Tolnai Népújság, 2001. február (12. évfolyam, 27-50. szám)

2001-02-26 / 48. szám

2001. Február 26., Hétfő MEGYEI TÜKÖR Tolnai Népújság - 3. oldal _____________________________Portré_______________________________________________ Fé moltár, kőkenyér és képernyő-stáció A Várdombon élő Bakó László neve a legtöbb em­bernek az elhíresült, kőbe faragott élelmiszerekről jut eszébe. A mindig újat kere­ső alkotó, stílszerűen mondva, úgy véli, a művé­szet szabályai nincsenek kőbe vésve. Névjegy: Bakó László szobrászművész. Bátán született 1949-ben. Több évtizedes művészi tevékenységét országos ismertség, nyertes pályázatok, egyéni és csoportos kiállítások fémjelzik. Nős, két gyermek apja.- Mindenféle anyaggal dolgozik, mesterséges és természetes anyagokkal egyaránt. Ez mindig így volt1- Egy időben szinte ül­döztem a műanyagot, mára rájöttem, hogy min­den anyagnak, legyen az természetes, vagy mes­terséges úton előállított, a mű­vészet szempontjából megvan a sajátos hatása no és határa. Mást és mást lehet kifejezni ve­lük, s különösen hatásos, ha valamiből pontosan annak el­lenkezőjét hozzuk létre, példá­ul kőből papír, vagy kenyér tár­gyiasul.- Mégis, mintha a kő lenne a legkedvesebb anyaga.- A szobrászat legősibb anyaga a kő. A többi anyagot könnyen lehet manipulálni, vázzal megerősíteni, belül üregesre kiképezni, például a fémet, vagy a fát. A kőnél mindez nem működik, a kő az kő.- Az utóbbi években mintha egyre kevesebb köztéri szobor készülne kőből.- A kultúrában, a művészetben egyre inkább az anyagiasság elvei uralkodnak el, mind a megrende­lők, mind az alkotók részéről. A munkának pedig egyre kisebb a becsülete, mindegy, hogy kő-, vagy fémszoborról van szó. A mai szobrászok általában „kihagyják” a kivitelezési fázist a tevékenysé­gükből, többnyire csak makette­ket készítenek, amiből aztán az iparosok állítják elő „nagyban” a szobrot. A közvetlen kőmunka azért került háttérbe véleményem szerint, mert magas szinten való végzéséhez több évtizedes gya­korlatra van szükség méghozzá sok és nehéz fizikai munkával töl­tött évtizedek. Nem elég, ha meg­van az ötlet, az elgondolás, a kéz­nek, a mozdulatoknak is kell a megfelelő felkészültség. Valami elveszett ebből a felfogásból, egy­re kevésbé értékelik az erőfeszíté­seket.- A Szekszárdon nemrégiben le­zajlott Alsóvárosiak találkozóján az ön által fémből készített oltár­nál misézett Bíró László püspök.- Tetszést aratott a művem, különösen az tetszett a püspök úrnak, hogy kő-lábazaton állnak az oltár részei, s mint a Bibliából tudjuk, az egyházat sziklára ala­pította Jézus, Péter személyé­ben. VENTER MARIANNA A szakképzés támogatásáról Az Iparoskor közgyűlése A két éves paksi Iparoskor pénteki közgyűlése nem ho­zott különösebb meglepe­tést, hiszen a szervezet mű­ködése sikeres, kiegyensú­lyozott. Paks A közgyűlés elfogadta a tavalyi te­vékenységről szóló beszámolót, az idei tervet és a költségvetést. Az ülést a szokásos havi összejövetel követte az ASE étteremben. A Nationale-Nederlanden biztosító megyei vezetője dr. Bordás György adott tájékoztatást a vállalkozók számára ajánlott lehetőségekről. Várszeginé Németh Mária, a pol­gármesteri hivatal nagykincstárá­nak vezetője szólt arról, hogy a gazdasági társaságok által kötele­zően fizetendő szakképzési hozzá­járulás teljesítésénél mód van arra, hogy annak jelentős részét közvet­lenül szakképzési intézetnek utal­ják, írásos megállapodás alapján. Ez évente több tízmillió forintos fejlesztési forrást jelenthetne a vá­ros által működtetett I. István Szak­képzési Intézet számára - hangsú­lyozta Czethoffer Gyuláné, az isko­la igazgatója is, kérve a paksi vál­lalkozókat, éljenek ezzel a lehető­séggel. Bor Imre ugyancsak erre bíztatta a paksi cégeket, hiszen mint mondta elsősorban az iparo­soknak, vállalkozóknak fontos, hogy minél magasabb színvonalú szakmunkásképzés legyen a vá­rosban. Kovács Sándor, az Iparoskor elnöke is támogatta az elképzelést, hozzátéve, hogy a közgyűlésen is szóba került a szak­képzés segítése. _____ RÁKOSI GUSZTÁV Mon dom A Magamét VENTER MARIANNA: Bizalmatlanul Népszámlálónak álcázott tolvaj akart kifosztani egy idős asszonyt (nem Tolna megyében). A néni értesítette a rendőröket, akik végül mégsem tudták meg tőle, hogyan nézett ki a rossz szándékú ide­gen, mert a hölgy nem hitte el nekik, hogy rendőrök és nem enged­te be őket. Csak egy a példák közül, hogyan veszett el az emberek egymás iránti bizalma. Sajnos, nincs mit csodálkozni rajta, mert olyan dolgok vezettek el idáig, hogy jogosnak érezzük a bizalmatlansá­got. Valamikor, nem is olyan régen, készséggel elhittük a becsen­gető idegennek, hogy redőnykészítő kisiparos megbízottja, been­gedtük a lakásba, nyugodtan méricskélt, felvette a rendelést és az előleget, majd hozta és beszerelte a redőnyt. Manapság már har­sogva kacagnának a polgárok, ha valaki azzal csengetne be, hogy bejön és méricskél, majd a pénzünkkel távozik. Az utcán ado­mányt gyűjtőknek már alig-alig ad valaki pénzt, mert nem hiszi el, hogy azoknak gyűjt, akikről állítja. Hiába mutogat ilyen-olyan igazolványt, manapság, a számítógépek és szkennerek világában olyan igazolványt tudnak készíteni az „ügyesek" amilyet akarnak. A gyerekeinket arra tanítjuk, ne álljanak szóba senkivel, ne men­jenek oda idegen autóhoz, ha valaki arra hivatkozik hogy nem is­meri a várost és útbaigazítást kér. Arra tanítjuk őket, hogy senki­nek se nyissanak ajtót, még annak sem, aki azt állítja, hogy rosz- szul van és segítséget kérne. Pedig lehet, hogy úgy van, de akkor sem. Mert keserű, sőt, keserves példák mutatják, baj lehet belőle. Olyan világban élünk, ahol az utcán összecsukló néninek, aki a falhoz támaszkodva próbálja kivédeni az ájulást, ellopják a táská­ját, ahelyett, hogy leültetnék egy padra és mentőt hívnának hozzá. Pedig annyira jó lenne újra bízni a másik emberben. Elhinni, hogy az, aminek és akinek mondja magát, elhinni, hogy nem csap be, nem ver át, nem foszt ki, nem csalja ki a pénzemet. Nem tudni, meddig tart ez a folyamat, lehet-e még magasabb a bizalmatlan­sági-szint a mostaninál is. Az viszont biztos, elveszíteni a bizal­mat sokkal könnyebb, mint visszaszerezni. A Wosinsky Múzeum évkönyve Több mint négyszáz oldalon Immár a huszonkettedik kötetet vehetik a kezükbe a szekszárdi Wosinsky Mór Múzeum évkönyv sorozatá­nak olvasói. A 431. oldalas kiadvány ez alkalommal is a legutóbbi feltárások, ku­tatások eredményeit tárja a régészet, a néprajz és álta­lában a történelem kedvelői elé. Szekszárd A tizenhat különböző publikáci­ót tartalmazó, dr. Gaál Attila igazgató szerkesztette kötet - té­maköreit tekintve - mondhatni az egész megye területét felöle­li, hiszen egyaránt találhatunk írásokat Apahantról, Bonyhád- ról, Győréről, Kölesdről, Ozoráról, a Sárközről, Tamási körzetéből, vagy éppen a Sió, il­letve a Duna völgyéről. Zalai Gaál István a györei neolitikus antropomorf edény(ek)ről ad részletes leírást, Bodnár Mária, Bartosiewicz László és Gucsi László pedig a badeni kultúra leleteit mutatja be, különös te­kintettel Aparhant területére. Bertók Gábor a megye nyugati részén található, egykor volt Iovia római kori települést hatá­rolta be ismertetésében. Ugyan­csak a római kort idézi a paks- dunakömlődi kőemlékeket (Be­szédes József), a bonyhádi éremleletet (Farkas Edit- Kőhegyi Mihály), valamint a Sió völgy későkelta és koracsászár­kori településtörténetét bemuta­tó publikáció. Odor János Gábor a Honfoglalást megelőző idő­szak, a 9-10. század azon, ritka­ságnak számító leleteit mutatja be (frank szárnyaslándzsa és trapéz alakú kengyel), melyek a bölcskei Duna medréből kerül­tek elő. K. Németh András két írással is szerepel a kötetben: el­sőként néhány megjegyzést fűz néhai Szakály Ferenc Ami Tolna vármegye középkori oklevéltá­rában megmaradt című könyvé­hez, majd a somolyi templom­romnál végzett ásatásáról ad összefoglalást. Vizi Márta a decs-etei ásatás idején fellelt grafitos kerámiák jellemzőibe enged betekintést. Balázs-Kovács Sándor a nép­rajz világába kalauzolja az olva­sót, áttekintést adva a Sárköz­ben dívó szokásokról, a házas­ságon kívül született gyermekek helyzetéről. Gaál Zsuzsanna egy birtokos nemesi család 19. századi válságát tekinti át, Glósz József Kölesd mezőváros feudalizmus kori szerepét, V. Kápolnás Mária pedig a dőry- patlani sajtgyártás történetét tárja az olvasó elé. _________________________ SZA­BÁ L A FŐISKOLÁN. Immár a negyedik alkalommal invitálta bálba a PTE Illyés Gyula Főiskolai Kara az intézmény munkatársait. A megjelenteket - köztük dr. Font Márta bölcsészkari dékánt - dr. Horváth Béla főigazgató köszöntötte, majd a Bartina néptáncegyüttes fiataljai mutattak be palotást. A modernebb tán- cot a bálozók már a Leposa zenekar muzsikájára ropták, a hajnali órákig.______________fotó, bakó jenő Medgyessy Péter a Szalonban Dr. Medgyessy Péter lesz a szekszárdi Vállalkozói Szalon legközelebbi vendége. Szekszárd Mikor tekinthető sikeresnek a ma­gyar nemzetgazdaság? Erre a kér­désre válaszol bevezető előadásá­ban Medgyessy Péter, az Inter- Európa Bank Rt. elnöke. Ezt köve­tően, a hagyományoknak megfe­lelően kötetlen beszélgetés követ­kezik, Illés Tamás szalonvezető és a közönség kérdezi a vendéget. A Magyar Vállalkozói Szalon szekszárdi csoportjának legköze­lebbi klubestje március 1-én 18 órai kezdettel lesz, ezúttal is a Rolling Rock Caféban. ________■ Jó l kezelt borok A Kertbarátok Körének ve­zetői a szombat esti farsangi bál előtt hirdették ki az idei borverseny eredményeit. Gyulaj A kultúrház érdeklődőkkel zsúfo­lásig telt nagytermében a szerve­zet elnöke, Szőke Géza elmondta, hogy a Rigó-hegyen, a Borjúakol- ban és a Kuri-völgyben termett szőlőből finom és jól kezelt boro­kat készítettek a gondos gazdák. A harminchat minta közül tizen­kilencet arany-, tizenegyet ezüst­ös hatot bronzéremmel jutalma­zott a dr. Iván Gyula vezette hétta­gú zsűri. A legtöbb elismerést Potocska Józsefné érdemelte ki, de rajta kívül Müller Márton, Tóth Gyula, Jakab Ernő, Illés Zoltán, Il­lés Miklós, Horváth József, Pintér Péter, Csepregi Ferenc, Kiss Sán­dor, Kőműves Ferenc és Gombik Ferenc is büszke lehet fehér- és vörösboraira. A minősítésen résztvevő valamennyi szőlősgaz­dának Nemes László, a falu pol­gármestere nyújtott át ajándékot. Az értékelést követően a regölyi népdalkor adott remek műsort, majd a helyi Füstös-Simon duó ze­néjére táncoltak másnap hajnalig a kertbarátok és családtagjaik, -gr­Jutalom a nyomravezetőnek Ötvenezer forintot ajánlott fel a tol­na megyei főkapitány annak, aki a tolnai apátplébános támadóinak nyomára vezeü a rendőrséget. Mint annak idején beszámol­tunk róla, február nyolcadikán éj­jel két ismeretlen támadta meg a tolnai római katolikus apátplébá­nost, akit késsel megsebesítettek, megkötöztek. A támadók 300 ezer forintot vittek el. Aki bármit tud az ügyről, hívja a 107-es ingyenes számot, vagy a 06-74-501-100, 3641-es mellékét, illetve a 06-74- 501-141-es telefonszámot. A beje­lentéseket bizalmasan kezelik. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom