Tolnai Népújság, 2001. március (12. évfolyam, 51-76. szám)

2001-03-20 / 66. szám

TOLNA ME GYE 2 0 0 1 Tolnai Népújság - 5. oldal 2001. MÁRCIUS 20., KEDD Duna-völgyben, holtág partján Fadd nagyközség a Tolnai-domb­ság, a Mezőföld és a Duna-Tisza köze zásánál, a Duna völ­gyében, a folyó jobb partján, Pakstól és Szek- szárdtól is mintegy 20 kilométer­re fekszik. A századvégi nagy fo­lyószabályozás óta a település határa a faddi Holt-Duna, mely kiváló idegenforgalmi lehetősé­get kínál két, jellegében egymás­tól eltérő üdülőtelepén, a Volent­öbölben és Domboriban. A nagyközség belterülete 371 hektáron terül el, külterülete 6382 hektár. Az 1998-ban meg­alkotott címer a mára már meg­szűnt, egykor híres faddi do­hánytermesztésre utaló dohány­leveleket és dohányvágó kést, va­lamint a holtágat ábrázolja. • A mintegy 4500 főt számláló település lakossága zömében ró­mai katolikus, plébánosuk Ju­hász Tibor és református, lelki- pásztoruk Bereczky Zoltán. A baptista közösség vezetője Hor­váth Jánosné. ■ Két keramikus egy faluban A faddi kuriózumok közé tartozik, hogy a nagyközségben két ismert keramikus is alkot, mindkét hölgynek önálló kiál­lítóterme van, ráadásul „egy ugrásnyira” laknak egymástól. Gáti Mariann Templom utcai magángalériája évek óta nyitva áll az érdeklő­dők előtt. A leg­inkább kis­plasztikáiról is­mert alkotónak nemrégiben a szekszárdi Mű­vészetek Házában nyílott kiállítá sa, kerek évfordulós születésnap ja alkalmából. Ódryné Hor­váth Krisztina bemutatóter­me a Mátyás király utcában várja a látoga­tókat. Ő a dél­amerikai indi­án kerámiáival vált ismertté, de most új té­mával szeretne bemutatkozni a dunaújvárosi Modern Művésze­tek Házában. Különleges események A jók között a legjobbak Műiden bizonnyal példa nélkül áll az országban az a teljesítmény, ame­lyet a faddiak immár 5 éve produkálnak a kihívás napján. A község lakói hihetetlen leleményességről és aktivitásról tettek tanúbizonyságot - tudtuk meg Soponyai Mihálynétól, a helyi Challenge day főszervezőjétől. Első nevezésük alkalmával, 1996-ban harmadikak lettek kategóriájukban. 1997-ben 1., 1998-ban ugyancsak 1., 1999-ben 2., 2000-ben pedig ismét 1. helyet szereztek. Tavaly, a kategória-győztesek közötti vetélkedőn, a Szuper Kupában is nyerni tudtak, azaz a jók között is a legjobbak lettek. Élő legendák Nem tudni, van-e még az országban olyan település, amelynek az utób­bi években visszatérő vendégei voltak az Aranycsapat tagjai, Buzánszky Jenő, Grosics Gyula, Hidegkúü Nándor, és Puskás Ferenc. Az élő leg­endák a - most március 24-én immár hatodszor megrendezendő - Faddi Focifarsangra látogattak el számos alkalommal. A helyi gyermek alapítvány számláját gyarapító jótékony célú Focifarsangokon egyébként más hírességekkel is lehet találkozni, idén Puhl Sándor, minden idők legjobb magyar sípmestere lesz a vendég. Vízparti partik A megye egyik legnagyobb rendezvénye a Dombon Nyári Fesztivál, amely nyaranta tíz napon át igen gazdag, változatos kulturális és szórakoztató programokat nyújt. Kicsit bosszantó, hogy a meleg és száraz nyarakon éppen a fesztivál idején volt hűvös és esős az idő. Idén az eddigieknél későbbi időpontban, július 21. és 29. között rendezik a fesztivált. Fadd az új évezred küszöbén Közösen alakítani a nagyközség jövőjét Fadd területén már a rómaiak idején laktak emberek. Egy Szent Istvántól származó oklevél alapján egyes kutatók úgy vélik, hogy Fadd közvetlenül a honfoglalás után alapíttatott. Az egy időben fafaragóiról (tulipános láda) is híres községre jórészt a mezőgazdasági tevékenység (pl. dohányter­mesztés) volt a jellemző. A földbirtokosok közül Bartal Aurél tevékenysége meghatározó a falu életében. A község első monográfiáját - 1941-ben - is ő készítette. A XX. század végére a település elsősorban természeti adottságai révén vált országosan ismertté, Fadd és a hozzá tartozó Dombon egyaránt kedvelt üdülőhely. 2001-ES KOLTSEGVETES Éves összeg 1566 MR állami hozzájárulás 921 MR egyéb helyi bevétel 602 MR szennyvízcsatorna-építés 494 MR helyi adók 41 MR értékpapir-vagyon 12 MR tervezett hitelfelvétel 43 MR FADD NEPESSEGE főn 4000 3000 2000 1000 1949 1990 Kocsner Antal az előző önkor­mányzati ciklus közben vette át a település irányítását, 1998- ban pedig nagy többséggel választották meg a nagyközség első emberévé.- Rutinos képviselőtestület a miénk, az „együtt mindannyi­unkért” gondolat jegyében dol­gozunk, a mostani ciklusban ígéreteinket időarányosan szinte maradéktalanul be is tudtuk tartani. Bár nagyközségünk mezőgazdasá­gi adottságai jók, ma már csak kevesen élnek az agrárágazatból, ők elsősorban a mostanra Faddon egyedül maradt szövetkezet, a Dunagro alkalmazottai. Néhány nagyobb mezőgazdasági magángazdálkodó mellett a rend­szerváltás után létrejött Venyige szövetkezet ad időszakos munkalehetőséget az embereknek. Fadd nem igazán iparosodott település, működik azonban itt is néhány jelentősebb ipari vál­lalkozás. A faddi munkaerő egy részét - főként a nőket - a tolnai könnyűi­pari üzemek foglalkoztatják, míg a férfiak jellemzően a paksi atom- Szentháromság szobor erőműben találnak munkát. Az új vállalkozások nagy része kénysz­ervállalkozás. Az idegenforgalomban, a vendéglátásban vannak kifejezetten sikeres cégek, mind Faddon, mind Domboriban.- A Végh Zoltán igazgató úr vezette oktatási­nevelési intézményeinkben - két óvodánkban, külön épülettel rendelkező alsó- és felső tagozatos, illetve speciális iskolánkban - az állami normatíván felüli további 40 %-os önkormányzati támogatással biztosítjuk a megfelelő feltételeket az oktató-nevelő 2000 munka jó színvon­alához. Négy évtizede nevelkednek állami gondozott fiúk a Bartal kúriában, illetve most már egyre többen a község területén ún. lakásotthonokban. A nevelőotthon Fadd szerves részévé vált, tulajdonképpen zavarmentes az együttélés. Tavaly ünnepeltük megyesz- erte hírnevet szerzett művelődési házunk negyven éves évfor­Kocsner Antal Fadd polgármestere 54 éves. Felsőfokú vadgazdálkodási, középfokú egészségügyi képesítéssel rendelkezik. A Tolna Megyei Vadászkamara, illetve a megyei vadászszövetség elnöke, az országos vadászszövetség alel- nöke. Felesége dr. Harangi Erzsébet, faddi háziorvos. Két fiuk van. Gábor üzletkötő, Pakson él, Tibor Szekszárdon állatorvos, Faddon lakik. Hobbija a vadászat. dulóját. Az intézmény Kiss Ferencné vezetésével igyekszik a különböző korosztályok kulturális igényének kielégítésére. A művelődési ház szerkeszti a helyi lapot, a Faddi Híreket is.- Teljesnek mondható az egészségügyi ellátottság a nagyközségben. Két háziorvos (dr. Mosonyi Erzsébet és dr. Harangi Erzsébet), mindkettőjük üzem­egészségügyi szakorvosi vizsgá­vá is rendelkezik, egy gyer­mekorvos (dr. Boros Hilda), egy fogorvos (dr. Ulrich Hedvig), valamint a védőnői szolgálat áll a lakosság rendelkezésére ezen a területen.- Az infrastruktúra kiépítése érdekében is jelentős lépéseket tettünk, és teszünk. A víz, az áram, a telefon, a kábeltévé min­denütt elérhető. A földgázhálózat is kiépült Faddon. A szennyvízc­satorna beruházás a település nagy részén ugyancsak megvaló­sult, remélhetőleg hamarosan elkezdődhet a 3. ütem építése. Hogy a felesleges későbbi útfel­bontásokat elkerüljük, a szen­nyvízberuházást követően kerül sor az eddig szilárd burkolattá el nem látott utcák aszfátozására. Külön kell szólnom Domboriról, a megye legnagyobb üdülőtelepéről. Néhány éve sik­erült megoldani a holtág vízután­pótlását, később pedig elkészült a faddi és a tolná ágat összekötő csatorna is, ami további kedvező vízminőségi folyamat biztosítéka. Nagy előrelépés, hogy immár Domboriban is lefektettük a földgáz gerincvezetéket, hamarosan megindulhat a csatlakozások kiépítése. Mindez pedig még vonzóbbá teszi az üdülőtelepet. Nem véletlen, hogy az ingatlanok értéke 3-4- szeresére emelkedett, és ma áig lehet telket, üdülőt vásárolni Domboriban.- Hogy miért jó itt lakni? Mert ez egy csendes, nyugodt település, ami nagyon szép környezetben fekszik, ráadásá egy gyönyörű holtág is tartozik hozzá. Ilyen egyszerű. Persze mindez nem jelenti azt, hogy ne lehetne szebb, gondo- zottabb, rendezettebb, komfor­tosabb a fáu és a környéke. Legfontosabb feladatánk is ezzel kapcsolatosak. Szeretnénk befejezni a szennyvízberuházást, utakat kell építenünk, el kell végezni középületeink külső-belső felújítását. Rengeteget kell költenünk Dombori környezetének szebbé tételére is. Mindehhez megpróbáunk turisztiká pályázatokon is pénzt szerezni. Mindehhez várjuk a faddiak javaslatát, ötleteit, hiszen azért dolgo­zunk, hogy közös igényünk szerint áakuljon nagyközségünk jövője. , ■ Hallott róla? A KÖZSÉG nevének kiáakulásá- ról él egy olyan vélekedés, mely szerint a török időkben a rajtaüté­sek alkámává a nép mindenét hátrahagyva menekült a telepü­lést körülvevő erdőbe, azt kiabál- va, hogy „fádat hadd ott”. Ebből áakult később némi változtatás- sal a Faddot kapkodd, vagy Faddot hagyd ott. A FADD határában található Jegeshegyen 1998-ban régészeti feltárásokat kezdett a megyei Wosinsky múzeum, Ódor János régész vezetésével. A területről eddig rómá kori, kelta és magyar honfogláás korabeli sírokból ke­rültek elő leletek. „TOLNAMEGYÉNEK két kiváó terményei a szegzárdi vörösbor és a faddi dohány” - írta 1898-ban a Tolnamegyei Közlöny. A jó minő­ségű faddi dohány váóban foga­lom volt, amelyről dr. Vadas Fe­renc, a megyei múzeum nyugal- mazott igazgatója könyvet is írt. A FADDI holtág messze földön híres óriásharcsáiról. Jó ideig egy ebből a vízből fogott példány tar­totta az országos és az Európa re­kordot. Ez a harcsa 95,80 kilo­grammot nyomott, Kuperczkó Jó­zsef helyi horgász zsákmányolta 1986. június 26-án. AZ ÚJ utcában 20 évvel ezelőtt néprajzi értékmentés céljából le­bontották Fülöpék öreg paraszt­házát. Az épületet hamarosan a szentendrei skanzenben építik fel újra, és rendezik be az eredeti hasznáati tárgyakká. EDDIG háromszor adták át a Fadd Nagyközségért kitüntetéseket. 1998-ban dr. Vadász Terézia, 1999- ben Soponyá Mihályné, 2000-ben pedig Schiffler Györgyné és Pácsó József részesült az elismerésben. ORSZÁGOS szinten is kurió­zumnak számít az a helytörténeti CD, amelyet 1999. októberében mutattak be a nagyközségben. A lemezen szereplő anyagot Ódry Károly, a helyi művelődési ház volt igazgatója állította össze. Civilek Faddon is számos civil szerve­zet működik. Alább felsoroljuk a társadalmi szervezetek és ve­zetőik nevét. Boróka Néptáncegyüttes, a művelődési ház klubjaként mű­ködik, Koleszár Istvánné és Kolbert Margit; Faddi Horgász Egyesület, Végh Zoltán; Faddi Nyugdíjas Érdekszövetség, Schiffler Györgyné; Faddi Ön­kéntes Tűzoltó Egyesület, Hirmann Béla; Faddi Polgárőr­ség, Pánczél Tibor; Faddi Sport Egyesület, Balogh Zoltánné; Faddi Új Élet Vadásztársaság, dr. Tóth Tamás; Kert Klub, Antus Antal; Vöröskereszt alapszerve- zet, dr. Mosonyi Erzsébet. ■ Tolna megye Balatonja „New York külvárosa” Dr. Csehák. Judit, Fadd legismertebb szülötte A nagyközség felelős döntéshozói: Kocsner Antal polgármester (MSZP), Zöld Zoltán jegyző. Antus Antal alpolgármester, nyugdíjas (független), Palcsó József alpolgármester, vállalko­zó, (független), Antus István, a megyei önkormányzati hivatal közalkalmazottja (MSZP), Bencze Józsefné, pedagógus (MSZP), Deme Bertalan, nyug­díjas lelkész (független), dr. Do­bos István, a TESZÖV titkára (MSZP), Dömény Lajos, nyugdí­jas (MSZP), Fülöp János, a PA Rt. alkalmazottja (MDF-FIDESZ- FKGP), Lazányi Józsefné, köny­velő (MSZP), Márkus György, pedagógus (MDF-FIDESZ- FKGP), Tóth Ferenc, országgyű­lési képviselő (FIDESZ-MDF- FKGP). A faddi és a dombori holtág, bár összefüggő vízterületről van szó, egymástól eltérő jelleget hordoz, más adottsá­gok, lehetőségek miatt vált népszerűvé az üdülni, szó­rakozni, kikapcsolódni vá­gyók körében, a megye, il­letve az országhatárokon túl is. Olasz Gyula, a Volent-öbölben ta­lálható Margaréta Motel tulajdo­nosa, aki az országban elsőként - tavaly - részesült a turizmus fej­lesztését szolgáló vállalkozói mikrohitelben: - A faddi holtág a község közelében levő öble, a Volent-öböl a természet háborí­tatlanságát idéző gyöngyszem. Kellemes klímája, nyugalma, tisz­ta levegője ideális a csendes sétákra, hor­gászatra, békés szem­lélődésre. Emellett az itteni vendéglátóhe­lyeken is teljes kom­fort várja a pihenni vágyókat, köztük im­már a mozgássérülte­ket is. Úgy gondolom, a Volent-öböl igazi kuriózum az ideláto­gatók többsége szá­mára. Dr. Varga József a Dombori Beach tulajdonosa: - Bár nálunk a Beach-en a sokrétű kiszolgálás mellett a biztonság, a nyugalom dominál, Domboriban a más jel­legű szórakozásra vágyó embe­rek is kielégíthetik igényeiket. Van itt népszerű diszkó, forgal­mas strandok, teniszpálya, lehet csónakázni, horgászni, de ha va­laki kirándulni akar, elsétálhat az élő Dunához, vagy a tenger­szemekhez. Valódi országos hír­nevet akkor vívhatna ki Dombori, ha minél több nívós rendezvény zajlana itt, olyas, mint például a nyári fesztivál. Ehhez járulhatna hozzá, ha a ka­jak-kenu versenypálya is vissza­kaphatná korábbi rangját. De a már megszerzett hírnév megtar­tásához is sokat kell tenni. Folya­matosan nagy gondot kell fordí­tani többek között a vízpótlásra, a szemétszállításra, a nádvágás­ra és a haltelepítésre is. A „csupa-csupa jó” mellett, amit számára Fadd jelent, egy kis hiányérzet is kötő­dik szülőfalujához dr. Csehák Juditnak, korábbi miniszterasszonynak, aki minden bizonnyal a legis­mertebb faddi származású személy.- Talán nem kell részletezni, mit jelent az ember számára a szülőfaluja, ahol nemcsak gyer­mek- és fiatal felnőtt éveit töltöt­te, hanem a pályakezdését is ott élte meg. Körzeti orvosként rá­adásul szinte az egész faluval- kapcsolatban álltam. Az e fajta személyesség miatt pedig amikor - rendszeresen - Faddra jövök, az mást jelent, mint ha egyszerű­en hazajönnék. A sok jó mellett, ami Faddhoz kötődik bennem, azért van némi hiányérzetem is. Nem vagyok például büszke arra, hogy én hagytam ott a faddi munkahelye­met. Országos politikusként pe­dig nem voltam igazi kijárós tí­pus, „nem hoztam hasznot” szü­lőfalumnak, amivel talán csaló­dást is okoztam. Úgy gondolom, meg kell be­csülni egy ilyen környezettel ren­delkező lakóhelyet, mint Fadd, hiszen az Internet korszakában már nem kell városban élni ah­hoz, hogy az ember információ­hoz jusson, kitáruljon előtte a vi­lág. És ha meggondoljuk, távol­ság szempontjából Faddtól Buda­pest sincs messzebb, mint ha va­laki New York külvárosából akar­na eljutni az amerikai metropo­lisz szívébe. Idill a Vollent-öbölben fotó: cottvald

Next

/
Oldalképek
Tartalom