Tolnai Népújság, 2001. március (12. évfolyam, 51-76. szám)

2001-03-21 / 67. szám

4. oldal - Tolnai Népújság KÖR KÉP 2001. Március 21., szerda l[|l[ A holland kapcsolat Martonyi János az európai helyzetről tárgyalt Hollandia Martonyi János külügy­miniszter kedden egy­napos munkalátogatást tett Hágában, ahol a két­oldalú kapcsolatokról, az európai politikai helyzet­ről és az Európai Unió bővítésének kérdéseiről tárgyalt vendéglátójával, Jozias van Aartsennel. A látogatás abba a tárgyalási fo­lyamatba illeszkedik, amelynek során a magyar kormányzat rendszeresen egyeztet az Euró­pai Unió tagországaival a csat­lakozási tárgyalásainkon felme­rülő kérdésekről, a tárgyalás alatt álló témákról és összefüg­géseikről. Martonyi János hágai megbe­szélései egyúttal jó alkalmat nyújtottak arra, hogy holland kollégájával áttekintse az euró­pai politikai helyzetet, különös tekintettel a Macedónia körül újra kiéleződő balkáni feszült­ségre. A magyar külügyminisz­ter kifejtette, hogy hazánkat kü­lönösen aggasztja az újabb har­cok fellángolása Délkelet-Euró- pában, hiszen Koszovó révén ismét egy Magyarországgal ha­táros ország területén folynak a véres zavargások. Minthogy mindkét ország a NATO tagja, a két külügymi­niszter eszmét cserélt az atlanti szövetség májusban esedékes külügyminiszteri értekezleté­ről, amelyet Budapesten tarta­nak - először olyan országban, amely csupán nemrégiben csat­lakozott a szervezethez. Emel­lett szó volt a kétoldalú kapcso­latokról, amelyek probléma- mentesen fejlődnek: Magyar- ország és Hollahdia között rendszeresek a különböző szin­tű hivatalos és munkameg­beszélések. * * „Takarodj haza, Petőfi!” Szoborrongálás a szlovák fővárosban Pozsony Ismeretlen tettesek ismét meggyalázták, festékkel beszórták Petőfi Sándor Pozsony-Ligetfalun álló, carrarai márványból faragott, már sokszor megcsonkított szobrát. A szoborgyalázással egyidejű­leg a szlovák főváros központ­jában álló Duna utcai magyar iskola emeleti ablakait és főbe­járatának üvegét is bezúzták. A támadók az ablakokat a kör­nyéken nem található macska­kövekkel törték be. Ezeket nyil­ván előre megfontolt szándék­kal, már korábban beszerezték - vélekedett a pozsonyi magyar iskola igazgatója, aki feljelen­tést tett ismeretlen tettes vagy tettesek ellen. A pozsony-ligetfalui parkban álló Petőfi-szobor valójában már csak torzó, mivel hosszú évek óta a magyarellenes indu­latok célpontja. A szoboralak kezéből már többször kitörték a kardot, letörték a karját, ösz- szeroncsolták az arcát, és meg­rongálták a szobor mellékalak­ját is. „Takarodj haza!” - utasít­ja ki az egyik felirat a magyar költőt Pozsonyból. A másik a Magyar Koalíció Pártjának megszüntetését követeli, a har­madik felirat pedig nyomda- festéket nem tűrő szavakkal gyalázkodik. A hét végén a kassai magyar iskola főbejáratára is gyalázko­dó magyarellenes jelszavakat festettek. Ezért bizonyosnak látszik, hogy a nacionalista provokációkat válaszul szánták a felvidéki magyarok március 15-ei megemlékezéseire. A Tri­anon előtti időkben a szobor Pozsony legszebb központi he­lyén, a színházzal szemben lévő Sétatéren állt. Később le­bontották, raktárba zárták. A kommunista korszakban ismét felállították. Minthogy azonban a ligetben kapott helyet, nem élvez semmilyen védettséget, és így a nacionalisták céltáb­lája. A pozsonyi magyarok két éve Petőfi-emlékbizottságot alakítottak. Azóta keresnek a szobor számára nagyobb vé­dettséget nyújtó, új helyet. A magisztrátussal még mindig nem sikerült végső megállapo­dásra jutni, így Petőfi szobrá­nak majdani helye ugyanúgy kérdéses, mint az, hogy sike- rül-e egyszer összegyűjteni a felújításához szükséges pénzt. * A Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom hiába támogatta a parlament rendkívüli ülésének összehívására tett nemzeti pár­ti javaslatot. Anna Malikova pártelnök az Esterházy-cente- nárium alkalmából tartott bu­dapesti ünnepség után rögtön bejelentette, hogy az azon részt vevő magyar politikusokat fel­jelenti, és pártja javaslatot tesz a Magyar Koalíció Pártja betil­tására is, mivel egy irredenta politikus emlékünnepségén vettek részt. Bugár Béla leváltá­sát is kezdeményezték, de az akció nem járt sikerrel. Bizottságok előtt a zámolyi ügy A hazai cigányságnak az oktatás fejlesztése lenne a legfontosabb A zámolyi cigányok me­nekültté nyilvánítása óta sok külföldiben felmerült a kérdés, hogy hazánk biztonságosnak tekinthe­tő-e emberi jogi szem­pontból. Az országunkról kialakuló kép a magyar válaszon múlik. A teen­dőkről azonban minden­ki máskép vélekedik, ami az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi és vallás­ügyi bizottságának teg­napi ülésén is kiderült. Budapest- A kisebbségi ügyeket ki kell vonni a napi politikai csatáro­zások színhelyéről - mondta Báthory János, a Nemzeti Etnikai és Kisebbségi Hiva­tal vezetője a parlamenti Francia papírokkal Strasbourgban bizottság előtti tegnapi bemu­tatkozásán. - Egyfajta kisebbségbarát szemléle­tet kellene elérni a magyar politikai élet minden rétegében, de nagyon fontos, hogy a kisebbség­politikai problémákat ne nagyítsák föl és ne is kisebbítsék annak súlyát - jelentette ki a hiva­talvezető. Az elnök szerint nem célszerű elhitet­ni, hogy Magyarország példaadó más országok számára - önmaga egy elfogadható kisebbség­politikával is meg lenne elégedve. A magyarországi cigánysággal kapcsolatban az oktatást tartja a legfontosabbnak, valamint azt szeretné, ha az egészségügy, a lakásépítés egyszerűen csak diszkriminációmentesen mű­ködne. Báthory János szerint Magyarországnak arra is törekednie kell, hogy a külföldnek be tud­ja mutatni a hazai kisebbségpolitikát, mert mint mondta, rosszabb a hírünk, mint a valóság. A testület foglalkozott Fodor Gábor szabad- demokrata politikusnak az antidiszkriminációs törvényjavaslat országgyűlési tárgyalását szor­galmazó indítványával is, de a többség végül FOTÓ, EUROPRESS/EPA úgy döntött, hogy egyelőre nem szükséges a megkülönböztetés elleni fellépés külön törvényi szabályozása. Fodor Gábor lapunknak nyilat­kozva úgy vélte, hogy a kormánypártok strucc­politikát folytatnak, amikor halogatják a tör­vényjavaslat napirendre tűzését, mert a jelenlegi szabályok nem teszik lehetővé a rasszizmus ha­tékony büntetését. A képviselő szerint az ország becsületéről van szó és kulcskérdés, hogy miként válaszolunk a nyugati figyelmeztetésre. Bragyova András, a Magyar Tudományos Akadémia Jogtudományi Intézetének munka­társa tudósítónknak kifejtette, hogy a magyar- országi romák befogadása rendkívül kellemet­len hazánkra nézve, és sajnos egyedülálló eset­nek számít, de a jog szerint ez nem azt jelenti, hogy nálunk minden roma veszélynek lenne ki­téve. Azt már szomorúbbnak tartja a szakem­ber, hogy a kellemetlen helyzet kialakulásáért sokan csak a kivándorolt romákat hibáztatják.- w­Státustörvény tavasszal Családtámogatás járna a külhoni magyaroknak is A kormány keddi ülésén jóváhagyta a szomszédos országok­ban élő magyarokról szóló törvényjavaslatot, a Magyar Nem­zeti Bankról szóló törvény tervezetét, illetve elfogadta a gyó­gyszergyártókkal kötött hároméves megállapodást - jelentet­te be az ülést követően Borókai Gábor kormányszóvivő. Budapest A szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvényt min­den bizonnyal még tavasszal elfo­gadja az Országgyűlés, és 2002. ja­nuár 1-jén életbe is léphet. A tör­vény nyomán a kormány várako­zásai szerint az elkövetkező évek­ben mintegy 800 ezren fogják ki­váltani a kedvezményekre jogosí­tó, úgynevezett magyar igazol­ványt. Az igazolványt megkapó, ma­gyar jogalanynak minősülő hatá- rontúliak elsősorban azok lehet­nek, akik a párizsi békeszerződés után elvesztették magyar állam- polgárságukat, illetve az ő leszár­mazottaik. A kormány évi leg­alább 20 ezer forintos családtá­mogatásban is részesíti majd azo­kat a legalább kétgyermekes, ha­táron túli magyar családokat, amelyek magyar oktatási intéz­ménybe járatják gyermeküket. Ezek a diákok megkapják a ma­gyar diákigazolványt. A későb­biekben szabályozott keretek kö­zött jogosultak lennének egész­ségügyi ellátásra is. A kormány jóváhagyta a jegy­bankról szóló törvény módosítá­sát is. Ezek szerint a jövőben a jegybank elsődleges feladata az árstabilitás fenntartása és a mone­táris politika meghatározása lesz. A jogszabály hatálybalépésével nem felügyelőbizottság, hanem az Állami Számvevőszék ellenőrizné a jegybank működését, a jegy­banktanács szerepét pedig a mo­netáris tanács váltaná fel. A kormány elfogadta a gyógy­szergyártókkal kötött hároméves megállapodást is. A termelők júli­us 1-jétől 6,3 százalékkal, 2002. július 1-jétől 2,8 százalékkal, 2003. július l-jétől pedig az aktuá­lis költségvetési törvényben rögzí­tett inflációs ráta 70 százalékával emelhetik a társadalombiztosítási támogatásban részesülő készítmé­nyek árát. A megállapodásnak kö­szönhetően a tb-támogatás kiter­jed az új készítményeké is, így a jövőben 200 új gyógyszer jelen­het meg a magyar piacon. A meg­állapodás 6,95 milliárd forint többletkiadást ró a gyógyszer- kasszára, ami kormányzati több­letforrásokat is igényel majd. _________________________imi NÉMETH MIKLÓSNAK a Né­metországi Szövetségi Köztár­saság érdemrendjének nagy­keresztjét adományozta Johan­nes Rau szövetségi elnök. A kitüntetést Wilfried Gruber nagykövet nyújtotta át. MACEDÓNIAI LAKOSOK ez­rei kerestek menedéket külföld­ön az albán felkelők és a kor­mányerők közti harcok elől - közölte kedden Genfben az ENSZ Menekültügyi Főbiztos­ságának (UNHCR) szóvivője. Kris Janowski szerint az elmúlt hat nap folyamán több mint 2300 személy lépte át a mace­dón-albán határt. A MIR ŰRÁLLOMÁS péntek reggel, közép-európai idő sze­rint fél nyolc és nyolc óra kö­zött semmisül meg a Csendes­óceán fölött - tűzte ki az űrbá­zis visszatérésének végleges, március 23-ai dátumát kedden az orosz földi irányító központ. TILTAKOZÁS. A hat nagy szak- szervezeti konföderáció támo­gatja Magyarország csatlakozá­sát az EU-hoz, a Munka tör­vénykönyve emiatt tervezett módosítása ellen ugyanakkor határozottan tiltakozik - jelen­tette ki kedden Tatabányán a Magyar Szakszervezetek Orszá­gos Szövetségének alelnöke. Wittich Tamás hangsúlyozta: azért utasítják el a tervezett módosításokat, mert szerintük azokkal a kormány egyértelmű­en a nagytőke érdekeit szolgál­ja, a munkavállalókat pedig szinte teljesen kiszolgáltatottá teszi. SZOLIDARITÁS. Az MSZP szó lidáris azokkal a szakszerveze­tekkel, amelyek szombatra meg­mozdulást terveznek a Munka törvénykönyve tervezett módo­sítása miatt. Erről Fiiló Pál és Benedek Mihály parlamenti kép­viselők beszéltek kedden Buda­pesten. Füló Pál szerint ha kike­rülnének a törvényjavaslatból a munkaidő megszervezésére vo­natkozó részek, amiről éles vita van a munkavállalók és a mun­káltatók között is, esély lenne az előterjesztés konszenzusos elfogadására. FALVAK HÁTRÁNYBAN. A szocialisták szerint a jelenlegi kormány önkormányzat-ellenes politikát folytat, mivel nem biz­tosít elég pénzt számukra az egyre bővülő feladataik ellátásá­hoz. Ezt Lamperth Mónika, a Baloldali Önkormányzati Közös­ség elnöke jelentette ki kedden Örkényben, az Önkormányzat­ok a falvakban elnevezésű szak­mai konferencia alkalmából. Is­mertette az MSZP álláspontját, amely szerint az adókból a költ­ségvetésben keletkező többlet- bevételeket vissza kellene juttat­ni az önkormányzatokhoz. MAGYAR SAJTÓFOTÓ 2000. Tizenkilencedik alkalommal nyílik kiállítás magyar sajtófotókból, a 2000. évben készült felvételeket április 22-ig a Magyar Nemzeti Múzeumban mutatják be. Korniss Péter, a sajtófotó-pályázat zsűrijének elnöke elmondta, hogy az elmúlt évi felhívásra rekordmennyi­ségű munkát küldtek be a fotósok; 217 szerző 2919 képet juttatott el a pályázatra. A kiállítás egyik főszponzora, Pannon GSM jóvoltából a látogatók SMS-üzenetek útján maguk is szavazhatnak a fotókra. ________________________________________________ FOTÓI EUROPRESS/KÖRMENDI IMRE Mi kor kezdődjön a tanítás? A szülők szabadsága alkalmazkodjon a tanévhez Az oktatási tárca augusztus 29-ét jelölte ki a 2001/2002-es tanév első tanítási napjának, de az önkormányzatok választhatják a szeptember 3-ai kezdést is. Budapest Bár még nem született meg a kö­vetkező tanév rendjét szabályozó rendelet, lapunk értesülése szerint az Oktatási Minisztérium (OM) a tanévkezdés dátumát augusztus 29-re tűzte ki. Ezúttal azonban - a tavalyi vitákat elkerülendő - a tár­ca meghagyta a lehetőségét an­nak, hogy ott, ahol erre igény van, az iskolafenntartók választhassák a szeptember 3-ai tanévkezdetet. Az ésszerűség azt diktálja, hogy egyazon önkormányzathoz tarto­zó intézmények azonos időpont­ban, vagyis vagy augusztus 29-én, vagy szeptember 3-án kezdjék el a munkát, de az önkormányzatok máshogyan is dönthetnek - tud­tuk meg a minisztériumban. Ahol augusztusban kezdődik a tanév, ott június 14-ig, ahol szeptember 3-án csöngetnek be, ott június 19-ig kell iskolába járni. Nem mindenki örül az oktatá­si tárca engedékenységének. A MÁV és a Volán vállalatok egyez­tetést kértek a minisztériumtól, véleményük szerint káoszt okoz­hat, ha nem egy időben kezdődik el az országban a tanév. Azoknál a családoknál, ahol több iskolás­korú, más-más intézménybe járó gyermek van, szintén fennaka­dást jelenthet, ha egyikük számá­ra már augusztus végén befejező­dik a vakáció. A pedagógus érdekvédelmi szervezetek úgy látják, hogy nem elsősorban a tanévkezdés idő­pontjának kijelölése okoz gon­dot. A Pedagógusok Szakszerve­zete is a korábbi 180 napos isko­lai év visszaállítása mellett érvel és a közoktatási törvény módosí­tásában reménykedik. Nem lát okot ugyanakkor a ta­nítási év rövidítésére az oktatási miniszter. Pokomi Zoltán egy na­pokban megrendezett fórumon a 185 napos tanév mellett érvelt. A szünetek megszervezését pedig a Munka törvénykönyve módosí­tásával akarja megoldani a tárca, mégpedig úgy, hogy a gyermeket nevelő munkavállalók szabadsá­guk 75 százalékával szabadon rendelkezhessenek, tehát alkal­mazkodni tudjanak az iskolai szünetekhez. h. m.

Next

/
Oldalképek
Tartalom