Tolnai Népújság, 2001. március (12. évfolyam, 51-76. szám)

2001-03-02 / 52. szám

2001. MÁRCIUS 2., PÉNTEK TOLNA E GYE 2 0 0 1 Tolnai Népújság - 7. oldal Jeles napok A községben idén immár hetedik alkalommal rendezik meg au­gusztus 3-4-5-én a Népművészet Napját, melyen azokra a decsi- ekre emlékeznek, akik egykor so­kat tettek a település művészeté­nek fennmaradásáért, és hagyo­mányainak ápolásáért. A Népmű­vészet Napjával egy-időben elő­ször rendezik meg a Sárköziek a Sárközben elnevezésű találkozót, melyre azokat várják, akik az ősi Sárközi vezetéknevet viselik. Ugyancsak fontos eseménynek ígérkezik április 9-én a Kárpátal­jai magyar művészcsoport bemu­tatkozása, s július 20-31-ig a Szabad Képző- és Iparművészek nyári alkotótábora. __________■ Tud ja-e, hogy... ...a falu katolikus temploma idén ünnepli fennállása hetve­nedik évfordulóját, s ugyancsak hetven évre nyúlik vissza a templom tornyának, harangjá­nak, és magának a templomnak a felszentelése is. ❖ ...a katolikus templom helyén eredetileg egy malmot szerettek volna felépíteni, ám a gazdasági válság megakadályozta annak létrehozását? ❖ ...a faluház idén először rendezi meg a Sárköziek a Sárközben el­nevezésű találkozóját, melyre minden olyan résztvevőt vár­nak, akik ezt a szép, ősi vezeték­nevet viselik? ❖ ...a faluház rendezvényei, nyári alkotó- és gyermektáborai egész évben nagyszerű programokat kínálnak. Állandó kiállításai kö­zül padlásmúzeumában a ken­derfeldolgozás eszközeit, és a sárközi szőttest tekinthetik meg, míg alagsorában a látogatók a fazekasság titkaival ismerked­hetnek meg? ❖ ...az 1950-es években még olyan tanyavilág állt a környéken, mely­ben közel ezer tanyát is meg­számlálhattunk. Az 1960-as évek elején aztán ezek lassan meg­szűntek, az ott lakók egy része a faluban, más része a környező te­lepüléseken telepedett le? ❖ ...a község iskoláiba összesen 366 diák jár, míg óvodájában 158 gyermekkel foglalkoznak a pedagógusok? ❖ ...a községnek jelenleg Jugo­szláviában (Csóka) és Szlováki­ában (Nagymácséd) van testvér- városa, s idén ez a kör bővülhet a román Szentmátéval és a fran­cia Corneivel? ❖ ...a község egészségügyi alapel­látásáért két felnőtt háziorvos és egy gyermekorvos felel, de hely­ben fogorvosi és védőnői ellá­tást is igénybe vehetnek a köz- ség lakói?__________________■ Decs az új évezred küszöbén Felvirágoztatni a Sárköz fővárosát Biczó Ernő, 45 éves Végzettsége: tanár Gyermekei: lánya Margit (20) a Szent István Egyetem Veze­tő- és Továbbképző Intézeté­ben agrármenedzser szakon tanul, fia Gergő (18) a szek­szárdi I. Béla Gimnázium ne­gyedikes tanulója. Kevés szabadidejében szíve­sen kirándul, s a barátaival ta­lálkozik. Habár írott, történeti emléke csak a XIV. századból van, a község létezését sokkal elő­rébb kell kutatnunk. Deccsel, mint településsel egyes forrá­sok szerint már a XI. század­ban is foglalkoztak az írások, a felvetés szerint már Szent László uralkodása idején ta­lálkozhattunk a község önál­ló nevével. A monda szerint a király egy vád káptalannak adományozta a területet az­zal a céllal, hogy templomot létesítsen ott, s alakítsa ki a maga felekezetét. Az évek fo­lyamán az élet sokat változott a települé­sen, ám a község megmaradt annak, ami­nek az itt élők szeretik: csendes, nyugodt lakóhelynek. Biczó Ernő immár harmadik esztendeje annak a nagyközségnek a polgármestere, melyet fek­vése és adottságai révén méltán neveznek a Sárköz fővárosának. Vannak akik szeretik a polgármestert, vannak akik nem, egy azonban biztos: az utóbbi két évben végzett munkáját nemcsak Decsen, de egész Tolna megyében el­ismerik. Mondják, könnyű neki, hisz egy ilyen kis településen nem sokat lehet tenni, pedig el- hihetik: egy négyezer lelkes községet sem kön­nyű igazgatni. A település gazdái 2001 -ben: Biczó Ernő polgármester, Kokos László alpolgármester, dr. Fritz György jegyző. Önkormányzati képviselők: Beödök At­tila vállalkozó (független), Bomba Gyula vállalkozó (függet­len), Szekeres István a Gyöngyösbokreta Hagyományőrző Egyesület elnöke (független), Ifjú Gyuláné áz Őszi Napfény Nyugdíjas Klub elnöke (független), Kern László az általános iskola igazgatója (független), dr. Málnai János orvos (füg­getlen), Nagy László vállalkozó (független),' Vaske Sándor vállalkozó (független), Vermes György vátjalkozo ifügget- len), Zrínyi Miklós vállalkozó (független), Püsztá; ároly a 1 Roma Kisebbségi Önkormányzat elnöke (független).- Decsen ma két nemzetiség él, a magyar és a roma, de jól megférnek egymás mellett, béké­ben, nyugalomban élnek, ahogy egy ilyen kis községhez illik - mondja Biczó Ernő polgár- mester. A lakosság nagy része a mezőgazdaság­ban dolgozik, míg a kisebbik hányad az ipar­ban helyezkedett el. Az emberek középszinten élnek, ám az utóbbi időben az országos viszo­nyoknak megfelelően itt is egyre több a szociá­lisan elszegényedő. A keresők többsége, a lakosság közel húsz százaléka a megyeszék­helyre, vagy a szomszédos Bátaszékre utazik nap, mint nap. Szerencsére a település jó adott­ságainak köszönhetően az itt élők nagy része DECS LAKOSSAGANAK ALAKULÁSA «A 6000 4000 2000 2001"ES KOLTSEGVETES saját magának megtermeli a szükséges javakat, s jelentős azoknak a száma is, akik a szőlészkedésből, borászkodásból egészítik ki jövedelmüket.- A községben százhetvenhét egyéni és társas vállalkozás működik - többségük az iparból, míg kisebb hányaduk a kereskedelemből, ven­déglátásból tartja fenn magát - ők a helyi adó befizetése mellett még munkalehetőséget is biztosítanak.- Az elmúlt két évben az önkormányzat min­dent elkövetett annak érdekében, hogy még szebbé, még vonzóbbá tegye a települést. Ta­valy 1700 négyzetméter földutat és járdát lát­tunk el szilárd burkolattal, s folyamatosan vé­geztük a belső útpadkák és a csapadékvíz-elve­zető árkok karbantartását. Nagy örömünkre az elmúlt év végén befejeződött a fa­lu egészét lefedő szenny­vízhálózat, és szennyvízke­zelő telep építése is. Örö­költ és hosszú ideje meglé­vő probléma a községi ve­zetékes vízhálózat műszaki állapota. A vezetékrendszer anyaga elhasználódott, el­avult, állapota kihat az ivó­víz minőségére. Anyagi le­hetőségeinkhez mérten próbálunk javítani a jelen­ig illaptxon, 2000-ben 60 tolózár javítását, il- 1p; ' c Cseréjét végeztettük el, ezzel is elősegítve a csőtörésekből adódó hálózati szennyezettség csökkentését. Szorosan ugyan nem a falu infra­struktúrájához tartozik, ám az elmúlt években rendszeresen vissaztérő problémát jelentett a Sá koz belvízhelyzete. Tavaly pályázat útján nyert pénzek segítségével vízelvezető árkok és csatornák kotrásával oldottuk meg a problémát.- Idén szeretnénk folytatni az utak, járdák rendbetételét, felújítani a kissé elavult kábelte­levíziós rendszert, s teljesen átalakítani a község elavult közvilágítását. Nagyobb hang­súlyt szeretnénk fektetni a falu értékeinek (népművészet, sport) reklá­mozására, s el szeretnénk kezdeni iíagy természeti kincsünk, a termálvíz kiak­názását. Tervünk emellett egy négyezer négyzetméte­res községi piac létrehozása, melyhez Sapard pályázaton nemrég ötmillió forintot nyertünk. Remélem, a mun­kálatokat már a tavasz folya­mán el tudjuk kezdeni, s egy olyan piacot tudunk lét­rehozni, mely nemcsak a község, de a környező tele­pülések igényeit is ki tudja elégíteni. ________________■ Év es összeg 256,5 MR állami hozzájárulás 214 MR helyi adó 10,5 MR egyéb bevételek: 20.5MR Önkormányzati vagyon értékpapírokban:­A nagy Sárköz kis fővárosa Sjís, Decs nagyköz- ség Tolna megye dél-ke­leti részén, a Sárköz köze­pén, Szekszárd és Bátaszék között terül el. A tájegység kedvező me­zőgazdasági adottságainak kö­szönhetően a térségben mindig vezető szerepet töltött be, így mél­tán nevezik a Sárköz fővárosának. A község címere 1993-ban ké­szült el, melyben valamennyi, a nagyközség életére jellemző, vagy a településhez kötődő jel­képet megtaláljuk. A címerben látható templom az ősi egyházra, a búza a terület mezőgazdasági adottságaira, a szőlő a borászat je­lentőségére, a címer közepén lát­ható kézimunka pedig a kézmű­vesség történetére, hagyományai­ra utal. A község jelképe: a református templom Az építésével kapcsolatosan több feljegyzés látott napvi­lágot, egyes források szerint a XV., míg egy másik sze­rint a XVI. században épült fel. A fennmaradt írások csak egy valamiben értenek egyet: a templom a község legrégebbi, és kiemelt fon­tosságú épülete. A templomban található felirat - „1516-ban, Ulászló király halála idejében, a keresztesek lázadása és szétzavarása utáni harmadik esz­tendőben” - sokak szerint a temp­lom építésére utal, ám egy másik forrás úgy tudja, IX. Bonifác pápa már 1402-ben engedélyt adott a templom építésére. 1939-ben egy Történelmi Társulat járt a faluban, akik egyértelmű bizonyítékokkal támasztották alá, hogy az 1516-os évszám csak átalakítás évszáma le­het. A templom belső terének épí­tészeti képe arra utal, hogy a mai formát egy korábbi kápolna bővíté­sével alakították ki. A templom el­ső nagy rekonstrukcióját az egy­ház fennállásának 400 éves évfor­dulóján 1940-ben, míg a legutolsót 1989-ben végezték, s 1990-ben, a 450 éves évfordulón a toronyórát is megjavíttatták. A templomot azóta évente rendbe teszik, így mai for­mája alapján méltán nevezik a község jelképének. ___________■ Ko moly szerep a térségben Decs nemcsak a Sárköz, hanem Tolna megye déli régiójának gaz­dasági életében is jelentős szere­pet tölt be. A községben székel ugyanis a tíz .települést magába foglaló Sárköz-menti Települések Önkormányzati Társulása, mely­nek elnöke Biczó Ernő, a község polgármestere. A Bogyiszlói, Decset, Faddot, Gerjent, Ocsényt, Sióagárdot, Sár­pilist, Szálkát, Tolnát és Várdom­bot magába tömörítő társulást a tíz település 1999-ben azzal a cél­lal hozta létre, hogy egységbe tö­mörítve könnyebben érvényesít­hesse akaratát, sikeresen szerepel­hessen különféle pályázatokon, s éredményes projecteket tudjon összeállítani. Hogy a társulás sike­resen működik bizonyítja: a tíz te­lepülés tavaly közösen nyújtotta be pályázatát - az azóta már el is készült - gazdaságfejlesztő prog­ramjára, s idén is tervezi újabb kö- zös pályázatok elkészítését. ■ Megőrizni az utókor számára Külföldre is elviszik a népművészet jó hírét Egykor világhírű volt, ma azért harcolnak, hogy ismét a régi rangjára emelkedhes­sen. Hála néhány szorgal­mas, áldozatkész asszony­nak, férfinak, az utóbbi években ismét egyre népsze­rűbb a sárközi népművészet. Nincs az országnak még egy olyan tájegysége, ahol a népművészet an­nyi ágával találkozha­tunk, mint Decsen. A Sárköz fővárosában megismerkedhetünk a szövés, a hímzés, a ko­sárfonás, a gyöngyfűzés, a tojásfestés, a babakészí­tés és a népi bútorfestés művé­szetével. A helyi népművészeknek nincs önálló szervezetük, a Decsért Alapít­vány Kézműves Tagozataként mű­ködnek. A tagok közül ma tizen­egyen - Dömötör Sándomé (hím­ző), Dömötör Erzsébet (gyöngyfű­ző), Farkas Lászlóné Pál Bözsi (to­jásfestő, babakészítő), Fodor-né László Mária (szövő népi iparmű­vész), Gilicze Katalin (hímző), Honti Sándomé (hímző), Nagy Zoltánné (gyöngyfűző népi iparművész), Schmauzerné Gré-nus Julian­na (fazekas népi iparművész), Oláh Márta (gyöngyfűző népi iparművész), Szalai Éva (gyöngyfűző), Schmidt Attila (kosárfonó) - vesz­nek részt aktívan a munkában. Decs hírnevét öregbítik a világban Ápolni és továbbvinni a Sárköz gazdag hagyományait Évente rengeteg meghívást kapnak, fellépnek mind a helyi, mind a regionális, mind az országos rendezvényeken. A Csillagrózsa Hagyományőrző Néptánc Együttes és a Gyöngyösbokréta Hagyományőrző Egyesület mindemellett külföldön is öregbíti a Sárköz fővárosának hírnevét. A két csoport közül a Gyöngyös­bokréta alakult régebben, kisebb megszakításokkal már a hatvanas évek óta működik, a Csillagrózsa 1986-ban a helyi művelődési ház szervezésében jött létre. A Gyöngyösbokréta múltja a híres Gyöngyösbokréta mozgalomig vezethető vissza - innen szárma­zik az együttes neve is -, míg a Csillagrózsa a híres sárközi szőt­tes egyik motívuma után vette fel nevét. Önálló egyesületté mindkét csoport 1992-ben szerveződött. A Csillagrózsa jelenleg hetven tagot tudhat soraiban, az óvodás gyermektől a nagymamákig min­den korosztály képviselteti magát. Műsorukban a hagyományos sár­közi táncok mellett a dunántúli táncok is szerepelnek, koreográfi­áikban a szőlőőrzés, a lakodalmas, a gyermekjátszók, és az esti közös munkák szokásait dolgozták fel. Az együttes az ország több pont­ján fellépett már, s külföldön is be­mutatkozott műsorával. Jelenleg is több meghívásuk van, várható­an Sepsiszentgyörgyön is fellép­nek a helyi színházban. A csoport 1994-ben hagyományőrző kategó­riában ezüst minősítést nyert, me­lyet 1996-ban megerősített. A Gyöngyösbokré­ta mintegy hat­van fővel műkö­dik, a csoport fo­lyamatosan bő­vül. Az egyesüle­ten belül ma már citerazenekar, női- és férfi-, va­lamint veg­yeskórus is mű­ködik. A csoport rendszeresen részt vesz hazai és külföldi feszti­válokon, szep­temberre ismét meghívást kaptak Németországba, ahol már koráb­ban is szerepeltek fesztiválon. Az együttesek útja sokszor kereszte­A Csillagrózsa a határokon túl is sikeresen szerepel zi egymást, ám céljuk ugyanaz: ápolni és továbbvinni a Sárköz gazdag hagyományait. Á 1 >

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom