Tolnai Népújság, 2001. március (12. évfolyam, 51-76. szám)

2001-03-03 / 53. szám

Vigyázz, elment a koimp! Valamit nem tud pontosan? WWW.ttJ 1 11 ö j IT BP Uj S Ü)Q. h U Megújult formában, 24 órás, állandó hírszolgálattal, a korábbinál jóval több szolgáltatással. \\ Helyből minden. MEGYEI TÜKÖR Akik a legtöbb adót fizették 2. oldal MEGYEI TÜKÖR Fiatalon egy nagy cég élén 3. oldal MAGAZIN Festők, szobrá­szok, grafiku­sok lehetnek 9. oldal Suli-buli” volt a Sportcsarnokban Táncoltak, kóstoltak, díjat kaptak az iskolások A Tolnatej Rt. „Suli-buli az egészséges életért” címmel hirdetett játékot a megye ál­talános iskoláinak. A játék­ban résztvevő osztályoknak különféle feladatokat kellett megoldaniuk, például teszt kitöltése, írásmű alkotása, rajzok készítése. Szekszárd A versenyben negyvenhét álta­lános iskolai osztály vett részt a megyéből, közülük a 12 legjobb teljesítményt nyújtó csapat ka­pott meghívást a tegnap délutáni rendezvényre a Sportcsarnokba. A gyerekeket színes, vidám prog­ram várta, zene, tánc, játékos ve­télkedők, ajándékok, a Tücsök klub fellépése, kóstoló a Tolnatej termékeiből: ízesített joghurt, sajt, kakaó. Már a tetőfokára há­gott a hangulat, amikor elérkezett a várva-várt díjkiosztó: két első helyezett vehette át jutalmát, egy alsó- és egy felső tagozatos osz­tály: a szekszárdi Babits Mihály Általános Iskola 4/a. osztálya és a bátaszéki Kanizsai Dorottya Álta­Nem csak a műsorvezető volt vidám lános és Zeneiskola 6/b. osztálya. A két első helyezett csoport diák­igazi buli-hangulat a csarnokban FOTÓ: GOTTVALD KÁROLY jai budapesti kiránduláson vehet­nek részt áprilisban. Emellett szá­mos különdíj is gazdára talált, például a legjobb rajzosok és tör­ténetírók között. A díjazott törté­neteket lapunkban is olvashatták, a legszebb képekből készült kiál­lítás pedig február 26-ától tegnap délutánig díszítette a Sportcsar­nok előterét. venter Vitézek, mi lehet szebb dolog.... A rend jelenleg egyesületként él tovább, kettészakadva Hírek SZEKSZÁRD. Eredet a címe annak a fotókiállításnak, mely március 5-én, hétfőn 16.30 órakor nyílik Szekszárdon, a Művészetek Házában. Az Izraelt, az ottani három legel­terjedtebb vallást bemutató tár­laton jelen lesz Várnai-Shorer Judit, Izrael magyarországi nagykövete is. ÚJIREG. Február 28-án este együttes ülésen Újireg, Fürgéd és Értény önkormányzatai elfo­gadták a körjegyzőség idei költ­ségvetését. A 21,9 millió forin­tos kiadást a három település lélekszám arányában osztja meg egymás között. SZEKSZÁRD. A Nagy magyar prédikátorok sorozat újabb állomásaként március 4-én, vasárnap 16 órakor dr. Gyökössy Endre református lelkipásztor Ki szabadít meg engem? című - video kazettáról bejátszott - igehirdetést hall­gathatják és tekinthetik meg az érdeklődők Szekszárdon, a Bezerédj utcai Református Gyülekezeti Házban. BUDAPEST. A Magyar Református Presbiteri Szövetség ma 10 órától Budapesten, a Károli Gáspár Egyetemen tartja éves közgyűlését, melyen a résztvevők módosítják az alap­szabályt, s megválasztják a tisztségviselőket. Tolna megyét dr. Tótii Csaba, megyei presbi­teri elnök és tíz küldött-társa képviseli a rendezvényen. 0 1053 77 ' ■ ­5 C 3 6 Három magyar alapítású lovag­rendet ismer a történelem. A be­csület, a hit védelmében-őrzésé- ben kiválók, a hűség „szentjei­ként” tisztelt férfiak (és hölgyek) sorát Károly Róbert 1326-ban az ötven vitézzel alapított Szent György Lovagrendbe hívta, Zsig­mondi királyunk 1408-ban hason­ló szándékkal a Sárkány Rendet hívta életre, majd Horthy Miklós következett a sorban, aki 1920- ban Vitézi Rendet álmodott. Mint azt Krasznay Béla, nyugállomá­nyú ezredes, a Vitézi Rend ma­gyarországi legfőbb ügyvivője, helyettes főkapitány említette, egyik fő küldetésük a hagyo­mányőrzés és ápolás, ha tetszik, a rend léte örökké élő emlékezet azokra, akik valaha a harcmező­kön vérüket és életüket adták a hazáért.- Kézenfekvőnek látom meg­kérdezni, hogy miben látja Ön ma e rend létjogosultságát? (Folytatás a 9. oldalon.) m Szavazott az olvasó Félünk a száj- és körömfájástól A kergemarhakór-ügy után újabb húsbotrány van Euró­pában: száj- és körömfájás járvány miatt sertések százait irtották ki Angliában. Mi a véleménye az ügyről? Olvasóink közel negyven százalé­ka úgy gondolja, hogy a száj- és körömfájás járvány újabb kiváló példája a tenyésztői felelőtlenség­nek, alaposan át kell gondolni a vonatkozó szabályokat és szankci­ókat. Minden hatodik látogatónk úgy válaszolt, hogy nem tart a jár­vány továbbterjedésétől, mivel a kergemarhakór kapcsán minden­hol jelentősen megszigorították az egészségügyi ellenőrzéseket. Sza­vazóink egyharmada szerint állan­dó veszélyben vannak a húsfo­gyasztók, itt az idő, hogy áttérjünk a vegetáriánus táplálkozásra. S vé­gül: a véleményt nyilvánítók 11 százaléka választotta a kissé cini­kus feleletet, miszerint: „Nem fáj se a szám, se a körmöm, csak a fe­jem ettől az egész húsügytől.” Volt olyan olvasónk, aki szó­ban mondta el véleményét. Tak­sonyi Ferencné Szekszárdról fel­idézte, hogy a menye négy évvel ezelőtt - tudomása szerint - ebben a betegségben halt meg. Szerinte korábban kellett volna foglalkozni ezzel a témával. Tengelici olva­sónk, Tóth József elmondta, hogy a legutóbbi száj- és körömfájáskor elvitték az állatait, ezért is nagyon fél egy újabb járványtól. ______■ Fa lugondnoki pályázatok A falugondnoki szolgálatról rendezett tájékozatót teg­nap a Falugondnokok Tolna Megyei Egyesülete Belecs- kán, ahová a hatszáz főnél kisebb lélekszámú, illetve azon települések képviselő­it hívták meg, ahol már mű­ködik ilyen szolgálat. Belecska A falugondnoki pályázati lehető­ségekről Szanyi Éva, a Szociális és Családügyi Minisztérium szol­gáltatási főosztályvezető-helyet­tese, illetve Csörsz Klára, a Falu­gondnokok Somogy Megyei Egyesületének vezetője adott tá­jékoztatást. A rendezvényen ott volt Mészáros Ferenc, a Tolna Me­gyei Közgyűlés elnöki kabinetjé­nek civil referense és Tollár Ti­bor, a közgyűlés alelnöke. Me­gyénkben huszonnyolc, hatszáz fősnél kisebb, így állami támoga­tásra jogosult település van, de mindössze tizenhárom község­ben dolgozik falugondnok. So­mogybán és Baranyában lénye­gesen magasabb számban mű­ködnek falugondnoki szolgála­tok. Tolnából idén hat-hét telepü­lés kíván pályázni a Szociális és Családügyi Minisztériumhoz. ________________________fcH«! Ho l lesz a halászbárka? Valószínűleg mégsem vásárolja meg a jelenleg a faddi holtágon horgonyzó halászbárkát a tolnai halászoktól a tolnai önkormány­zat. Bár a testület korábbi megbí­zása alapján a polgármester és a szövetkezet elnöke már folytatott tárgyalást a bárka - a város jelké­peként történő - megvásárlásáról és Tolnára szállításáról, az állás­pontok már közeledtek is egymás­hoz, a téma legutóbbi tárgyalása során viszont a képviselők többsé­ge túl drágának, kockázatosnak és körülményesnek tartotta a vásár­lást, a szállítást, illetve a szerkezet majdani folyamatos karbantartá­sát, őrzését. Több döntéshozó is felvetette, hogy az öreg bárka megvétele helyett inkább csinál­tatni kellene egy kisebb makettet. Döntés mindenesetre még nem született, szakértők bevonásával próbálják meg a témával kapcso­latban felmerült számos nyitott kérdést megválaszolni. ________■ Ho vá tűnt a hőgyészi diáklány? Kiestek a pixisből a tolnai focista lányok SDortszerűtlenül osztották Falugazdászok képzése Átfogó, az egész országra kiter­jedő falugazdász képzés kezdő­dött tegnap Zalaszentgróton. A továbbképzés célja a falugazdá­szok felkészítése az Európai Unióból a strukturális alapokon keresztül érkező támogatások fogadására. A képzésben hangsúlyt kap­nak a regionális fejlesztési el­képzelések, a régió fejlesztési tervei és intézményi bemutatá­sa. Az FVM költségvetéséből fi­nanszírozott képzés keretében foglalkoznak a SAPARD prog­rammal és az agrárágazat EU felkészülésének kérdéseivel. Az elméleti tudás megszerzé­sén túl a kétnapos képzés végé­re a résztvevő falugazdászok esettanulmányok segítségével tájékozódnak a projektek mű­ködéséről. Vita a nyitva tartásról: csiki-csuki Az emberek igénylik a vasárnapi vásárlást A Munka Törvénykönyve módosításáról szóló vita kapcsán a vezető kormánypárt módosító indítványt készül benyújtani a Parlament elé az üzletek vasárnapi nyitva tartásának betiltását kezdeményezve. A hírt sem a kereskedők, sem a munkaválla­lók érdekképviselete nem fogadta kritika nélkül. Szekszárd-Budapest Az üzletek nyitva tartását ma Magyarországon alapvetően a - meglehetősen engedékeny - Bel­kereskedelmi Törvényen alapuló, az elmúlt tíz év során kialakult szokásjog szabályozza. A Munka Törvénykönyve egyedül a tíz munkaszü­neti napon határoz meg szigorú korlátozásokat, amikor is jelentősen leszűkíti azoknak a boltok­nak a körét, amelyek ezeken a napokon is kinyit­hatnak. A többi egyelőre a piac, a gazdasági ver­seny dolga, vagyis a foglalkoztatásra vonatkozó jogszabályok betartása mellett mindenki akkor, és addig tart nyitva, ameddig neki megéri. A Munka Törvénykönyvének tervezett módosítása, illetve az ehhez kapcsolódó parlamenti vita kap­csán azonban kiderült, hogy a vezető kormány­párt köreiből olyan módosító indítványt készül­nek benyújtani, amelyik az üzletek többségét a jövőben zárva tartásra kötelezné a hét utolsó napján. Ha a kereskedelmi egységekre vasárna­ponként lakat kerülne, az számszerűen nyilván­valóan a vásárlók tömegét érintené a legjobban, egy 1999-es felmérés szerint ugyanis a lakosság 55 százaléka keres fel valamilyen üzletet a hét utolsó napján, vagy legalábbis ennyien tartanak igényt a vásárlás lehetőségére. Kérdés, hogy a szóban forgó korlátozás hátterében vajon a bevá­sárlási szokásaink átalakításának szándéka áll-e - ami a családközpontú, a hétvégét kizárólag a családi közösségnek szentelő ember (kormányzat (Folytatás a 3. oldalon.) t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom