Tolnai Népújság, 2001. március (12. évfolyam, 51-76. szám)

2001-03-07 / 56. szám

4. oldal - Tolnai Népújság HAZAI T Ü KÖR 2001. Március 7., szerda ­Rövidül a katonai szolgálat Nem adták el a Postabankot az OTP-nek Budapest A kormány tegnapi ülésén a többi között döntött a sorkatonai szolgálat idejé­nek módosításáról, a kato­nai alkalmasság egészség- ügyi kritériumrendszeré­nek felülvizsgálatáról, illetve jóváhagyta a meg­állapodást a Szakszerveze­tek Együttműködési Fórumával (SZÉF). A kabinet kedden jó­váhagyta azt a tör­vénymódosításra vo­natkozó javaslatot, amelyet ha elfogad a parlament is, hat hó­napra csökken a sor­katonai szolgálat - je­lentette be Borókai Gá­bor kormányszóvivő. A kor­mányprogramban is szereplő változtatást a tervek szerint 2002. január 1-jével vezetnék be, és ezzel egy időben a polgá­ri szolgálat ideje 13 hónapról 9 hónapra csökkenne. A szóvivő bejelentette azt is, megváltoz­tatják a sorozáson alkalmazott egészségügyi kritériumokat, hiszen - mint fogalmazott - „tarthatatlan az az állapot, hogy a behívottak 49 százalé­kát alkalmatlannak találják a sorozóbizottságok”. Kiderült, a katonai szolgálat alól felmen­tettek a tehetősebb, „jó kapcso­lati tőkével” rendelkezők közül kerülnek ki. Az új orvosi vizs­gálati rendszer már idén szep­tembertől érvényben lesz. A kormány keresi az értel­mes kompromisszumokat, így támogatja azt a SZEF-fel törté­nő megállapodást, amely első sorban a közszektor moderni­zálására, illetve a köztisztvise­lők kereseti viszonyainak javí­tására irányul. Egy, a tegnapi ülé­sen született határo­zat értelmében nem az OTP Bank lesz a Postabank vevője és így partnere sem - kö­zölte Borókai Gábor. A kormány döntése értelmében egyetlen pénzintézetnek sem adják el az Postabankot. A legnagyobb magyar lakossági hitelintézetet kedvezőtlenül érintő döntés hátterében az áll, hogy a Posta­bank vételére tett ajánlat nem találkozott az ÁPV Rt. szakem­bereinek elképzeléseivel. Boró­kai Gábor szerint az OTP nyil­vánvalóan alacsonyabb ajánla­tot tett a kormány által elvárt­nál. A Postabank vezetése rö­viddel a bejelentés után üdvö­zölte a kormány döntését. ___________________________________(*TS) HÍ REK RÖVIDEN Megtagadták a nyomozást Bűncselekmény hiányában megtagadta a nyomozást az ügyészség annak a feljelentésnek az ügyében, amely szerint Pallag László és Torgyán József kisgazda országgyűlési képviselők hivatali vissza­élést követtek volna el - közölte Horányi Miklós, a Legfőbb Ügyész­ség sajtószóvivője kedden. Elmondta: egy elhunyt vállalkozó hozzá­tartozója fordult az ORFK-hoz, beadványa sz ét regisztrálta az Orszá­gos Felsőoktatási Felvételi Iroda (OFI); az adatlapok végleges össze­sítése április elejére várható - közölte tegnap Cseh Boglárka, az OFI munkatársa. Tavaly összesen 142 ezren adták be felvételi kérelmü­ket az egyetemekre, főiskolákra. Felvilágosító programsorozat A nők egészsége - a családok egészsége címmel országos felvilágo­sító programsorozatot szervez a Magyar Védőnők Egyesülete a nő­nap és anyák napja között - közölte Csordás Ágnes elnök kedden. El­mondta: március 8. és május első vasárnapja között az ország szá­mos pontján szerveznek a védőnők a helyben élő asszonyok számá­ra fórumokat, egészségklubszerű foglalkozásokat és szűrővizsgála­tokat. Visszahívják a kuratóriumokat? A Magyar Televízió és a Magyar Rádió kuratóriumának visszahívásá­ról juttatott el kezdeményezést a parlament kulturális bizottsága el­nökéhez és a házelnökhöz Lendvai Ildikó, a szocialista párt ország- gyűlési frakciójának helyettes vezetője. Az MSZP médiapolitikusa kedden úgy értékelte, hogy a két kuratórium már nem segíti, hanem veszélyezteti működésével a hírközlés közszolgálatiságát. Bevásárolnak az olaszok Az olasz Cogne Acciai Speciali kohászati társasággal kezd tárgyalá­sokat a tavaly március 14-e óta felszámolás alatt álló Diósgyőri Acél­művek (DAM) Rt. felszámolója a cég eladásáról: az olasz cég a DAM- ért 4 milliárd 350 millió forintot fizetne - jelentette be Marjasné Endrédi Zsuzsa, a diósgyőri kohászat felszámolója kedden. Átszakadt a gát - rendkívüli állapot Négy év alatt tizenegymilliárdot fordítanak a töltések erősítésére A felső-Tisza-vidéki Tarpán bekövetke­zett gátszakadás után a térség nyolc községéből kellett tegnap délután kimenekíteni az ottlakókat. Az árvíz sújtotta területekre a katonaság és a tűzoltóság mellett egyre több önkéntest is várnak. Budapest - Tarpa Kritikus helyzet alakult ki kedd délután a Tisza felső szakaszán, miután minden erő­feszítés ellenére Tarpánál átszakadt a gát. Pár órával korábban Kispaládon is meg­kezdték a mentést, miután két, a Tiszába ömlő folyó átbukva a töltésen elöntéssel fenyegette a települést. Tivadarnál az ár­hullám meghaladta az eddig mért legmaga­sabb, 958 centis magasságot, itt kedden délben 10 métert regisztráltak. Tisza- becsnél is rekordot döntött a folyó 716 centiméteres tetőzéssel. A súlyos árvízhelyzet miatt rendkívüli állapotot rendelt el a miniszterelnök rész­vételével kedd késő délután ülésező kor­mányzati koordinációs bizottság a Tisza- Túr-Szamos meghatározott szakaszán. Kedden a miniszterelnök a vízügyi tárca vezetőivel együtt helikopterről tekintette meg a Felső-Tisza legsúlyosabb helyzetben lévő Tiszabecs-Vásárosnamény közötti szakaszán emberfeletti erőfeszítéssel folyó védekezési munkálatokat. Orbán Viktor akkor úgy látta, hogy az eredményes véde­kezés feltételei adottak, s mint azt elmond­ta, bízik az 1998-as és 2000. évi árvíz ide­jén példát mutató véderő helytállásában. Ugyanakkor a védekezés helyi irányítóit . biztosította arról: a kormányzat minden szükséges anyagi, technikai eszközt Az árvíz sújtotta Kispaládról tegnap el kellett kezdeni a kitelepítést a rendelkezésükre bocsát a naponta 20-30 millió forintba kerülő védekezéshez. A kormányfő szólt arról, hogy az utóbbi két év alatt több mint ötmilliárd forintot fordítottak a gátak megemelésére. A követ­kező két évre a költségvetésben hatmilliár- dot biztosítanak erre a célra. A vízügyi szakemberek 70-80 kilométer töltés megemelését szorgalmazzák. FOTÓ: EUROPRESS A veszélyeztetett térségben 25 ezer em­ber él. Tíz község kitelepítése folyamatban van, ahol a hátramaradt értékeket a rendőr­ség őrzi. A meteorológiai előrejelzés a kö­vetkező napokra csapadékot nem ígér, de a hét végén várható esőzések még további gondot okozhatnak. A folyó alsó szakaszán a napokban kell felkészülni a védekezésre. h. m. Egyezség a vagyonnyilatkozatokról A főtisztviselői kar létrehozásától a kormányzati profizmust remélik A parlament kétharmadának jóváhagyását igénylő törvény- módosításról tárgyaltak tegnap a képviselők. A saját jogállá­sukról szóló jogszabály módosításának utolsó részleteiről csak a hét elején egyezett meg a Fidesz és az MSZP. Budapest - Országház Az alkotmányügyi bizottságban csak hétfőn született megállapo­dás a legnagyobb kormánypárt és a legnagyobb ellenzéki párt kö­zött arról, hogy a képviselők és családtagjaik mikor és milyen for­mában legyenek kötelesek va­gyonnyilatkozatot tenni. A meg­egyezés lényege, hogy az ország- gyűlési képviselők és a velük egy háztartásban élő családtagjaik évente lesznek ezentúl kötelesek nyilatkozni anyagi helyzetükről, de a hozzátartozók vagyonbeval- lását tartalmazó íveket a mentel­mi és összeférhetetlenségi bizott­ság zártan kezelné, nem adhatná ki senkinek és a bizottság tagjai is csak akkor tekinthetnének bele, ha a képviselő vagyongyarapodá­sát valamilyen ok miatt külön kel­lene vizsgálniuk. A szocialisták több módosító javaslatot dolgoz­tak ki, hogy szűkítsék azt a kört, amely vagyonnyilatkozat megté­telére lenne kötelezve, míg a kor­mányoldal a korrupció elleni küz­delem részének nevezte a javas­latnak ezt a részét. Változatlanul heves vita kísérte a köztisztviselők jogállását szabá­lyozó törvény módosításának ter­vét. A kormánypárti hozzászólók többsége azt hangsúlyozta, hogy a változtatásokkal a köztisztvise­lők sokkal megbecsültebb réteget alkotnak majd. Lezsák Sándor (MDF) például azt elemezte, hogy ez a foglalkozás mennyire leértékelődött az utóbbi eszten­dőkben. Azt azonban ő is elis­merte, hogy a változtatások egyik sarkalatos eleme, a háromszáz fős főtisztviselői kar létrehozása tovább erősíti a kancellária típusú kormányzást Magyarországon. Változatlan hevességgel tilta­koztak ugyanakkor az ellenzéki oldal képviselői az ellen, hogy a kormány- a módosítással létre akar hozni egy olyan elit gárdát, amely szerintük a miniszterelnök körüli „mameluksereg” lenne. A szabaddemokrata Hack Péter sze­rint például a főtisztviselők kivá­lasztásának egyetlen feltételévé a kormányfő iránti lojalitásuk vál­na, ez pedig elfogadhatatlan. A parlamenti vitanap kezdetén és a délután java részében is a képviselői kérdések és vélemé­nyek hangozhattak el, a megszo­kott keddi menetrend szerint. A felszólalások között a fideszes Rogán Antal az ország legkor- ruptabb pártjának nevezte az MSZP-t, a Stadler József akasztói vállalkozóval fenntartott állítóla­gos kapcsolat miatt. A pártpén­zek elszámoltatását firtató felve­tésre Hende Csaba, az igazság­ügyi tárca politikai államtitkára válaszában megerősítette, hogy érik a párttörvény módosítása, amely a finanszírozást a mainál egyértelműbben és szigorúbban rögzíti majd. Sok hozzászólás foglalkozott változatlanul a kisgazdapárt belső ügyeivel. Szentgyörgyvölgyi Péter - akinek frakcióvezetői jogosítvá­nyát hétfőn délután, a plenáris ülés kezdetén ismerte el Áder János házelnök - első felszólalá­sában azt emelte ki, hogy a pár­ton belülről indítottak lejáratási kampányt Torgyán József ellen, ez azonban szerinte nem ártott a pártelnöknek, annál többet a pártnak. Maga Torgyán József viszont az azonnali kérdések órájában hivatali utódát vonta kérdőre. Bo­ros Imre megbízott agrárminisz­ter ugyanis hozzányúlt az agrár- támogatási rendelet néhány pontjához, amit a pártelnök, volt miniszter sérelmezett. Boros vá­laszában leszögezte, csak azt akarta elérni a változtatásokkal, hogy a támogatási rendszer már az első percben működőképes legyen. Megelőzhető a gutaütés Hat-nyolc gyógyítóközpontot telepítenek a vidéki kórházakba A rokkanttá válás okai között Magyarországon első helyen szerepelnek az agyi érbetegségek, amelyeket szélütésként, gutaütésként is emleget a köznyelv. A baj gyógyításának, megelőzésének lehetőségeiről szerdától 500 hazai szakember cseréli ki tapasztalatait Budapesten, az V. Magyar Stroke Konferencián. Budapest Dr. Nagy Zoltán professzor, a Magyar Stroke Társaság elnöke szerint az agyi ér­katasztrófát követően a be­tegek egy harmada meghal, másik egyharmaduk súlyos maradványtünetek miatt állandó ellátásra szorul. Csak a betegek igen szűk csoportja képes arra, hogy eredeti foglalkozását to­vább folytassa. A szakem­ber elmondta, hogy e be­tegségről rendkívül keveset tudnak az emberek. Éppen ezért sokszor a mentőket is késve értesítik. A leggyako­ribb tünet a végtagok zsib­badása, a test bizonyos ré­szeinek lebénulása. Ilyen­kor nem masszírozgatásra, hanem azonnali kórházi kezelésre van szükség. Az országban jelenleg harmincnégy úgynevezett stroke-centrum működik, amelyek közül a profesz- szor szerint mindössze nyolc műszerezettsége megfelelő. Az új egészség­ügyi miniszter által szor­galmazott népegészség­ügyi program keretében a jövőben a fővárosban há­rom, míg vidéken hat­nyolc olyan központ fogad­ja majd a betegeket, ame­lyek megfelelő felszerelt­séggel és intenzív terápiás hátérrel rendelkeznek. Mi­vel a gyógyítás lehetőségei a legkorszerűbb feltételek mellett is rendkívül korlá­tozottak, ezért a betegség megelőzésére kellene na­gyobb figyelmet fordítani. A legfőbb rizikófaktorok között a dohányzást, a ke­zeletlen magas vérnyomást és cukorbetegséget, az érel­meszesedést, valamint a munkahelyi stresszt emlí­tik az orvosok. NÉMETH ZSUZSA A tünetekre érdemes figyelni FOTÓ: EUROPRESS Kiszolgáltatott munkavállalók Budapest A Közművelődési és Köz- gyűjteményi Dolgozók Szakszervezete a napokban adta ki Karácsony Szilárd Munkakönyv című kötetét, amelyben a munkavállalók legfontosabb kérdéseire kíván választ adni. A szerző többéves szakszerve­zeti vezetői, illetve munkaválla­lói tapasztalatait gyűjtötte cso­korba. Jelenleg is ebben a kö­zegben tevékenykedik, hiszen a Munkalap című folyóirat szer­kesztője. Arról kérdeztük: meny­nyiben nyújt segítséget ez a könyv a munkavállalóknak a mindennapokban?- Mindenki előtt ismert tény, hogy a rendszerváltás során a gazdaságban a piaci viszonyok kerekedtek felül. Alapjaiban változott a munkavállalók hely­zete, mondhatni teljesen kiszol­gáltatottak lettek a munkálta­tókkal szemben. A nehézsége­ket csak fokozta, hogy nem mondták meg semmilyen fóru­mon: az új körülmények között miként lehet egy dolgozó sike­res. A szakszervezetek sem tudtak felnőni az új feladatok­hoz. A végeredmény az lett, hogy egy-egy állásajánlat meg­hirdetésekor az adott cég bár­mely megalázó bérajánlattal hozakodott is elő, mindig volt olyan jelentkező, aki elfogadta. Alkupozícióról így nem lehet beszélni. Úgy vélem, s a köny­vemben is ezt taglalom, hogy szükséges a munkavállalók összefogása, az érdek-képvise­leti szervezetek újjáalakítása. A kötet arról szól, miként válhat egy szakszervezet a munkálta­tó egyenrangú tárgyalópartne­révé napjainkban. SZALÓKY á I I 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom