Tolnai Népújság, 2001. március (12. évfolyam, 51-76. szám)

2001-03-10 / 59. szám

m 2001. MÁRCIUS 10., SZOMBAT MEGYE I TÜKÖR Tolnai Népújság - 3. oldal Mondom a magamét RÁKOSI GUSZTÁV Elegáns-e a lóláb? Elegáns gesztusnak nevezte Paks önkormányzatának egy képvise­lője a költségvetés tárgyalásakor azt a megoldást, hogy a vállalko­zó háziorvosok által befizetett iparűzési adóval, elkülönítve az egészségügyi és szociális bizottság rendelkezik. Képviselőtársa fi­gyelmeztette is, a passzusból a bizottság ülésén törölték azt a kité­telt, hogy ezt az összeget a vállalkozó háziorvosok eszközfejleszté­sére kell fordítani, túlságosan kilógott volna ugyanis a lóláb. Em­lékeztetőül: évekkel ezelőtt már elhangzott javaslatként, hogy a vállalkozó háziorvosok ne fizessenek iparűzési adót. Előterjesztője egy akkor még képviselő, ma már „csak” bizottsági tag doktornő volt, a vállalkozó orvosok egyike. Miután ez diszkrimináció lenne más szakmákban vállalkozókkal szemben, a testület akkor termé­szetesen elvetette az ötletet, hiszen rögtön kérhetné a mérnök, köz­gazdász, szobafestő, kárpitos (az atomerőműről nem is beszélve) és sorolhatnám tovább, az adómentességet, mondván ő is közér­dekű tevékenységet folytat. Most - ha egy trükkel is - mégis célba ért a szándék, hiszen sejthető, ha törölték is a rendeletből, hogy eszközfejlesztésre kell fordítani a nevezett adóösszeget, mégiscsak ez fog történni, vagyis a vállalkozó háziorvosok úgy fizetnek ipar­űzési adót, hogy azt nem sokkal később visszakapják. Szó nincs arról, hogy ellenezném az egészségügy fejlesztését, ép­pen ellenkezőleg. Ha szükséges - és tudjuk, szükséges! - erre köl­teni kell. Csak éppen nem efféle gesztusokkal, hanem normatív módon, az igényeket és lehetőségeket összehangolva, egyenlően el­bírálva vállalkozó és közalkalmazott háziorvosokat, szakorvoso­kat. Annál inkább is, hiszen az adó célja éppen az arányos közte­herviselés, amely alól kibújni bármely hangzatos ideológia alap­ján a közösség érdekeit sérti. A lóláb tehát kilóg, és bármilyen szé­pen van patkóivá, mégsem elegáns. ___________Megkérdeztük az olvasót____________ Mi ként lehetne hatékonyan segíteni az árvízkárosultaknak? Falussy Mária, pedagógus: - Nagyon szomorú helyzet és látvány, amit ez az újabb áradás oko­zott. Gondolom, elsősorban pénzre volna szüksé­gük azoknak, akik az árvíz miatt szorult helyzetbe kerültek. Jó lenne, ha a közösségek megmozdul­nának, én azt gondolom, hogy a vállalkozók is so­kat tehetnének. Persze, nem mindenki, de közü­lük sokan anyagilag is képesek lennének a haté­kony támogatásra. Rigler Gyula, nyugdíjas: - Csak úgy tudunk ha­tékonyan segítem, ha összefog a társadalom. Ez mindenki érdeke, nemcsak a bajbajutottaké. Na­gyon fontos az anyagi segítség, de az erkölcsire is szükség van. S mi itt csak messziről figyeljük ugyan a felső-tiszai árvizet, de biztos felénk is lesz­nek majd különböző karitász akciók: akkor min­denki közvetlenül is hozzájárulhat a kárvallottak gondjainak enyhítéséhez. Kara Dénes, vállalkozó: - Én az előzmények mellett sem mennék el szó nélkül. Az elmúlt évek­ben sokkal jobban oda kellett volna figyelni a gátak építésére, s akkor most nem lenne ekkora a baj. A segítség merőben az emberek jóindulatán múlik. Hogy mit lehetne tenni? Az átlagember szömyül- ködik a látottakon, de hiába szeretne, anyagi hely­zeténél fogva nem igazán tehet semmit. Aki pedig az anyagi hátterének köszönhetően tehetne vala­mit, az meg nem fog... Gaálné Mázán Mária, ápolónő: - Valahol fent kellene ezt a kérdést kezelni. Akiknek van pén­zük, azok nem adnak - vagy csak nagyon keve­sen - az árvíz miatt bajba jutottaknak. Nem is számíthatnak szerintem ezek a kitelepítettek má­sokra, csak a szegény emberekre. Nekik persze kevés van, de ők abból a kevésből is adni fognak. Szomorú, de ez van. Új kamarai képviselet Széchenyi-terv: passzivitás vidéken Tegnap átadták a Tolna Me­gyei Kereskedelmi és Ipar­kamara (TMKIK) új vidéki irodáját Tamásiban. A ka­mara megyei elnöke szerint vidéken információhiány miatt passzívak a vállalko­zók. Tamási A Tamási Városkörnyéki Önkor­mányzatok Területfejlesztési Iro­dájának tárgyalójából kialakított Ünnepélyes pillanat képviseleti irodát Koppánné dr. Kertész Margit országgyűlési képviselő avatta fel a környék polgármesterei, tamási önkor­mányzati képviselők jelenlét­ében. A politikus hangsúlyozta: a kis- és középvállalkozások hely­zete jelentősen javulhat a Szé- chenyi-terv támogatásának igénybevételével. Fischer Sán­dor, a TMKIK elnöke a képviselet szerepéről szólva a napi ügyek­ben való segítségre helyezte a hangsúlyt. A kamara célja a tag­ság létszámát növelni, bár, mint hozzátette: Tolna megyében ma­gasabb a csatlakozók aránya az országos átlagnál. Fischer kér­désre válaszolva elmondta: nem volt sokkszerű a kötelező kama­rai tagság eltörlésének hatása, hi­szen az 1999-ben megjelent a tör­vény kellő felkészülési időt adott. A változásokról szólva kijelentet­te: a kamarai választások után nemcsak a testület újult meg, az apparátus létszámát is csökken­tették, és önállóságot kapott az ipari, kereskedelmi és kézműipari tagozat. A vidéki kamarai képvi­seletekkel meg kíván­ják szüntetni a Szek- szárd-centrikus műkö­dést. A képviseleten a vállalkozók tájékozta­tást kaphatnak a Szé- chenyi-terv pályázati lehetőségeiről. - Úgy vesszük észre, hogy a budapesti vállalkozók már élénken érdeklőd­nek, vidéken pedig az információhiánynak köszönhetően egyfajta passzivitás tapasztalha­tó - mondta Fischer Sándor. T. F. Iskolába invitáló a postaládában Mindkét intézmény a vita lezárását szeretné Olvasói levelet kaptunk Tolnáról, az iskolai beíratással, pontosabban azzal kapcsolatban, hogy az egyik tolnai iskola pontos névvel és címmel postázta invitálóját a leendő elsősöknek. Az ügyben érintett mindkét intézmény szeretné lezárni az ügyet. Tolna Elöljáróban, az érthetőség kedvéért meg kell jegyezni: mint gyakorlatilag minden településen, Tolnán is gondot okoz az oktatási intézményeknek (és fenntartóiknak) az évről- évre csökkenő gyereklétszám. Tolnán tavaly már csak kilencven gyerek kezdte meg az első osztá­lyt, míg idén - bár pontos adatok egyelőre ninc­senek - valószínűleg még ennél is kevesebb lesz az újdonsült kisiskolás. A városban három önkormányzati iskola (a Széchenyi, a Wosinsky és a mözsi I. István) működik az Általános Nevelési Központ szervezeti keretében (ide tartoznak az óvodák is), néhány éve pedig a Szent Mór Katolikus Általános Iskolában is folyik a gyerekek oktatása. Ebben a helyzetben nem meglepő, hogy Tolnán is van bizonyos fajta „rivalizálás” a gyerekekért - állítólag nem is csak az iskolák között - ami feszültségeket gerjeszthet. Az olvasói levél témája is ezzel kapcsolatos. A tollat ragadó kisgyermekes szülő többek között leírja: nem sokkal gyermeke születése után azon háborodott fel, hogy egy számára idegen ember csengetett be hozzá fényképkészítés céljából, jól tudva, hogy a családban kisgyermek van. Olvasónkat nagyon bosszantotta, hogy tudta és beleegyezése nélkül valaki kiadta gyermekének adatait. A levél így folytatódik: „Pár év eltelte után megint szembesültem ezzel a ténnyel. Levelet hozott a postás. Név és cím pontos. (Gyermekemet) a katolikus iskola hívja diákjai sorába. Felháborodásommal az óvónőhöz fordultam, aki készséges volt, elmondta, hogy évek óta ez a szokás. Ok jóhiszeműek voltak, és nem gondoltak arra, hogy ezt az információt (név és cím) levelezésre fogják felhasználni, nem pedig a következő év megtervezésére. Remélem, hogy a következő felháborodásom nem 8 év múlva fog következni...” - zárja levelét a olvasónk. A kipostázott értesítő problematikája egyébként nem csak egyes szülőket foglalkoztatott, hanem súrlódást okozott a katolikus iskola és az ÁNK vezetése között is. Az olvasói levéllel kapcsolatban megkerestük mindkét intézmény vezetőjét. Kleinné Hága Györgyi, a katolikus iskola vezetője annyit jegyzett meg, hogy már három éve mindig név szerint postázzák invitálójukat a leendő elsősöknek. Minden óvodával előzetesen közölték, hogy pontosan milyen célra kérik a neveket és címeket. Az így értesített szülőknek pedig megvolt a joguk, hogy elolvassák, vagy eldobják a nekik eljuttatott tájékoztatót. Hága Lászlóné, az ÁNK igazgatója elismerte, hogy az adatok kiadásával hibáztak, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy jóhiszeműen jártak el. Mindenesetre a felelősségre vonás megtörtént az intézményben, a jövőben nem fog előfordulni ilyen probléma. Mindketten hangsúlyozták, hogy nem céljuk a vita további gerjesztése, az ügy lezárását szeretnék. Szerkesztőségünk szintén ezt az álláspontot képviseli. ______________________-s­Ki tűnőek a vörösborok Különösen a vörösborok szerepeltek kiemelkedően a sióagárdi borversenyen, ahol az összesen 78 minta között 19 aranyérmes minőségű akadt. SlÓAGÁRD A fehérborok zsűrije a 30 minta között 6 aranyérmest, 12 ezüstérmest, 5 bronzérmest és 6 oklevelest talált. A fehérborok nagy része Olaszrizling volt. A legkiemelkedőbb nedűket Váradi Péter, Balázs Mihály, Odor László, Illyés Péter, Eckert János és Takács Gyula produkálta. A negyven vörösbor-minta közül 13 találtatott aranyérmes­nek, ezen felül 10 ezüst, 9 bronz, és 8 oklevél minősítés is született. A szép, jól kezelt - főleg a világfa­jtákat képviselő - vörösborok közül a legjobbak Vass József, Schüller Ákos, Páli László, Duzsi Tamás, a Takler Pince, a Probus Pince, Ferenc Vilmos és Herr István nevéhez köthetők. A 8 rosé minta között 3 okleve­les, 2 bronz, 1 ezüst és 2 arany­érmes akadt, utóbbiak Duzsi Ta­más és Schüller Ákos Kékfrankosa, illetve Kadarkája voltak. A sióagárdi borverseny ünnepé­lyes eredményhirdetésére március 14-én, kora este a helyi művelődési házban kerül sor. -es­Megyei szavalóverseny SZEKSZÁRD Az V. Országos József Attila Vers-, énekelt vers- és próza­mondó verseny Tolna megyei elődöntőjét rendezte meg a Tol­na Megyei Önkormányzat Hu­mán Szolgálatok Központja teg­nap a megyeszékhelyen. A pe­dagógiai főiskola „E” épületének dísztermében került sor a meg­mérettetésre, a 35 versenyző kö­zül a 10 legjobb jutott be a má­sodik fordulóba. A dr. Sződy Szilárd dramaturg, dr. Horváth Béla főigazgató (PTE Illyés Gyu­la Főiskolai Kar) és Orbán György előadóművész, szakta­nácsadó alkotta zsűri döntése alapján két produkció képviseli majd Tolna megyét a Tatabá­nyán megrendezendő országos versenyen. Teli Edit (Paks) és a Fanyűvő trió (Dombóvár). ■ Médiatalálkozó A dombóvári művelődési ház­ban szombat délelőtt kilenc órá­tól a „Mobilitás” Dél-Dunántúli Regionális Szolgáltató Iroda mé­diatalálkozót rendez, melyen di­ákújságírók, valamint a polgár- mesteri hivatalok ifjúsági refe­rensei mellett helyi televíziósok és rádiósok vesznek részt. Ne­kik az írott és az elektronikus sajtó képviselői tartanak szak­mai előadásokat. ■ Kastélyban lakik az óvoda Közös igazgatású intézmények Braun Márton felszólalása Törvény a Magyar Fejlesztési Bank Rt-ről Zombán közös igazgatású intézményként működik az általános és zeneiskola, a napközi otthonos óvoda, va­lamint az iskolai és a közsé­gi könyvtár. Zomba Az összevont intézmények igaz­gatója Fábián József érdeklődé­sünkre elmondta, hogy az iskolá­nak 251 tanulója van, közülük 51 bejáró, a négy napközis csoport­ban 82 gyerek készül a másnapi tanításra. Német nemzetiségi nyelvet 164-en tanulnak felmenő rendszerben, évfolyamonként egy osztályban. A helybeli gyere­keken kívül Szentgál- Szőlőhegyről és Harcról járnak di­ákok a zombai iskolába, akiket az önkormányzat szállít saját diákjá­ratával. A zeneiskola zongora és rézfúvós tagozatán 36 gyerek is­merkedik a hangszerekkel, a nép­tánc tagozatra 94 diák jár. Az álta­lános iskolában hat angol nyelvű szakköri csoport van, minden fel­ső tagozatos évfolyamon oktat­nak informatikát, délutánonként pedig sport - atlétika, foci, kézilabda - foglalko­zásokat tartanak. A zombai napközi otthonos óvodába 4 csoportba 91 gyere­ket írattak a szülők, a kicsiknél is van nem­zetiségi német okta­tás és néptánc előké­szítő csoport. A gye­rekekkel 8 óvónő és 4 dadus foglalkozik, az óvoda veze­tője, Misóczki Józsefné. A gyer­mekintézmény a kastélyban van, az épületegyüttes szorosan kap­csolódik az ősparkhoz. Pályáza­tok igénybevételével nem csak az épület belső berendezését sike­rült felújítani, hanem a parkot is. A szép környezet meghatározó, mert a zombai óvoda pedagógiai programjában kiemelt szerepet kap a környezetvédelmi nevelés. Az óvoda épületében működik az önkormányzati fenntartású konyha is, így nagy gondot tud­nak fordítani a gyerekek étkezte­tésére. Azoknak a gyerekeknek az ellátását - akik anyagi helyzetük miatt rászorulnak - az önkor­mányzat fizeti. Az önkormányzat fejlesztési terve szerint 2003-ig az óvodának évente 800 ezer forintot, az iskolának 1 millió 500 ezer forintot biztosít kötelező eszkö­zökre és felszerelésre. A közös igazgatású in­tézmények harmadik egy­sége az iskolai és községi könyvtár, ahol 145.727 kö­tet könyv található. A könyvtár vezetője Borosné Szentmiklósi Júlia. FKÉ Szakmai kérdéshez szólt hozzá dr. Braun Márton, Szekszárd és körzete egyé­ni országgyűlési képviselő­je tegnap a Parlament ple­náris ülésén. Szekszárd ■ Budapest A törvény témája első megközelí­tésben nem tart számot széles közérdeklődésre erősen szakmai jellege miatta, ugyanakkor a fej­lesztési bank különleges szerepe miatt érdemel figyelmet. A képvi­selő egyebek mellet éppen erről az egyedi szerepről szólt felszólalásá­ban, kiemelve, hogy a szabályozás gyakorlati indoka az, hogy a MFB a nemzetközi pénzpiacon kellő súllyal, világos, könnyen áttekint­hető státussal jelenhessen meg, s ennek nyomán vele szemben az üzleti bizalom növekedjék. Az uniós követel­ményeknek megfelelően a ki­vételes listára ke­rülés feltétele, hogy ne, vagy c.-t r r—■inuiiit ben támasszon versenyt, tevé­kenységét csak korlátozott körben és meghatározott területen fejtse ki, külön jogszabály alapján, és jellemzően állami tulajdonban működjék. Az előterjesztőt az álla­mi részvételt is igénylő különleges fejlesztési igények és forráskezelé­si feladatok ellátása, az egyes álla­mi és nemzetközi források haté­kony felhasználásnak szorgalma­zása vezette. Mindezen célokat a bank a köz érdekében és nem ha- szonszerzés céljából látja el. + Ebédhez készülődnek a zombai óvodások fotó. gottvald k. 7 k * / I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom