Tolnai Népújság, 2001. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-02 / 1. szám

IUI 2001. Január 2., Kedd Tolnai Népújság - 7. oldal GAZDASAG Részvénypiac: kivárásos stratégia Budapest Szertefoszlott a fejlődő piacok év végi részvényárainak szágul­dására korábban táplált remény, a törökországi pénzügyi válság magával rántott olyan likvid pia­cokat, mint Oroszország és Ma­gyarország - írja legfrissebb részvénypiaci elemzésében az ABN AMRO. A fejlődő részvénypiacok no­vemberi teljesítménye alulmúlta a bank várakozásait, amelyek korábban azon alapultak, hogy néhány piac a térségben - így például az orosz augusztusban, a görög szeptemberben és a tö­rök októberben - magához tért és ez az év végi részvényár „szárnyalásának” előjele. Bizta­tó továbbá, hogy az amerikai el­nökválasztás körüli bizonytalan helyzet megoldódott. Magyarországon november­ben a BUX-index 7000 pont alá süllyedt, ami 12 hónapos negatív rekord. A kedvezőtlen nemzet­közi részvénypiaci hangulat és a külföldi befektetők passzivitása alacsony forgalomhoz és gyenge likviditáshoz vezetett a magyar piacon. A nagy magyar tőzsdei társaságok jó háromnegyed éves mérlegadatokat, nyereségeket közöltek, ám ezek nem hatottak jelentősen a részvénypiacra. Minden pozitív jel ellenére az ABN AMRO szerint még nem jött el az ideje annak, hogy „ag­resszív részvényvásárlásba” kezdjenek a befektetők Magyar- országon. A makrogazdasági környezet enyhén kockázato­sabbá válása (az infláció 10 szá­zalék körülire prognosztizált ér­téke, a folyó fizetési mérleg defi­citjének növekedése, az expan­zív fiskális politika) arra ösztön­zi az ABN AMRO vezetőit, hogy egyelőre várjanak a magyar részvénypiaccal kapcsolatos in­tézkedéseikkel. ■ Felzárkózás az uniós bérekhez Hosszabb távon nem az olcsó, hanem a képzett munkaerő jelenthet előnyt A magyar keresetek európai uniós felzárkóztatásának fel­adatait miniszteri megbízott fogja össze január 1-jétől a Gazdasági Minisztériumban. Budapest A szaktárca elemzése szerint a magyar átlag- kereset vásárlóerő-paritáson számítva körülbelül az uniós átlag harmadát teszi ki. Ugyanakkor eléri a kevésbé fejlett EU-országok - például Portugália vagy Görögország - bérszínvonalának valamivel több mint a felét. A munkavállalók kereseti helyzetének értéke­léséhez jobban használható ez a számítás, mint amikor a hivatalos árfolyamot vesszük tekintet­be A hivatalos valutaparitás inkább a foglalkoz­tatási költségek versenyképességét méri. Ezen a módon számítva az átlagkereset az uniós átlag körülbelül tizedét éri el, az egy lakosra jutó GDP pedig a közösségi átlag 20 százalékát. Több szakértő szerint ugyanakkor hosszabb távon nem az olcsó, hanem a képzett munkaerő jelenthet előnyt. Az említett arányok alapján megállapítható, hogy a magyar bérek színvonala az ország saját gazdasági fejlettségéhez viszo­nyítva is alacsony. Bár ezt a meg­állapítást fenntartással kell kezel­ni - mutat rá a minisztérium elemzése. - Nincsenek ugyanis adatok arról, hogy az uniós országokban milyen volt a bér- színvonal, amikor a jelenlegi magyar gazdasági fejlettségnek megfelelő szinten álltak. A bérszínvonalra vonatkozóan az Európai Unió nem ír elő kötelezettségeket a tagállamok­ra, illetve a csatlakozni kívánó országokra vonat­kozóan. Általános az a vélekedés, hogy az uni­ós átlag 60-70 százalékát elérő bérszínvonal szükséges a komolyabb munkaerő-piaci feszültségek elkerüléséhez. Ennél alacsonyabb bérszínvonal esetén nagy lesz a munkaerő- áramlás fejlettebb országok munkaerőpiacára. Az elemzés figyelmeztet arra, hogy az uniós átlag hosszabb távon érhető el. Szükséges, hogy a felzárkózást megfelelő nemzetgazdasági telje­sítmény alapozza meg, s az ne befolyásolja hát­rányosan a versenyképességet, a költségvetési egyensúlyt. Rövid távon a reális cél: közelítés a kevésbé fejlett európai uniós országok bérszínvonalához. Érdemi agrártárgyalások az EU-val Magyarország részéről elnarult minden akadály, hogy megkezdődjön az agrárfejezet érdemi megvitatása az EU-csatlakozási tárgyalásokon - nyilatkozta Vajda László, a Földművelésügyi Minisztérium (FVM) Európai Integrációs Főosztályának vezetője. Budapest- A magyar kormány a karácsony előtti napokban adta át a mező- gazdaság még tavaly november­ben elkészített, úgynevezett pozí­ciós dokumentumának kiegészítő információit - közölte a főosztály- vezető. Erre azért volt szükség, mert az ország mezőgazdasági tá­mogatásaira, a támogatásokhoz kötött kvóták mértékére, valamint az egyes területek időszakos fel­mentésére tett javaslatokhoz az EU tavaly júniusban kiegészítő anyagokat kért. így például alapo­sabb érveket vár a kvóta- és a derogációs kérelmek alátámasztá­sára. Ezeken kívül a magyarorszá­gi intézményfejlesztés ütemtervé­ről is kértek információkat. A főosztályvezető beszámolt arról, hogy a tagországok által egyeztetett válaszjelentés átadása óta eltelt fél év alatt a mintegy tucatnyi időleges felmentési (derogációs) kérelem a felére csökkent. Ennek oka, hogy az európai uniós szabályok Magyar- ország számára folyamatosan kedvezően változnak - mutatott rá a szakember. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az EU állás­pontja még nem minden kérdés­ben kristályosodott ki. Nem szól egyebek között a direkt támoga­tásokról, s a magyar javaslatban szereplő, a termékek sajátossá­gait figyelembe vevő kvóták he­lyett úgynevezett bázisidőszak­hoz kötött kvótát írna elő.- Ez igen kedvezőtlen lenne az ország számára, hiszen az EU 1995-1999-re javasolt bázisidő­szakában volt a leggyengébb a magyar mezőgazdasági termelés az elmúlt évtizedekben - hangsú­lyozta a főosztályvezető. Az érdemi tárgyalások a soros svéd elnökség alatt még az első félévben megkezdődhetnek. ■ Új esztendő - új árak A minimálbér növekedése is drágítja a kenyeret Budapest Január elsejével ismét több államilag meghatározott ár emelkedett. Többet kell fizetni az áramért, a vona­tozásért, az autóbuszozá­sért, a cigarettáért és a szeszes italokért. Emel­kedni fog a szemétszállítás, a víz és a földgáz ára, s nem marad ki a sorból az autópálya-matrica sem. Drasztikus áremelés vár­ható a kenyérféleségeknél. Tegnaptól már hat százalékkal kerül többe az áram, a vonatje­gyekért szintén ugyanennyivel kell többet fizetni. A Volán-társa­ságok a helyközi buszközlekedés díjait 6,8 százalékkal emelhették. A helyi járatok tarifái vidéken át­lagosan 6,2 százalékkal emelked­tek, van, ahol 7, van, ahol 9 szá­zalékkal drágábbak a jegyek. A jövedéki adó növekedése miatt drágult elsejétől a cigaretta 20 forinttal dobozonként, ami át­lagosan 8,5 százalékos áremelést jelent. így a most 235 forintos ár­sávba tartozó cigaretták 255, a 350 forintért árult termékek 370 forintba kerülnek. A szeszes ita­loknál is az adóemelés az oka a 7-12 százalékos drágulásnak. A parlament az alkoholos italok jö­vedéki adóját 6, illetve 9 száza­lékkal emelte, így a szeszgyártó cégek legalább ennek mértéke szerint növelik nagykereskedel­mi áraikat az év elején. drasztikusan, 16-20 százalékkal emelkedhet a kenyér és a sütő­ipari termékek ára, mert az ága­zatot az energia és a liszt drágulá­sa mellett a pékek 51 százaléká­nál jelentkező minimálbér-eme­lés is jelentősen sújtja. A tejter­mékek, hasonlóan a sertés- és ba­romfitermékekhez, illetve a cu­korhoz, az energiaárakat követ­ve, 10-15 százalékkal kerülnek majd többe. A földgázért csak július elsejé­vel kell többet fizetni, ismét 12 százalékkal. A távfűtésnek janu­ár elsejétől közel tíz százalékkal megy fel az ára Budapesten, vidé­ken azonban egyes helyeken en­nél jelentősebb áremelésre lehet számítani. Az autópálya-matrica ára átla­gosan 5,8 százalékkal emelke­dett. Míg személyautóval hét szá­zalékkal többe kerül, tehergép­járművek számára 7,5 százalék­kal olcsóbb lett az Ml-es és az M3-as használata. A heti matricát a személygépjárművei közleke­dők 1300 forint helyett 1400 fo­rintért vehetik meg, a teherautók viszont hetijeggyel 5200 forint helyett 4800 forintért hajthatnak fel a pályára. Nagyobb az áremel­kedés az M5-ÖS autópályán, hi­szen itt a tarifák átlagosan közel 8 százalékkal nőnek. A telefon csak februártól kerül majd többe, várhatóan átlagosan hat százalékkal. Ezen belül azon­ban - ahogyan az elmúlt évben is - főként az előfizetési díjakat emeli a Matáv. államháztartásban Szakértők szerint rövidesen ■ A HATÓSÁGI ÁRAK EMELKEDÉSE 2001. JANUÁR 1-JÉN Elektromos áram 6 százalék Vonatközlekedés 6 százalék Helyközi buszközlekedés 6,8 százalék Autópálya-matrica 5,8 százalék* Cigaretta 8,5 százalék Szeszes ital 7-12 százalék * átlag Mezőgazdasági hírek Varga Mihály pénzügyminiszter külön hivatal felállítását tervezi a kincstári gazdálkodás ellenőrzésére A rendszerváltás első olyan pénz­ügyminisztere kezdi meg munkáját januártól, akinek nem a költségvetés körüli huzavonák kötik le energiájá­nak jelentős részét. így jut ideje egyebek között a 2002 utáni adó­rendszer alaposabb kimunkálására és az államháztartás megreformálá­sára. A 2000. év utolsó munkanapján adott interjút lapunknak a január 1-jétől hivatalát elfoglaló pénzügy­miniszter, Varga Mihály. Budapest- Mivel kezdi az új évet, az új munkát?- Nem nevezném újnak a munkát; folytatom a két és fél éve megkezdett fel­adataimat, még nagyobb felelősséggel és nyilván hosszabb munkaidőben. Január 4-én a kollégáimnak tartok egy tájékozta­tót, ahol az elkövetkező feladatokról és a személyi változtatásokról lesz szó.- Melyek a legégetőbb feladatok?- Az európai uniós jogharmonizációra vonatkozó jogszabályokat kell átfésül­nünk, ezek közül például az állami támo­gatások rendszerét érintőeket február végén le szeretnénk tenni a kormány asztalára.- A csatlakozásunkkal egy időben meg­szűnik a multinacionális vállalatoknak eddig nyújtott adókedvezmény?- Hosszú távon ez a célunk, hiszen az EU-ban előírás a versenysemleges környezet. Olyan jogszabályon dolgo­zunk, amely a csatlakozás pillanatában mondja ki a beruházási kedvezmények megvonását.- A multik profitkivonása az utóbbi félévben megnőtt a korábbi időszakhoz képest. Megállítható a folyamat?- Normális folyamatnak tartom a profit kivitelét, hiszen tíz év után jutottak ezek a vállalatok oda, hogy jelentős profitra tegyenek szert. Nem lenne szerencsés ad­minisztratív eszközökkel megakadályozni a nyereség szabad felhasználását. A beru­házások ösztönzésének egyik eszköze lehet például az a vonzerőnk, hogy gaz­dasági növekedésünk jelenleg a kétszere­se a EU-s országok átlagának. így az itt befektetett, egységnyi tőkére jutó profit jóval magasabb.- A frissen elfogadott kétéves költség- vetés milyen mozgásteret ad az új pénz­ügyminiszternek?- Vannak rutinmunkáink, mint például az éves zárszámadás elkészítése vagy a tárcák közti egyeztetés, amit folyamato­san végeznünk kell. A rendszerváltozás első olyan pénzügyminisztere vagyok, akinek nem a költségvetés elkészítése és a körülötte kialakuló viták kötik majd le energiájának jelentős részét. így jut idő többek között az adózás rendszerének megvizsgálására.- Államháztartási Hivatal felállítá­sát tervezi. Milyen feladatot bízna a hiva­talra?- Az Államháztartási Hivatal a mai, ál­lamháztartással foglalkozó 3 intézmény feladatát látja majd el. Az önkormányza­tok finanszírozása ma a kincstáron ke­resztül történik, s ennek nagy hibája, hogy csak utólagos ellenőrzésre képes. Szükséges a tervezés elemét is bevonni e munkakörbe, és felmérni azt, hogy az ön- kormányzatok az állami pénzeket indo­koltan használják-e fel, s volt-e például saját erő a tervezett beruházáshoz. A me­gyei TÁKISZ-ok információs bázisa is be­épülne e rendszerbe. A csapat a régi ma­rad, csak más struktúrában fog dolgozni.- Akár a napi kiadásokba is beleszól­hat a pénzügyi tárca ezentúl?- Mivel a költségvetés számait két évre elfogadta a parlament, ezért ezek változ­tatására nincs módunk. Ám számtalan­szor előfordult, hogy a minisztériumunk előre jelezte a tárcáknak: az igényelt ösz- szeg nem lesz elég az adott feladatra. S persze szeptemberre elfogyott a pénz, és a tárca több létforrásért fordult a pénzügy­minisztériumhoz. Ez a gyakorlat rossz. Szeretném, ha a mi tárcánk az államház­tartásnak egy olyan mozdonya lehetne, ahol néha meg lehet húzni a sípot is.- Az egészségügyi reform­hoz is pluszpénzek kellenek. Az egészségügyi tárca biztos jelentkező lesz, nemde?- Nyilván pluszforrásokat fog kérni az új miniszter az egészségügy átalakításához. Am ennek lehetősége beha­tárolt az elfogadott költség- vetés miatt, másrészt a pénzügyminisztériumnak ebben a vitában elsősorban a járulékfizetők érdekeit kell képviselnie. A dolgozók most is magasnak tartják a járulék mértékét, pedig ha több pénz aka­runk az egészségügynek, akkor ez az ösz- szeg még növekedhetne is. Ezzel szem­ben a mi célunk az, hogy a járulékterhek ne emelkedjenek.- A két éve megkezdett nyugdíjreform­mal elégedetlen a kormány. Milyen változ­tatásra lehet számítani?- Tárcaközi bizottság dönt rövid időn belül arról, hogy a felosztó-kirovó rend­szerben is, a magánnyugdíjpénztárakkal párhuzamosan minden dolgozónak egyé­ni számlája legyen a pénzfelhalmozódás követése céljából. Felmerült, hogy a leg­közelebbi hozzátartozó megörökölhesse a nyugdíj összegyűjtött összegét, illetve rugalmassá kívánjuk tenni a nyugdíjba vonulás időpontját. A 60-65 éves kor kö­zött választható lenne a nyugdíjba mene­tel ideje, s attól függően jutna alacso­nyabb vagy magasabb nyugellátás.- Az inflációs előrejelzések rendre ala­csonyabbak a tényleges pénzromlásnál, így lesz az elkövetkező két évben is?- A tervezetthez képest valóban maga­sabb infláció valósult meg, ám az objekti­vitás a célunk. Emellett a várakozásokat csillapítva fogalmazzuk meg az inflációs pályát. A pénzromlást 4 százalékkal fel­felé befolyásoló idei külső okok már most megszűnőben vannak, az olaj ára mér­séklődik, az euró erősödik. A jövőre jó­solt 5-7 százalékos jóslatunkat 20-25 dol­lár közötti olajárral kalkuláltuk. Ha ettől egy kicsit magasabb az inf­láció, az a költségvetés szá­mára a magasabb bevétel reményében kedvező.- A minimálbér emelése sokak szerint ismét a „szür- külésnek indult” gazdaság feketedéséhez vezet.- Épp az ellenkezőjében bízunk: a feketegazdaság kezd majd „fehéredni”. A minimálbér emelése legális­sá teszi az eddig illegális szférában keletkezett pénze­ket. Másrészt az uniós elvá­rásoknak is eleget teszünk. 2002-ben ter­veink szerint 50 ezer forint lesz a mini­málbér.- Látványosan nő a gazdaság, mégis sokan panaszkodnak arra, hogy nem ér­zik ezt az életszínvonal emelkedésében. A választások kimenetele attól függ, mit hoz 2002 tavasza, valóban jobban élnek-e majd az emberek?- A Kolossy Tamás vezette TÁRKI leg­frissebb felmérése szerint a gazdasági nö­vekedés eredményei egyre inkább kezde­nek észrevehetővé válni a társadalom szé­lesebb csoportjai számára. Ma sajnos egy viszonylag széles réteg él minimálbéren, de kezd kialakulni az egyre erősödő kö­zépréteg is. A kormány törekvése, hogy ez a középosztály vastagodjon a hátralévő időszakban. Jó esélyünk van a 4-5 száza­lékos gazdasági növekedés tartóssá tételé­re, ami az életszínvonal emelkedését von­ja maga után.-Ön a Johannita Rend Lovagja. Hogyan érdemelte ki ezt a címet?- A Johannita Rend maga választja ki a tagjait. A Rend tudja, hogy református elkötelezettségű vagyok, a Karcagi Református Egyházközség presbitere­ként is dolgozom. Fontosnak tartom és a magam módján igyekszem eleget tenni annak a református alapelvnek: miszerint erősíteni kell a hitet és segíte­ni a rászorulókon. CSERNYÁNSZKY JUDIT Szövetkezeti üzletrészek Az országgyűlési képviselők elfo­gadták azt a törvénytervezetet, mely arról döntött, hogy a mező- gazdasági szövetkezeteknek, a külsős szövetkezeti üzletrészek­kel rendelkezők vagyonrészét ki kell fizetniük. Tolna megyében 30 szövetkezetei érintene ez a törvény, de az elmúlt napokban megszaporodott azoknak a szö­vetkezeteknek a száma, melyek rövid időn belül átalakultak kft- ké, illetve részvénytársaságokká. Segít a Hangya A Hangya Szövetkezetek Szö­vetsége (megyénkben is nagy hagyománya van) szakmai se­gítséget ajánl azoknak a terme­lőszövetkezeteknek, amelyek a valódi szövetkezetekké történő átalakulás gondolatával foglal­koznak. A szervezet már több mint 300 szövetkezetei foglal magában, melyek az egyéni ter­melők és a családi gazdaságok által beszerzésre és értékesítés­re létrehozott európai mintájú szövetkezések. Alapelvei közé tartozik a nyitott tagság és az el­ért eredmény visszaosztása a szövetkezeti tagoknak. A miniszter értékel Torgyán József földművelésügyi miniszter szerint a tavaly fejlő­désnek indult agrárgazdaság si­keres évet zárt 2000-ben, az idén pedig ugyancsak jelentős ered­mények várhatóak. A miniszter az idei évet értékelve elmondta: a mezőgazdaság jövedelemtermelő képessége 2000-ben az előző év­hez képest több mint két és fél­szeresére növekedett, az export pedig előzetes adatok alapján 2,6- 3 milliárd dolláros teljesítmény­nyel, 1,6-1,7 milliárd dolláros többletet eredményezve zárt. »

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom