Tolnai Népújság, 2001. március (12. évfolyam, 51-76. szám)

2001-03-28 / 73. szám

I 2001. MÁRCIUS 28., SZERDA TOLNA MEGYE 2001 Tolnai Népújság - 5. oldal Dombóvár története dióhéjban Dombóvár az új évezred küszöbén V rn > Dombóvár és környéke ős-c^ ''ij7 _ id ők óta lakott hely. A vad- ban gazdag erdők, a patakok és a Kapos jó megélhetést bizto­sított az embereknek. Később a dombóvár-szarvasdi bronzkincs tanúskodik a településről. A kel­ták jelenlétére ősi pénzük utal. Je­lentős számú a római lelet. A vá­ros neve szláv eredetű, s tölgyest jelent. Tárgyi emlékek igazolják, hogy e helyen árpádkori település létezett. A várostól északra XIII. században cisztercita apátság állt, amelyhez 13 helység tartozott. E kor lehetett a várak, erődítmények építésének az időszaka. A Kapos jelentette a védelmet Dombó váránál, romjai ma Gólya­vár néven ismertek. A Dombai családból kitűnt Miklós, aki hor- vát és dalmát bán, valamint fia, aki Kaposvár kapitá­nya volt. A várat a törökök a mohácsi csata után felperzselték, kirabol­ták, majd a Habsburgok a maradékot felrobban­tották. A falusias Dombóvár 1872 után az első vasútvonal át­adásával kezdte megtalálni a he­lyét a település-hierarchiában, s megindul a polgárosodás folya­mata. A világháborúk érzékenyen érintik lakosságot, sokan haltak meg a frontokon, a zsidóságot el­hurcolták. Az áldozatokra emlék­művek, emléktáblák, utcák emlé­keztetnek. 1946-ban Ó és Újdom­bóvár egyesült, a település fejlő­dése a vasúthoz kötődik, majd a 60-as években megindult az ipari fejlődés, s 70-es évek hozták a nagy változást. A rendszerváltás munkanélküliséggel indult, majd megkezdődött a lassú fejlődés. Díszpolgárok, elszármazottak Kétévente hívja haza a város elszármazottak, a közbeeső években van a díszpolgárok találkozója. A város elszár­mazott szülötteivel a kap­csolat más módokon folya­matos, meghívást kapnak például a jelesebb városi rendezvényekre. Takács Istvánná, a városszépítő egyesület tagja Arcok Dombóvár­ról címmel gyűjtötte össze azok rövid életrajzát, akik számottevő szerepet töltöttek be a város életé­ben. A könyv alapján készült az alábbi névsor, melynek kritériu­ma volt, hogy az ismert ember a város szülötte legyen. Balásy Gyula fafaragó, dr. Gunky Sarolta sugárbiológus, Ivanich Miklós zongoraművész, dr. Varró Sándor fizikus, Bőzsöny Ferenc a Magyar Rádió főbemondója, Pata­ki Ferenc fej számoló művész, PéczelySarolta (Kodály Zoltánná), Révész László régész. Díszpolgárok: Dr. Szőke Sándor, Bertus Ferenc, Gyuricza István, Lóki Miklósné, Rózsa Norbert, Majoros Lászlóné, Buzánszky Jenő, dr. Habsburg Ot­tó, Kaponya Judit, Gömöri József, Heinrich Beáll, dr. Sáfár László, Vidóczy László, Éles Simon, Farkasdi András. Elhunyt díszpolgárok: Kiss János, dr. Sáfár Lászlóné, Széles Lajos, dr. Decsy János, Pancza Ernő, Regattin Virgilio, Eretnek János. A legnagyobb munkáltatók Dombóváron az élet még ma is összefonódik a vasúttal. Tovább­ra is a legnagyobb munkáltató a Magyar Államvasutak. A váiros vezetése és a MÁV kap­csolata felhőtlen, utóbbi támoga­tója a helyi sportegyesületnek. Cserébe közösen tették rendbe a vasútállomás előtt lévő teret. Most lebetonozott parkoló van, virág­sziget, s folytatódik a peron virá- gosítása. Mivel ott van a távolsági buszmegálló is, a Gemenc Volán is adott pénzt a beruházáshoz. Alább közöljük a legtöbb helyi adót fizetők listáját: ÁFÉSZ Általá­nos Fogyasztási és Értékesítő Szö­vetkezet, CERBONA Élelmiszer- ipari és Kereskedelmi Rt., Dalmandi Mezőgazdasági Rt., Dél-Dunántúli Áramszolgáltató Rt., KAPOSMAG Vetőmagtermelő és Értékesítő Kft., MÁV BK Vasút­építő, Fenntartó, Tervező és Geo­déziai Kft., Magyar Olaj és Gázipari Rt., PASHA Ipari és Kereskedelmi Kft., Pátria Nyomda Rt., Rutin Építőipari Fővállalkozó és Vállalkozásszervező Kft. Kétszázhatvanmillió az idősek otthonára Vasárnap ünnepli a település a születésnap­ját, s a német testvérkapcsolatok 10. évfor­dulóját. Ez alkalmat adott a vissza- és az előretekintésre. Tóth Attila az MSZP színeiben második ciklus­ban vezeti a várost.- Harmincegy évvel ezelőtt, április elsején lett Dombóvár ismét város. Az ezt követő időszak történelmileg a második kiugró fejlődési szakasz volt életében. Az első az 1880-as években, a vas­útépítések korában volt. Akkor a település lakos­sága megháromszorozódott. A második népes­ség-növekedés már nem érte el ugyan a három­szorosát, de két év alatt megduplázódott a lakos­ság létszáma.- Ennek oka is az új munkahelyekben keresendő.- Abban az időben települtek ide a nagy iparvál­lalatok üzemei, s a betelepüléssel nőtt a lakosság lélekszáma. Az április 1-i ünnepség másik aktua­litása, hogy 10 éves a Kernen lm Remstallal kö­tött testvérkapcsolat. Ünnepségünkön jelen lesz a kinti polgármester, mintegy 20 fős delegáció élén.- Már a második áklusban polgármester, mi jelle­mezte az elmúlt időszakot ?-„A földgáz 1997-ben érte el a várost. A csatorná­zottság 30 százalékról 50 százalékra növekedett. Végre új rendőrkapitányság épült, átalakítással, de szinte új épületet kaptak a kisegítő iskolások. Eredményeket értünk el az Ipari Parkkal, amely­nek sajátossága, hogy közigazgatásilag Kaposszekcsőn van. Mint ismeretes, a volt szov­jet laktanya területén indult el a fejlesztés.- A gazdaság területén mi a legnagyobb gond?- Jellemzően kis- és középvállalkozások működ­nek a városban, amelyeknek a létszám-felvevő ké­pessége korlátozott. A nagyvállalatok összecsuklá- sát követően hirtelen 20 százalék fölé nőtt a mun­kanélküliség, amiből sokat sikerült már ledolgoz­ni, de még mindig az országos és a megyei átlag felett van. További munkahelyeket szeretnénk te­remteni a városban és a városkönyéken, hogy legalább elérjük az országos átlagot. Hasonlóképpen gondunk a város elöregedése, amely­nek a fő oka az elköltözés. Középis­koláinkban még sokan tanulnak, de aztán az egyetem-főiskola elvégzése után nem tudnak itthon elhelyezked­ni, s lakáshoz jutni. Tavaly az elsők között nyertünk a Gazdasági Minisz­térium bérlakás-pályázatán 67 millió forintot, 18 lakás építésére. A lakáso­kat a volt szovjet laktanya területén vásároltuk meg, ami megint jó példá­ja együttműködésünknek Kaposszekcsővel. A Széchenyi Terv keretében pályázunk az úgynevezett fecske-ház építésére. A program a fia­talok lakáshoz jutását van hivatva se­gíteni. A jelenség másik oldala, hogy nőnek az idősgondozással kapcsola­tos feladataink. Ezért nem kötelező feladatként szociális otthont tartunk fent. Most már második alkalommal 20000 15000 10000 5000 A település gazdái 1970 Tóth Attila polgármester (MSZP), Kerényi Zsolt (Fidesz-MPP), dr. Berta Bálint független, Bogdán László (Fidesz-MPP), dr. Haszonics József (MDF), Kerecsényi Márton (Fidesz-MPP), Király Gábor (MSZP), Kovács Gyula (MDF), Krauss Péter (MSZP), Lőrincz Gyula (FKgP), Magyamé Németh Ágnes (Dombóvári Polgárkor), dr. Radochay Imre (MSZP), Ruzsits Éva (Dombóvári Polgárkör), Szabotin Károly (MSZP), Szentkirályi Attila (MDF), Szőke Géza (MSZP), dr. Tóth Mária (MDF), Varga Frigyes (független). A német kisebbségi önkormányzat tagjai. Tigelmann Péter elnök, Glaub Róbert elnökhelyettes, Tanner Jánosné gaz­dasági titkár, Männer Róbert, Szabó Laura. Tóth Attila 1945 .09 .11-én született Moson- magyaróvárott. Vég­zettsége vegyész­mérnök, nős, 3 gye­reke van. nyújtottuk be címzett támogatási igényünket. A kormány tavalyi döntése alapján 260 millió forin­tos címzett támogatást kap Dombóvár 2002-2003 évben, az idősek otthonának a felújításra. Ezt még a parlamentben tavasszal meg kell erősíteni, de ez a döntés automatikus szokott lenni.-Jó a város intézményi ellátottsága, de képes-e hosszú távon működtetni azokat?- Nagyon nagy nehézségek, s folyamatos raciona­lizálás árán. A takarossági intézkedések közé tar­tozik az iskolai önálló konyhák megszüntetése. Ma már a középiskola kivételével mindenütt csak melegítő konyhák működnek, s két profi vállal­kozó látja el diákétkezetést. Mivel a gyereklét­szám, sajnos csökken, további lépésekre is sor kell, hogy kerüljön. Ma még inkább a büszkeség dominál amiatt, hogy egyetlen gimnáziumunkat nem adtuk át a megyének, míg Somogybán már nincs olyan város, amelynek középiskolája van. Véleményem szerint egy kistérségi központhoz az is hozzátartozik, hogy legyenek iskolái. Saj­nos, nagyon egyedül marad ezekkel az anyagi terhekkel a város. Nyilvánvaló, hogy a tűzoltóság, rendőrség, kórház nemcsak húszezer embert lát el. A kórház esetében ez a hatókör átmegy két megyehatáron és 70 ezer embert érint. Ugyan­kkor mi vagyunk a tulajdonosok, s ennek folytán az ingatlanra az állam egyetlen fillért nem akar költeni. Márpedig nyilvánvaló, hogy hetvenezer embert ellátó intézményt 20 ezer ember adójából nem lehet fenntartani. Nem dombóvári kérdés ez, más városok is küzdenek a problémával, nyil­ván állami normatívával lehetne egységesen meg­oldani.- Miért jó Dombóváron élni?- Főként azért, mert meg­őrizte kisvárosi karakte­rét. Dombóvárott mindig is jellemző volt, hogy so­kat adott a zöldterületek fenntartására, sőt gyarapí­tására. Ennek érdekében a városvezetés politikai színezettől függetlenül mindig megtett mindent. Az egészségesebb, csen­desebb, nyugodtabb, de mégis városi színvonalú élet lehet a legfőbb vonz­erő. Egy ilyen kisváros­ban az emberek ismerik egymást, a kapcsolataik is emberközelibbek. A ter­vezett és remélt fejlődés­sel együtt is figyelni kell arra, nehogy ezek az érté­kek elvesznek. Ebből a szempontból jó, hogy az ipar kivonul a városból, nem itt szenynyez, nem itt zajos, nem itt okozza az esetleges környezetterhelési problémá­kat, s a város meg tudja őriz­ni hangulatát, nyugalmát. Csak a német turisták sajnál­ják néha, hogy nincs éjsza­kai élet. IHÁROSI IBOLYA 2001-ES KOLTSEGVETES Éves összeg 2710 MFt állami hozzájárulás 968 MFt átengedett központi adók 685 MFt helyi adóbevételek 284 MFt tervezett hitelfelvétel 150 MFt DOMBÓVÁR NEPESSEGE fői i 1990 2000 Gyarapodik a magánmúzeum Fekete Istvánról készült fo­tókkal, az író leveleivel, s regényeinek idegen nyelvű kiadásaival gyarapodik a magánmúzeum. Göllén született Bodó Imre, a magánmúzeum tulajdonosa épp­úgy, mint az író. Ismerte gyerek­kori pajtásait, de érdekes, hogy az íróval sosem találkozott. Elő­ször Göllében rendezett be em­lékszobát, majd megtudta, hogy az író apja, Fekete Árpád kántor­tanító Dombóváron született, s a nagypapa, Fekete Antal pedig építész volt az Esterházy birto­kon. Ekkor született meg a mú­zeum gondolta. Mivel az épület kicsi, az érkező 30-40 fős osztá­lyok be sem fémek, a bővítését a jövő héten elkezdik. Arra kérdés­re nem tud válaszolni a múzeum tulajdonosa, hogy ami ott látható az mennyibe került, de elmond­ja, hogy nagyon sokan segítették, barátok, iparos emberek. A vitri­neket pedig kapta. ■ Csermely Ottóné is Fekete Ist­ván rajongó volt, aki 170 levelet kapott az írótól 1962 és 1970 kö­zött. Gyűjteményét a múzeumra hagyta. Fia úgy döntött, hogy tiszteletben tartja édesanyja kí­vánságát, s ma már a hagyaték Bodó Imrénél van, aki még maga sem ismerkedett meg azzal teljes mélységében. Még az író leveleit sem olvasta. Vannak a hagyaték­ban idegen nyelven megjelent könyvek, kéziratok, bekeretezett és albumban gyűjtött fotók az íróról. A hagyaték külön vitrin­ben kap majd helyet. _________________________■ Me gáll az Intercity A hat Intercity járatból egy nem áll meg Dombóvárott, a többi igen. Amikor megindult Pécs és Buda­pest között az Intercity járat egy sem állt meg Dombóvárott. Aztán sikerült elérni, hogy kettő, majd egy kivételével mind­egyik megállt a városban. Tavaly mindegyik megállt, az idén lesz egy „rapid” járat, amely mégsem áll meg Dombóvárott. Aki őket, mármint dr. Szőke Sándort és feleségét, dr. Sző­ke Sándorné született Zsíros Máriát nem ismeri, az nem dombóvári és soha életében nem foglalkozott helytörté­nettel. Ma már életük középpontjában az unokák állnak, de ez nem akadálya annak, hogy társaikkal, illetve a fél várossal együtt létrehozzák a helytörténeti múzeumot. Készülőben a helytörténeti múzeum Aki múltat nem ismeri, a jövőt nem érdemli Dr. Szőke Sándor és felesége Dr. Szőke Sándor alapította meg 1984-ben a Dombóvári Városszé­pítő Egyesületet, honismereti szakkört vezetett, a megyében el­sőként alapított iskolamúzeumot.- Negyven, negyvenöt év mun­kája köt a városhoz. Mindig érde­kelt a történelem, s amikor ide kerültünk, némi romantikával keresni kezdtük a várat. Kiderült, hogy vár nincs, de Dombóvár tör­ténetéről sem találtunk anyagot - mondta dr. Szőke Sándor. Első megjelent munkája, a vá­ros gazdaságföldrajzáról írt dok­tori disszertációja volt, ennek a második kiadása már történelmi anyaggal bővítve jelent meg. Közben dr. Szőke Sándorné el­készítette a város szobrainak a kataszterét, történetükkel együtt. A cikkek lapunkban jelentek meg. Az érdeklődésre tekintettel ez az anyag is bekerült a disszer­táció harmadik kiadásába. Mészárosné Fodor Klára írta meg Újdombóvár történetét. Ez a munka szintén helyt kapott az 1996-os millecentenáriumi kiad­ványban. Dr. Szőke Sándorné elmondta, hogy 21 tagja van az egyesület­nek, s nem is toboroznak tagokat. Mindenkinek szakmai feladata van, nem is tartanak üléseket, csak szakmai megbeszéléséket. Az egyesület első évtizede Dombóvár szellemi örökségének a felkutatásával telt el. Ennek eredményei különféle formákban meg is jelentek. Az egyesület tag­jai sosem kaptak pénzt az elvég­zett munkáért. Országos sikert aratott a Kossuth szoborcsoport­tól készül képeslap-gyűjtemény. A munka a szoborcsoport felújí­tásával kezdődött, mert még fa is nőtt a tetején. E munkához, s ki­adványaikhoz is mindig kaptak támogatást az önkormányzattól, a helyi intézményektől, a gazda­sági egységektől, elsőként is a vasúttól. Előfordult, hogy érettsé­gi találkozón egy külföldre sza­kadt tanítványa több százezer fo­rintot adott. A kérdésre, miként tudnák ezt neki viszonozni, azt válaszolta: az ellenértéket már megkapta, amikor a gimnázium tanulója volt. Régi kedves tervük, a helytör­téneti gyűjtemény is megvalósul­ni látszik. Az önkormányzattól kaptak helyiségeket a volt szolga­bírói lakban, jelenleg használa­ton kívüli bútorokat pedig az ÁFÉSZ-től. Helyiség van, pénz azonban nincsen. A javítást, fes­tést, mázolást a szakmunkáskép­ző tanulói végzik el. A padozatot, ajtókat, régi segítőjük a MÁV se­gít rendbe hozatni. Sokan mások is kiveszik a részüket a fizikai munkából. Ma már az elsők az unokák az életükben. Fiúgyermekük villa­mosmérnök, Budapesten dolgo­zik, s nekik is két fiuk van. Lá­nyuk Dombóvárott pedagógus, szintén két gyermeke van, egy fiú és egy kislány. A kis unokák fényképét minden látogató meg­csodálhatja. IHÁROSI i 4 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom