Tolnai Népújság, 2001. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-19 / 16. szám

Hl 2001. Január 19., Péntek MEGYE I TÜKÖR Tolnai Népújság - 3. oldal Mondom A Magamét VENTER MARIANNA Utazók és maradók Ismerőseim között akad világjáró és röghözkötött típus is. Az előb­bi minden szabad forintját arra kuporgatja, hogy a lehető legtöbb országot bejárhassa, távoli, egzotikus tájakra juthasson el. Euró­pát már régen bebarangolta, átruccant már Afrikába és Ameriká­ba is, volt a Közel-Keleten, s most készül, nagy izgalommal, első távol-keleti túrájára. Tele van élményekkel, emléktárgyakkal, fényképekkel. Mint meséli, az idegenvezetők réme, mert előszere­tettel kószál el a kötött programokról, nem elégszik meg azzal, amit meg akarnak mutatni neki, át akar látni a „kirakaton”. Úgy tűnik, utazásra született, mert még soha semmilyen kellemetlen­ség nem érte, nem veszett el csomagja, nem rabolták ki, nem ka­pott fertőző betegséget. Azt bizonygatja, ha nyerne a lottón, egész életében utazgatna, minden létező országot bejárna. Vele ellentétben a másik isermősömet nem lehet rávenni külföl­di utazásra. Egyszer-kétszer persze ő is járt már külföldön, de nem érezte jól magát. Érdekes módon szereti nézni a tévében az úti­filmeket, de határozottan állítja: az életben nem olyan jó, mint a tévében. Zavarja az idegen környezet, hiányzik a megszokott ott­honi élet, a lakása, az ágya, az ételek, s még sorolhatnám a kifo­gásait. Ha már nagyon muszáj, akkor belföldre hajlandó elmenni nyaralni, a Balatonra, vagy valamelyik fürdőhelyre, de három- négy nap múlva már ég a lába alatt a talaj, hazavágyik. A legtöbben valahol a két véglet között helyezkednek el, s a tu­rizmus virágzik az egész világon. A felfedezés, az idegen országok, kultúrák megismerése utáni vágy úgy látszik, az ember alaptulaj­donságai közé tartozik, nagy utazókkal teli a történelem. Manap­ság meg igazán egyszerű a dolog, készen kaphat mindent az utaz­ni vágyó, ha pénze van hozzá, no meg kellő kalandvágya. Borítékbontás után a kamaránál Új pályázatot írnak ki a titkári állásra Kilencen jelentkeztek a Tol­na Megyei Kereskedelmi és Iparkamara titkári állására kiírt pályázatára, de senki nem nyert. Szekszárd A Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara az elmúlt év novem­berében, a választások után, pá­lyázatot írt ki a titkári posztra. A kiírásra kilencen jelentkeztek kü­lönböző területekről. A beérkező anyagokat áttekintve és az állásra jelentkezőket meghallgatva az el­nökség úgy döntött, hogy új pá­lyázatot írnak ki, a pályázók zö­me ugyanis nem felelt meg tartal­mi és alaki okok miatt a kiírási feltételeknek, tájékoztatta lapun­kat dr. Fischer Sándor, a TMKIK elnöke. Az elnökségi ülés után a jelen­legi titkár közös megegyezéssel megszüntette munkaviszonyát. Az új pályázatot rövidített határ­idővel írják ki, így várhatóan feb­ruár 15-ére eldől, hogy ki kerül a titkári székbe. fké Hárommillió jótékonykodásra Szívesen segítenek az önkéntesek Több mint hárommillió fo­rintot fordított idős és rá­szorult családok támogatá­sára az év végén a megyei vöröskereszt. Tolna megye Kevés szomorúbb dolog van an­nál, mint amikor a szeretet ünne­pén valaki egyedül van, nincs ajándék a karácsonyfa alatt, vagy nem kerül a szokásosnál ünne­pibb vacsora az asztalra. Pedig az utóbbi években egyre több az olyan család, amelyik anyagi gondokkal küszködik és még ka­rácsonykor sem ünnepelhet fel­hőtlenül. A Vöröskereszt jól is­merve a megyei helyzetet, próbál évek óta segíteni a rászoruló csa­ládokon, gyerekeken, idős embe­reken. így volt ez az elmúlt év vé­gén is, amikor a Magyar Vöröske­reszt Tolna Megyei Szervezete nem kevesebb, mint 3 millió 68 ezer forintot fordított adományo­zásra, tájékoztatta .lapunkat Mar­tin János megyei titkár. A megyében minden városi-te­rületi szervezet az önkormány­zatok és adományozók segítségé­vel karácsonyi csomagokat készí­tett önkéntesei segítségével, eze­ket többnyire hangulatos rendez­vények vagy egyéni látogatások alkalmával adták át. A progra­mok évente visszatérők, várják is a rászorulók. FKÉ FALURÓL FALURA AZ ÉVEZRED ELEJÉN Braun Márton A társulások jelenthetik a jövőt A polgármester asszony hisz a fejlődésben A képviselő-testület névsora: Lengyel Jánosné polgármester Gamós András alpolgármester - kft. ügyvezető Bán István - villanyszerelő Bor István - kőműves Borza István - autószerelő Kakstetter Ferenc - műszaki ellenőr Laták István - karbantartó Németh János - eladó Ma a legnagyobb gond a munkanélküliség, a lakos­ság 23 százalékának nincs állása, nincsenek munka­helyeket teremtő vállalko­zások, a téesz, a vasöntöde megszűnése óta a gond ál­landósult. Az állásnélküli­Az önállóság megtartásával a környező településekkel való társulások jelenthetik a megoldást a szűkös anyagi vis­zonyok ellensúlyozására - vallja a jövőről Lengyel Jánosné, a község polgármestere. megvásárlására. Az önállósodás utáni első években épült temp­lom, orvosi rendelő, szilárd bur­kolatú utak, felújították az iskolát. Tavaly elkészült a fiókgyógyszer­tár, a buszmegállónál leálló-öböl, szolgálati lakást is kialakítottak a leendő körzeti megbízottnak - hogy lesz rendőr, arra ígérettel bírnak. Nagy kérdés, mikor és mi­ből lesz szennyvízcsatorna, ami ugyan nélkülözhetetlen, de újabb gondot fog jelenteni a kevésbé te­Lengyel Jánosné A KÖLTSÉGVETÉS ALAKULÁSA: PUSZTAHENCSE Alig néhány kilométerre Pakstól, a Nagydorog felé vezető út men­tén fekszik a falu. Önállóságát 1990-ben szerezte vissza, 1970-től ugyanis Nagydoroghoz tartozott. Év Kiadások Bevételek Ebből saját b 1995 37.287.000 44.946.000 1.525.000 1996 44.028.000 50.287.000 2.798.000 1997 57.563.000 58.674.000 2.747.000 1998 92.626.000 91.003.000 2.840.000 1999 89.396.000 88.642.000 2.773.000 A LAKOSSÁG SZAMANAK ALAKULÁSA 1500 «510 1450; 1000 500 1092 «1163 I960. 1970. 1991. 2001. Névjegy: Lengyel Jánosné Született: Mosonyi Éva, Pusztahencsén 1953. február 19- én Végzettsége: Középfokú kereskedelmi szakközépiskola, 1971-ben érettségizett Szekszárdon Pályája: Nagydorog OTP, 1971- 1990, Pusztahencse polgármes­teri hivatalában előadó 1990-től 1998-ig, polgármesterré választásáig Férje Lengyel János parkettázó, műanyagburkoló vállalkozó, 1974- ben kötöttek házasságot. Két gyer­mekük született, Ildikó 1978-ban, ő Gödöllőn az Agrártudományi Egyetemen szerzett diplomát, jelenleg Angliában dolgozik. Ágnes 1981-ben született, kere^deln-ii szakközépiskolát végzett, egy két éves szakmenedzseri iskola hall­gatója. ek nagyobb részének ko­ra, képzettsé­ge miatt még csak reménye sincs az elhe­lyezkedésre - mondja Len­gyel Jánosné. Mindez rá­nyomja bélye­gét a költség- vetésre is, ke­vesebb a bevé­tel, a kiadások között pedig jelentős a szo­ciális jellegű támogatás. Fejlesztések azonban a szű­kös anyagi lehetőségek el­lenére is voltak az elmúlt években, kiépült a vezeté­kes gáz - igaz elsősorban az intézmények veszik ezt igénybe, a lakosság nagy részének nincs pénze a rá­kötésre, a berendezések hetős lakosoknak. A polgármester asszony a társulásokban látja a jö­vő lehetőségeit, a szomszédos községekkel történő összefogás­ban a fejlesztéseknél, intézmé­nyek működtetésében. A gondok ellenére is hisz a falu megmaradá­sában, fejlődésében - amit mi sem bizonyít jobban, hogy hatá­rozottan kijelentette, indul a 2002-ben esedékes választáso­kon iS. RÁKOSI GUSZTÁV A Kék Madár a Civil Házban Regisztrált munkanélküliek szá­mára, általuk szervezett és a me­gyei munkaügyi központ által akkreditált és támogatott, betaní­tó jellegű képzés kezdődik Szek­szárdon, a Civil Házban a mai na­pon. A képzésre 15 regisztrált mun­kanélküli nyert felvételt, a tanfo­lyam befejeztével és a sikeres vizsga után „Gyermekjóléti segí­tő” tanúsítványt kapnak. A Civil Ház teremmel és oktatási eszkö­zökkel járul hozzá a képzés lebo­nyolításához, ezzel nagy segítsé­get nyújtva a Kék Madár Alapít­ványnak. Az alapítvány a Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Főiskolai Kara szociális munkás szakos hallgatóinak alapítványa, mely áprilistól Családi napközit és Játszóházat fog működtetni. A fenti tanfolyamon kiképzettek közül 5 főt alkalmaznak majd a fenti szolgáltatásokban. A többiek előtt is van munka- lehetőség, mivel családi napközit bárki működtethet a saját lakásá­ban is, amennyiben megfelel a törvény előírásainak. ______ ■ fe lszólal Dr. Braun Márton, Szek­szárd és körzete ország- gyűlési képviselője fel­szólal az Európa tanács­ban. Strasbourg Braun Márton a Surján Lász­ló vezette mag­yar küldöttség tagjaként ja­nuár 22 és 26 között részt vesz Stras- bourgban az Európa Tanács parlamenti közgyűlésén. A képviselő előreláthatóan az euro bevezetésének tapaszta­latairól és a kontinens finan­ciális helyzetéről tervezett vitában szólal fel január 24-én szerdán -, tájékoztatta tegnap lapunkat az országgyűlés sajtóirodája. Faluprogram a naptárban Decs A faluprogramok egyeztetése és az éves eseménynaptár el­készítése volt a témája annak a tanácskozásnak, melyen Biczó Ernő polgármester fogadta a civil szervezetek képviselőit. Az összejövetelen eldőlt, hogy idén nyáron is megrendezik a Népművészet Napját, szep­temberben várhatóan ismét lesz szüreti bál, és szóba ke­rült a régi búcsúk ismételt megrendezése. Az egyeztetésen a résztvevők megállapodtak abban, hogy a civil szervezetek programját egy rövid bemutatkozó írással a Decsi Kapu februárban meg­jelenő különszámában részle­tesen ismertetik a község lakó­ival. ■ Lovas klub Zombán A közelmúltban lovasklub ala­kult Zombán. A civil szervezet mára közel 30 tagot számlál. A zombai lovasok elnökükké Himikl Györgyöt választották. A lovas klub célja, hogy össze­fogja Zomba és a környék lo­vakkal foglalkozó, a lovasspor­tot szerető polgárait. A klub ter­vei között szerepel szakmai képzés, bemutatók, versenyek szervezése, a lovakkal kapcso­latos gyermek- és szabadidős programok szervezése, vala­mint a lovaglás idegenforga­lommal kapcsolatos lehetősé­geinek kihasználása is. Ökumenikus imahetet tartanak hétfőtől Simontornya Ökumenikus imahét kezdődik január 22-én, hétfőn a simon- tornyai református templom­ban. A hét első napján Lőrinczi Károly, simontornyai reformá­tus lelkész, január 23-án ked­den Vargha Boldizsár paksi baptista lelkipásztor, szerdán Füller Mihály tengelici evangé­likus lelkész, csütörtökön Menyhártné Nagy Judit mezőszilasi, pénteken Sándor József református lelkész hir­det igét, a szombati alkalom­mal Pék Lőrinc lajoskomáromi római katolikus plébános tart istentiszteletet. Az igehirdetés minden nap délután öt órakor kezdődik. Kezdő népzenészek a színpadon Varga Márta és a Fazekas testvérek Zombáról érkeztek A Völgység Néptánc Egyesü­let évzáró műsorán lépett a közönség elé egy fiatalokból alakult népzenekar, nagy si­kert aratva. Felkerestük ze­netanárukat, Siklósi Kriszti­ánt, hogy kifaggassuk a kis csapat múltjáról és jövőjéről. Bonyhád- Még 1999 novemberében kezdtük a munkát, majd kihagy­tuk a nyarat, úgyhogy igazán csak 2000 szeptemberétől indult a kö­zös munkánk a fiatalokkal és Ko­vács Viktóriával, akivel mi ketten vagyunk népzenetanárok a me­gyében. Három zombai és két bonyhádi fiatallal kezdtünk el foglalkozni, először külön-külön, majd október végétől együtt pró­bálunk. Elismerésre méltó, hogy - egy kivétellel - valamennyien ez­alatt a másfél év alatt fogtak elő­ször hangszert a kezükbe, és egy évre rá már színpadra tudtak áll­ni. Azóta hívták őket fellépni Kakasára, illetve a bonyhádi szé­kely bálra.- Hogyan találtatok rá ezekre a fiatalokra?- A zombai művelődési ház igazgatója az én kérésemre hir­dette meg a zenetanulási lehető­séget. Bonyhádon Mischl Erik már hat éve tanult hegedülni, Kosnás Andor pedig az egyik is­merős néptáncosnak a bátyja, és így talált ránk. A hangszerek ösz- szeszedése már elég nehéz volt, bőgőt például most is úgy tudunk Az új zenekar próbál: Fazekas Péter, Fazekas Bálint, Kosnás Andor, Mischl Erik, Varga Márta használni, hogy kölcsönbe kap- néhány hangszert, amelyek azon- juk zenészkollegámtól. Viszony- ban elég silány minőségűek. A ze- lag olcsón sikerült szereznünk neiskolák találkozóján - amely egyben országos népzenetanári konferencia is - volt az első fellé­pésünk. Azt mondták, az egyet­len hiba, amit találtak az a hang­szerállomány, amelyen javítani kéne.- Milyennek látod a népzene jö­vőjét Bonyhádon?- Az én tervem Bonyhádon egy olyan népzene iskolát létrehozni, ami híres és jó is, ahol a gyerekek olyan hiteles eredeti népzenét ta­nulnak, ami örömmel tölti el őket. Jómagam tíz éve brácsázom, még a Bartina zenekartól kezdtem ta­nulni. Nagyon tisztelem és szere­tem őket, és hálás vagyok nekik, amiért elindítottak ezen a pályán. Jártam Pestre és a nyíregyházi főis­kolára, és igyekszem még gyarapí­tani a tudásomat, hogy minél töb­bet adhassák át a felnövekvő zene­kedvelő nemzedéknek. A városi zeneiskola már eddig is támogatott bennünket, jó lenne, ha sikerülne egy népzenei tanszakot létrehozni a zeneiskolán belül. má-ré 1 á »

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom