Tolnai Népújság, 2001. március (12. évfolyam, 51-76. szám)

2001-03-02 / 52. szám

4. oldal - Tolnai Népújság HAZAI TÜKÖR 2001. Március 2., péntek Mélyütéssel küldték padlóra Bánkot? Gyimóthy Géza maradhat az Országgyűlés alelnöki székében Noha a kisgazdafrakció vezetője, Bánk Attila március 8-ára halasztotta a képviselőcsoport tervezett ülését, Torgyán József pártelnöknek sikerült az eredeti határidőre, tegnapra össze­gyűjtenie az érintett honatyák két­harmadát. A Bánk Attila leváltásával végződő tanácskozást a torgyánisták szabályosnak, a másik tábor törvény­telennek minősítette. Budapest Miután Torgyán József és tábora meg­vétózta azt a frakcióvezetői tervet, hogy a március 1-jei ülésen hallgassák meg az FVM ideiglenes vezetőjét, Boros Imrét, Bánk egy héttel későbbre halasztotta a képviselőcsoport tanácskozását. Azaz: csak halasztotta volna, mert mégiscsak összegyűlt tegnap a frakció létszámának kétharmada. A délelőtt 10 órától szigorúan zárt aj­tók mögött tartott tanácskozás előzmé­nyeiről Horváth Béla (ex) frakcióvezető­helyettes az Europressnek elmondta: a honatyák többsége „hálából”, illetve egzisztenciális okokból nem mert távol maradni (sokan korábban valamilyen formában komoly FVM-támogatást él­veztek), s hasonló okokból szavazták meg Bánk menesztését is. Az elnökhöz hű képviselők szabályos­nak tartják a tanácskozást, s tényként kezelik Bánk menesztését, illetve Szent­györgyvölgyi Péter frakcióvezetővé való választását. Ahogy az az ülést követően kiderült, ütkos szavazással visszahívták frakcióvezető-helyettesi posztjáról Hor­váth Bélát és Várhelyi Andrást, ugyanak­kor a képviselőcsoport helyettes vezetőjé­vé választották Torgyán József pártelnö­köt. Nem született döntés az általános frakcióvezető-helyettesi poszt betöltésé­ről, s nem esett szó a vagyongazdálkodás­ról készült jelentésről sem. Az ülést követően Torgyán kijelen­tette: nem támogatja Boros kinevezését az agrártárca élére, mert „az MNB egyko­ri párttitkára és munkásőre békétlenség­ügyi miniszterként” látott munkához, s azzal tölti az idejét, hogy ránézve terhelő adatokat találjon, de a PHARE-tárca éléről nem szándékozik visszahívni. A frakcióüléssel egy időben tanácsko­zott a parlament ügyrendi bizottsága is, amelynek tagjai azon vitatkoztak: érvé­nyesnek tekinthető-e Gyimóthy Géza feb­ruár 9-ei lemondása. Az akkor agrármi- niszter-jelölt Gyimóthy Áder János ház­elnöknek faxon jelezte, hogy nem kíván tovább az Országgyűlés alelnöke lenni, ám három nap múlva módosította az álláspontját. A Torgyán Józseffel közö­sen aláírt második levélben már az állt, hogy Gyimóthy csak miniszterré válasz­tása esetén mond le. Suchman Tamástól, a bizottság szoci­alista alelnökétől tudjuk, hogy a testület MSZP-s, SZDSZ-es és MIÉP-es tagjai úgy Egy-két magyar, ha összehajol... FOTÓ: EUROPRESS/DIÓSI IMRE vélekednek: ha a faxot valóban Gyimó­thy küldte, az abban foglaltak érvénye­sek. Ez egyben azt is jelenti, hogy febru­ár 9. óta az alelnök már nem vezethetett volna parlamenti üléseket, illetve azt, hogy az ő „vezénylete” alatt hozott dön­tések érvénytelenek. Az ügyrendi bizott­ság koalíciós többsége ezzel szemben a február 12-ei levél tartalmát tartja mérvadónak, ezért megszavazták, hogy Gyimóthy jogosan ül az alelnöki székben. takács mariann Egyeztetik az érdekeket Nyilvántartott gondnokoltak Negyvenéves szabályok módosításáról tárgyalnak Budapest - Országház Budapest A Szakszervezetek Együtt­működési Fóruma (SZÉF) elfogadta a kormánnyal va­ló megállapodás tervezetét, az Egészségügyi Dolgozók Demokratikus Szakszerve­zete, valamint a Közműve­lődési és Közgyűjteményi Dolgozók Szakszervezete nem támogatta az együtt­működést. A kormány és a SZÉF másfél évvel ezelőtt ült először tárgyalóasztal­hoz annak reményé­ben, hogy egy mindkét fél számára elfogadható és megnyugtató meg­állapodás születik. A szakszervezetek készek a dokumentum elfoga­dására, most a kormányon a sor. Őry Csaba lapunknak úgy nyi­latkozott, hogy a mai kormány­ülésen tárgyalnak a megálla­podástervezetről. Kérdésünkre, hogy szerinte támogatják-e a meg­egyezést, a MeH gazdaságpoliti­kai államtitkára elmondta: sokan sokféleképpen gondolkodnak a kormányban is, így minden lehet­séges, de várhatóan a kormány számára is elfogadható dokumen­tumot sikerült elkészíteni. Szabó Endre, a SZÉF elnöke el­mondta, hogy 31 tagszervezetük­ből 27 érdekképviselet jelent meg a szövetségi tanács ülésén. A Va­dász János (KKDSZ) és Cser Ág­nes (EDDSZ) által vezetett szerve­zetek nemmel szavaztak, az infor­matikusok és a mentősök pedig tartózkodtak, így abszolút több­séggel szavazták meg a szerződés elfogadását. A támogatást Szabó Endre az­zal magyarázta, hogy be kell látni: a köztisztviselők és köz- alkalmazottak munkál­tatója a kormány vagy az önkormányzat, ezért számukra hosszú távon csak a jó együttműkö­dés lehet a cél. Ezért a megállapodás nem te­kinthető a kormány iránti lojalitás! nyilatko­zatnak. Három fő elemét emelte ki a dokumentumtervezetnek. Az első szerint a kormány vállalja a köz­szféra jogi, életpálya- és jövedelmi viszonyainak rendezését, ezenkí­vül kötelezettséget vállal arra, hogy a szakszervezeteket a dolgo­zókat érintő kérdésekben időben, tehát a jogalkotás fázisában be­vonják a munkába. Végül pedig még ebben a félévben létrehoznak egy hatékonyan működő érdek- egyeztetési fórumot. iszalókyi Veteránprogram Budapest- Lassan a fiatalok fele nem al­kalmas a katonai szolgálatra. Ezt meg kell szüntetni: minden magyar fiatalnak kapnia kell ala­ki és fizikai kiképzést, illetve bi­zonyos mértékű lelki felkészí­tést is - hangsúlyozta Orbán Viktor a Magyar Honvédség teg­napi vezetői értekezletén. A mi­niszterelnök bejelentette, hogy hamarosan elkezdik kidolgozni az úgynevezett veteránprogra­mot, azaz egy olyan életpálya­törvényt, amely foglalkozik az egyenruhások előmenetelével, illetve a hadseregből kiváló ka­tonák jövőjével is. Szabó János honvédelmi mi­niszter beszámolt arról, hogy ebben az évben ötmilliárd forin­tot, a következő évtől pedig évente tízmilliárd forintot fordí­tanak a katonák életkörülmé­nyeinek javítására. Fodor Lajos vezérkari főnök amerikai útjáról úgy nyilatkozott, hogy „előké­szítette a használt vadászrepülő­gépek beszerzési feltételeiről a későbbiekben tárgyaló magyar delegáció útját”. A vezérezredes azt is elmondta, hogy vizsgála­tot indított a Veszprémben va­sárnap történt fegyverlopás kap­csán, mert úgy véli, hogy ez csak belső segítséggel történhe­tett meg. A gondnokság alá helyezés negyvenéves szabályainak módosításáról tárgyal ezen a héten több országgyűlési bizottság is. A változtatások a korlátozott cselekvőképes személyek számára az eddi­gieknél több jogosítványt biztosítanak. „A cselekvőképességgel kapcsola­tos szabályok változtatásával azt szeretnénk elérni, hogy azok a gondnokság alá helyezett sze­mélyt csak a legszükségesebb mértékben korlátozzák”- fogalmazott lapunk kérdésére az Igazságügyi Minisztérium civiliszti- kai főosztályának illeté­kese. Dósa Ágnes szerint a Polgári törvénykönyv idevágó szakaszai elavul­tak, szükségessé vált a cselekvőképességükben korlátozott emberek gondnokság alá helyezé­sének az eddigieknél körültekin­tőbb megítélése és a törvény sze­rint ötévenként esedékes felül­vizsgálata. Az egyik lényegesebb változás szerint a korlátozottan cselekvő- képes személy számos kérdésben dönthet majd önállóan, jognyilat­kozatainak érvényességéhez elég lesz gondnoka utólagos beleegye­zését megszerezni. Amennyiben a gondnok és a gondnoksága alá helyezett között valamely kérdés­ben vita támad, úgy a gyámható­ság, végső esetben pedig a bíróság dönt. A módosított szabályok le­hetővé teszik majd, hogy csak olyan személyt nevezhessenek ki gondnokká, akivel a gondnokolt egyetért, de a cselekvőképessé­gében korlátozott beleegyezése szükséges majd ahhoz is, hogy bentlakása? intézménybe költöz­tessék. Bizonyos esetekben telje­sen elfogadható, hogy - mondjuk - a korláto­zottan cselekvőképes személy saját egészség- ügyi kezeléseiről maga döntsön, miközben va­gyoni kérdésekben a gondnoka lesz tovább­ra is illetékes. Az igazságügyi tárca vélekedése szerint je­lentős érdek fűződik ahhoz, hogy bárki tudomást sze­rezhessen arról: leendő üzleti partnere cselekvőképes-e, vagy sem. Ezért a tervek szerint a gondnokság alá helyezetteket számítógépes nyilvántartásba vennék. h. m. TILTAKOZÓ IDŐSEK. A Nyugdíjasok Országos Képvise­lete (NYOK) arra kéri a kor­mányt, hogy vizsgálja felül azt a döntését, amellyel január 1-jé- től eltörölte a méltányossági nyugdíjemelés lehetőségét - tartalmazza a szervezet elnök­ségének csütörtöki állásfoglalá­sa. Eszerint nagy felháborodást váltott ki az érintettek körében az intézkedés. A NYOK felhívta a figyelmet: ezzel a döntéssel éppen a legalacsonyabb nyug­díjjal rendelkezők kerültek hátrányos helyzetbe. A FOGYATÉKOSOKÉRT. A fogyatékosügy megfelelő keze­lése érdekében nélkülözhetet­len a civil szervezetek és az in­tézmények együttműködése - jelentette ki Harrach Péter szo­ciális és családügyi miniszter a témában rendezett kétnapos konferencia megnyitóján csü­törtökön. A nemzetközi tanács­kozás célja, hogy erősítse a civil és az állami szektor közötti együttműködést. LEZÁRT VIZSGÁLAT. Mikola István nem kíván a továbbiak­ban beszélni a „Fekete Angyal­ügyről”, ugyanakkor fontosnak tartja, hogy az érintett budapes­ti Nyírő Gyula Kórházban a meglévő szabályoknak megfele­lően és a szükséges új szabá­lyokat előírva lássák el a bete­geket. A miniszter csütörtökön kijelentette: a Nyírő kórház I. számú belgyógyászati osztá­lyának időleges bezárása szük­séges volt. MÓDOSÍTÁSI JAVASLAT. Né hány szocialista képviselő hét­főn javaslatot nyújt be az Or­szággyűlésnek a Magyar Nem­zeti Bankról szóló törvény mó­dosítására - közölte Szekeres Imre, a parlament költségvetési bizottságának elnöke csütörtö­kön. A képviselő tájékoztatása szerint az előterjesztésben rög­zítik, hogy a Magyar Nemzeti Bank elsődleges célja az árstabilitás fenntartása. MEGÁLLAPODÁS. Megegye zett az Országos Munkaügyi Tanács bér- és kollektív megál­lapodások bizottsága csütörtöki ülésén, hogy tizenegy szakterü­leten PHARE-segítséggel létre­hozzák az ágazati érdekegyez­tető fórumokat. A munkaadói, munkavállalói érdekképviseletek ágazati szin­tű fórumai napi kapcsolatot tartanak majd fenn a hozzájuk tartozó vállalatokkal, illetve az országos érdekegyeztetéssel. DOMINO-ROAMING. A Westel Mobil Távközlési Rt. több mint 200 millió forintos beruházással a Domino kártyával rendelkező ügyfelei számára is lehetővé teszi a roaming szolgáltatás igénybe vételét március köze- pétől. _____________________■ Bú csú az örökletes betegségektől Génsebészet és a klónozás: új távlatok a gyógyításban Belátható időn belül teljesülhet min­denkinek az a vágya, hogy egészséges gyermeke születhessen. Magyarorszá­gon több intézetben most próbálkoz­nak azzal az eljárással, amely a lombikbébik esetében máris lehetővé teszi, hogy különleges szűrővizsgálat­nak vessék alá az embriót. Budapest Dr. Török Attila szülész-nőgyógyász főorvos szerint ennek az eljárásnak az a lényege, hogy a négysejtes embrióból egy sejtet leszívva bi­zonyos örökletes megbetegedéseket célzottan vizsgálnak. Majd csak azokat az embriókat ül­tetik vissza az anyaméhbe, amelyeknél nem találtak kromoszóma-rendellenességet. Ennek a módszernek a használatával a géntérkép is­meretében a főorvos szerint a lehetőségek kor­látlanok a magzat egészségének biztosítására. Már csak pénz és törvényi szabályozás kér­dése, hogy nálunk is alkalmazhatóak legyenek a legkorszerűbb génsebészeti eljárások. A ge­netikai beavatkozások csupán egészségügyi célokat szolgálhatnak. A szakember szerint teljes betegségcsopor­tok gyógyítására nyílhat mód már akár az igen közeli jövőben is. Várhatóan búcsút vehetünk olyan genetikailag „kódolt” betegségektől, mint például a cukorbetegség, a vérzékenység, az örökletes tényezők miatt kialakuló rossz­indulatú daganatok és a kromoszómahibával összefüggő kopaszság. A klónozásról szólva a főorvos elmondta, hogy a vüágon jelenleg csak az Egyesült Király­ság parlamentje engedélyezte - szigorú etikai kontroll mellett - az emberi sejtekkel végzett beavatkozást. Orvosi szempontból ennek az eljárásnak is az a lényege, hogy a petesejtbe bevihető a kívánt öröklési információ. így genetikailag tökéletes egyedek is létrehozha­tók, ami szintén lehetővé teszi az örökletes be­tegségek továbbterjedésének megfékezését. Hadüzenet az örökletes betegségeknek fotó: europress A szakember szerint Magyarországon nem várható ennek a módszernek az engedélyezé­se, etikai okok miatt sem, és mert a szükséges biológiai laboratóriumok kialakítása horribilis pénzekbe kerülne. A ma még gyermekcipőben járó klónozási technika százezerből mindössze egyetlen sike- res beavatkozást eredményez. Németh zsuzsa Száz év a gyermekekért Budapest Ma több pénz és figyelem jut a hazai gyermekvéde­lemre, mint korábban. Re­mélni lehet, hogy a fiatalok többsége családban nőhet fel - jellemezte a százéves magyar gyermekvédelem helyzetét Gáspár Károly, a Szociális és Családügyi Mi­nisztérium gyermekvédelmi főosztályának vezetője. A szakember értékelése szerint az elmúlt évszázadban nem változ­tak a gyermekvédelemmel kap­csolatos problémáink. A kor­mányzat álláspontja szerint a csa­ládok épségének megőrzése a leg­fontosabb feladat, ezt kiemelt programokkal is támogatják. Az elkövetkező évek legnagyobb ki­hívása pedig a szegény családok számára megoldási lehetőségeket kínálni arra, hogy a vállalt gyer­mekeket tisztességesen fel tudják nevelni. Harmadik fontos terület, hogy fel kell zárkóztatni a romagyer­mekeket nem roma társaikhoz, el­látásban és képzésben egyaránt. Gyorsítani kell a családjukból ki­emelt gyerekek elhelyezésének jogi eljárását, valamint - ha erre a legcsekélyebb esély látszik - a gyerekek visszajutását a család­hoz. Mindezek érdekében erősíte­ni kell a gyermekjóléti szolgálato­kat - tette hozzá a feladatokat so­rolva Gáspár Károly. Lapunk információi szerint megkezdődött a gyermekvédelmi törvény módosításának előkészí­tése is, amelynek célja az örökbe­fogadási eljárások felgyorsítása.- Az utóbbi száz évet tekintve ma felfelé ívelő szakaszban va­gyunk, ami biztató a jövőre nézve - véli a főosztályvezető. isz. e.) t « A

Next

/
Oldalképek
Tartalom