Tolnai Népújság, 2001. január (12. évfolyam, 1-26. szám)
2001-01-04 / 3. szám
2001. Január 4., csütörtök VILÁG TÜKÖR Tolnai Népújság - 5. oldal Hazánk nem híd, hanem hídfő Martonyi János a csatlakozási folyamatról, a regionális és a magyarságpolitikáról A magyar külpolitikai stratégia megvalósításának esztendeje volt 2000; „termőre fordultak” azok az elképzeléseink, amelyek talaján az idén folytathatjuk, felgyorsíthatjuk Európai Uniós integrációnk folyamatát, valamint a regionális és kisebbségi politikánkat - mondta évnyitó tájékoztatóján Martonyi János külügyminiszter. Budapest A magyar diplomácia vezetője úgy értékelte: tavaly számos esemény új, jobbára kedvező fordulatot vett; „némelyek szándékaink szerint és támogatásunkkal” - tette hozzá. Elmondása szerint számítottunk arra az új helyzetre, amelyet az Európai Unió állam- és kormányfőinek nizzai csúcsértekezlete hozott; most az a kérdés, miként tudunk élni a lehetőségekkel.- Tudjuk, hogy a következő, soros, svéd elnökség meghatározó lesz hazánk hosszú távú jövőjének szempontjából - fejtette ki Martonyi János. - Mi mindenképpen gyorsítani akarunk és gyorsítani is fogunk a tárgyalások ütemén, erősítjük kétoldalú diplomáciánkat. A kormányfő, a köztársasági elnök, a parlament elnöke és jómagam is el kívánunk látogatni kollégáinkhoz mind a tizenöt tagországba. Megvan a megfelelő ütemtervünk; szándékaink szerint lezárnánk az utolsó öt fejezetet, s meghatározhatók a végső tárgyalási csomagba bekerülő kérdések is, ehhez azonban meg kell ismernünk a másik fél álláspontját is. A magyar diplomácia második fő célja a regionális politika, amelyben legalább ilyen pozitív események következtek be. Visszafordíthatatlannak látszik a Jugoszláviában és Szerbiában megindult rendszerváltozás; a demokratizálódás eredményeként - a külügyminiszter szavai szerint - várhatóan egymásba csúsztatható A nizzai csúcson írták alá a bővítést elősegítő intézményi reformokról szóló okmányt fotó: europress/epa délkelet-európai és középeurópai politikánk, hogy idővel ne kelljen a kettő között különbséget tenni. „Magyarország nem a híd, hanem a hídfő szerepét kívánja szolgálni” - magyarázta Martonyi, amiben sokat segítenek a határon túl élő magyarok is.- A szomszédos magyarság mindenhol a jó oldalon áll, a demokratikus erőket támogatja, és nem is sikertelenül. Ez megkönnyíti a magyar diplomácia dolgát, elősegíti a magyarság összefogását Európa újraegyesítésében - hangsúlyozta a külügyminiszter. Lapunk kérdésére, hogy a csatlakozási folyamat során Brüsszelbe „delegált” jogok és az önálló politizálás között miként lehet egyensúlyt teremteni, válaszul elmondta: erre is jó példa a várhatóan széles körű támogatással elfogadás előtt álló státustörvény, amely úgy teremti meg a külhoni ma-gyarok számára nyújtandó előnyök rendszerét, hogy az teljes mértékben harmonizál az európai normákkal.- „Schengen réme” mintha egyre kevésbé volna ijesztő, s ha Románia is teljesíti ezzel kapcsolatban vállalt feladatait, akkor még az idén, tehát még EU-tagfelvételünk előtt lekerülhet a vízumköteles országok listájáról. Mi ezt teljes mértékben támogatjuk - emelte ki Martonyi János külügyminiszter, aki hozzátette: „tisztában vagyunk, hogy milyen szerepet tölthetünk be a világpolitikában, s azt be is kívánjuk tölteni”. GYULAY ZOLTÁN A soros svéd elnökség jelképe „Hideg és meleg” várható Bushtól A megfelelő csapat kiválasztásával megnyerte első csatáját az'új amerikai elnök A novemberi választás utáni példátlan, öthetes küzdelem az elnöki székért alighanem megkeserítette a győztes ifjabb George Bush siker felett érzett örömét. Washington Amikor január 20-án átveszi hivatalát, talán eszébe jut: voltaképpen a legfelsőbb bíróság konzervatív bíráinak köszönheti, hogy ő költözhet a Fehér Házba, miközben a szavazók többsége tulajdonképp ellenlábasára, a demokrata Al Gore-ra szavazott. Az alelnök valószínűleg a clintoni örökség terhe miatt nem győzhetett, ám ahhoz kétség sem fér, hogy jellemben, képzettségben, tapasztalatban magasan felülmúlja a texasi kormányzót. Aki viszont azzal vigasztalódhat, hogy távolról sem az első szerény képességű politikus az amerikai elnökök sorában. Emlékezhetünk a közelmúltra: Ronald Reagan, a hajdani gyenge hollywoodi színész kaliforniai kormányzóként már jól szerepelt, s a világpolitikában az ő nevéhez fűződik a hidegháború megnyerése. Ami persze nem Reagan személyes érdeme, de ő választotta ki szerencsés kézzel magasan képzett tanácsadóit, döntéshozóit, akik végül sikeres elnökké tették. Ezen az úton jár George Bush is. Elnök apja egykori, jól bevált munkatársai közül az alelnök Dick Cheney, a külügyminiszter Colin Powell, a nemzetbiztonsági tanácsadó Condoleezza Rice és a többiek jó kormányzást ígérnek - a külpolitikában. A belpolitikában Bushnak nehezebb a helyzete. Az ország megosztott, akárcsak a törvényhozás. Hiába van ott is republikánus többség, az igencsak csekély, mert az amerikai politikában a kormány csak a kongresz- szussal egyetértésben cselekedhet. Pedig lenne mit tenni: a gyengülő gazdasági fellendülés, a szociális gondok fontos döntésekre kényszerítik majd az elnököt. Ismerői azonban úgy látják: munkatársai jó kiválasztásával, barátságos, megnyerő egyéniségével George Bush mégis sikeres elnök lehet. Akárcsak szőkébb hazájában, országosan is felül tud majd emelkedni a pártszempontokon, és mint minden amerikai elnök, országa egyetemes érdekeit fogja szem előtt tartani. A világ mindenképpen számíthat arra, hogy Washington a korábbinál kisebb érdeklődést mutat majd Európa iránt, még ha meghatározó világpolitikai érdekeit itt sem adja fel. Amerika egyébként Bush alatt tovább fog fegyverkezni, és rakétaelhárító rendszerének egyoldalú kiépítésével alighanem komoly feszültségeket teremthet önmaga és két jövendő vetélytársa, Oroszország és Kína között. EUROPRESS Törvény készül a tévéről A cseh kormány megpróbál előremenekülni Prága A szociáldemokrata cseh kormány szerdán elfogadta a közszolgálati televízióról és rádióról szóló törvény módosítását, amelyet pénteken terjeszt a képviselőház elé. Milos Zeman miniszterelnök szerint a módosított törvény gyorsított eljárással történő elfogadása lehetőséget adna a cseh televízióban kialakult válság- helyzet megoldására is. A javaslat leglényegesebb eleme, hogy a televíziós, illetve a rádiós tanácsot a jövőben a képviselőház a különféle társadalmi, kulturális, vallási, tudományos, nemzeti kisebbségi, szakszervezeti, regionális és környezetvédő szervezetek javaslatai alapján választaná meg. Eddig ezt a jogot a politikai pártok képviselőházi frakciói gyakorolták, s a prágai sajtó szerint ez a legfőbb oka annak, hogy a közszolgálati televízió alkalmazottai fellázadtak az újonnan kinevezett vezérigazgató, Jirí Hodac ellen, akit a Václav Klaus vezette Polgári Demokratikus Párt emberének tartanak. „A módosítás megerősíti a cseh televízió és a rádió közszolgálati jellegét” - jelentette ki Libor Roucek kormányszóvivő. A Cseh Televízió Tanácsának és a Cseh Rádió Tanácsának a jövőben kötelessége lenne, hogy egy ellenőrző tanácsot állítson fel, amely az intézmények gazdálkodását felügyelné. Egyes vélemények szerint ugyanis a két köz- szolgálati intézmény gazdálkodása átláthatatlan, s néhány érdekcsoport állítólag ebből él. Klausék azt állítják, hogy éppen ezek az érdekcsoportok ellenzik Hódac kinevezését. ■ Hírek röviden Arafat rábólintott Feltételesen elfogadta Bili Clinton közel-keleti béketervét Jasszer Arafat. A Palesztin Hatóság vezetője és az amerikai elnök kétszer is tárgyalt a Fehér Házban a rendezésről. Moszkva fogolycserét akart Egy svéd lap szerint a Szovjetunió a második világháború után ajánlatot tett Svédországnak, hogy a fogságában lévő Raoul Wallenberget cseréljék ki Nyugaton fogva tartott szovjet állampolgárokra, de Stockholm elutasította ezt. Moszkva nemrég beismerte, hogy a Budapestről elrabolt svéd diplomatát 1947-ben kivégezték. Gázrobbanás Bijszkben Az oroszországi Bijszk városában szerdán gázrobbanás döntött romba egy kétemeletes lakóházat. A romok alatt legalább öt ember lelte halálát, hét embert kórházba szállítottak. A valószínűleg gázszivárgás nyomán bekövetkezett baleset az ötvenes években épült ház 36 lakásából 24-et teljesen elpusztított. Letartóztatták a vendégeket A rendőrség letartóztatott 262 személyt, köztük diplomatákat és más külföldi állampolgárokat szilveszter éjjelén Észak-Teheránban egy magánlakásban. A belügyminisztérium szóvivője magyarázatként a parti résztvevőinek „visszataszító megjelenését” említette, nevezetesen nyugatias öltözéküket és a hölgyeken az iszlám fejkendő hiányát. Vasúti baleset Spanyolországban Tizenegyen vesztették életüket egy teherautón, amelybe szerda reggel a spanyolországi Lorca városának közelében egy vasúti átjáróban belerohant egy vonat. Az áldozatok mindegyike ecuadori bevándorló volt, akik a közeli farmokra igyekeztek munkába. A szerencsétlenséget a teherautó utasai közül egyetlen ember élte túl. Uránlövedéket használt a NATO? Az olasz kormányfő a NATO-t hibáztatja amiatt, hogy a Boszniából hazatért olasz katonák közül többen meghaltak sugárfertőzésben. Giuliano Amato szerint az Észak-atlanti Szövetség a boszniai hadműveletek során urántartalmú lövedékeket használt, és emiatt már hatan vesztették életüket leukémiában, vagy más rákos betegségben. Kivizsgálják Pinochetet Kétnapos orvosi vizsgálat alá vetik Augusto Pinochet volt chilei diktátort, hogy ily módon állapítsák meg alkalmasságát a bírósági tárgyalásra. Ha a doktorok arra a következtetésre jutnak, hogy nem beszámítható, Guzman vizsgálóbírónak el kell utasítania a 85 éves Pinochet elleni csaknem kétszáz büntetőkeresetet. Fúrni akarnak az oroszok Alagutat építenének Alaszkába és Hokkaidóra Földrészeket összekötő alagút építését tervezik az oroszok. A létesítmény Ázsiát és Észak-Amerikát kötné össze a 96 kilométer széles Bering-szorosban, Csukotkától Alaszkáig. Moszkva A beruházás - átszámítva - 17 300 milliárd forintba kerülne, és húsz évig tartana. A majdan a dátumvonal alatt húzódó alagút a történelem legnagyobb ilyen vállalkozása lenne. A költségvetést rövidesen a Világbank, a moszkvai és a washingtoni kormány elé terjesztik. Hosszú távú elképzelésről van szó, miután mind az ázsiai, mind az észak-amerikai végponton hiányzik az infrastruktúra. Mindkét „kapuig” meg kell építeni a közúti és a vasúti csatlakozást. Az amerikai oldalon például 1200 kilométerre van az első, csomópontnak kiszemelt város: Fairbanks. Az oroszországi végponthoz legközelebbi település pedig az 1600 kilométerre elterülő Magadán az Ohotszki-tengernél. A vasúti csatlakozás helyzete sem jobb: a kanadai Brit-Kolum- bia államban, Prince George-ban van a legközelebbi vasútvonal. Legalább 2000 kilométeres pályát kellene építeni az alagútig. Az oroszországi végponttól is irdatlan messze épült meg a transzszibériai vasút végállomása. Annak ellenére, hogy a Föld egyik legfélreesőbb térségének két pontját kötnék össze az alagúttal, nagyon is kézzelfogható gazdasági érdekek találkozásáról van szó. Moszkva eltökélt szándéka, hogy megépítse, bővítse azt az infrastruktúrát, amellyel föltárhatná, kiaknázhatná Szibéria ásványi-természeti kincseit. A Vitus Jonassen Bering dán tengerésztisztről elnevezett tengerszoros a legközvetlenebb ösz- szeköttetést kínálja Oroszország és az amerikai Alaszka között. Bár a Diomede-szigetek között már csak 5,8 kilométer a távolság, a megvalósíthatóságról készülő tanulmány biztonsági megfontolásból a 96 kilométeres hosszabb alagutat javasolja. A kelet-szibériai térség gazdasági felvirágoztatására másik beruházás előkészületei még az idén elkezdődnek. Ha minden rendben halad, alagutat építenek a japáni Hokkaido-sziget és az orosz Sza- halin-félsziget között. ikulcsári AL FAYEDNAK MELEGE LETT. Másfél millió angol font a szerdán elkezdődött téli vásár első fél órájának forgalma a londoni Harrod’s áruházban. Ettől még Mohammed AI Fayednak, a tulajdonosnak is melege lett. A hírhez tartozik: az épület homlokzatáról lekerült a brit királyi ház címere, fotó: europress/epa t
