Tolnai Népújság, 2001. április (12. évfolyam, 77-100. szám)

2001-04-04 / 79. szám

4. oldal - Tolnai Népújság V I L Á 0 TÜKÖR 2001. ÁPRILIS 4., SZERDA JfH Tiltakozások az EU döntése miatt A száj- és körömfájás elérte Németországot Észak-Rajna-Vesztfáliában akár több száz­ezer állatot is le kell majd ölni. Az érintett tartomány mezőgazdasági minisztere sür­gette, hogy oltsák be a veszélyben lévő, de még egészséges állatokat. Az Európai Unió azonban továbbra is ellenzi az oltást, bár a nagy angliai járványra való tekintettel ott kivételt lehetett tenni, és 180 ezer állatot be­oltottak. Nagy-Britanniában, a súlyosan fertőzött Waleset tegnap fölkereste Tony Blair kor­mányfő, hogy a helyszínen tájékozódjék Állatvédők és farmerek tiltakoztak Londonban a kényszervágások ellen FOTÓ: EUROPRESS/EPA a meghozott intézkedésekről. Közben Lon­donban, az agrárminisztérium előtt ezrek tüntettek a kényszervágások ellen. Az agrárminisztérium megdöbbent Április elsejétől a kergemarhakórral kap­csolatos uniós exportkorlátozások Ma­gyarországra is vonatkoznak. Az Európai Unió tudományos tanácsadó bi­zottsága hazánkat kockázatos­nak tartotta, mert szerinte itt is jelen lehet a kergemarhakór. A Földművelésügyi és Vidék- fejlesztési Minisztériumban megdöbbenéssel vették tudo­másul a jelentést. Németh Antal főosztályvezető úgy véli: az első kategóriába kellett volna Ma­gyarországot tenni Norvégia, Uj-Zéland és Ausztrália mellé, vagyis ahol kizárható kergemar- hakórjelenléte. A behozott élőállatoknál és állati eredetű takarmányoknál tudniillik az áruk tisztaságát bizonyították az igazolá­sok és az elvégzett magyarországi ellenőr­zések sem mutatták ki a BSE kórokozó­ját. Németh Antal elmondta: nem etetjük sem a szarvasmarha-, sem a birkaállo­mányt állati eredetű takarmányokkal. Az utóbbi tíz évben ez a betegség nem mutatható ki. A főosztályvezető a most bevezetett tilalommal kapcso­latban rámutatott: ez nem érin­ti különösebben Magyarorszá­got, mert a marha különböző belsőségeiből, húskészítmé­nyeiből, így például agyvelejé­ből, gerincéből, gerinctáji hú­sából eddig is csak elhanya­golható mértékben. exportál­tunk, inkább mi szorultunk be­hozatalra ezekből. A levágott marhára, a csont nélküli tőkehúsra a korlátozás nem vonatkozik. Ebből idén is várhatóan 30-40 ezer tonnát exportál Magyarország, jó részét az európai uniós országokba. Kelet-Európábán egy másik gyilkos be­tegség, a kergemarhakór kapcsán csaptak magasra az indulatok. Artur Balazs lengyel mezőgazdasági miniszter botrányosnak és kirívóan becstelennek minősítette a brüsszeli állásfoglalást. Emlékeztetett arra, hogy az unió, amely most a húsliszt takar­mányozását megtiltotta és annak múltbéli etetésére hivatkozik, két éve még a kétolda­lú kapcsolatok rontásával vádolta Lengyel- országot, amiért a lengyel kormány meg­gátolta a húsliszt importját. Akkor Brüsszel azt mondta, hogy a húsliszt minden lehet­séges szakértői tanúsítvánnyal rendelkezik, és teljesen veszélytelen. Lengyelországban egyébként soha nem etettek húsliszttel szarvasmarhát - hangoztatta a miniszter. Nyugaton a kór már 15 éve létezik, hazájá­ban azonban még egyetlen esetet sem regisztráltak. Prága is tiltakozott, amiért az EU végre­hajtó testületé Csehországot a marhakór szempontjából kockázatos országok közé sorolta. Az illetékesek levelet írtak az Euró­pai Bizottságnak, követelve, sorolják Cseh­országot egy kategóriával feljebb, a csekély kockázatú országok közé. Miközben Hollandia és Nagy-Britannia után Németországot is elérte a száj- és körömfájás, nagy felzúdulást keltett az Európai Unió állatorvosi bizottságá­nak az a döntése: Brüsszel a nem EU-tag európai országok többségét abba a csoportba sorolta, amelyben a kergemarhakór megjelenésének a legmagasabb a valószínűsége. Átkutatták a kémrepülőgépet Pekingnek jogában állt átkutatni a kényszerből Kína terüle­tére leszállt amerikai felderítő repülőgépet - jelentette ki Csu Pang-csao külügyi szóvivő. A gép vasárnap történt baleseté­ért Csiang Cö-min elnök az amerikai felet tette felelőssé. Peking MAGYARORSZÁG számára fontosak az ír uniós tapasztala­tok, hiszen csatlakozása után Írország jelentős gazdasági fejlődést ért el - jelentette ki Martonyi János külügyminiszter Dublinban. Az ír törvényhozás támogatja Magyarország felvé­telét az Európai Unióba. KOSTUNICA jugoszláv elnök megerősítette, hogy kész segíte­ni a háborús bűnöket vizsgáló ENSZ-testület munkáját, de hoz­zátette: az exállamfőt odahazá kell bíróság elé állnia. Őrizetbe vétele előtt Milosevics írásos biztosítékot kapott arra vonatko­zólag, hogy nem kerül a hágai nemzetközi ítélőszék elé. LEZUHANT tegnap egy ameri­kai katonai gép Japán északi partvidéke közelében, de a ten­gerbe csapódó F-16-os pilótája megmenekült, mert katapultált. A szerencsétlenség Tokiótól 600 kilométerre történt. Japán ugyanakkor magyarázatot kért az Egyesült Államoktól amiatt, mert egy amerikai atommeghaj­tású tengeralattjáró váratlanul behajózott egy japán kikötőbe. A tengeralattjáró a Tokiótól ezer kilométerre hatolt be minden előzetes jelzés nélkül. BUSZOKAT gyújtottak föl Új­delhiben, mert a hatóságok egy környezetvédelmi intézkedés miatt buszokat vontak ki a for­galomból, s így hatalmas káosz támadt a helyi közlekedésben. TIZENKÉT ÉVRE ítéltek Né­metországban egy volt SS-tisztet hét zsidó meggyilkolásáért. A 83 esztendős Julius Viel 1945 elején a theresienstadü koncent­rációs táborból Leitmeritzbe át­szállított foglyokat gyilkolt meg. A férfit másfél éve tartóztatták le, miután a német-magyar szár­mazású Adalbert Lallier nyugal­mazott kanadai professzor vallo­másában közölte, tanúja volt annak, hogy a vádlott lövéseket adott le a foglyokra. Az Egyesült Államokban nem csupán a kényszerleszállást vég­rehajtó repülőgép személyzetéért aggódnak, hanem amiatt is, vajon mit találtak ott a gép belsejébe behatoló kínaiak. Az amerikai el­nök többször is fölszólította Kí­nát, hogy engedje el a fogva tar­tott püótákat, miközben amerikai rombolóhajók erődemonstrációt kezdtek a Dél-kínai-tengeren. Bush azt mondta: az ázsiai or­szágnak nincs joga feltartóztatni sem az amerikai légierő és hadi- tengerészet tagjait, sem a kötelé­kükhöz tartozó gépet. Peking azonban még azt sem engedte meg, hogy az amerikaiak leg­alább telefonon beszélhessenek a gép személyzetével. így csak köz­vetett értesülések szólnak arról, hogy mindannyian jól vannak. Ez azonban nem nyugtatta meg a családtagokat, nem beszélve az amerikai külügy- és a védelmi minisztériumról. Hivatalos washingtoni verzió szerint vasárnap az történt, hogy nemzetközi légtérben, de nem túl messze a dél-kínai par­toktól, egy kínai vadászgép rá­repült és lökdösni kezdte a lég­csavaros amerikai EP-3-as kém- repülőgépet, amely akkora, mint egy Boeing 737-es. Ko­moly baleset lett a következ­mény, a kínai vadászgép lezu­hant, pilótája eltűnt. Az ameri­kai gép megsérült és kényszer- leszállást hajtott végre a kínai felségterülethez tartozó Hajnan szigetén. A kínaiak nem tekintik rutin­ügynek az esetet. HÁTTÉR A „Porszívó” útja Az amerikai hírszerzés egyik büszkesége, az EP-3E típusú gép - számtalan antennája, a legmodernebb lehallgató- és letapogató berendezések se­gítségével - minden informá­ciót „felszív” szűkebh-tágabb környezetéből. A hadsereg mindössze tizenkettő ilyen masinával rendelkezik; hosz- szú távú repülésekre speciali­zálódtak, hatósugaruk több mint 4500 kilométer, és le­szállás nélkül 12 óráig képe­sek a levegőben maradni. Az ütközés során a gép nyil­ván olyan sérüléseket szenve­dett, hogy már nem volt képes „elvánszorogni" egy baráti, de legalább semleges repülőtér­re sem. A szakértők szerinte személyzetnek alig 10-15 perce maradt az ütközéstől a kényszerle­szállásig. A nagy kérdés az, sikerült-e minden létfontosságú hírszerzési berendezést megsem­misíteni. A The Washington Post úgy tudja: a személyzet szabályos megsemmisítési tervvel rendelkezett. A megkérdezett szakértők szerint a megsemmisítési eljárás egy része elektroniku­san, más része viszont a leghagyományosabb módon, szó szerint baltákkal és kalapácsokkal történik. Egy meg nem nevezett forrás azt állítja, hogy a negyedóránál is kevesebb idő „nem lehe­tett elegendő a legfontosabb információs eszkö­zök felszámolására”. Márpedig a gép „érzékeny” eszközök (kódkönyvek, kódfeltörési anyagok és szoftverek) tömegével volt felszerelve. A veszte­ség hírszerzési szempontból felmérhetetlen - nyilatkozták amerikai szakértők. _________(szűcsi ___________________ÁLLÁSPONT____________________ KERCZ A IMRE A chilei cseresznye Nem jött meg a chilei cseresznye, pedig számítottam rá. Ebben a tél végi, kora tavaszi vitaminhiányos időszakban biztosan jó lett volna. így hát maradt a banán, a narancs, meg a jó öreg jonatán. Abban viszont biztos lehettem, hogy nem rontom el vele a gyomromat. Mert a tavasz közeledtével cseresznyét és vi­tamingyümölcsöt kell enni. Mellőzni illik viszont a pacalt és a gombapaprikást. Főleg együtt vagy egymás után a ket­tőt. Aki nem ezt eszi, az úgy járhat, mint az egyszeri ember. Bár az is igaz, hogy egy sima gyomorrontással nem nyom­ja hetekig a kórházat senki. Legfeljebb akkor, ha szabad­időre és táppénzre van szüksége. A kisgazdapárt elnökéről végképp nem tételezem fel, hogy így akart magának időt szakítani. Azt azonban bárki leszűrheti a hírekből, hogy nem múlatta az időt hiába. Dolgozott, gondolkodott, kö­vetkeztetésekre jutott. Hogy müyenekre, azt várhatóan a jövő héten tudjuk majd meg. Hiszen nem kevesebbről, mint egy kormányprogramról és a párt tennivalóiról van szó. Közben pedig tavaszodik, virágzik a cseresznye itthon is, s jó egy hónap múlva már érik a májusi. Tudják: az, ame­lyiknek vízíze van, de szép piros. Ez pótolja majd a chilei cseresznyét, amelynek a behozatalát az egykori földműve­lésügyi miniszter szorgalmazta cserekereskedelem kereté­ben. Azt tapasztalom, hogy az új miniszter nem igazán szereti a chilei cseresznyét. Merthogy azóta egy szó nem esik róla. Mindenesetre nem várok tovább a chilei különlegességre, megvárom, amíg érik a magyar ropogós. Meg aztán hírlik az is, hogy semmiképpen nem tudtam volna megfizetni az árát itt a magyar piacon. A szállítás ugyanis jóval többe ke­rült volna, mint maga a gyümölcs. Ez is egy tanulság. Meg az is, hogy ne együnk a pacal mellé gombapaprikást. Meg aztán az is, hogy nem minden ötlet valósítható meg. Vagy azért, mert nincs értelme, vagy azért, mert túl drága. Igaz, a chilei - dél-amerikai - út sem volt olcsó. Azt is mi fizettük. Haszna meg annyi sincs, mint egy marok cseresz­nyének. NYEMCSOK LÁSZLÓ Jó-e kisebbséginek lenni A szlovákok ellen uszító RACS-olókat, vagyis a Radikális Akció Csoport tagjait — akik gyalázkodó feliratokat pingál- tak a minap a békéscsabai Szlovák Kultúra Házára és több más épületre - továbbra is keresi a rendőrség. A RÁCS ép­pen aznap jelentkezett „magyarázkodó” levéllel - amely­ben leírják, hogy a maguk módján a Szlovákiában történt eseményekre reagáltak -, amikor a Viharsarokba érkezett Báthory János, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal el­nöke. Nem emiatt jött, de több, kisebbségeket érintő prob­lémával találkozhatott. Ki is jelentette: országjárásra leg­alább havonta egyszer szakít időt, mert más a helyszínen szembesülni a gondokkal, mint az íróasztal mögött. Ilyen például, hogy a kisebbségi törvény a magyarországi 13 történelmi kisebbség kulturális autonómiájának kapu­ját szélesre tárja, de az eszközrendszert, az anyagi hátteret nem rendeli hozzá. így sokszor a települési önkormány­zatok jóindulatán múlik, hogy egy-egy nemzetiségi intéz­mény működni tud. Hosszú távú garancia nincs arra, hogy a támogatásokat a jövőben is élvezhetik-e, legyen szó álla­mi, önkormányzati vagy tevékenységhez kötött pályázati pénzekről. Ilyen helyzetben van például a kisebbségi kuta­tóintézet és a tájház Békéscsabán, az pedig már általános gond, hogy a nemzeüségiek nyelvhasználata, nyelvisme­rete messze van attól, hogy az átörökítés biztosítva legyen. A fiatalok nem látnak érvényesülést a nemzetiségi létben, marad a máz: sablonos kép a közvéleményben népviselet­ben éneklőkről, táncolókról, csürdöngölőkről. Ez már a ki­sebbségeknek is terhes, más színtéren is jelen akarnak len­ni, de közülük szinte csak a humán értelmiség egy része tud érvényesülni anyanyelvén, s főként az anyaországhoz közeli településeken aknázhatják ki nyelvtudásukat a gazdasági életben. Az egyén szintjén azért a nemzetiségi létnek egy előnye bi­zonyosan van: gazdagabbak egy másik nyelv, egy másik kultúra ismeretével. Bush baseballpályája George W. Bush elnökként is hódol Amerika kedvenc sportjának: baseballpályát építtet Fehér Házi reziden­ciája kertjében. Biü Clinton hivatali ideje alatt is fi­gyelt egészségére, ezért speciális futóösvényt alakíttatott ki magá­nak a Fehér Ház kertjében. Elvég­re az Amerika Egyesült Államok elnöke mégsem mutatkozhatott a világ előtt zsírpárnáktól vastag hassal és megereszkedett tokával. Bush most megpróbál túltenni elődjén: ő egy baseballpályát épít­tet az elnöki székhely kertjében. A politikus ezt akkor jelentette be, amikor találkozott Amerika 40 legjobb baseballjátékosával. Á sportlétesítményt fából ké­szült tribünök veszik majd körül, ahol az „elnök emberei” szurkol­hatnak kedvenc csapataiknak. Ám Clintonnal ellentétben Bush nem azért hozza létre a baseball­pályát, hogy Amerika első számú politikusának megjelenése minél tökéletesebb legyen: maga az el­nök nem akar baseballozni a zöld gyepen. A terv az, hogy havonta egyszer 5-8 év közötti fiúcskák­ból álló csapatok mérkőznek egy­mással, akiket a kormánytagok látnak majd el szakmai tanácsok­kal, vagy legalábbis szurkolnak a rájuk bízott csemetéknek. Bush egyébként gyermekkora óta fanatikus baseballrajongó, és üzletemberként is megállja a he­lyét a sportéletben. 1989-ben ugyanis mindössze 600 ezer dol­lárért vásárolta meg a Texas Rangers csapatát, 9 évvel később pedig már 15 millió dollárért vált meg a sikeres gárdától. ifarkasi i' f i 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom