Tolnai Népújság, 2001. március (12. évfolyam, 51-76. szám)

2001-03-14 / 62. szám

I 2001. Március 14., Szerda MEGYEI TŰK Ö R Tolnai Népújság - 3. oldal Mondom A Magamét F KOVATS ÉVA Isten, áldd meg a magyart! Nem tudjuk mi magyarok a himnuszunkat énekelni. Lehet ezen szömyülködni, szégyenkezni vagy éppenséggel tagadni, de tény, hogy ahányszor egy ünnepségen elhangzik, hogy énekeljük el a Himnuszt közösen, tisztelet a kivételnek, de általában próbálko­zás szintjén marad a dolog. Nem tudom mi lehet az oka, de nem hangosan, fejünket felvet­ve énekelünk, mint ahogy más nemzet fiai teszik, hanem szemle­sütve, halkan, a másikat lesve, mintegy magunkban dúdolva. Rá­adásul ilyenkor általában magnóról, CD-ről is felzendül a dallam, mintha egyedül nem lennénk képesek végigénekelni a nemzet da­lát. Persze lehet, hogy így van és azért teszik fel a lemezt, nehogy ki­derüljön a dolog, nem tudunk vagy nem akarunk közösen dalolni. Vannak, akik az elmúlt negyven évet, az internacionalizmust hi­báztatják azért, hogy kiveszett a nemzettudat az emberekből, de nincs igazuk. A szocialista országok között is volt nem egy, lengye­lek, szerbek, horvátok, akik büszkék voltak hazafiságukra és nem féltek ezt hangoztatni. Nálunk más volt a helyzet, így felnőtt egy olyan nemzedék, amelyiknek tagjai ugyan tudják, hogy mit jelent az országcímer, zászló és a Himnusz, de nem érzik annak jelentőségét. Amerikai filmekben látni, amikor óvodáskorú gyerekek szívük­re tett kézzel, hamisan, a hangokat olykor még eltévesztve, de éneklik saját nemzeti himnuszukat áhítatos arccal, akár egy base­ball meccs előtt is. Lehet ezen mosolyogni, de nem érdemes. Úgy gondolom, nálunk is ebben a korban kellene kezdeni a haza sze­rzetére való nevelést, hogy később, kamaszként, majd felnőttként se legyen „ciki” március idusán büszkén, magnókíséret nélkül énekelni a nemzeti imánkat. Hangosan, felvetett fejjel, hogy érez­zük, egy nemzet fiai vagyunk valamennyien, akik itt élünk a Kár­pát-medencében, ezen a 96 ezer négyzetkilométeren. Teáztak a könyvtárban Öt kontinens, légifelvételeken A „Tea a könyvtárban” cí­met viselő találkozót már­cius 12-én este tartották Hőgyészen, a művelődési ház kistermében. Hőgyész Visszatérő vendégük Németh Gé­za geográfus-újságíró, a Termé­szet Világa című folyóirat szer­kesztője volt. Diavetítéses él­ménybeszámolójának címe: „Szállj velem!” - öt kontinens légifelvételeken. A tamási származású Németh Géza a 70-es években hátizsákos egyetemistaként indult útnak gleccsert, vulkánt, világot látni. Azóta változatlan lelkesedéssel utazik és lassan nem marad a Földnek szeglete, ahol ne járt volna már. Néhány az utóbbi idők célállomásai közül: Peru, Ecuador, Namíbia, Borneó, Ma­lajzia, Timbuktu és néhány hete Costa Rica. Szerencséjére na­gyon szeret repülőn utazni. Azt, hogy akár egy több száz tonnás monstrum is képes a földtől elru­gaszkodva a levegőbe emelked­ni, a modern idők legnagyobb technikai csodájának tartja. Re­pülőútjainak leltára: a Boeing 777-től az AN-2-es duplafedelűig 32 géptípus, 380 ezer kilométer, 514 óra, 185 fel- és leszállás és mindez épségben megúszva. De ahogy mondja, mindez nem fon­tos. A repülésben az a legjobb, hogy le lehet nézni. Amit látni, az gyönyörűség egy geográfus szemének: tanulmányozható a földrajzi övezetesség, a vízháló­zat, a felszín formája, a telepü­lésszerkezet, a földművelés vagy épp a felhő fajtája. Németh Géza a több száz lég­ből kapott pillanat közül válo­gatva mesélt élményeiről, ka­landjairól. Reggeltől estig a gátakon Megyénkből is utaztak a Nyírségbe segíteni az embereken Ma, szerdán legalább 20 milliméternyi csa­padékra számítanak az árvíz sújtotta tér­ségben és ez újabb feladatokat jelent a vé­dekezőknek. Tolna megyéből több tűzoltó, polgárvédelmis, rendőr, orvos és egyszerű polgár utazott a helyszínre, hogy amiben tud, segítsen. Köztük van Mácsai Antal igazgató is, aki a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság vezetője. Vele ké­szült a következő riportunk. Nyíregyháza-Szekszárd- Melyik településen tartózkodik ön most?- Nyíregyházán. A kormányzati koordinációs bi­zottság országos irányító törzsében dolgozom. Ez azt jelenti, hogy a védekezésben, a kitelepítésben, a visszaköltöztetésben az együttműködést szer­vezzük meg a honvédség, a rendőrség és a pol­gárvédelem között. Egyeztetünk, szervezünk és megoldjuk azokat a helyzeteket, melyeket ott helyben nem tudnak megvalósítani. Tegnap és ma is csapadékosabbra fordult az idő, így most a gátak védelme jelenti a legnagyobb feladatot.-Azon körzetében milyen a helyzet?- A napokban öt település lakóit költöztettük vissza, ebből három faluban a házakat nem ér­te el a víz, míg kettőben jelentősek a károk. Összesen 23 falu tartozik hozzánk, 18-ba még nem költözhetnek vissza az emberek. így van ez már egy hete. A haszonállatokat 90 száza­lékban sikerült kimenteni a veszélyeztetett kör­zetből. A helyi növényvédelmi, és állategész­ségügyi állomások munkatársai is segítenek a takarmányok adagolásában, beszerzésében.- Akik Tolna megyéből kerültek Szabolcsba, mi­lyen feladatot kaptak? Segítsük az árvízkárosultakat! Tolna megye védelmi bizottságának elnöke, Koltai Tamás felhívással fordul Tolna megye lakosságához, ön- kormányzataihoz, gazdálkodó és társadalmi szervezeteihez az árvízkárosultak megsegítésére. „A Felső-Ti- sza vidékét sújtó rendkívüli árvíz következtében emberek ezrei kerültek szükséghelyzetbe, pusztította el min­den vagyonukat a váratlanul rájuk törő árvíz. Természetesen a kormány nem hagyja magára a bajbajutott te­. , . , , ................................... , . lepüléseket, embereket. Megtette és to­Az adományokat az alabbi szamlara lehet befizetni: vábbra is megteszi a katasztrófa felszámo­lásához, és a árok enyhítéséhez szüksé­ges intézkedéseket. Ebben a válságos helyzetben megmozdult a társadalom, az emberek és különböző szervezetek soka­sága adja tanúbizonyságát segítőkészsé­gének. Minden segítségre szükség van, minden felajánlás, adomány enyhíti a bajba kerültek helyzetét. Ezért felhívással fordu­lok a megye lakosságához, önkormányza­taihoz, gazdálkodó és társadalmi szerveze­teihez, hogy felajánlásaikkal, adományaik­kal járuljanak hozzá a bajbajutottak megse­gítéséhez” - írja Koltai Tamás. Az adomá­nyokat, felajánlásokat a megyei védelmi iro­da koordinálja, a Tolna megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, a Tolna Megyei Vöröskereszt szervezetei folyamatosan fogadják és továbbítják a katasztrófa sújtotta emberek részére.- Vegyi felderítő gépkocsival járják a települése­ket és fertőtlenítenek, de vannak, akik a kitele­pítésben, illetve a visszaköltöztetésben segíte­nek. A több napos ünnep alatt másik négy kol­légát is várunk ide, akik a károk felmérésében segítkeznek majd.- Mennyit dolgoznak egy nap?- Csendesebb napokon 16 órát, nehezebb időszakban 24 órát. Fáradtságra most nem lehet gondolni, mert azoknak az emberek­nek az érdekeit kell szem előtt tartanunk, akiknek a jövője a mi segítségünkön múlik.- Önök hol vannak elhelyezve, hol alszanak, mosakodnak?- A megyei katasztrófavédelemhez tartozó létesítményekben, művelődési házakban, vagy helyi szállókban.- Családjával tudja-e tartani a kapcsolatot?- Naponta kétszer is beszélünk telefonon, né­hány percet.- Nagyon sok csomag, adomány összegyűlt már, de mi az amiből még elkelne?- Tisztító- és fertőtlenítő szerekből, alsó- és fel­sőruházatból, valamint lakókonténerek, illetve lakókocsik hiányoznak. Azoknak a családok­nak jelentenének ez utóbbiak átmeneti mene­déket, akik elvesztették a lakásaikat, és amíg el­készülne a házuk, lenne hol lakniuk.- Mire számítanak, meddig tarthat még az árví­zi védekezés?- A második árhullám a napokban ér el ben­nünket, ennek oka a most leesett csapadék és az, hogy a Kárpátokban megindult az olvadás. Vélhetően a gátak fölé nem kerül már víz, de attól tartani lehet, hogy az átázott gátak átsza­kadnak, ezért állandóan figyelni és erősíteni kell ezeket. Úgy számoljuk, hogy vélhetően 14 napig tarthat még az árhullám. MAUTHNER TOLNA MEGYE AZ ARVIZKAROSULTAKERT: OTP: 1174005-15414007-02130000 Az adományokat koordináló és fogadó szervezetek elérhetősége:- Tolna megyei Védelmi Iroda Szekszárd, Szent István tér 11 -13. Telefon/fax: 74/416-087 Telefon: 74/411-211 (221 és 222 mellék)- Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Szekszárd, Mikes utca (Tűzoltólaktanya). Telefon/fax: 74/412-745 és 312-838/100-as mellék (24 órán keresztül).- Tolna Megyei Vöröskereszt Szekszárd, Dózsa György u. 1. Telefon: 74/510-494. Kívánjuk a sajtó szabadságát! A rendszerváltás óta a sza­bad sajtó ünnepe is márci­us tizenötödike. Ennek kapcsán lapunk internetes honlapján - www.tol- nainepujsag . hu - megje­lentek a témával kapcsola­tos vélemények. Olvasóink számos más témakörben is kifejtik álláspontjukat: úgy mint például az ebtartás viszontagságai. Vannak, akik szerint csak a média (mágnások) számára léte­zik sajtószabadság. Mások úgy vélik, hogy a társadalmi különb­ségek és az anyagi helyzet erő­sen befolyásolja, hogy ki lehet részese a véleménynyilvánítás szabadságának. Látszólag ke­vésbé emelkedett téma a kutya és az ember. A kutyatartók kiáll­nak négylábú barátaik mellett, azonban vannak, akik figyel­meztetnek: „A tartók zöme nincs tisztában a jogi szabályo­zással. Vagy nem érdekli őket vagy egyéni értékrendjükben még ez nem jelentkezett. Egy másik látogató arra figyelmez­tet: minden kutyatulajdonosnak felelnie kellene mindenért, ami a kutyájával kapcsolatos. A hír, miszerint vádat emeltek az Elender feltörői ellen, ma is fog­lalkoztatja internetes honlapunk látogatóit. Van, akik úgy véli, ol­csóbb egy okos embert beperel­ni, mint alkalmazni. ■ Kenyeret is visznek a beregi övezetbe Tolna ___________ Segé lyszállítmányt indított útnak ma, szerdán kora reggel a tolnai önkormányzat az árvíz sújtotta beregi övezetbe. A város négy járművel fertőtlenítőszert (300 kilogramm klórmeszet, 1 köb­méter hipót), ruhaneműt (17 zsáknyi férfi és női meleg felső­ruhát), 300 kilogramm kenyeret, 500 liter ásványvizet és mintegy 250 ezer forint értékű tartós élel­miszert (főként konzervet és cukrot) juttat el a térség egy meg­határozott településére. Az ön- kormányzat azt is felajánlotta, hogy egy nagyobb gyermekcso­portot vendégül látna a kataszt­rófa sújtotta vidékről, annyi ide­ig, míg az ottani helyzet nagyjá­ból normalizálódik. sk Fél évszázad alkotásai Az egy évvel ezelőtt elhunyt bonyhádi Máté Gyula alkotásai­ból nyílt kiállítás a bonyhádi művelődési központban. A tár­lat fél évszázad alkotói termését mutatja be, az ötvenes évek ele­jén készült szénrajztól a fényké­peken át látható itt zománckép, kő- és fafaragás, elektrografika, indigóvasalás, és még hosszan sorolhatnánk. Máté Gyula jó barátja, Bertalan Sán­dor szobrász- művész nyi­totta meg a ki­állítást, fel­idézve a múl­tat, barátságu­kat, a közös gondolkodást és alkotókedvet. Bertalan Sándor felhívta rá a fi­gyelmet, hogy ezeken a képeken - még ha komoly gondolatokat is sugallanak - mindig található egy kis csipkelődés, apró hu­mor. S megidézve az egykori jó barát szellemét felhívta a jelen­lévők figyelmét, hogy - ha való­ban létezik a több dimenzió, ak­kor - „Gyula ott, ahol most van, épp összecsődíti az alkotótársa­kat, Moholy-Nagyot, Kassákot, Picassot, és megmutatja nekik is a kiállítását”. A tárlat április 6-ig tekinthető meg, hétköznap 10-17 óráig. MÁTÉ RÉKA Dámállomány: javuló minőség A magyar és latin vadászkukéira nem összeegyeztethető Egy kapitális dámtrófea ára ma már jóval meghaladja az egymillió forintot a Gyulaj Rt.-nél. A dámokból szárma­zó bevétel azonban önmagá­ban nem fedezi az állomány genetikai megőrzésének költségeit - mondja Várady János, a Gyulaj Rt. vadászati ágazatvezetője, aki két éve került e beosztásba a Nyírsé­gi Állami Erdőgazdaságból. Tamási- A Nyírségben és a Gyülaji erdé­szetnél, gondolom, lényegesen mások az adottságok.- A Nyírségben ugyanazok a vadfajok megtalálhatók, mint Gyulajon, dám, disznó és őz, de az állomány létszáma jóval kisebb. Talán a nagydorogi erdészethez hasonlítható. Az állomány minő­sége ugyanakkor nem volt rossz, a jelenlegi világbajnok dámtrófea onnan származik.- Gondolom öntől sem áll távolt a vadászat, bár ritka, ha valakinek a hobbija és a munkája egybevág.- Szerencsés embernek tartom magam, gyerekkoromtól erre a pályára készültem. Már gyermek­kori belecskai emlékeim a vadá­szathoz kötődtek, és természete­sen vadászom is. Talán nem any- nyit, mint fiatalon, ma inkább nézni, látni szeretem a vadat mint lőni.- Közhely: a gyulaji erdő világ­hírű. Ez változatlan az utóbbi év­tizedekhez képest?- Úgy gondolom, hogy inkább nőtt a hírneve, azáltal is, hogy a ki­lencvenes évek előtt kormányterü­let volt, - bár nem teljesen zárt -, de azóta teljesen kinyílt nemcsak a külföldi, hanem a hazai vadászok előtt is. A nyolcvanas években egy jelentősen túltartott vadállomány volt Gyulajban. Azóta a létszám normális szintre csökkent, jelenleg háromezerkétszáz dámvad van. Az élőhelyi adottságok, a takarmá­nyozás szempontjából nagyon jól érzi itt magát a vad.- A vadásztatással kapcsolatban mesés bevételekről beszélnek. Meny­nyit ér most egy szép dámtrófea?- Ez a súlytól függ. Egy kapitális­nak számító, négy és fél küós dám­trófea 4800 euró, majdnem egymil­lió-háromszázezer forint. A mesés árbevételekről: ezek nagy számok, de a gyulaji területen elsődlegesen az itt lévő állomány génmegőrzése a fel­adat. Ez olyan plusz költségekkel jár, ame­lyet nem minden eset­ben fedez a dámból származó árbevétel, de a többi fajnak, főleg a vaddisznónak olyan jó az ára, hogy tudjuk fedezni ezt a munkát. Természetesen profitori- entáltan kell gazdálkodunk.- Sokszor szenzációként halla­ni a külföldi, elsősorban olasz va­dászok a vadat nem mindig tisz­telő viselkedéséről. Milyen tapasz­talataik vannak önöknek?- A magyar vadászhagyomá­nyok elsősorban a germán kul­túrából erednek. Vendégeink 80- 85 százaléka osztrák, német, belga, holland. A mi vadászkul­túránkkal igazán a latin vérmér­séklet nem egyeztethető össze, a spanyolokra, olaszokra, a franci­ákra gondolok. A 32 ezer hektá­ron tíz fácánt sem lövünk ki évente, és nem is vadászunk szárnyasra. Olaszok nem járnak hozzánk, spanyol vadászok van­nak, de ők már inkább átvet­ték a mi szoká­sainkat, igény­lik a vadnak megadott tisz­teletet. T. F. Várady János 54 éves. 1971-ben a Soproni Erdészeti és Faipari Egyetemen szerzett diplomát, a Sze­rencsi Állami Gazdaság, majd a Nyírség Er­dészeti Rt. vadászati ágazatvezetője, 1999- től a Gyulaj Rt. vadászati ágazatvezetője Sersing Tünde (Szentlászló) a nap mosolya Névjegy Foglalkozás: felszolgáló Családi állapot: hajadon Hobby: tánc Magasság: 167 cm Kedvenc étel: palacsinta Kedvenc ital: ásványvíz, sör Csillagjegy: halak Itt szavazhat: 06-90-230-426 (14) Emelt dijas telefon (99Ft+ÁFA/perc ♦ 6 Ft kapcsolási dij) További 7 kép: www.tolnainepujsag.hu Ismét játékra, egyfajta furdöruhás szépségversenyre hívjuk! Ha Ön 16 éves elmúlt, és még nincs 35, és szívesen megmutatná magát fürdőruhában vagy bikiniben, akkor küldje be lapunknak nem túl régi furdöruhás fényképét. A képeket szakemberek zsűrizik, a legfotogénebb hölgyekről ezután profi fotóriportereink készítik el a megjelenésre szánt képeket. A fotók február 26-ától négy héten át jelennek meg a Tolnai Népújságban, és további hét kép megtekinthető lesz lapunk internetes honlapján, a www.tolnaineouisaq.hu címen is. A versenyben résztvevő hölgyek közül olvasóink szavazatai alapján az első három helyezett egy-egy Praktikum-kártyás mobiltelefont nyer* Olvasóink a lenti szelvényen, telefonon és interneten is szavazhatnak arra, kié is a legszebb mosoly. Érdemes voksolni, hiszen a szavazók között szintén gazdára talál egy Praktikum-kártyás mobiltelefon! , Címünk: Tolnai Népújság szerkesztősége, 7100 Szekszárd, Liszt Ferenc tér 1 A borítékra írják rá: "A nap mosolya"' S Z A V A szavazó neve: A szavazó címe: Ó S I l

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom