Tolnai Népújság, 2001. február (12. évfolyam, 27-50. szám)

2001-02-08 / 33. szám

I 2001. Február 8., csütörtök G A Z D A SÁG Tolnai Népújság - 7. oldal RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2001. február 7) Borsodchem 6100 Fi ti Fotex 275 Ft ti Matáv 1173 Ft ti Mól 5155 Ft ti OTP 15 085 Ft ti Rába 2400R ti Richter 15 840 Ft ' ú Zalakerámia 2710R U BUX: 7743,36-0,82 % eltérés az előző záróértékhez képest B 8200 8100 UX INDEX II, 1-7-IG l J ' ; I 7986,50;7980.62;7801,3iI ‘ | 8000 5 4 | 1 * * * * 1 « 7900 IwrwT" ;78Ö7,71 I 7743,86 7800 : SM __JL 1 ~p 5nt| Szerda - Csütörtök - Péntek Hétfő Kedd 4 TŐZSDEI ÉS PIACI ÁRAK 2001.5. hét Termény USD/t Áralakulás Tendencia Búza 114-109 Mérséklődő Mérséklődő FOB francia kikötő Kukorica 94-95 Ingadozó Tartott FOB Mexikóktól Tak.-árpa 93 Mérséklődő Tartott FOB európai kikötő Napraforgó 385 Emelkedő Gyengén nő Ex tank európai kikötő Szójadara 201 Gyengülő Mérséklődő CIF Rotterdam AZ MNR HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 416,24 Cseh korona 7,66 Euró 265,35 Német márka 135,67 Osztrák schilling 19,28 Lengyel zloty 70,00 Svájci frank 172,49 Szlovák korona 6,07 USA-dollár 285,66 FELVESSZÜK A RITMUSÁT CIB BANK 7100 SZEKSZÁRD, GARAY TÉR I. Telefon:(74) 529-340 Érvényes: 2001. február 5-tól BETÉTI KAMATOK VÁLLALKOZÁSOK RÉSZÉRE Lek Atolid« Évts kamat, 1M Ft MM (%) (EBKII) 1 hét 5,750 (5,83) 2-3 hét 7,250 (7,35) 1-2 hó 8,250 (8,36) 3 hó 8,000 (8.11) 6 hó 7,750 (7,86) 12 hó 7,250 (7,35) CIB Bankszámla 2,000 (2,05) SO E R-S MFt 5-10 MFt 10 M Ft felttt LekAttei MA éve* kémét (%) EBKM éves kamat (%) EBKM évet kamat (%) EBKII 1 hó 9,500 (9,63) 9,875 (10,01) 10,250 (10,39) 3 hó 8,250 (8,36) 8,625 (8,74) 9,000 (9,13) 6 hó 8,250 (8,36) 8,625 (8,74) 9,000 (9,13) 12 hó 7,750 (7,86) 8,125 (8,24) 8,500 (8,62) Lejárai előtti visszaváltás esetén a kamat a mindenkori CIB Classic Magánszámla alsó kamatsávjával megegyező. CIB Classic Magánszámla CIB XL Átutalási Magánszámla XL/Classic sávos kamatai: éves kamat (%) EBKM 0-100 EFt-ig 2,500 2,56/2,56 100EFM MFt 3,000 3,08/3,08 1 MFt felett 6,000 6,26/6,22 CIB Takarékszámla (min. 50 E Ft) sévos kamatai: éves kamat (%) EBKM 0-50 E Ft-ig 2,500 2,56 50 E Ft—1 M Ft 6,500 ‘ 6,79 1 MFt felett 9,500 10,07 KINCSEM betét kamata magánszemélyek részére (min. 50 E R) évas kamat (%) EBKM 1 hónap 9,600 9,73 3 hónap 8,500 8,62 6 hónap 8,500 8,62 12 hónap 8,000 8,11 Lejárat előtti visszaváltás esetén a bank kamatot nem fizet. KINCSEM 2003 kötvény (min. 10 E R) évts kamat (%) EHM­1 hónap 9,750 9,75 3 hónap 8,500 8,50 6 hónap 8,500 8,50 12 hónap 8,000 8,00 ‘Az EHM kamatai az éves kamattal megegyezően HTTELEK Érvényes: 2001. február 1-től Magánszemélyek részére Folyószámlahitei évM kamat (%) 20,00 THM: 22,67-29,34% 1 évre, hó végi kamatfizetéssel Betétőrző hitel 15,00 THM Betétörző hitelnél: 16,51% 1 évre, 300.000 Ft-ra, negyedéves kamatfizetéssel Betetőrző folyószámlahiteinél: 16,31-16,73% 1 évre hó végi kamatfizetéssel Lombardhitel 18,00 THM: 20,82 1 évre, negyedéves kamatfizetéssel Ingatlanfedezet mellett nyújtott- lakáscélú hitel kamata 16,00- egyéb célú hitel kamata 18,00 THM: 20,54-24,61%, 1-10 éves futamidőre CIB Otthonteremtő Hitel 1 éves kamatperiódus 12,80 5 éves kamatperiódus 10,90 CIB Új Otthon hitel 6,75 CIB Személyi kölcsön 25,00 THM: 30,48-40,58%, 1-5 éves futamidőre HUF prime rate Év*SkMRSt(\) 13,75 CIB^\0640242242 A SÁNCA COMMEHC1ALE fTAUANA-CSOPORT TAGJA Agrártámogatások: csak a PM egyetértésével Az agrártámogatás összege jelentősen növekszik az idén, a támogatási jogcímek azonban ötödével csökkennek. Ezzel együtt kizárt, hogy egyes területek - például a baromfi- és a sertéságazat - szubvenció híján hátrányba kerüljenek - tudtuk meg Tállai András politikai államtitkártól a Pénzügyminisztériumban (PM). Budapest Tárcák közötti egyeztetésen van az agrártámoga­tásokról szóló kormányrendelet módosítása. A költségvetési törvény egyetértési joggal ruház­ta fel a PM-et az idei agrárszabályozási kérdé­sekben, ami azt jelenti, hogy egyetlen támoga­tásról sem születhet megállapodás a PM-mel tör­ténő előzetes egyeztetés nélkül - mondta la­punknak Tállai András államtitkár. A Földművelési és Vidékfejlesztési Miniszté­rium (FVM) most készítette el a harmadik terve­zetet, ám a PM ebből még csak egyet látott janu­ár közepén. Kérdésünkre, hogy az érdekszerve­zetek tiltakozását kiváltó elképzeléssel, nevezete­sen a baromfi- és a sertéságazat export- és minő- ségtámogatásának megszüntetésével egyetért-e a tárca, az államtitkár elmondta: egyetlen ágazatot sem lehetetleníthet el az új szabályozás. Az tény viszont, hogy átfedések, aránytalanságok vannak a korábbi szabályozórendszerben. Évek óta probléma az úgynevezett „finanszírozási fenn­akadások” felszámolása is. A földművelési tárca tavaly a PM szerint 20-30 milliárddal, az FVM szerint 50-51 milliárd forinttal túlköltekezett, amire az idei 309 milliárd forintos költségvetés­nek kell fedezetet nyújtania. A további túlkölte­kezést az idén mindenképpen el kell kerülni. Az új rendszerrel szemben mindezek mellett alapvető feltétel az is, hogy megfeleljen a nem­zetközi előírásoknak, így Világkereskedelmi Szervezet (WTO) 2002-től hazánkra is érvényes elvárásainak. Ez természetesen az exporttámo­gatások visszaszorítását, az e téren mutatkozó aránytalanságok megszüntetését is jelenti, Idén növekszik a szubvenció összege, de csökkennek a támogatási jogcímek: számuk a tavalyi 120-ról idén a PM elképzelései szerint 100-ra, 102-re zsugorodik. Az agrárium működő- képességét fenntartó források azonban ebben az évben is időben eljutnak a gazdálkodókhoz - mondotta a PM államtitkára. ________________________________________________(CSERNYÁK82KY) El lenőrök az interneten A fogyasztóvédők az idén külön ellenőrzik az e-kereskedel- met és az internetszolgáltatókat. Az első ízben tavaly vég­zett felmérés során mintegy kétszáz virtuális üzlet tevé­kenységében találtak szabálytalanságot - hangzott el egye­bek között a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség (FvF) tegnapi tájékoztatóján. Budapest Huszay Gábor, az FvF főigazgató­ja elmondta: az eddigi próbavá­sárlások alkalmával kiderült, hogy nehezen azonosíthatók ..az internetes kereskedők. Alig lehet elérni őket, nem adnak teljes kö­rű tájékoztatást az általuk kínált termékről a vásárlónak, s nem tüntetik fel a nyolc napon belüli visszavásárlás lehetőségét sem. Ezért 2001-ben kiemelten kíván­ják ellenőrizni a virtuális szol­gáltatókat. A főfelügyelőség múlt évi tevé­kenységéről szólva Huszay kitép tette: az országban összesen-35-. ezer kereskedelmi és szolgáltató egységet ellenőriztek, 48 százalé­kuknál állapítottak meg jogsér­tést. A fogyasztóvédelmi felügye­lők összesen 545 millió forint bír­ságot szabtak ki, közel kétszere­sét az 1999-ben kirótt 285 millió forintos összegnek. A pénzbír­ságnak általában a nyolcvan szá­zalékát fizetik be. A be nem fize­tett büntetés behajtása érdekében az FvF együttműködési megálla­podást kötött az APEH-hal. A főigazgató tájékoztatásul el­mondta: a kirótt pénzbüntetés 35 százaléka az állami költségvetés- 'B^jJJjj^aléka a civil fogyasztó­kat támogató alapba, 15 százalé­ka a Fogyasztóvédelmi Főfelügye­lőséghez, 20 százaléka pedig a megyei felügyelőségekhez kerül. ____________________________________(ÚJVÁRI) Er edményes a vidék bankja Növekedett az agrárágazati hitelek összege Budapest A takarékszövetkezetek az elmúlt három évben kima­gasló eredményt értek el a magánszemélyek, a vállalko­zások és az önkormányzatok kiszolgálásában. A vidék bankjai az előzetes adatok alapján 2000-ben is a bank- rendszer legdinamikusab­ban fejlődő szereplői voltak. Az integrált takarékszövetkeze­tek összesített mérlegfőösszege az előzetes adatok szerint 18,52 százalékkal, azaz 69,4 milliárd forinttal nőtt tavaly az 1999. évi­hez képest, és elérte a 441,1 mil­liárd forintot. Ez a növekedés az után a második legnagyobb la­kossági hitelállománnyal rendel­keznek. A szektor 2000-ben a lakás­célú hitelezés terén érte el a leg­kiemelkedőbb eredményt. A la­káshitelek állománya 17,2 mil­liárd forinttal, 122 százalékkal emelkedett. Összhangban az új lakástámogatási rendszer bein­dulásával, a kihelyezett lakáscélú hitelek összege a második félév­ben a duplájára nőtt. A vállalkozói hitelek közel 18,5 milliárd forinttal növeked­tek, ennek dinamikája azonban lelassult - mondta Szőke András. Ezzel együtt is a takarékszövet­kezetek 20 százalékos piaci ré­szesedéssel rendelkeznek a mik­AZ INTEGRÁLT TAKAREKSZOVETKEZETEK MÉRLEGFŐÖSSZEGÉNEK ALAKULÁSA 1996. 12. 31. 1997. 12. 31. 1998. 12. 31. 1999.12. 31. 2000. 12. 31. előző két évhez hasonló mérté­kű, és jelentős reálértékű növeke­dést mutat, várhatóan ismét meg­haladja majd a bankszektor átla­gos növekedését - jelentette ki tegnap Szőke András, az Orszá­gos Takarékszövetkezeti Szövet­ség elnöke. Év végére a takarékszövetke­zetek laköááági‘hitelállománya 32,5 milliárd forinttal, 88,5 mil­liárd forintra növekedett. Ez azt jelenti, hogy az integrált vidéki pénzintézetek 20 százalékos pia­ci részesedésükkel az OTP Bank ro- és kisvállalkozások finanszí­rozásában. Az integrált takarékszövetke­zetek agrárhitelezését 2000-ben is erőteljes fejlődés jellemezte: egyrészt növekedett az agrárága­zat részére adott takarékszövet­kezeti hitelek összege, másrészt újabb hitelkonstrukciókba (ki­bontakozási hitel, gazdahitel- program) is bekapcsolódták. “X mezőgazdasági hitelek állomá­nya a 2000. év végén meghaladta a 24 milliárd forintot. ____________________ ______!?T*1 Mu nkakultúra, szakképzés Országos konferencia Hajdúszoboszlón A szakképzés időszerű kér­déseivel foglalkozik a mun­kakultúra-szakképzési mo­dellek című háromnapos országos konferencia, amely szerdán nyílt meg Hajdúszoboszlón mintegy 350 szakképzéssel foglal­kozó szakember részvételé­vel. Jekkel Antal, a Nemzeti Szak­képzési Intézet főigazgatója fon­tosnak nevezte, hogy a közokta­tási törvény 1999-es módosítása nyomán bevezették az ország­ban a kerettanterveket. A szakember szólt arról, hogy a hazai szakiskolák számára 51 kerettantervi programot készítet­tek el, amely külön figyel a pá­lyaorientációra és a szakmai elő­készítésre. A szakember közölte: elké­szültek a szakiskolák számára az úgynevezett felzárkóz­tató keretprogramok is. Az egy-, illetve a két­éves időtartamra vonat­kozó felzárkóztató ke­retprogram lehetőséget biztosít a 16. életévüket betöltött, de nyolc álta­lános iskolai végzett­séggel nem rendelkező fiatalok felzárkóztatá­sára, műveltségi hiá­nyának pótlására - hangsúlyoz­ta. - Tavasszal megkezdődik a pedagógusok felkészítése is a kerettantervekből, s megvizsgál­ják a szakképző intézel , tan­könyv igényeit is - közölte a fő­igazgató. Jekkel Antal elmondta azt is, hogy a szakiskolák techni­kai felszereltségének javítására márciustól 850 millió forintos, az év máso­dik felében további 950 milliós központi támogatás áll rendel­kezésre. Elhangzott: az 1998 szeptemberétől beve­zetett Országos Kép­zési Jegyzéket egysé­ges szalúnai és vizs­gáztatási követelmé­nyek alapján oly módon kell kor­szerűsíteni, hogy megalapozza a minőségbiztosítási rendszer beve­zetését a hazai szakképzésbe. A 2000. évi ISPA-projektekről A következő hat évre több mint féltnilliárd eurós tá­mogatásról szőlő kötele­zettségvállalást hagyott jó­vá a kormány a közleke­dést és a környezetvédel­met támogató, 2000. évi ISPA-projektek kapcsán - közölte a PHARE-ügyekért felelős tárca nélküli mi­niszter egy szerdai sajtó- beszélgetésen, a főváros­ban. Boros Imre elmondta: a tavaly indult projektek első körben öszszesen 88 millió eurós támo­gatást kapnak az Európai Unió­tól. Ezt az összeget 50-50 szá­zalékban használják fel környe­zetvédelmi, illetve közlekedési programokra. Hozzátette: a 2000. évi programokra várható­an összesen 559,7 millió euró, azaz körülbelül 14(1 milliard fo­rint jut az évek során. Á legrövi­debb projekt véghezvitele 2, míg a leghosszabb 6 évig tart. A miniszter reményei szerint Ma­gyarország még kétszer számít­hat hasonló mértékű támoga­tásra. Boros Imre hangsúlyozta, hogy a kormány a kétéves költ­ségvetésben gondoskodott a projektek társfinanszírozásáról. A környezetvédelmi programok során 84 millió eurós támoga­tást kap a Szeged térségi szennyvízkezelési rendszer és a csatornahálózat fejlesztése. A Hajdú-Bihar megyei mintegy.24 millió eurós, a miskolci regioná­lis hulladékgazdálkodási pro­jekt pedig több mint 16 millió euróhoz juthat. Gazda nélküli erdők, bekerítetlen fásítások A falopások a téli hónapokban megszaporodnak Tolna megyében az elmúlt évek­ben a szakemberek adatai sze­rint, folyamatosan csökkent az erdőterületek nagysága. Tamási-Szekszárd Az erdőtulajdonosok nyilvántartása még a mai napig is hiányos, pedig már jó pár év eltelt a termőföld privatizáció­ja óta. A magánerdők gazdálkodóinak körülbelül a fele még nincs bejegyezve, ez elsősorban ott jellemző, ahol egy te­rületnek sok tulajdonosa van, így a gaz­dálkodásuk sem indulhatott meg, vála­szolta kérdésünkre Jávorházy András, az Állami Erdészeti Szolgálat megyei igazgatóságának osztályvezetője, aki­nek megyénk teljes erdőterületére van rálátása (kivéve a Gemencet). Az erdőgazdálkodás helyzete az el­múlt években nem lett jobb, mint a pri­vatizáció előtt volt, sőt ott ahol elhanya­goltabb területekhez jutottak a tulajdo­nosok, a helyzet még rosszabb lett, mondta Jávorházy András. A gazda nél­küli erdők képe sajnos megszokott lát­vány lett, szerencsére megyénkben sok az akácos és ez gyorsan növő fa, mely „eltakarja” a hiányosságokat. A fiatal te­lepítéseket csak kevesen kerítik be, így a facsemeték növekedése már az első ta­vasszal veszélybe kerül a vadak miatt. Az erdőgazdálkodási törvény sze­rint, aki vágásra engedélyt kap, az kö­teles a felújítást is vállalni. Általában ezt komolyan is veszik a tulajdonosok megyénkben, mondta az osztályveze­tő, hiszen az elmúlt években talán ha 2-3 gazdálkodó akadt, akik a vágást kö­vetően nem teljesítette a kötelezettsé­geit. Bár arra is akadt példa, hogy az egyik erdőtulajdonos fél hektár nemes- nyárfást vágott ki engedély nélkül, büntetésként 710 ezer forintot kellett kifizetnie és mivel az erdősítést később sem pótolta, évről-évre további bünte­téseket kap a felújítás elmaradásáért. Az elmúlt években magántulajdono­sok 2100 hektáron, a Gyulajhoz tartozó területeken pedig 1900 hektáron végez­ték el az erdősítést. Általában a magán- tulajdonú területeket nem kerítik be, mert ez jelentős plusz költséget jelent és nyüván erre már nem jut pénz. A falopás, mely megkeseríti a tulaj­donosok életét, főleg a téli hónapok­ban jellemző, sajnos gyakran soha nem derül ki, hogy hová tűnt a fa az erdőből. De vannak bonyolultabb ügyek is, amikor az egyik résztulajdo­nos kezdi el kivágni a fákat, arra hi­vatkozva, hogy az úgyis az övé. A rendőrség nem is foglalkozik az üggyel, arra hivatkoznak, a sajátjából vágott, ilyen esetben az erdészeti felü­gyelőség az összes tulajdonos ellen indíthat eljárást. MAUTHNER Mekkora területet borít megyénkben erdő? A magánerdő területe 30 ezer hektár, az állami terület 22,5 ezer hektár (a Gemenc kivételével). Az erdőgazdálkodók (magánerdőre értendő) be­jelentett száma 2700 körül van, de ez nem azo­nos a tulajdonosok számával. A rendezetlen tu­lajdonosi közösségek száma 2840. Hogyan vághatunk ki fát az erdőből? Csak és kizárólag fakivágási engedéllyel. Belterületen, akár egyetlen fa kivágását is kérel­mezni kell a helyi jegyzőnél, ugyancsak tőle kell engedélyt kérni minden olyan területre, mely nem minősül erdőnek, például kertben, vagy le­gelőn lévő fák kivágására is. Erdőkből fát kivág­ni csak az erdő-felügyelöség engedélyével le­het. Ennek módja: alapvető feltétel, hogy a ké­relmező eleve nyilvántartott erdőgazdálkodó le­gyen, akinek jóváhagyott erdőgazdálkodási ter­ve van. Ennek alapján vághat, illetve ültethet fát. A tulajdonost ellenkező esetben megbüntetik, melynek alsó határa 10 ezer forint/köbméter fa. A tulajdonost büntetik meg akkor is, ha nem ő vágta ki a fát, hanem ismeretlenek, ha a falo­pást nem jelentette a rendőrségen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom