Tolnai Népújság, 2001. február (12. évfolyam, 27-50. szám)

2001-02-02 / 28. szám

Hl 2001. Február 2., Péntek MEGYEI TÜKÖR Tolnai Népújság - 3. oldal Mondom A Magamét VENTER MARIANNA Vírusok és járványok Min, értesülhettünk róla, jelen van az országban az influenza A és B típusa, valamint még három másik kórokozó. Bár nem részletezték a hivatalos jelentés 'en, bizonnyal azok is vírusok le­hetnek. A minap éppen egy vírusokkal foglalkozó adást fogtam ki a televízióban, s bevallom, némi nyugtalanságot keltett, amit megtudtam. A vírusok fura képződmények, tulajdonképpen még mindig nem döntötték el, hogy élőlénynek minősülnek-e, vagy sem. Kelle­metlen tulajdonságaik egyik legjellemzőbbje, hogy folyton változ­nak, szakszóval mutálnak, ezért nem lehet tőlük nyugtunk. Hiá­ba szerzünk egy fertőzés után immunitást mondjuk egy bizonyos influenza-törzs ellen, a következő járványt is elkaphatjuk, mert akkor már egy új mutációval van dolgunk, ami ellen nem termelt még ellenanyagot a szervezetünk. Most éppen a kellős közepében vagyunk az influenza-szezon­nak, általában ilyenkor jut el kontinensünkre a járvány, amely Délkelet-Ázsiában indul útjára minden évben. Azért éppen ott, tudhattuk meg a műsorból, mert a nagy, élőállatokkal zsúfolt pi­acokon a vírusok a hordozó madarakról könnyen „ugranak át" a sertésekre, onnan az emberre, vagy szerencsétlenebb esetben közvetlenül az emberre. Az 1918-as influenza járványnak, ami spanyolnátha néven él még ma is a köztudatban, több áldozata volt, mint az első világháborúnak. Tulajdonképpen a háború­nak is az vetett véget, hogy nem maradtak katonák, akik harcol­janak. A járvány egyébként Amerikában kezdődött, a háborúba éppen akkor belépő amerikai hadsereg hozta át a kontinensre. Mi lesz, ha ismét újtára indul egy olyan pusztító influenza­törzs, mint 1918-ban? - tették fel a kérdést a szakemberek. Az esély sajnos megvan rá, néhány éve a hongkongi csirkepestisnek nevezett betegséget, amely szintén influenza volt, csak a gyors és szakszerű intézkedés állította meg, baromfiak tízezreit irtot­ták ki, hogy megfékezzék a járványt. A betegséget 18-an kapták meg, hatan közülük nem élték túl, tehát a halálozási arány több mint 30 százalékos. Elképzelni is szörnyű, mi lett volna, ha a kór végigsöpör a világon. Márpedig a borúlátóbb virológu- sok szerint bármikor létrejöhet egy ilyen pusztító influenza­törzs. Mint tudjuk, a vírusok ellen nincs gyógyszer, pontosab­ban van, de egyelőre csak kísérleti stádiumban, legalább öt-hat év, mire a klinikai tesztelés befejeződik. Csak reménykedhe­tünk, hogy addig nem jön létre a természet vegykonyhájában egy félelmetes vírus-mutáció. Címert kapott Szakály A heraldika szabályainak megfelelő címert készítte­tett Szakály község. A pajzs alakú címert Törő György, népi iparmű­vész fából fa­ragja ki. A három részre osztott címer hat színe: ezüst, zöld, piros, arany. Mint Ba­logh Árpádné polgármester el­mondta, az aranyszínű gím­szarvasfej, körü­lötte a hét csil­laggal és a Hold rozettával a hon­foglaló magyar szarvasűző le- _____ v—­gen dája mellettem utal, hogy a falu életében fontos szerepet játszhat a vadász- és a vidéki tu­rizmus. A jobboldali piros mező­ben a település katolikus templo­mának rajzolata látható. A szőlő a falu környéki dombokon az 1700-as évektől folyó borterme­lésre utal, a három búzakalász a mezőgazda- sági profilt hangsúlyoz­za. Az alsó zöld mező­ben az ezüst színű hul­lám, a Szakályt két részre osztó Kapos folyó jelképe. A címer­pajzs felső részén díszí­tő céllal a környező grófság cí­meréből ki­ragadva két aranyszínű levélmin­ta, alul Szakály fekete színű fel­irata van ezüst színű, fecskefarkú zászlószalagon. ___________________________■ Ha llgassák meg a vidékieket is Egyre többen fordulnak a civil szféra felé Dr. Kupa Mihály független országgyűlési képviselő és dr. Gyenesei István, a Somogy Megyei Közgyűlés elnöke tartott fórumot tegnap a város művelődési házban, melyre közel hetvenen voltak kíváncsiak. Dombóvár A Szövetség Dombóvár Térségé­ért Egyesület és a Tolna Megyei Emberek Szövetsége által közö­sen rendezett előadáson elsőként a két szervezet elnöke - Szabó Loránd és Biczó Ernő - arról be­szélt, hogy egyre többen szeret­nék elmondani véleményüket saját sorsuk alaku­lásával kapcsolatban. Sokan fejezik ki azon igé­nyüket, hogy a politikusok végre hallgassák meg a vidéken élőket is és az ott elhangzottak figye­lembevételével döntsenek. A különböző telepü­lések, illetve területek fejlesztéséért és gazdasá­gának fellendítéséért összefogásra hajlandó em­berek képviseletét kívánja felvállalni a fórumot egymással karöltve szervező két szövetség. Dr. Kupa Mihály független országgyűlési képvi­selő elmondta, hogy egy-egy faluban, városban, kistérségben, tájegységben vagy megyében szin­te korlátlan lehetőségük van a társadalmi szer­vezeteknek az érdekeik érvényesítésére. Persze ehhez előbb helyes kommunikációval meg kell szerezni az ott élők bizalmát, ki kell építeni a kétirányú információáramlást, türelmes munká­val harmonizálni a különféle elképzeléseket és a polgárokkal közös, határozott fellépésre is szük­ség van. Ami pedig a legfontosabb, hogy az em­lített eszközök alkalmazásával tényleges ered­ményeket kell felmutatni. Olyan programoknak szeretnének a részesei lenni a vidéki emberek, melyek helyben garantálják a boldogulásukat. Dr. Gyenesei István szerint a rendszerváltás óta eltelt egy évtizedben minden valamirevaló poli­tikai erőben csalódtak a választópolgárok és a létrejövő új pártok sem kínálnak számukra elfo­gadható alternatívát. Sokan közülük a civil szfé­ra felé fordultak és attól remélnek megoldást problémáikra. A Somogy Megyei Közgyűlés elnöke bejelentette, hogy február 24-én - Jégtörő Mátyás napján - zászlót bont a „Harmadik oldal Magyarország­ért” Egyesület, mely minden me­gyében olyan közéleti szerepet vállaló, ám párton kívüli embe­reket tud a soraiban, akik a szebb jövő reményében képesek lesznek megnyerni az együttműködésre a társa­dalom különböző szereplőit. GLAUB Megszólalt a vészcsengő a Völgységben A diákok egyharmada dohányzott már mi A Völgységi Önkormányzat­ok Megelőzési Egyesülete megbízta a Fact Intézetet, hogy kérdőíves vizsgálatot végezzen a Völgység telepü­léseinek valamennyi általá­nos- és középiskolájában. Az adatfelvétel során kér­dőív segítségével összesen 1848 diákot kérdeztek meg drog-, dohányzási és alko­holfogyasztási szokásaikról. Bonyhád A megkérdezett tanulóktól 1845 értékelhető kérdőívet kaptak vis­sza. A vizsgált diákok közül 381 az általános iskola nyolcadik osz­tályában tanult, a hat osztályos gimnázium 7., illetve 8. osztályá­ban végezte tanulmányait 57 fia­tal. A középiskolások 23,4 száza­léka gimnáziumi osztály tanulója volt, 38 százaléka szakközépisko­lába, 14,9 százaléka szakmunkás- képző iskolába járt. A többféle (illegális és legális) drogot is használó diákokat meg­vizsgálva úgy tűnik, hogy az egyes szerek fogyasztása sokszor együtt jár. A középiskolások körében 22 tanuló rendszeres dohányzó, és rendszeresen fogyaszt alkoholt is. Ebben az iskolatípusban magas azon tanulók száma is, akik alka­lomszerűen dohányoznak, és eh­hez többségük alkoholt is fogyaszt (263 fő). A rendszeres dohányo­sok körében sokan vannak olyan középiskolások, akik csak alka­lomszerűen isznak alkoholt. Az általános iskolások körében az ilyen tanulók száma 16. Dr. Gyimesi Évával, a bonyhádi Tüdőgondozó Intézet vezető fő­orvosával, tüdő- és bel­gyógyász szakorvossal beszél­gettünk a dohányzás ártalmairól.- A dohányzás ártalmasságát minden más rizikófaktornál job­ban bizonyították. Kimutatható, hogy a szervezetnek alig van olyan része, melyet a nikotin és a do­hányfüst kémiai összetevője ne ká­rosítana. A dohányzás élettani ha­tásai: a szívfrekvencia szaporává válik, a vérnyomás emelkedik, a koszorúereket az adrenalin hatá­sán keresztül tágítja, a vaspressin hatásán keresztül szűkíti, a bőr ere­it szűkíti, a hörgők összehúzódásá­hoz és elzáródásához vezet. A do- hányzás ha­lom, nehézlégzés. A tüdőrák ko­rai felfedezésében a rendszeres tüdőszűrőn való jelentkezés elen­gedhetetlen! Nézzük a dohányzás hatását a szív-érrendszerre: kimu­tatták, hogy napi 20 szál cigaretta elszívása hatszorosára emeli a szívinfarktus kockázatát. Évente 5 millió olyan ember hal meg a vilá­gon, akinek halála pusztán a do­hányzással hozható összefüggés­be.- A felmérések szerint hányán hódolnak hazánkban a dohány­zás káros szenvedélyének?- A fejlett egészségüggyel ren­delkező országokban nem csak az állam költ többet az orvosi el­látásra, hanem az állampolgárok DOHÁNYZÓ DIÁKOK DL csak kipróbálta 30,9 % Korábban dohányzott, de már abbahagyta 6,7% Alkalmi dohányos 19,5% Rendszeres dohányos 17,9% Még ki sem próbálta 25% káros tásai nem csak a lég­zőszerv- rendszert érintik, hanem a szív- és keringési rendszert, agyi ér­rendszert is. A dohányzás hajlamo­sít az idült hörgőszűkülettel járó betegségekre, ilyen a hörgőgyulladás, tüdőasztma, tüdőtágulás. Ezen betegségcsoport tünetei - melyekkel tanácsos a Tü­dőgondozóban jelentkezni - a ne­hézlégzés, köhögés, köpetürítés.- Tüdődaganattal is egyre gyak­rabban találkoznak az orvosok.- A dohányzás a férfiaknál 90, a nőknél 70%-ban felelős a tüdőrák kialakulásáért. A tüdőrák tünetei, melyekkel sürgősen jelentkezni kell a Tüdőgondozóban: köhögés, véres köpetürítés, mellkasi fájda­is igyekeznek tenni saját egészsé­gük érdekében. Magyarországon a lakosság 40-50%-a dohányos, az Egyesült Államokban ez az arány 26 %. A magyarországi do­hányzási szokások azért is elszo­morítóak, mivel az egy dohány­zóra jutó átlagos cigarettaszám 18 darab, tehát a dohányzók többsége erős dohányos. A szer­vezet a dohányzás abbahagyása után csak bizonyos idővel tud megszabadulni a dohányzás ká­ros hatásaitól. A dohányzást leg­jobb nem elkezdeni, de leszokni róla sohasem késő. MATE RÉKA Levél a minisztertől Tisztelt Gottvald Úr! Nagy örömmel olvastam a Tol­nai Népújság január 18-ai szá­mában az Axel-Springer fotó- pályázaton elért komoly sike­rekről szóló tudósítást. Külön örömömre szolgál, hogy sző­kébb hazám, Tolna megye eme közkedvelt napilapjánál - melynek én is régi és rendsze­res olvasója vagyok - ilyen te­hetséges és elismert munkatár­sak dolgoznak. A pályázaton elért eredményé­hez gratulálok és kívánok további szakmai sikereket elkövetkezendő munkái során. tisztelettel: ______ DR. DÁVID IBOLYA Volt hadifoglyok jelentkezését várják A Volt Hadifoglyok Bajtársi Szö­vetségének azon tagjai, akik há­rom évnél tovább voltak hadifog­lyok jelentkezzenek Szekszár- don, a Hunyadi u. 4. szám alatt, minden szerdán 9-11 óra között a bajtársi szövetségénél. A volt hadi­fogoly halála esetén az özvegyek jelentkezését is várják. A jelentke­zés egy esetleges újabb kárpótlás miatt szükséges. A határidő: feb­ruár 28. A kárpótlási határozatot feltétlenül vigyék magukkal. ■ Megyei SZDSZ: választmányi ülés A Szabad Demokraták Szövetsé­ge Tolna megyei választmánya üsztújító-alakuló ülést tartott ja­nuár 30-án, a megyeszékhelyen. A résztvevők újabb két eszten­dőre megyei elnökké választot­ták Jobban Zoltánt, az alelnök Szekerczés Szilárd (Bonyhád) lett. Az SZDSZ országos tanácsá­ba két főt delegálhat a megyei szervezet, ezek egyike a megyei elnök, a másik tagnak pedig dr. Székely Attilát (Dombóvár) vá­lasztották. A régi-új vezetőség a 2002-es választásokig irányítja a párt megyei szervezetét. _____■ Em elkednek az ügyeleti díjak Emelkednek az orvosi ügyeleti díjak Tolnán, tavaly év elejéhez képest mintegy 10-12 százalék­kal. Ennek alapján egy orvos bruttó ügyeleti órabére hétfőtől csütörtökig 280 forint, hétvégén és ünnepnapon 430 forint. Ugyanez az ápolónők esetében 170 forint, illetve 260 forint. A fővárosból került Bátaszékre Olvasóink is ismerhetik - hiszen gyakran tettek fel ne ki kérdéseket a zöld vona­lon - dr. Szabó Ákost, aki „főállásban” Bátaszéken ál­latorvos, és a helyi önkor­mányzatban is képviselő. Bátaszék- Lassan tíz éve, hogy Bátaszéken él és dolgozik, de ezt megelőzően a fővá­rosban töltötte gyermekkorát, diák­éveit, emlékei, szülei oda kötik. Mennyiben volt könnyű megszokni ilyen előzmények után a vidéki életet?- Az egyetemi diploma után Ta­másiba, az állami gazdaságba ke­rültem mint állatorvos, majd 1992- től Bátaszéken dolgozom. Éppen abban az időben kerültem kapcso­latba a mezőgazdasági termelők­Levegőn járó ember vagyok” kel, állattartókkal, amikor az első traumán átérett az ágazat. Draszti­kus állatlétszám csökkenést tapasztalhattunk, és ez a ten­dencia sajnos nem állt meg. Akkor is, és ma is, három ál­latorvos (velem együtt) dol­gozik Bátaszéken, főállásban ebből nehéz megélni, így az ember rászorul olyan megol­Névjegy: 1961-ben Budapesten született, és itt élt az állatorvosi diplomájá­nak megszerzéséig. Középiskoláit (melyre nagyon büszke) a piaris­ta gimnáziumban végezte. Nős, feleségével Ilonával, három gyer­meküket nevelik. A hátai ók- önkormányzat tagja, es r. ... it u.- latorvos is ott dolgozik. dásokra is, mint amit mi is vállal­tunk a feleségemmel közösen, hobbiállat felszere­lést, állateledelt érté­kesítünk.-Ön a szakmai el­foglaltsága mellett az önkormányzati mun­kából is kiveszi a ré­szét, hiszen képviselő.- Nagy megtisztel­tetés volt a számom­ra, hogy 1998-ban megvá­lasztottak a bátaszékiek kép­viselőjüknek. Csupán hato­dik éve éltünk itt és máris érezhettem az emberek bi­zalmát. Ez azt jelent i szá­momra, hogy megL ilnek és ezért nagyon haias va­gyok. Mint állatorvos is napi kapcsolatban vagyok az itt élőkkel, kisebb-nagyobb gondjaik­kal, problémáikkal megkeresnek és én örülök a legjobban ha tudok se­gíteni. Az elmúlt közel egy évtized erősen Bátaszékhez kötött és már nem is tudnék a fővárosban élni. Műiden ide köt, ismernek az embe­rek, visszaköszönnek. Én levegőn járó ember vagyok, nem tudnám el­viselni azt a bezártságot, amit egy nagy városban érez az ember.- A munka mellett mire van igénye, ideje?- A hétvége az a családé. Gyak­ran kirándulunk, ritkábban jut idő olvasásra, zene hallgatásra és még ritkábban jutunk el egy-egy szín­házi előadásra. De ezeket a hiá­nyosságokat pótolja az a nyuga­lom, az emberekkel való szemé­lyes kontaktus, ami egy ilyen kis­városban természetes, mauthner a Tolnai Népújság Vasárnap Reggel valamennyi előfizetője ajándékba kapja az Ügyes legújabb számát. Keresse a lapban! Miért ne fizetné elő Ön is? Hívjon minket a 74/511-503-as telefonszámon! I >

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom