehet jutni, s ebből 3600 forint lebeszélhető. A vá­sárláshoz érvényes diák- és személyi igazolvány szüksé­ges. IHI-BJ Csendes vállalkozói egyesület „A város nem tud nagy léptékben lehetőségeket biztosítani” Keleten a helyzet változatlan A második segélyszállítmányt vitték Kárpátaljára Újabb, vállalkozói érdekkép­viseletet is célul tűző fórum alakul Tamásiban a kamarai klub keretein belül. Hasonló célokkal már 1998-ban létre­jött egy szervezet, a Tamási és Városkörnyéki Vállalko­zók Egyesülete. Szamosfalvi Imre elnök szerint az érdek- képviselet, a vállalkozásba­rát önkormányzat nem telje­sen valósult meg.- Azon kívül, hogy az 1998-as helyhatósági választásokon a Ta­mási Nyugdíjas Egyesülettel közö­sen listát állítottak, nem sokat hallottunk az egyesületről. Lehe­tett volna valamiről hallani?- Ez tény, de nem jelenti azt, hogy nem létezett az egyesület. Többnyire kisebb, tíz-tizenkét fős összejöveteleket szoktunk tartam, ahol megbeszéljük a város dolgait, ületve a vállalkozásokkal kapcso­latos helyzetet.- Az egyesület betölti a szerepé?- Nem teljesen, mert a vidék most már teljesen kikapcsolódott ebből a munkából. Valahol az ér­dekképviseleti tevékenység nem tud megvalósulni, nincs anyagi hátterünk, amiből jogászokat tudnánk fizetni.- A nemrég alakult kamarai Szamosfalvi Imre klub egyik célkitűzése, hogy vál­lalkozói érdekérvényesítést is vál­laljon. A kérdés, hogy milyen ér­dekek nem érvényesülnek?- Tudunk arról, hogy a kamarai klub is megalakult, de azt nem tud­juk, milyen tevékenységet folytat­nak jelen pillanatban. Remélem, hogy a kamarai klub össze tudja fogni a vállalko­zókat. Ehhez mi messzemenőkig partnerek aka­runk lenni. Rö­vid távú célom megkeresni a helyi vezetést, hogy közösen pró­báljunk meg ki­sebb rendezvénye­ket szervezni.- Ami az érdekeké illeti: egyetért például azzal, hogy önkormányza­ti döntéseknél hangsúlyosabb sze­repet kapjanak a vállalkozók?- Természetesen igen, miután én is vállalkozó vagyok. A tamási képviselő-testületnek eredetileg is célkitűzése volt, a polgármester programjában is benne volt a vál­lalkozóbarát önkormányzat. Más kérdés, hogy ebből mi valósult meg, elsődlegesen a város műkö­déséhez szükséges pénzügyi fe­dezet biztosítása miatt. Tisztában vagyok azzal, hogy a város nem igazán tud nagy léptékben vállal­kozóbarát lehetőségeket biztosí­tani. Ettől függetlenül úgy gondo­lom, hogy a vállalkozók Tamási­ban meg tudnak élni, és tudják erejükhöz mérten támogatni az önkormányzatot. ______________t. f. A múlt hét második felében az SZDSZ tolnai csoportja immár a második segély- szállítmányt juttatta el az árvíz sújtotta kárpátaljai magyar település, Nagypa­lád részére. Tolna A gyűjtés ismét széles társadalmi összefogással valósult meg, a szer­vezők felhívására Bogyiszlóról, Decsről, Fácánkertből, Sióagárd- ról, Szekszárdról és természetesen zömében Tolnáról érkeztek főként ruha, bútor, illetve bontod építő­anyag felajánlások. Az adományo­kat egy, a Tolnatext Bt. által ingyen felajánlott nagy teherautóval és egy mikrobusszal vitték a határközeli településre. Nagypaládon a tolnaiak által április elején tapasztaltakhoz ké­pest a helyzet szinte semmit nem változott. Egy hónap alatt magyar pénzre átszámítva tízezer forin­tos rendkívüli segélyt kaptak az ott lakók, de csak azok, akiknek összedőlt a házuk. A hangulat meglehetősen feszült a faluban, az emberek idegesek. Az adomá­nyoknak, talán mondani sem kell, volt helyük. A segélyekből ezúttal elsőként az a hat család részesült, akiknek nemcsak a há­za, hanem minden berendezése is odaveszett. Az SZDSZ-csoport azt tervezi, hogy amennyiben megfelelő mennyiségű további felajánlás összejön (főként ágyakra, bontott nyílászárókra, élelmiszerre, ágy­neműre lenne szükség), úgy har­madszor is elvisznek egy segély- szállítmányt Nagypaládra. -es­54 éves, építőmérnök, vállal­kozó. 1977 óta él Tamásiban. 1998-tól önkormányzati képviselő, a város- fejlesztési bizottság és a Tamási és Város­környéki Vállalkozói Egyesület elnöke Dr. Szilák Mihályt, Tolna polgármesterét választották a Sárköz-menti Települések Önkormányzati Társulása elnökének, a szervezet teg­napi tolnai ülésén.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom