Tolnai Népújság, 2001. február (12. évfolyam, 27-50. szám)
2001-02-26 / 48. szám
2001. Február 26., Hétfő MEGYEI TÜKÖR Tolnai Népújság - 3. oldal _____________________________Portré_______________________________________________ Fé moltár, kőkenyér és képernyő-stáció A Várdombon élő Bakó László neve a legtöbb embernek az elhíresült, kőbe faragott élelmiszerekről jut eszébe. A mindig újat kereső alkotó, stílszerűen mondva, úgy véli, a művészet szabályai nincsenek kőbe vésve. Névjegy: Bakó László szobrászművész. Bátán született 1949-ben. Több évtizedes művészi tevékenységét országos ismertség, nyertes pályázatok, egyéni és csoportos kiállítások fémjelzik. Nős, két gyermek apja.- Mindenféle anyaggal dolgozik, mesterséges és természetes anyagokkal egyaránt. Ez mindig így volt1- Egy időben szinte üldöztem a műanyagot, mára rájöttem, hogy minden anyagnak, legyen az természetes, vagy mesterséges úton előállított, a művészet szempontjából megvan a sajátos hatása no és határa. Mást és mást lehet kifejezni velük, s különösen hatásos, ha valamiből pontosan annak ellenkezőjét hozzuk létre, például kőből papír, vagy kenyér tárgyiasul.- Mégis, mintha a kő lenne a legkedvesebb anyaga.- A szobrászat legősibb anyaga a kő. A többi anyagot könnyen lehet manipulálni, vázzal megerősíteni, belül üregesre kiképezni, például a fémet, vagy a fát. A kőnél mindez nem működik, a kő az kő.- Az utóbbi években mintha egyre kevesebb köztéri szobor készülne kőből.- A kultúrában, a művészetben egyre inkább az anyagiasság elvei uralkodnak el, mind a megrendelők, mind az alkotók részéről. A munkának pedig egyre kisebb a becsülete, mindegy, hogy kő-, vagy fémszoborról van szó. A mai szobrászok általában „kihagyják” a kivitelezési fázist a tevékenységükből, többnyire csak maketteket készítenek, amiből aztán az iparosok állítják elő „nagyban” a szobrot. A közvetlen kőmunka azért került háttérbe véleményem szerint, mert magas szinten való végzéséhez több évtizedes gyakorlatra van szükség méghozzá sok és nehéz fizikai munkával töltött évtizedek. Nem elég, ha megvan az ötlet, az elgondolás, a kéznek, a mozdulatoknak is kell a megfelelő felkészültség. Valami elveszett ebből a felfogásból, egyre kevésbé értékelik az erőfeszítéseket.- A Szekszárdon nemrégiben lezajlott Alsóvárosiak találkozóján az ön által fémből készített oltárnál misézett Bíró László püspök.- Tetszést aratott a művem, különösen az tetszett a püspök úrnak, hogy kő-lábazaton állnak az oltár részei, s mint a Bibliából tudjuk, az egyházat sziklára alapította Jézus, Péter személyében. VENTER MARIANNA A szakképzés támogatásáról Az Iparoskor közgyűlése A két éves paksi Iparoskor pénteki közgyűlése nem hozott különösebb meglepetést, hiszen a szervezet működése sikeres, kiegyensúlyozott. Paks A közgyűlés elfogadta a tavalyi tevékenységről szóló beszámolót, az idei tervet és a költségvetést. Az ülést a szokásos havi összejövetel követte az ASE étteremben. A Nationale-Nederlanden biztosító megyei vezetője dr. Bordás György adott tájékoztatást a vállalkozók számára ajánlott lehetőségekről. Várszeginé Németh Mária, a polgármesteri hivatal nagykincstárának vezetője szólt arról, hogy a gazdasági társaságok által kötelezően fizetendő szakképzési hozzájárulás teljesítésénél mód van arra, hogy annak jelentős részét közvetlenül szakképzési intézetnek utalják, írásos megállapodás alapján. Ez évente több tízmillió forintos fejlesztési forrást jelenthetne a város által működtetett I. István Szakképzési Intézet számára - hangsúlyozta Czethoffer Gyuláné, az iskola igazgatója is, kérve a paksi vállalkozókat, éljenek ezzel a lehetőséggel. Bor Imre ugyancsak erre bíztatta a paksi cégeket, hiszen mint mondta elsősorban az iparosoknak, vállalkozóknak fontos, hogy minél magasabb színvonalú szakmunkásképzés legyen a városban. Kovács Sándor, az Iparoskor elnöke is támogatta az elképzelést, hozzátéve, hogy a közgyűlésen is szóba került a szakképzés segítése. _____ RÁKOSI GUSZTÁV Mon dom A Magamét VENTER MARIANNA: Bizalmatlanul Népszámlálónak álcázott tolvaj akart kifosztani egy idős asszonyt (nem Tolna megyében). A néni értesítette a rendőröket, akik végül mégsem tudták meg tőle, hogyan nézett ki a rossz szándékú idegen, mert a hölgy nem hitte el nekik, hogy rendőrök és nem engedte be őket. Csak egy a példák közül, hogyan veszett el az emberek egymás iránti bizalma. Sajnos, nincs mit csodálkozni rajta, mert olyan dolgok vezettek el idáig, hogy jogosnak érezzük a bizalmatlanságot. Valamikor, nem is olyan régen, készséggel elhittük a becsengető idegennek, hogy redőnykészítő kisiparos megbízottja, beengedtük a lakásba, nyugodtan méricskélt, felvette a rendelést és az előleget, majd hozta és beszerelte a redőnyt. Manapság már harsogva kacagnának a polgárok, ha valaki azzal csengetne be, hogy bejön és méricskél, majd a pénzünkkel távozik. Az utcán adományt gyűjtőknek már alig-alig ad valaki pénzt, mert nem hiszi el, hogy azoknak gyűjt, akikről állítja. Hiába mutogat ilyen-olyan igazolványt, manapság, a számítógépek és szkennerek világában olyan igazolványt tudnak készíteni az „ügyesek" amilyet akarnak. A gyerekeinket arra tanítjuk, ne álljanak szóba senkivel, ne menjenek oda idegen autóhoz, ha valaki arra hivatkozik hogy nem ismeri a várost és útbaigazítást kér. Arra tanítjuk őket, hogy senkinek se nyissanak ajtót, még annak sem, aki azt állítja, hogy rosz- szul van és segítséget kérne. Pedig lehet, hogy úgy van, de akkor sem. Mert keserű, sőt, keserves példák mutatják, baj lehet belőle. Olyan világban élünk, ahol az utcán összecsukló néninek, aki a falhoz támaszkodva próbálja kivédeni az ájulást, ellopják a táskáját, ahelyett, hogy leültetnék egy padra és mentőt hívnának hozzá. Pedig annyira jó lenne újra bízni a másik emberben. Elhinni, hogy az, aminek és akinek mondja magát, elhinni, hogy nem csap be, nem ver át, nem foszt ki, nem csalja ki a pénzemet. Nem tudni, meddig tart ez a folyamat, lehet-e még magasabb a bizalmatlansági-szint a mostaninál is. Az viszont biztos, elveszíteni a bizalmat sokkal könnyebb, mint visszaszerezni. A Wosinsky Múzeum évkönyve Több mint négyszáz oldalon Immár a huszonkettedik kötetet vehetik a kezükbe a szekszárdi Wosinsky Mór Múzeum évkönyv sorozatának olvasói. A 431. oldalas kiadvány ez alkalommal is a legutóbbi feltárások, kutatások eredményeit tárja a régészet, a néprajz és általában a történelem kedvelői elé. Szekszárd A tizenhat különböző publikációt tartalmazó, dr. Gaál Attila igazgató szerkesztette kötet - témaköreit tekintve - mondhatni az egész megye területét felöleli, hiszen egyaránt találhatunk írásokat Apahantról, Bonyhád- ról, Győréről, Kölesdről, Ozoráról, a Sárközről, Tamási körzetéből, vagy éppen a Sió, illetve a Duna völgyéről. Zalai Gaál István a györei neolitikus antropomorf edény(ek)ről ad részletes leírást, Bodnár Mária, Bartosiewicz László és Gucsi László pedig a badeni kultúra leleteit mutatja be, különös tekintettel Aparhant területére. Bertók Gábor a megye nyugati részén található, egykor volt Iovia római kori települést határolta be ismertetésében. Ugyancsak a római kort idézi a paks- dunakömlődi kőemlékeket (Beszédes József), a bonyhádi éremleletet (Farkas Edit- Kőhegyi Mihály), valamint a Sió völgy későkelta és koracsászárkori településtörténetét bemutató publikáció. Odor János Gábor a Honfoglalást megelőző időszak, a 9-10. század azon, ritkaságnak számító leleteit mutatja be (frank szárnyaslándzsa és trapéz alakú kengyel), melyek a bölcskei Duna medréből kerültek elő. K. Németh András két írással is szerepel a kötetben: elsőként néhány megjegyzést fűz néhai Szakály Ferenc Ami Tolna vármegye középkori oklevéltárában megmaradt című könyvéhez, majd a somolyi templomromnál végzett ásatásáról ad összefoglalást. Vizi Márta a decs-etei ásatás idején fellelt grafitos kerámiák jellemzőibe enged betekintést. Balázs-Kovács Sándor a néprajz világába kalauzolja az olvasót, áttekintést adva a Sárközben dívó szokásokról, a házasságon kívül született gyermekek helyzetéről. Gaál Zsuzsanna egy birtokos nemesi család 19. századi válságát tekinti át, Glósz József Kölesd mezőváros feudalizmus kori szerepét, V. Kápolnás Mária pedig a dőry- patlani sajtgyártás történetét tárja az olvasó elé. _________________________ SZABÁ L A FŐISKOLÁN. Immár a negyedik alkalommal invitálta bálba a PTE Illyés Gyula Főiskolai Kara az intézmény munkatársait. A megjelenteket - köztük dr. Font Márta bölcsészkari dékánt - dr. Horváth Béla főigazgató köszöntötte, majd a Bartina néptáncegyüttes fiataljai mutattak be palotást. A modernebb tán- cot a bálozók már a Leposa zenekar muzsikájára ropták, a hajnali órákig.______________fotó, bakó jenő Medgyessy Péter a Szalonban Dr. Medgyessy Péter lesz a szekszárdi Vállalkozói Szalon legközelebbi vendége. Szekszárd Mikor tekinthető sikeresnek a magyar nemzetgazdaság? Erre a kérdésre válaszol bevezető előadásában Medgyessy Péter, az Inter- Európa Bank Rt. elnöke. Ezt követően, a hagyományoknak megfelelően kötetlen beszélgetés következik, Illés Tamás szalonvezető és a közönség kérdezi a vendéget. A Magyar Vállalkozói Szalon szekszárdi csoportjának legközelebbi klubestje március 1-én 18 órai kezdettel lesz, ezúttal is a Rolling Rock Caféban. ________■ Jó l kezelt borok A Kertbarátok Körének vezetői a szombat esti farsangi bál előtt hirdették ki az idei borverseny eredményeit. Gyulaj A kultúrház érdeklődőkkel zsúfolásig telt nagytermében a szervezet elnöke, Szőke Géza elmondta, hogy a Rigó-hegyen, a Borjúakol- ban és a Kuri-völgyben termett szőlőből finom és jól kezelt borokat készítettek a gondos gazdák. A harminchat minta közül tizenkilencet arany-, tizenegyet ezüstös hatot bronzéremmel jutalmazott a dr. Iván Gyula vezette héttagú zsűri. A legtöbb elismerést Potocska Józsefné érdemelte ki, de rajta kívül Müller Márton, Tóth Gyula, Jakab Ernő, Illés Zoltán, Illés Miklós, Horváth József, Pintér Péter, Csepregi Ferenc, Kiss Sándor, Kőműves Ferenc és Gombik Ferenc is büszke lehet fehér- és vörösboraira. A minősítésen résztvevő valamennyi szőlősgazdának Nemes László, a falu polgármestere nyújtott át ajándékot. Az értékelést követően a regölyi népdalkor adott remek műsort, majd a helyi Füstös-Simon duó zenéjére táncoltak másnap hajnalig a kertbarátok és családtagjaik, -grJutalom a nyomravezetőnek Ötvenezer forintot ajánlott fel a tolna megyei főkapitány annak, aki a tolnai apátplébános támadóinak nyomára vezeü a rendőrséget. Mint annak idején beszámoltunk róla, február nyolcadikán éjjel két ismeretlen támadta meg a tolnai római katolikus apátplébánost, akit késsel megsebesítettek, megkötöztek. A támadók 300 ezer forintot vittek el. Aki bármit tud az ügyről, hívja a 107-es ingyenes számot, vagy a 06-74-501-100, 3641-es mellékét, illetve a 06-74- 501-141-es telefonszámot. A bejelentéseket bizalmasan kezelik. ■
