Tolnai Népújság, 2001. február (12. évfolyam, 27-50. szám)
2001-02-13 / 37. szám
G A Z D A S Á G Tolnai Népújság - 7. oldal 2001. Február 13., kedd Eladásokra készül a vagyonkezelő Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság (ÁPV Rt.) megkezdte az idei értékesítési terv összeállítását, amelyet már az Országgyűlés költségvetési és pénzügyi bizottságával is ismertettek. Budapest Az összefoglaló szerint kedvező nemzetközi tőkepiaci helyzet esetén újra megkísérlik az Antenna Hungária tőkeemeléses értékesítését az állam stratégiai érdekeinek megfelelően. Jelentős bevételt remélnek a Budapest Bank (BB) mintegy 24 százalékos részvénycsomagjának értékesítésétől is. A múlt héten hivatalosan bejelentett részvényvásárlási tranzakcióval így lezárulna a Budapest Bank Rt. állami tulajdonrészének eladása. Az ÁPV Rt. és a General Electric (GE) Capital képviselői között folytatott több hónapos tárgyalássorozat végén a GE Capital nyilvános ajánlattétel keretében 133,37 százalékos árfolyamon tett vételi ajánlatot a bank összes részvényesének. Az állami részvénycsomag értékesítése mintegy 6,13 milliárd forint bevételt hozhat a vagyonkezelőnek. Várhatóan a Bábolna Rt. privatizációja is megkezdődik az idén. A koncepció szerint az egyes üzletrészek önállóan kerülnének privatizálásra, a cég tulajdonában lévő termőföldeket ezt megelőzően az ÁPV Rt. kivásárolná. A ménesbirtok és kapcsolódó részei 100 százalékos tartós állami tulajdonban maradnak. Továbbra is állami tulajdonban marad a Dunaferr Rt. Ezt Orbán Viktor miniszterelnök is megerősítette nemrég. A Mol-ban meglévő állami tulajdonrész elvileg értékesíthető, ám erre idén bizonyosan nem kerül sor az olajpiacon tapasztalható kedvezőtlen tendenciák és a Mól stratégiai jelentősége miatt. A társaság jelentős osztalékot fizet az állami tulajdonosnak, és fontos, hogy a jelenlegi kiélezett helyzetben az állam befolyásolni tudja a cég döntéseit. A Mahart 50 százalék plusz egy szavazat mértékéig marad tartós állami tulajdonban, jelenleg azonban nincs olyan állapotban, hogy megfelelően lehessen értékesíteni. A kormány ezért azt kezdeményezi, hogy a társaság leány- vállalatának, a Balatoni Hajózási Rt.-nek 50 százalékos tulajdonhányadát a part menti önkor- mányzatoknak adják át.____________________■ Hiánycikk lett a szőlőoltvány Töretlen a telepítési kedv, kevés Folyamatosan bővül a szőlőterület nagysága, a gazdák telepítési kedvét a kissé „ szorosra” sikeredett jövedéki törvény sem vette el. A cirfandli ültevények bővítését a Pécsett az önkormányzat továbbra is támogatja. RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2001. február 12.) Borsodchem 6 050Ft Ül Fotex 277 Ft ti Matáv 1132 Ft Ű Mól 5120 Ft ű OTP 15200 Ft 0 Rába 2360R ’ ti Richter 16 000 Ft ű Zalakerámia 2615R ti BUX: 7682,16 +0,01 % eltérés az előző záróértékhez képest TŐZSDEI ÉS PIACI ÁRAK 2001.5. hét Termény USD/t Áralakulás Tendencia Búza 114-109 Mérséklődé Mérséklődé FOB francia kikötő Kukorica 94-95 Ingadozó Tartott FOBlMokM Tak.-árpa 93 Mérséklődő Tartott FOB európai kikötő Napraforgó 385 Emelkedő Gyengén nő Ex tank európai kikötő Szójadara 201 Gyengülő Mérséklődő CIF Rotterdam AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 414,96 Cseh korona 7,67 Euró 265,49 Német márka 135,74 Osztrák schilling 19,29 Lengyel zloty 69,76 Svájci frank 172,80 Szlovák korona 6,08 USA-dollár 285,69 ________Röviden________ TI SZTELETBELI ELNÖK. A legjobb magyarországi borászokat összefogó Pannon Bormíves Céh elnökének Gál Tibor, egri borászt választották. Tiszteletbeli elnök lett Szeremley Huba mellett Tiffán Ede, villányi bortermelő. A magyar nedűk népszerűsítésére szerződött tízfős csapat nyolc újabb taggal bővült, az előkelő társaságba bekerült Bock József villányi borász is. EREDMÉNYES SZÖVETKEZETEK. A Takarékbank Rt., amelynek több tolnai takarékszövetkezeti tagja is van, 2000-ben az előzetes adatok szerint 119 milliárd forintos mérlegfőösszeget és 460 millió forintos adózott nyereséget ért el. Az egy évvel korábbi számok: 117,6 milliárd Ft mérlegfőösszeg és 83 millió Ft adó- zás utáni nyereség. __________■ Pé csett és környékén nem igazán jellemző az új telepítés, hiszen hagyományosan kiskeretekben folyik a kertészkedés, a tulajdonosok csak saját szükségletre termelnek. A 500 négyzetméter feletti területet ugyan azoknak is be kell jelenteni, akik a bort csak otthoni fogyasztásra állítják elő, el nem adhatják, mert a kereskedelmi tevékenységet az ilyen nagyságú területtel rendelkezőknek a jövedéki törvény tiltja. Birtokukat bővítetni nem is igen tudják, hiszen a Mecsek környékén már nincs sok szabad hely. A Pécs Vidéke Hegyközség 1200 tagja közül csak 300-an rendelkeznek egyszerűsített adóraktári engedéllyel, vagyis csak ennyien termelnek 10 ezer liter feletti „jövedéki” mennyiséget. Bakó Attila hegybíró 'szerint á jövőben inkább a területek csökkenésére, mint növekedésére lehet számítani, hiszen a kerttulajdonosok egy része - főleg az idősebb korosztály - a magas költségek miatt abbahagyja a művelést, új telepítésre nem is gondolnak. A hegybíró viszont abban bízik, hogy a gazdálkodók közül néhányan bővíteni fogják ültetvényüket, akár úgy, hogy a szomszédos telkeket felvásárolják, akár úgy, hogy a még szabad területeit új szőlőtőkékkel telepítik be. Bakó szerint Pécs környékén 4-5 ilyen gazdára lehet számítani, a hosszúhetényi területen is körülbelül ugyanennyire, bár több is elképzelhető, hiszen itt gyorsabb a termőterületek koncentrációja. Igen sikeresnek ítéli meg Pécs borszimbólumaként is emlegetett cirfandli visszatelepítését. Elmondása szerint ha a megyeszékhely önkormányzata nem nyújtott volna az akcióhoz anyagi segítséget (megeredt tőkénként 500 forintot fizetnek), akkor ez £ fajta szőlő mostanra már csak mutatóban maradt volna meg a szőlészeti kutatóintézet parcelláin. Bakó Attila a vörös szőlők telepítését is szorgalmazná. Meggyőződése szerint a hegyközségi területen téréi terület mesztett bogyós gyümölcsből legalább olyan jóminőségű vörösbor állítható elő, mint a villányi tőkéken érleltekből. Az új telepítéseknél elsősorban mi is az ilyen szőlőfajták elterjesztését támogatjuk, mert a vörösbor külföldön pillanatnyilag a legjobban eladható termék - érvel a világhíres borvidék telepítési gyakorlata mellett Gere Attila, a Villányi Hegyközség elnöke. Szerinte új telepítésre ezen a vidéken jócskán van még lehetőség, hiszen a hegyközség felügyelete alá tartozó területeken a szőlőkataszter alapján cgak X6QQ hektárt művelnek, holott szőlőtermesztésre 4200 hektárnyi lehetőség van. Gere szerint a telepítésekkel már csak azért is sietni kell, mert néhány év múlva belépünk az Európai Unióba, s a szőlőterület mértékének megállapításakor az akkori állapotokat rögzítik. Bővítésre utána már nincs lehetőség - teszi hozzá az elnök. Azon a véleményen van, hogy a telepítési kedvvel nincs gond, amit az is bizonyít, hogy a környéken újból jó befektetésnek bizonyul az oltványtermesztés, állandó hiánycikk venyige. békéssy g. Öt év a türelmi idő A szövetkezeti Országosan nyolcszáz mezőgazdasági szövetkezetét (Tolna megyében 30-at) érint az a rendelkezés, miszerint a szövetkezeti üzletrészeket ki kell fizetni. Ezzel párhuzamosan elkészült az új szövetkezeti törvény is, mely ötéves határidőt ad azoknak a még 1992-es szövetkezeti törvény alapján működő szövetkezeteknek, hogy új típusú szövetkezetté vagy gazdasági társasággá alakuljanak át. Ez idő alatt meg kell szüntetni a szövetkezeti üzletrész tuüzletrészekről lajdont és olyan tevékenységet kell folytatni az új vagy átalakuló szövetkezetben, mely a szövetkezeti tagok egyéni gazdálkodását segíti, tájékoztatott Jakab István, a MAGOSZ (Magyarországi Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége) elnöke. Jelenleg Magyarországon 200 új típusú (Tolna megyében 12) beszerző, értékesítő, raktár-, illetve feldolgozásra szakosodott szövetkezet működik. MAUTHNER A többség már internetezik A cégek versenyképessége is függhet a világhálótól Budapest VISZONYUK AZ INTERNETHEZ 16% Elzátkóziki A GKI Gazdaságkutató Rt. átfogó kutatást indított a múlt év végén, hogy megvizsgálja az internet és a kapcsolódó üzleti alkalmazások ismeretének, elterjedésének fokát, az inteme- talapú kereskedelemre és az információtechnológiai piacra vonatkozó várakozásokat. A válaszadó, hálózattal nem rendelkező kis- és nagykereskedelmi cégek többsége rendelkezik internet-hozzáféréssel, a kereskedelmi hálózatok esetében még jobb a helyzet, mindegyik megteremtette a feltételeket. Közülük minden negyedik az összes számítógépen állandó jelleggel elérhetővé teszi ——- az alkalmazottak számára a világhálóhoz történő csatlakozást. A kereskedelmi hálózatok többsége üzemeltet már belső számítógépes hálózatot (intranetét) is, de meglehetősen nagy azoknak az aránya, akik idegenkednek ettől. A hálózatok 75 százaléka működtet saját honlapot is. A kereskedelmi cégek az intranet legnagyobb előnyének a belső információáramlás gyorsítását tartják. Második helyre a hatékonyabb munkamegosztást sorolták, míg a költségcsökkentés a harmadik helyre került. Véleményük szerint az internet legnagyobb előnye a külső kommunikáció javulása, ezt követi az eredményesebb- ügyfélkapcsolat, a harmadik 'helyre' pedig a versenyképesség javulását sorolták. A tanulmány rámutat: a kereskedelmi cégek és hálózatok egyelőre nem várják, hogy az internet elterjedése gyökeresen megváltoztatja vállalatuk piacát. Az internet lehetőségeit bevallásuk szerint még nem tudják kellőképpen kihasználni, viszont úgy gondolják, hogy egy-két éven belül a vállalati működés számára az internet döntő jelentőségűvé válik. A válaszoló kis- és nagykereskedelmi cégek többsége alkalmaz számítógépes árukészletnyilvántartási rendszert is, minden negyedik cég rendszere támogatja az automatikus utánrendelési. A válaszadók csaknem fele a következő egy-két évben A BELSŐ HÁLÓZATOK ALAKULÁSA internetalapúvá kívánja tenni készlet-nyilvántartási és árurendelési rendszerét. A kis- és nagykereskedelmi szektornál talán a leglényegesebb kérdés az interneten keresztül történő értékesítés. A közvetlen fogyasztói eladások nagysága a vizsgált kereskedelmi cégeknél 2000-ben megközelítette a 200 millió forintot, a reprezentáltságot alapul véve tehát országosan a forgalom értéke 2,4 milliárd forintra becsülhető. Az eladott termékek leginkább papír- és írószerek, könyvek, cd-k, számítástechnikai eszközök volt. A kapott válaszok a forgalom - a GKI szerint kissé túlzott optimizmussal várt - nagyarányú javulását jelzik: 2001-ben a kereskedelmi cégek forgalmuk 2,5 százalékát, 2002-ben már 6,5 százalékát szeretnék majd interneten keresztül bonyolítani. ______istsi A s zőkék kevesebbet keresnek A magas, világosbarna hajú emberek többet keresnek, mint alacsonyabb és más hajszínű kollégáik, és különösképp a szőkék borítékja a legvékonyabb - ezt állapította meg az izlandi kereskedelmi dolgozók szak- szervezete, amely országos felmérést végeztetett a küllem és a jövedelem összefüggéseiről. A vasárnap nyüvánosságra hozott adatsor szerint a szőke alkalmazottak átlagosan 10 százalékkal kevesebb bért kapnak, mint világosbarna hajú kartársaik, akik átlagosan havi 232 ezer izlandi koronát (2700 dollár) keresnek. A fizetési listán a második helyezettek a fekete hajúak, majd a vörös hajúak és az őszek következnek. Mindnyájan többet keresnek Iz- landon, mint a szőkék, akik átlagosan havi 208 ezer koronát vihetnek haza. Az is kiderült, hogy az izlandi nők, külcsíntől függetlenül, átlagosan 18 százalékkal kevesebbet keresnek, mint a férfiak. A 179 centinél magasabb férfiak átlagosan 260 ezer koronát keresnek, 16,5 százalékkal többet, mint 10-15 centivel alacsonyabb kollégáik. A 179 centinél magasabb nők bére átlagosán 213 ezer korona, a 165 centinél ala- csonyabbaké pedig átlagosan 195 ezer korona. A szakértők kijelentették: abba lehet hagyni a hajfestést, bárki elégedett lehet az egérszínnel, hiszen jobban működik. A tanulmány szerint a munkahelyi mosolygás és a jövedelem között nem lehetett össze- függést kimutatni. ___________■ Vád irat a sertés-felvásárlók ellen Öt hét alatt ötszáz gazda, három megyében Erősíteni kell a bormarketinget Ha a kis borászatok piacot akarnak hódítani, szövetkezniük kell Az állattenyészői szférában 1999 végén jelentkező válságot kihasználva egy pécsi székhelyű kft. - a gyanú szerint - alig öt hét alatt 75 millió forint értékű sertést, szarvasmarhát „vásárolt” fel baranyai, somogyi és tolnai gazdáktól. Pécs Bizonyára sokan emlékeznek az 1999-es sertés-válságra, amikor az államilag garantált 193 forintos fel- vásárlási ár ellenére a gazdák nem tudtak szabadulni a lassan túlsúlyba kerülő állataiktól. Ezt a helyzetet kihasználva egy pécsi székhelyű kft. - látszólag mindenben szabályosan eljárva - újsághirdetéseket jelentetett meg, amelyekben azt ígérte, hogy jó áron felvásárolja a sertéseket. Az érdeklődés hatalmas volt. A gyanakvó gazdák a Cégbíróságon ugyan mindent rendben találtak, de a korábban jó hírnevű kft. a rendőrségi nyomozás adatai szerint ekkor valójában már fantomcégként működött, új ügyvezetővel. A cég képviselői elkezdték a felvásárlásokat, szabályos adásvételi szerződéssel, felvásárlási- és mérlegelési jeggyel, marhalevéllel vették át az állatokat, halasztott fizetési határidővel, ami a gyakorlatban két-három hetet jelentett. A sertéseket rövid idő alatt értékesítették.- A cég öt hét alatt több mint 500 gazda állatát vásárolta fel, Baranya, Somogy és Tolna megyékben 75 millió forint értékben. Még arra is ügyeltek, hogy azokon a településeken, ahol először jártak, néhány vásárlás ellenértékét kifizessék, megelőzve az aggályosko- dókat - mondta dr. Kertész Gábor, a Baranya megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense. A jól szervezett akcióba azonban ott csúszott hiba, hogy a cég „fan- tomizálásakor” a korábbi ügyvezető lakcímét hagyták meg székhelyként, a volt vezető azonban az érdeklődőknek semmilyen felvilágosítást nem tudott adni felvásárlásokról. A gazdák a rendőrséghez fordultak. A Pécsi Városi Ügyészség tizenhárom vádlottat sorol fel, és mintegy hatszáz tanú meghallgatását indítványozza. A bíróság áprilisban kezdi meg tárgyalást. S. G. Ha a hazai szőlő- és borágazat nem akar tíz-húsz év múlva kedvezőtlen helyzetbe kerülni, akkor fokozatosan ki kell törnie jelenlegi bezártságából. A megoldás kulcsa a minőség javítása, a mennyiség növelése és a marketingmunka erősítése - hangzott el egyebek között egy közelmúltbeli borászati szakmai tanácskozáson. Lakatos András, az Agroinvest Rt. szaktanácsadója kifejtette: a tengerentúlon - így például Kaliforniában és Ausztráliában - az elmúlt huszonöt esztendőben hihetetlen mértékben felfejlesztették a borexportot. Kitűnő, jó minőségű, nagy mennyiségű áruval árasztották el a világpiacot. Exportlehetőség tekintetében Magyarország sem áll rosszul, hiszen a sztárborászok kiváló minőségű nedűket állítanak elő. A statisztikák azonban azt mutatják, hogy a kilencvenes évek második felé ben évről évre fokozatosan csökkent az magyar borexport mennyisége, és az egy literre jutó dollár-árbevétel. A szakember szerint ezek nem jó jelek. A változtatás kulcsát a minőség javításában, a mennyiség növelésében és az agresszív bormarketingben látja. A piacok felkutatása, megismerése és megdolgozása azonban temérdek pénzt igényel. A nagyüzem-kisüzem dilemmáról szólva Lakatos kifejtette: a rendszerváltást követően esetenként túldimenzionálták a kisvállalkozások, családi gazdaságok jelentőségét, és háttérbe szorultak a nagygazdaságok. Ma világszerte a nagyméretű, nagy áru- mennyiséget termelő cégek járnak élen a piac meghódításában. A hazai kisebb borászati üzemek egyfelől nem tudnak jelentős mennyiségű exportárualapot előállítani, másfelől képtelenek tetemes összegeket költeni marketingre. Ha meg akarják hódítani a piacot, koncentrálódniuk kell, szövetségre kell lépniük _________________________(UJVAlB).
