Tolnai Népújság, 2001. március (12. évfolyam, 51-76. szám)

2001-03-27 / 72. szám

2001. Március 27., Kedd MEGYE I TÜKÖR Tolnai Népújság - 3. oldal ______________Mondom A Magamét________ VE NTER MARIANNA Tanuljunk nyelveket Ahány nyelvet beszélsz, annyi ember vagy - tartja a mondás. Nos, bármennyire is nehéz ezt beismerni, a honi lakosság elsöprő többsége a fenti mondás alapján egyetlen ember,, merthogy a ma­gyaron kívül nem tud megszólani semmilyen nyelven. Ez pedig ese­tünkben nem éppen szerencsés körülmény, mivel a határon kívül élő, a világban szétszóródott magyar származásúakat is beleértve mintegy 15 milliónyian értik meg nyelvünket a 6 milliárd lakosú bolygón, ez a globális népességének durván 25 ezreléke, ami nem nevezhető valami egetverő nagyságrendnek. Főként ma, amikor a globális kommunikáció, a világháló korát éljük, a technika vívmá­nyainak köszönthetően percek alatt társaloghatunk a Föld legtávo­labbi pontján élő emberekkel - már ha szót tudunk érteni velük. Csak sovány vigaszt jelent, hogy anyanyelvűnket a világ három leg­nehezebb nyelve között tartják számon, nem érvelhetünk azzal, hogy annyim belefáradunk a megtanulásába, hogy más nyelvre már nem marad energiánk. Ha nem akarunk lemaradni, s ezáltal rengeteg do­logból kimaradni, nyelvtanulásra kell adni a fejünket, szinte korhatár nélkül. Számos információhoz juthatunk hozzá a külföldi televízió adásokból és az internetről, korhatár nélkül. A mai fiataloknak pedig karrierjük, munkahelyi előmenetelük, külföldi munkavállalásuk okán keü ismerniük magas szinten legalább egy, de még jobb ha két idegen nyelvet. Ezek megtanulását pedig a legjobb minél korábban kezdeni, lehetőleg gyermekkorban. Az utóbbi évtizedben az idegen nyelvek ismerete felértékelődött, az általános iskolai tananyagban is nagyobb hangsúlyt kapott, különféle versenyek, rendezvény-sorozatok is kapcsolódnak hozzá, mint például a szekszárdi Angol napok, ami immár hagyományos tavaszi programnak számít a megyeszékhelyen. ___________Megkérdeztük olvasóinkat;___________ Mi a véleményük a Petőfi ügyről? Mind szakmai, mind laikus körökben megosztja a közvéle­ményt a Barguzinban talált, Petőfi Sándornak tulajdonított csontváz körül kialakult vita. Olvasóinktól azt kérdeztük, mi a véleményük minderről. Kovács János (52 éves), a Garay étterem vezetője:- Szerintem kár háborgatni a sírt és Petőfi múltját. Sze­retném, ha nekem az maradhatna Magyarország egyik legnagyobb költője aki volt, akit a versein keresztül megismertem. Nem hiszem, hogy ha kiderülne, Pető­fi nem esett el a csatában, hanem Oroszországban élt, akkor összetörne a róla alakított kép, de kár bolygatni ezt. Nincs erre semmi szükség. Dr. Szabó Ákos (40 éves), bátaszéki állatorvos:- Mindig az igazság oldalán álltam, így most is azt mondom, megér annyit ez a vizsgálat, hogy kide­rítse: valóban Petőfi csontjait találták-e meg Barguzinban. Az ő irodalmi munkássága, a forra­dalmi szelleme semmit nem vál­toztatna azon, ha kiderülne róla, hogy túlélte a szabadságharcot. Számomra nem lenne ettől kevesebb. Kálóczi István alkalmazott (Szekszárdi:- Nem hiszem, hogy Petőfi, aki rajongva szerette hazáját, népét, feleségét és kisfiát, annyi évtized alatt ne próbált volna hírt adni magáról, ha való­ban fogságba esik és elhurcolják. Ezért felesleges­nek tartom ezt a hercehurcát, mert csak kételyt éb­reszt az emberekben. Sok az iskola, kevés a gyerek Körzetesítéssel orvosolják a gondokat Ismét bevezetik a statisztikai körzeteket Pakson az általános iskolai beiskolázás kapcsán, remélve, hogy ezzel megoldják az elmúlt évek beíratási gondjait. Paks kezményekéijt, vagy teljesen más okok mi­att - már nehezen jött össze a két osztály­nyi mórás, s a dunakömlődi iskolában sem volt egyszerű összetrombitálni az évkezdés­hez szükséges tucatnyi kisdiákot. Problé­más a Bezerédj Általános Iskola balett-tago­zata, mely a város minden pontjáról vonzza a nebulókat. Emiatt, s persze a miatt is, hogy időközben a városban tapasztalható vándorlás miatt az intézmény környékén egyre több fiatal csa­lád él - a Bezerédj-ben kettőnél több tanuló- csoportot indítana az iskola vezetése. Az el­múlt évben egyebek között ez volt az egyet­len intézmény, ahol hajnalban már sorban álltak a szülők annak érdekében, hogy bizto­san bekerüljön a csemete. Ezt a rendről- rendre felmerülő problémát, s az intézmé­nyek közötti kiegyensúlyozatlanságot kíván­ja orvosolni a szakbizottság körzetesítést visszaállító döntése, melynek értelmében a leendő első osztályosokat a kijelölt iskolába kell beíratni, s csak akkor kerülhet más az intézménybe, ha ott, az odatartozó gyerekek beiskolázása után marad hely. Az oktatási bizottság újabb ülést tartott, amelyre meghívták az isko­lák vezetőit is. A tanácskozáson konszenzus született, valamennyi intézmény elfogadta a döntést és pontosan kijelölték a körzethatáro­kat. Az első osztályosok behatásá­nál azonban a szülők jelezhetik, ha más iskolába kívánják járatni gyermeküket. A beiratkozás lezárását követően ezeket az igényeket az iskolák vezetőivel közösen vizsgálja meg a bizottság és ha mód van rá, teljesítik a kéréseket. _____________ ______ VT Az önkormányzat oktatási, kulturális és sportbizottságának rendkívüli ülésén született döntés arról, hogy a következő tanévre való általános iskolai beiskolázásnál ismét beveze­tik a statisztikai körzethatárokat. Az elmúlt években rendszeresen problémát okozott az elsős évfolyamok indítása. A demográfiai hullám következtében a jóval nagyobb gyermekszámra kialakított oktatási rendszerben itt-ott lyukak keletkeznek. Sok az iskola - kevés a gyerek. Két évvel ezelőtt Bor Imre polgármester levélben rendelke­zett arról, hogy a Móra Ferenc Általános Is­kolában a tervezett kettő helyett, csak egy csoport kezdheti meg a tanulást. A rendel­Elsősök és balettosok A város minden önkormányzati iskolája két-két első osztályt indíthat a 2001 /2002-es tanévben, kivétel a dunakömlődi iskola, ahol egy kis létszámú csoport kezdi meg tanulmányait. E döntésekkel egy időben a szakbizottság úgy határozott, hogy a jövőben nem támogatja a Bezerédj Általános Iskola balett-tagoza­tába járó lakótelepi gyerekek utaztatását, így azt a szülőknek maguknak kell megoldaniuk. kezés célja az volt, hogy a Herman iskola beköltözéséhez megfelelő körülményeket teremtsenek. A szülők azonban kitartottak, „harcoltak” az iskoláért, mely a lakótelep szívében tágas elhelyezést nyújt a gyerekek­nek. Aztán a múlt évben - e döntés követ­Valóságos képet szeretnének kapni A hallássérültek és a fogyatékossági támogatás A vonatkozó kormányrende­let alapján az idén beveze­tett új ellátási formát, a fo­gyatékossági támogatást, a súlyos fogyatékossággal élők igényelhetik. Tolna megye A rendelet minősíti a fogyatékos­ságok típusait és ezen belül a sú­lyosnak minősíthető mértéket. A szabályozással a siketek és na­gyothallók közül sokan nem érte­nek egyet, tudtuk meg Simonné Várnái Zsuzsannától, a SINOSZ megyei titkárától. Véleményük szerint ugyanis a fogyatékosság megállapítására előírt vizsgálatok nem a valós helyzetet mutatják be. Úgy vélik, az érintettek életminőségéről, ál­lapotáról reális eredményt a be- szédértési-vizsgálatok tükrözné­nek csak. Egyáltalán nem veszik figyelembe például azoknak a problémáját, akik hallják a beszé­dét, de idegi károsodás miatt nem értik a hozzájuk intézett szavakat. A hallássérültek nagy része hiába képes valamilyen fokban hallásra, ez csak csendes, védett környe­zetben működik, forgalomban, erős háttérzajban már nem segít semmit. Márpedig a mai modern élet minden, csak nem csendes. Bár legtöbben megtanulnak száj­ról olvasni, s főként azok, akik már a beszéd kialakulása után ve­szítették el hallásukat, érthetően tudnak beszélni, nagy energia és erőfeszítések árán képesek csak kommunikálni környezetükkel. Éppen ezért szeretnék elérni, hogy esetükben változzon a sza­bályozás, á fogyatékosság mérté­kének megállapítását olyan mód­szerekkel végezzék, amely a valós helyzetről ad képet. Ennek érde­kében emelik fel szavukat a SINOSZ tagjai, a döntéshozókhoz és más fórumokhoz fordulva be­adványaikkal, kérvényeikkel. VEM A legújabb Új Dunatáj Márciusi számával jelent­kezett az N. Horváth Béla szerkesztette tudományos és művészeti szemle, az Új Dunatáj. A Szekszárdon ki­adott lap jelen száma ver­sekkel, regényrészietekkel, tanulmányokkal és művé­szi fotókkal szolgál az ol­vasók számára. Tolna megye-Szekszárd Acsádi Rozália, Merényi Kriszti­án és Sárközi László két-két, Molnár Tímea pedig egy költe­ménnyel szerepel a kiadvány­ban. Ugyancsak ezt a műfajt idé­zi Gacsályi József tanulmánya, mely Kis Pál István: Mirtuszle­velek Bakkhosz szekszárdi kert­jéből című epigramma kötetét mutatja be - versek idézésével - az érdeklődőknek. A tanulmá­nyok sorát gyarapítja Sinkovicz István írása. S ugyancsak ebbe a kategóriába tartozik Szilágyi Mi­hály a grábóci kalugyerek című összegzése, mely a megye egyetlen görögkeleti templomá­nak és kolostorának - s ez utób­bi lakóinak - történetét tárja az olvasók elé. Szőts Zoltán könyv- ismertetésében a székelyek ne­héz sorsa elevenedik meg, külö­nös tekintettel a hargitai tájra, az onnan elszármazott, elmenekült emberekre.-SZÁ­Gépjármű villamossági szerelőt és részmunkaidős takarítónőt felveszünk. Ki.- mm Stoll Szekszárd Kft. 7100 Szekszárd, s Palánki u. 1. m m Telefon: 74/315-611, 414 730. Parasztházak, mai igények szerint Német nemzetiségi konferencia Ajka Felül kell emelkedni a nemzetálla­mi egynyelvűségen ahhoz, hogy Magyarország nemzetiségeivel együtt nézhessen szembe a global­izáció és az európai uniós csatla­kozás kihívásaival - hangoztatta tegnap Ajkán Kaltenbach Jenő. A kisebbségi jogok országgyűlési biztosa a második országos német nemzetiségi konferencia mintegy háromszázötven résztvevője - óvodapedagógusok, általános és középiskola tanárok, kisebbségi önkormányzati képviselők - előtt mutatott rá: a globális kultúra ki­alakulásával fennáll az a veszély, hogy a kis kultúrközösségek eltűn­nek. Arra van szükség, hogy a ki­sebbségek szemlélete legyen nyi­tott, törekvéseiket ugyanakkor az értékőrzés és a hagyománytiszte­let jellemezze. A célok érdekében a közvéleményre ható kisebbségi médiának „ki kell törnie abból a gettóból, amiben jelenleg van”. A nemzetiségi műsoroknak nem­csak a szűk közösségekről, hanem a bennünket körülvevő világról is szólniuk kell - mondta. A céljuk annak elérése, hogy a német nyelv a nemzetiségi területeken a ma­gyarral egyenrangúvá váljék, ám ezt jelentősen nehezíti az önkor­mányzatok romló anyagi helyzete és a megfelelően képzett kétnyel- vű pedagógusok hiánya. ________■ Bá r a hagyományos falukép évtizedekkel korábban le­bomlott, ma is sok régi, vertfalú parasztház áll a környék falvaiban. Bikkiné Illés Mária és Bikki Péter építésztervezők a nagyszü­lői házat újították fel Magyarkesziben. Mária sze­rint a régi parasztházak korszerűvé tehetők a mai igények szerint is.- Érdemes-e hagyományos hosszú parasztházak felújításába fogni?- Drágább régi házat felújítani, mint egy teljesen újat építeni, a falakkal, a padozattal, a födém­mel adódhatnak problémák. A nyílászárókat szinte mindig, sok­szor a födémet is cserélni kell, szigetelni kell az épületet. Erre ma többféle megoldás van. A bő­vítési lehetőség általában a tető­tér-beépítés, vagy szintbeli bőví­tés. Mindenképpen érdemes vele foglalkozni, mert megvannak a maga hagyományai, s ha valaki nem hiperkorszerű dolgokra tö­rekszik, akkor feltétlen meg kel­lene tartani. Ha ennek a tájegy­ségnek ez a fajta építési módja volt, akkor próbáljunk meg alkal­mazkodni. A hetvenes, nyolcvanas évek­ben épült sátortetős „kockahá­zak” nem tudnak többet, mint egy hosszú parasztház, sőt, lehet, hogy használati funkcióban keve­sebbet, hiszen nem tudnak alkal­mazkodni egy mezőgazdasági életformához.- A hagyományos gazdálkodó életforma a múlté, más igények is felmerülnek a lakóterekkel szem­ben.- Az életterek elkülönítésére, összekapcsolására a tetőtér és a szintbeli bővítés egyaránt megol- dás.lehet. A szintbeli bő­vítés egyébként nem mai találmány, nagyon sok olyan ház, van, amelyeket L-alakban bő­vítettek, úgy, hogy ne rögtön az udvarra, sza­badtérre menjünk ki. A hagyományos paraszti gazdálkodás valóban a múlté, de a vidéken élő, vagy vidékre vágyó emberekben általában megvan a hagyományos és természetes környezethez való ragaszkodás még akkor is, ha ezt egy időben megpróbálták háttér­be szorítani. A jelen kor komfort­követelményeit természetesen más igények alakítják, de kellő át­gondolással, egy ún. hagyomá­nyos parasztházat - az épület alapritmusának megőrzése mel­lett is - bármikor alkalmassá lehet tenni arra, hogy a megváltozott funkciókhoz alkalmazkodjon.- Önök milyen megoldást vá­lasztottak?- Megvolt az első, hagyomá­nyos tiszta szoba külön bejárat­tal, a külön nyíló régi konyha, és a konyhából nyíló másik szoba, amelynek nem volt kijárata. Két bejárata lett a háznak; fontos szempont volt, hogy a helyisé­geket külön lehessen megközelí­teni, a konyha és az étkező tágas legyen, központi helyet foglal­jon a lakásban. Melléépítettünk két szobát a meglévő kettő mellé. Az egész egy U-alakú épület lett a hosszú parasztház helyett. Az alapötletet egyébként a szentend­rei skanzen egyik nyu­gat-magyarországi, na­gyon szép, régi, - az adott korban korszerű­nek és komfortosnak tekintett -, parasztháza szolgál­tatta.- Sokan úgy gondolják, tíz­húsz éven belül eltűnnek a hagyo­mányos tömésfalú parasztházak.- Megvannak azok a technoló­giák, amelyekkel a vertfalú háza­kat korszerűvé lehet tenni. A tö­mésfal előnye, hogy nincs szük­ség hőszigetelésre. Sok ember­nek egyszerűbb dózerral eltolni, és újat építeni, de egy régi ház­nak varázsa van, és kell hozzá egy kis ragaszkodás, megszál­lottság is. T. F. A szabadságvagy es a gondolatok teret követelnek maguknak. Az MGF-ben On ezt egyetlen mozdulattal megadhatja. Egyedülálló angol sportautó a világ leglenyűgözőbb tetőkárpitjával. MG. A szabadság hagyománya - 1924 óta. MGF 1.81 7 353 000 Ft-tól Schneider Autóház Kft. 7630 Pécs, Buzsáki u. 1-3. Tel.: (72) 539-000 Fax: (72) 539-001 e-mail: schneider.autohaz@dravanet.hu i A-1 t

Next

/
Oldalképek
Tartalom