Tolnai Népújság, 2001. április (12. évfolyam, 77-100. szám)
2001-04-14 / 88. szám
Tolnai Népújság 2001. ÁPRILIS 14., SZOMBAT Tolnai Népújság - 9. oldal Húsvéti készülődés a Heim családnál Amikor hazajöttem a munkából, öt kicsi gyerek szaladt felém és nyomott puszit az arcomra. Ezek voltak a legszebb éveink, ma már a legkisebb is 17 éves, mondta Heim Károly, családfő, amikor náluk jártunk, nagycsütörtökön. Szekszárd egyik legszebb utcájában, a Bródyban lakik a Heim család, kertes házban. Barátságos otthonukban a nappaliban központi szerepet kap a nagy étkezőasztal, ez az a hely, ahol együtt van a család. A beszélgetésünk is itt készült.- Amikor megszületett az első gyermek, Annamária, hol laktak, milyen körülmények között?- Éppen albérletben. Mindketten a megyei kórháznál dolgoztunk, számítógépesek voltunk. Hamarosan a munkahelyünk és banki segítséggel lakótelepi saját lakásba költöztünk, de jött a többi gyerek és azt is kinőttük. Akkor határoztuk el, hogy belevágunk egy építkezésbe. Négy család összeállt és ezt a sorházat együtt építettük fel.- így elmondani egyszerű, de megélni nyilván bonyolultabb volt - vette át a szót az édesanya, Teréz. Az első gyermekem születése után nem sokáig voltam távol a munkahelyemtől, kellett a pénz, igen ám de a nagyszülők tőlünk távol éltek (sajnos mára már csak egy nagymamánk él), így rájuk sem számíthattunk. A férjemmel váltott műszakban dolgoztunk, közben építkeztünk és Károly akkor éppen főiskolára is járt. A Heim család tagjai: szülők, (az apa vállalkozó, az anya, Teréz a kórháznál dolgozik mint operátor, de mindketten a helyi nagycsaládosok szervezetét is vezetik), a gyerekek: Annamária (26), jelenleg főiskolás, András (24) a szegedi egyetemre jár, fizika szakos, Ádám (23) a szegedi egyetemre jár, számítógépes programozást tanul, a két iker: Karolin (17) és Péter (17) középiskolások. A családhoz tartozik még Jakab kutyus, valamint Frida és Marci cicák. Terns néni, Bözsi néni után Erika következik „A fehérrel indítunk, majd a lilával folytatjuk, hisz abból van a legkevesebb a tojáson”- Öt gyermek, ráadásul már három egyetemista, hogyan lehet úgy beosztani a fizetésüket, hogy mindenre jusson?- Havonta egy nagy bevásárlást csinálunk, akkor pontosan összeírom mire van szükségünk. Szigorúan betartom a listát. Naponta csak a friss árut vesszük meg. Ha bemegyek a boltba már fejben adom is össze, mire jut. Minden évben levágunk egy hízót, a mélyhűtőt teleteszem hússal és megpróbálom beosztani. Uzdon, a nagymamánál van egy földterületünk, ahol amit kell megtermelünk. Szerencsére a gyerekeink sem voltak soha követelőzők, megértették, hogy most erre nem jut és a márkás, drága holmi helyett az olcsóbb is megfelel. A tél a fűtés és a karácsonyi ünnepek miatt mindig többe került, de erre egész évben megpróbáltunk készülni. A húsvét számunkra nagyon kedves ünnep, de mióta már nagyobbak a gyerekek, nem szoktunk ajándékokat venni egymásnak. Az első napot vagy itthon, vagy a nagymamánál töltjük (az idén Uzdon), a másnapján pedig felkerekedünk és teszünk egy nagy gyalogtúrát. Visszük magunkkal a sonkát, tojást, új hagymát és a szabadban, a fűben terítünk meg.- A türelemből sosem volt hiány?- Nem voltak égető rossz gyerekek, így nem volt nehéz velük. A kamaszkort is jól vészeltük át, diszkóba nem jártak (bár ha akartak, járhattak volna), minden ügyet megbeszéltünk. Ettől függetlenül minden gyermekünknek meg van a maga baráti társasága.- Volt-e olyan, amiről a nagy család miatt le kellett mondaniuk?- Ha volt is ilyen, mi nem éreztük áldozatnak. Háromévesek voltak az ikrek, amikor sátorra gyűjtöttünk. Amikor bementünk a boltba vásárolni, természetesen ők is vetettek volna maguknak csokit, túrórúdit, cukrot, de megbeszéltük, hogy akkor nem tudjuk megvenni a sátrat, amivel később beutaztuk szinte egész Európát. Ha kinéztek a lányok maguknak egy szép ruhát, azt igyekeztem megvarrni, mert úgy olcsóbb volt. Egyet megtanultam, nem siránkozni kell, hanem megoldani az élet által felkínált problémákat. Büszke vagyok a családomra - mondta Teréz és miközben búcsúz- kodok tőlük, ő is veszi a zakóját. Egy rendezvényre siet, a nőklubba. MAUTHNER Bátán már akkor rajzolták a hímes tojásokat, amikor a Sárköz többi településén még a hírét sem hallották a tojásírásnak. Húsvéti szokás volt, hogy a körösztanya a körösztgyerekének egy hímes tojást, négy krajcárt és egy fenéken sült perecet adott ajándékba. A hímes tojásokhoz kapcsolódó népszokások mára feledésbe merültek, ám maga a tojásfestés művészete még napjainkban is virágzik. Báta egyike azon Tolna megyei településeknek, ahol Ugyan csak néhányan, de még ma is gyakorolják e szép, ám kihalófélben lévő foglalkozást.- Vörös Mihálynétól, vagy ahogy a faluban mindenki ismerte, Tents nénitől tanultam a tojásfestés kifinomult technikáját - mondja Lukács Józsefné, aki immár második évtizede rajzolja a hímes tojásokat, s nem kis szerepe van benne, hogy a bátai motívumok nemcsak országosan, de világ- viszonylatban is hírnevet szereztek.- Rengeteget jártam Terus nénihez, szinte nem telt el úgy nap, hogy ne mentem volna tanítómhoz - folytatja. - Terus néni akkoriban a decsi háziipari szövetkezetnek dolgozott be, volt, hogy éjfélig festettük a tojást, hisz tömegével jöttek a megrendelések, s a határidőt szigorúan be kellett tartani. Büszke vagyok rá, hogy tőle tanulhattam, ma is nagy becsben őrzöm a tőle származó mintákat, motívumokat. Sokan, úgy hiszik, nem nagy dolog a tojásfestés, aki műveli, azonban tudja, hogy nem kevés munkával jár, míg elkészül egy valódi bátai hímes tojás.- Bár egy tojás elkészítése átlagban négy-öt órát is „elvisz”, de nem is igazán a munka, hanem az előkészület az, ami sok időt felemészt - teszi hozzá. - Míg régebben főtt tojásokra rajzolták a mintákat, s csak húsvét előtt néhány nappal kezdték el festeni a tojásokat, addig mára alaposan megváltoztak a dolgok. Ma márkifújt tojásokra rajzolunk, de ahhoz, hogy rajzolhassunk, meg is kell teremteni a hozzávalót. Bözsike néni leleményes volt, hisz „kismülió” kifújt tojást halmozott fel otthonában, úgy is fogalmaz, hogy neki élete végéig nem kell tojást vásárolnia. Persze lehet sok ezer tojás a fészerben, ha valaki nem tudja hogy kezdjen bele, nem sok értelme van az egésznek.- A kifújt tojásra a mintákat kicával mjzoljuk - árulja el a szakmai titkokat. - A kica egy fűzfavesszőre cérnával erősített vörösréz cső. Ezt a tojásfestők maguk készítik el, vagy ezermesterrel készíttetik. A kicának a cső átmérőjétől függően két fajtája van, a kiskica és a nagy- kica A kiskica, vagy ahogy a szakmabeliek nevezik, a hírnök az alapminták felrajzolására szolgál, a nagykica pedig a színek lezárására, „lekicázására" való. Erre a műveletre azért van szükség, hogy a színek ne folyjanak egymásba.- Rajzolásra forró méhviaszt használunk - mondja, s már mutatja is a több kilós viaszdarabot. - Az sem mindegy, melyik színnel kezdjük a festést. Elsőként a fehérrel indítunk, majd a lilával folytatjuk, hisz abból van a legkevesebb a tojáson. Ezután jön a sárga, a piros és a fekete, attól függően, hogy milyen minta kerül a tojásra. Miután végeztünk a festéssel, fekete festékbe mártjuk, majd tűz fölé tartva leolvasztjuk, és fényesre töröljük a kész hímes tojást. Természetesen ezzel még nem készült el a tojás, hisz ezt követőn paraffinnal kell megtöltenünk a tojást, hogy a zsinórt is bele tudjuk tenni. A kifújástól a fényesítésig legalább 25-30 alkalommal fogjuk a kezünkbe, míg elkészül az igazi bátai hímes tojás. Bözsike néni nemcsak egyszerűen festi a tojást, de azok küllemérre is nagy figyelmet fordít. Néhány munkáját már zsűriztette is, s két éve lányával, Erikával az Országos Népművészeti Kiállításon is részt vett. Mert - teszi hozzá nevetve: a tojásfestés művészete már hosszú évtizedek óta anyáról lányára száll. RÓNAI GÁBOR Liszt Ferenc, Augusz Antal és Szekszárd A Liszt Ferenc Társaság Szekszárdi Csoportja fennállásának negyedszázados jubileumát ünnepli. A társaság elnökével, Husek Rezső nyugalmazott zeneiskola igazgatóval Liszt, Augusz és Szekszárd kapcsolatáról beszélgettünk.- Liszt szekszárdi kötődéséről már sokszor és sokat beszéltek és írtak, de kérem, foglalja össze még egyszer a zeneköltő és a megyeszékhely kapcsolatát. Ma azt mondanánk: egymás menedzserei voltak- Liszt Ferenc 1846-ban járt először Szekszárdon, ahol összesen négy alkalommal fordult meg. Minden esetben barátjának, Augusz Antal bárónak volt a vendége. Magyárországról egyedül Augusszal tartott kapcsolatot Liszt, a család rajongó szeretettel vette körül. Maga a zeneszerző nyüatko- zott úgy többször is, hogy bizonyos művei megszületésében Augusznak nagyobb érdemei vannak, mint neki. Augusz közbenjárásának köszönhető, hogy az esztergomi bazilika avató-miséje Liszt műve lett, szemben az ellenzők akaratával. Liszt szekszárdi látogatásai alkalmával szeretettől körülvéve békésen élt és alkotott, több műve is a városban született. ' - Mi az oka annak, hogy mindez halványabban maradt meg az utókor emlékezetében?- Augusz Antal neve a későbbi időkben nem csengett jól bizonyos politikai vonatkozások miatt, s ezért elfelejtődtek olyan tettei is, amik sokat jelentettek a városnak. Augusz, mai kifejezéssel élve itthon Liszt menedzsere volt. Külön érdekesség, hogy ez fordítva is működött. Augusz, a vidéken elsőként, palackozta a borát, amit külföldön Liszt menedzselt, így történhetett, hogy a „Nectar Szekszárdié” a pápa asztalára is eljutott. Augusz ezen érdemeit úgy vélem, méltatlanul felejti el az utókor.- Mi a Szekszárdi mise története?- Liszt 1865- ös szekszárdi vendégeskedése idején Augusz Antal volt az újvárosi templom építésére alakult alapítvány elnöke. Lisztet felkérte egy templomavató mise megírására. A mű el is készült, a Budapesti Dalárda közreműködésével kívánták előadni a templomban, 1870-ben. Ám közbeszólt a történelem, Garibaldi elfoglalta Rómát, a pápa fogolynak nyilvánította magát és betiltott minden egyházi ünnepséget, így több mint egy évszázad telt el a megkompo- nálásától a szekszárdi bemutatóig.- Mi a történet vége?- Az Augusz család sajnos kihalt. Egyetlen fiuk, Imre, 1886-ban hunyt el. Augusz Imre 400 ezer forintos vagyonát és a család házát, ahol( vendégül látták Liszt Ferencet, a városra hagyta. Az Augusz- házban most a Liszt Ferenc Zeneiskola működik. VENTER MARIANNA Ki volt Augusz Antal? Augusz Antal korában jelentékeny közéleti szerepet játszó férfiú, 1843-1848-ig Tolna vármegye alispánja. A szabadság- harc alatt a közügyektől félrevonult, amiért hazafiatlansággal vádolták. A szabadságharc után előbb a vármegye kormány- biztosa, majd Pest vármegyei főispán, 1852-59-ig a budai császári és királyi helytartótanács alelnöke. Hivatalos állásától a bécsi minisztérium állítólag hazafias érzületéért mozdította el. Érdemei elismeréséül bárói rangra emelkedett. (Révai lexikon.) A szeretetet is tanulni kell Jegyesoktatás a szekszárdi belvárosi plébánián A múlt héten egyik este negyvenkét, többségében huszonéves fiatal találkozott a szekszárdi belvárosi plébánián. Terített asztal, jó hangulat mellett egy kéthónapos kapcsolatnak akkor lett vége, ugyanis heti egy alkalommal hétszer találkoztak így együtt a plébánián. A fiatalok házasodni készülődnek, egyházi esküvőre, ezért jegyesoktatásra jártak. Béla atya (Farkas Béla plébános) még elmondta a leendő házasok legfontosabb teendőit, mit kell még beszerezniük közvetlenül az esküvő előtt. Ezt követően felszabadult beszélgetésbe kezdtek egymással is a párok. Béla atyát a jegyesoktatásról kérdeztük:- 1992 óta évente egy alkalommal került sor a jegyesoktatásra. Ez azt jelenti, hogy az egymással házasságra készülődő pároknak heti egy alkalommal tartunk egy kis összejövetelt. Hat alkalommal pszichológus vezetésével egy-egy témát beszélgetnek át közösen a fiatalok, például az alkalmazkodásról, az „összeillésről”, a gyermekáldásról, a vallásos és nem vallásos nevelésről. Kiscsoportos beszélgetések során vitatják meg egymás között a párok a témákról kialakult véleményüket. Az utolsó estén pedig megvendégeljük egymást. Minden fiatal párra jut egy házasságra felkészítő, már házasságban élő pár is, akik egy alkalommal a saját otthonukba is meghívták a két fiatalt.- Hogyan látja ön a mai fiatalokat? Agnes és János Csinosak, fiatalok. Messziről látszott, hogy egymáshoz tartoznak. A fiú kedves mozdulattal simogatta meg a lány haját.- Jól éreztük magunkat a jegyesoktatáson. Sajnálom, hogy vége. Mi szeptemberre tervezzük az esküvőnket, templomi lesz és gyönyörű. Mi akartuk így, nem csak a szüléink. Már van egy kis lakásunk, a szülei, segítségével vásároltuk. Szeretnénk családot, legalább két gyermeket. A mi házasságunk egy életre fog szólni.- Nekik se könnyű. Nagyon sok információ árad feléjük és ebből kell a helyeset kiválogatni. Van olyan pár, amely csupán a család nyomására szeretne templomban esküdni, de a többség magától jön el. A jegyesoktatás során szeretnénk elérni, hogy a fiatalok a tudatában legyenek annak, hogy mire is vállalkoznak és az nem csupán szeszély, hanem egy életre szóló kapcsolat. Schubert Péter és felesége, Jutka már évek óta vállalják a jegyesek felkarolását. Ők azok, akik a saját otthonukba is meghívták a fiatalokat, hogy még kötetlenebbül tudjanak az élet dolgairól beszélgetni.- Van-e tabu téma a jegyesoktatás idején?- Nincs és a mai fiatalok nyíltak, felszabadultak, ugyanakkor ki vannak éhezve az őszinte szóra. A szexualitás gyakran szóba kerül, akár csak az évtizedeken keresztül tartó hűség. Az tény, hogy nehéz a jegyesség szépségeiről beszélni azoknak, akik az oktatásra is közös lakásból jönnek, vagyis jóval a házasság megkötése előtt már együtt élnek. De a mai világban már így kell elfogadni a fiatalokat. A legtöbben arra kíváncsiak, hogyan lehet megőrizni a házasságban a bizalmat, a szeretetet, egymás megbecsülését. Én azt szoktam mondani, ha az ember egy másik ember mellett elkötelezte .magát, gyermekeket vállaltak közösen, akkor mindent meg lehet oldani. A konfliktusokat nem kikerülni kell, hanem kezelni. Az elhatározás a fontos, az ember a gyermekét sem akarja lecserélni, mert van nála jobb, okosabb és szebb is. Valahogy így kell, hogy legyen a társával is a másik is. Mindig elmegyünk a „hozzánk tartozó” pár esküvőjére és látjuk, hogy milyen szépek és boldogok. Ilyenkor mindig az jut eszembe, hogy tudom, a statisztika szerint minden harmadik házasság válással végződik, de Istenem add, ne ők legyenek a harmadikak. Mauthner f
