Tolnai Népújság, 2001. február (12. évfolyam, 27-50. szám)

2001-02-24 / 47. szám

Tolnai Népújság 2001. Február 24., szombat 9. OLDAL A legtöbben az alkohollal és a droggal küzdenek Egy éves a szekszárdi Rév szolgálat A Rév Szenvedélybeteg-segítő Szolgálat a Magyar Katolikus Egyház hivatalos segélyszerveze­tének, a Magyar Karitásznak az intézménye. A Rév szolgálat Szekszárdon tavaly alakult meg. Eddigi működéséről a szolgálat vezetőjével, Kálóczi Andreával beszélgetünk.- Miben tud. segíteni a Ráta hozzá for­dulóknak?- A szolgálat az alko­hol-, a drog- és gyógy­szerfüggők, a játék­szenvedély-betegek, valamint közvetlen környeztük minél szé­lesebb körének eléré­sére, fogadására, szá­mukra szakellátás nyújtására törekszik. A szolgálat jellemzője az anonimitás, tehát a hozzánk forduló névte­lenségben maradhat, a Névjegy: Kálóczi Andrea a szekszárdi Rév szolgálat vezetője. Az Illyés Gyula Pedagógiai Főiskolán szerzett szociális munkás diplomát. Szekszárdon él, egy gyermek édesanyja. jelentkezés pedig önkéntes. Tevékeny­ségünket nem az egészségügy keretein belül, de velük szorosan együttműköd­ve végezzük, ám nem a megszokott or­vosi koncepció áll a középpontban, ha­nem a keresztény eszmeiségen nyug­vó, ugyanakkor szakmailag igényes mentálhigiénés gondolkodás.- Milyen módszerekkel dolgoznak?- Információt, tanácsokat telefonon is adunk, egyéni- és csoportos terápiás módszereink, foglalkozásaink, beszél­getéseink is vannak. Feladataink közé tartozik az orvosi konzultáció, a pszi­choterápia, a megelőzés, a kortárs-segí­tő képzés, az utógondozás is.- Hogyan alakult a forgalmuk?- Az elmúlt évben 319 fő kért segítsé­get a szolgálattól, a betegekkel 490 al­kalommal történt egyéni esetkezelés, terápia, illetve segítő beszélgetés. A hozzánk fordulók több mint fele hely­béli volt, a többi vidéki, illetve hajlék­talan. A segítséget kérők nagy része önként keres meg minket, emellett pszichiáterek, családsegítő és gyer­mekjóléti szolgálatok, szociális mun­kások, pedagógusok küldenek hoz­zánk klienseket.- A statisztikai adatok alapján a leg­többen alkohol-problémákkal keresik fel a szolgálatot.- Az alkoholbetegek a hozzánk fordu­lók közel harmadát teszik ki. Többsé­gük megváltozott munkaképességű, társas kapcsolataik beszűkültek. Ne­mek szerinti megoszlásban a férfiak vannak többen, több mint 60 százalék­ban. A legnagyobb feladat az ő esetük­ben a betegségtudat ki­alakítása; vannak már sikereink, többen ke­rültek be az egészség- ügyi ellátó rendszerbe, mert a leszokás mellett döntöttek.- Mi a helyzet a drog­gal?- Az előző évhez ha­sonlóan többnyire a marihuána és a szinte­tikus szerek fogyasztói­val találkozunk, a ke­mény drogot fogyasz­tók aránya még mindig csekély. Életkoruk 16 és 28 év közé tehető. A drogbetegek között kiemelkedően ma­gas a férfiak aránya, 81 százalék.- Az egyéb problémák?- Az utóbbi évtízed „terméke” a bete1 ges játékszenvedély. Sajnos, az ő keze­lésük ma még nem megoldott az or­szágban. Ezzel a betegséggel elsősor­ban középkorú férfiak jelentkeznek, női beteg még nem keresett meg minket. A pszichés problémákkal küszködök ese­tében az a megfigyelésünk, hogy kevés­bé érzik megbélyegzőnek, ha a Rév szolgálatot keresik fel, úiint az ideggon­dozót, vagy a pszichiátriai osztályt. Pszichés problémák esetén orvosi kon­zultációt kérünk, illetve a megfelelő in­tézménybe irányítjuk a beteget. Az üyen problémákkal hozzánk forduló betegek 60 százaléka volt nő.- Mik a további terveik?- A feladataink az eltelt időszak alatt is folyamatosan sokasodtak, nő a hoz­zánk fordulók száma. Szükség lenne a létszám bővítésére, elsősorban a drogfogyasztás megelőzését célzó tan­folyamok, tanácsadások, esetmegbe­szélések ellátására. Szeretnénk nyári szabadidős programokat szervezni szenvedélybeteg szülők gyermekei számára és terápiás csoportot drogbe­teg fiataloknak. Célunk még az utó­gondozás folyamatos kiépítése, ebben számíthatunk a társintézményekre is. VENTER MARIANNA Vizek, horgászok, pályázatok, perek Körkép néhány fontosabb Tolna megyei horgászvíz helyzetéről Az új halászati törvény szerint valamennyi korábbi halászati jog megszűnt az elmúlt év végén, és minden vízre újra kellett pályázni. Ez persze sok gon­dot okozott de nagy lehetőséget is jelentett a horgászegyesületek számára. Mi a mai állapot és mit hozhat a jövő? - erről beszélgettünk Szegedi László­val, a Horgászegyesületek Tolna Megyei Szövetsége ügyvezető elnökével. Duna, Sió- A jelentős áremelkedéseken kivid a Duna és a Sió „elvesztése" okoz­ta a legnagyobb csalódást a horgá­szoknak. Mi is történt tulajdon­képpen?- Az elvesztés szó csak annyi­ban igaz, hogy a Sió teljes szaka­szára pályáztunk és nem nyer­tünk, vagyis minden maradt a ré­giben, legalábbis a halászati jogokat illető­en. A Duna és a Sió - valamint mellékfolyá­sai - halászati joga eddig is a Tolnai Halá­szati Szövetkezeté volt, s maradt is. Tulaj­donképpen részben megnyertük a pályá­zatot, mert a döntéshozó, az FVM megyei hivatala a Sió Tolna megyei felső szakaszát- Sárszentlőrinc északi határától felfelé - nekünk ítélte. Ezzel a joggal azonban nem élünk. Egyrészt mert a horgászok - és így a jegyárbevétel - túlnyomó része az alsó sza­kaszra koncentrálódik, másrészt pedig halasítási szempontból nem lehet elkülöní­teni a folyó két szakaszát, nem tudnánk megakadályozni, hogy a halaink leússza­nak az alsó szakaszra. Bár jogüag minden maradt a régiben, a horgászok szempontjából mégis nagy vál­tozások történtek. Eddig az egyesületeknél mindenki hozzájutott a területi jegyekhez, most viszont a halászati jog birtokosa úgy döntött, hogy csak nála lehet az engedélye­ket kiváltani. Még nagyobb különbség, hogy a tavalyi 2000 forintos árat hatszoro­sára (!) emelték, így összesen 12.000 fo­rintba kerül a területi engedély ezekre a vi­zekre. Visszatérve a pályázatra, nem értjük a döntést, mert szakmai szempontból a mi pályázatunk messze a legjobb volt, például- ami a legfontosabb - sokkal több hal ki­helyezését vállaltuk a pályázatunkban, mint a szövetkezet. A döntés ellen pa­nasszal éltünk a minisztérium felé. Fadd-Dombori- Fadd-Dombori maradt a szövetségé - egy­előre. Ugyanis perben állnak a tulajdono­sokkal. Hogy áll most ez az ügy és mikor várható döntés?- A holtág tulajdonosa a faddi önkor­mányzat és néhány magánszemély. Ők úgy döntöttek, hogy elveszik a megyei hor­gász szövetségtől a halászati jogot és a to­vábbiakban maguk hasznosítják a vizet. Ehhez joguk van. A halászati törvény azonban előírja a kártalanítást, de ebben nem tudtunk ezidáig megegyezni, erről fo­lyik régóta a vita illetve a per. Mi pontosan dokumentálni tudjuk a hala- sításokat és a visszafogáso­kat, amiből kiszámítható a vízben lévő haltömeg, de mindezt független szakértő is vizsgálja. Sokat költöttünk arra a vízre, például a vízpót­ló csatorna építésébe is be­szálltunk kétmillióval, ezért úgy gondoljuk, hogy a jelen­legi tízmilliós követelésünk bőven megalapozott. Remélem, hogy ha­marosan megszületik a döntés. Az persze más kérdés, hogy ha a bíróság megítéli pél­dául a fenti összeget, a tulajdonosok tud­nak-e, akamak-e fizetni, vagy tovább foly­tatódik a huzavona. Szálka- A Szálkai-viztározó halászati joga 15 évre a szövetségé. Erre már lehet terveket ala­pozni. Milyen változások vannak-lesznek Szálkán?- Egyre nagyobb az igény a többcélú hasznosításra, ezért a pályázatunkat úgy adtuk be, hogy az megfeleljen a szálkai ön- kormányzat rendezési tervének is, azaz ehhez igazítottuk a helyi horgászrendet. A vízterületet három zónára osztottuk. A falu felé eső rész, a volt kíméled terület egyálta­lán nem horgászható. A volt kíméled terü­lettől a szűkületig vegyes használatú lesz a víz, vagyis a horgászoknak el kell viselniük azt, hogy itt fürdőzők, vízisportokat űzők zavarhatják őket. A szűkülettől lefelé vi­szont csak a horgászoké a víz. További vál­tozások: az éjszakai horgászat csak a má­jus 1. és szeptember 30. közötti péntek és szombat éjszakákon lehetséges, pontyból havonta csak 8 darab vihető el, a tó déli ol­dalán tilos gépkocsival közlekedni. Fontos fejlemény továbbá, hogy csónakkikötők lé­tesültek, ezekben névtáblával ellátott csó­nakokat lehet tartani. Visszatérünk az évi egyszeri, őszi haltelepítésre, és a halasítás után az időjárástól függően akár az év vé­géig is tartó fogási tilalmat rendelünk el. Pályázatunkban azt vállaltuk, hogy a kifo­gott halmennyiséget visszapótoljuk, de ezt megtoldjuk még 20 százalékkal, számítva arra, hogy a fogás egy részét horgászaink elfelejtik bejegyezni a fogási naplóba. A helyi horgászrend tehát így változott, de ezen kívül is sok szabályozandó kérdés van - gondolok itt például a gépkocsi­használatra, parkolásra, sátorozásra, a tó körüli rend fenntartásával kapcsolatos kér­désekre és még lehetne sorolni -, amelyek­ben az érdekeltek, tehát az önkormányzat, a strandot üzemeltető kft. és mi szeretnénk valamilyen közös, hosszabb távú stratégiát kidolgozni. Ezügyben hamarosan leülünk egyeztetni. Keselyűsi Holt-Sió­- A Keselyűsi Holt-Sió azért különleges eset, mert a Duna-Dráva Nemzeti Park területén van, így a sorsa függ a park vezetőinek szándékaitól. Számíthatunk-e arra, hogy ez a víz hosszabb távon a horgászoké ma­rad?- Szeretném remélni. De azt tudnia kell minden horgásznak, hogy a nemzeti park bármikor megtilthatja a horgászatot, ha nem tartjuk be a szabályokat. És itt most hadd panaszkodjak egy kicsit. Sajnos a hor­gászok nagyon sokat szemetelnek, és ez - vagy általánosságban a környezetszennye­zés - a park területén kardinális kérdés. Mi minden áron meg akarunk felelni a szabá­lyoknak, ezért sokat költünk a szemét gyűj­tésére, elszállítására. Hordókat helyeztünk ki - ellopták. Műanyag zsákokat helyez­tünk ki - ezeket is elvitték, esőkabátnak használták, a vadállatok vagy kutyák éjjel szétszedték. Most azzal próbálkozunk, hogy magasabbra, a fákra akasztunk ki zsá­kokat, ahol az állatok nem érik el. Szóval igyekszünk mindent megtenni, de a leg­jobb megoldás az lenne, ha a horgászok nem szemetelnének a vízparton. Azt is jó tudni, hogy a szövetségnek minél többet kell költenie a szemétgyűjtésre és szállítás­ra, annál kevesebb pénz jut halasításra. Költenünk kell arra is, hogy a sok gazdát­lan, vízben hagyott, tönkrement csónakot kiszedjük és megsemmisítsük. Jövő évtől csónak-ügyben is szeretnénk rendet tenni, csak névtáblával ellátott ladikok lehetnek a vízen, és külön csónakos engedélyt kell vál­tania annak, aki így szeretne horgászni. Ezen kívül parkolókat is létesítünk, mert a nemzeti park területén csak kijelölt parko­lókban szabad a gépkocsikat hagyni. Annak idején mi nagyon sokat harcol­tunk ezért a vízért, komoly fegyvertény, hogy sikerült a nemzeti park engedélyét megszerezni még arra is, hogy csónakból az egész holtág horgászható legyen. A hor­gászok körében nagyon kedvelt ez a víz, mert közel van Szekszárdhoz, szép a kör­nyezet és a területi jegy is olcsó. Kár lenne elveszíteni. ÁRKI 2000. ÉVI FOGÁS HALFAJOK SZERINT KÉT VÍZTERÜLETEN----«^TERÜLET Sz álkai víztározó Keselyűsi Holt-Sió Ponty 5016 kg 1211 kg Csuka 193 kg 1017 kg Süllő 280 kg 168 kg Egyéb (méretkorlátozás alá ner- eső •aioki_____ 1983 kg 6173 kg Tájszólás: a szülőföld életre szóló adománya Interjú a Nagykónyiból származó dr. Szabó József egyetemi tanárral Tizennyolc éves koráig Nagykónyiban lakott, az ele­mit helyben végezte, a gimnáziumot pedig - mint be járó tanuló - Tamásiban. Több mint négy évtized el­teltével ma is visszajár gyermek- és ifjúkora helyszí­nére: de ma már új otthonából, Szegedről. Mert itt, ezen város egyetemén oktat dr. Szabó József, a Kop­pány menti tájszótár című kötet szerzője, akivel kö­tetének szekszárdi bemutatóján, a Wosinsky Mór Múzeumban beszélgettünk.- Mindig nagyon ragaszkodtam a szülőfalumhoz és környékéhez - mondta dr. Szabó József. - Szü­leim földművesek, szegényparasztok voltak. Ez nem igazán jelentett kellemes létállapotot, de ké­sőbb rájöttem arra, hogy ez a helyzet milyen elő­nyöket is jelentett számomra. Először is az én ge­nerációmnak ki kellett vennie a részét a ház körü­li, meg a mezei, mezőgazdasági munkából is.- Ez azt jelenti, hogy ifjúként megismerkedett még az ara­tással is?- Bevallom, gabonát kaszálni igazából nem tanultam meg, legalábbis nem úgy, mint az ebben jártas emberek. Lucernát kaszálni viszont máig remekül tudok: Szegeden meg is hök­kentettem a szomszédokat, amikor kertjükben egy szál kaszá­val rendet vágtam. Persze, a nyitja közé tartozik a dolognak az is, hogy ebbe a műveletbe kora reggel érdemes belekezdeni, amikor még harmatos minden...- Tehát otthon, Nagykónyiban megismerte a paraszti gaz­dálkodás hagyományait.- Azt is, de nemcsak azt. Többet is. A szellemi kultúrát is, a gondolkodásmódot, a szokásokat, a népművészetet, a táj Névjegy Név: Dr. Szabó József Születési hely és idő: Nagykónyi, 1940. október 18. Végzettség: magyar-orosz szak, JATE (1959-1964) Munkahely: Szeged, József Attila Tudományegyetem Tudományos fokozatok: egyetemi doktor (1966), kandidátus (1978), akadémiai doktor (1992) Egyetemi beosztás, tisztség: egyetemi tanár Öt tanévben (1992 és 1997 között) vendégtanár a pozsonyi Komensky Egyetemen Kutatási terület: Több mint harminc éve foglal­kozik a magyar nyelvjárások vizsgálatával és névtannal (elsősorban földrajzi nevekkel). történetét is. S arra csak később, már szegedi egye­temistaként jöttem rá, hogy milyen nagy kincs bir­tokában vagyok.- S talán ekkor szembesült azzal is, hogy a nyelvezet is el­tér egymástól a két országrészben.- Egy egészen más, számomra szokatlan nyelvjárás vett körül, egyik pillanatról a másikra. Ezzel együtt soha nem tö­rekedtem arra, még a katedrán sem, hogy „elfelejtsem” saját tájszólásom, a dunántúli rövid ejtést. Hallgatóimat is erre ta­nítom és biztatom: nyelvjárásukat, ha van, ne mellőzzék, ne feledjék! Az értéket jelent, ragaszkodást a szülőföldhöz, az ősökhöz, ahhoz, amit megteremtettek, s amivel utunkra bo­csátottak bennünket. Ahogy és amivel engem is, hiszen kónyi maradtam itt, Szegeden is, hiába vagyok már itt több mint negyven éve. A cikádori apátság feltárása Még az idén befejezik a munka jelentős részét Öt évvel ezelőtt, 1996-ban kezdődtek meg Bátaszéken a cikádori apátság romjait kutató ása­tások. Az 1142 körül épített kolostor meghatározó szerepet töltött be a környék további fejlődésében. Jelenleg a téli hidegtől- véd­ve, betakarva, „pihennek” a több száz éves romok, majd tavasszal ismét folytatják a feltárásokat Bátaszéken, a romkertben. Adorjáni Márta, a város főépítésze kérdé­sünkre elmondta, eddig több szakaszban végezték a mun­kát. A feltárásokat dr. Valter Ilona, a Műemléki Intézet munkatársa vezeti, aki Euró­pa hírű ciszterci kutató, ő ta­lálta meg a három nagy ma­gyar apátságot is, Bélapátfal­ván, Pásztón és Szentgott- hárdon. A munkálatokban nagy szerepet vállalt Sümegi József, a helyi gimnázium igazgatója is, aki magát a fel­tárást is vállalta, diákjaival együtt. Már az első kutató ásások igazolták, hogy jó nyomon járnak a szakembe­rek, pedig a cikádori apátsá­got kezdetben még Cikó kö­zelében is keres­ték. Az ásatások során sírokat ta­láltak, vagyis egy korai teme­tőt, melyhez egy korai templom és falu is tarto­zott. Ezek a sí­rok keresztény sírok voltak, még a ciszterciek ideje előtt. Erről ők nyilván nem tudhat­tak, mert nem építették vol-. na rá az apátságot. A történelmi okmányok szerint az apátságot 1142 kö­rül építették, de ezt követően tűzvész, majd a tatárok rom­bolása során más formát ka­pott az épület, ugyanis min­dig újjáépítették, az adott kornak megfelelő formára. A legszebb és leglátványosabb az 1347-es átépítésből meg­maradt téglaburkolat, mely teljesen megfelel a XIV. szá­zad ciszterci művészetének. Nagyon érdekes falazott sí­rokat találtak itt, melybe úgy helyezték el a halottakat, hogy nem koporsóba tették, hanem a fejük­nél, kétoldalt kifalaz­ták a sírt. Az első apá­tok németek voltak, Ausztriából települtek ide. A feltárás természe­tesen jelentős költség­gel is jár, a Nemzeti Kulturális Örökség Miniszté­riumától nyert a bátaszéki ön- kormányzat 15 millió forintot a munkálatok egy részére, mondta Adorjáni Márta. Eb­ből az összegből a romkertet próbálták megóvni a téli hi­degtől, kerítés készül, és a fa­lakat, az oltárt építik majd új­já. Az idén - reményeik sze­rint augusztus közepéig - olyan állapotig szeretnék a feltárást folytatni, hogy a pil­lérek, falak álljanak és már a turisták által is látogatható le­gyen a terület. MAUTHNER * < i Í 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom