Tolnai Népújság, 2001. január (12. évfolyam, 1-26. szám)
2001-01-16 / 13. szám
I 2001. Január 16., Kedd G A Z D A S Á G Tolnai Népújság - 7. oldal RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2001. január 15.) Borsodchem 6145FI ff Fotex 274 Ft ff Matáv 1265 Ft ff Mól 5 085 Ft U OTP 16140 Ft & Rába 2470 Ft Richter 16110 Ft ff Zalakerámia 2 365 Ft ff BUX: 7973,76 +0,85% eltérés az előző záróértékhez képest TŐZSDEI ÉS PIACI ÁRAK 2001.1. hét Termény USO/t Áralakulás Tendencia Búza 101-116 Emelkedő Ingadozó FOB francia kikötő Kukorica 96-101 Ingadozó Ingadozó FOB Mexikó+öböl Tak.-árpa 103 Tartott Tartott FOB európai kikötő Napraforgó 345 Lanyha Lanyha Ex tank európai kikötő Szójadara 230 Tartott Tartott 46%CIFRottertam AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 414,69 Cseh korona 7,52 Euró 265,05 Német márka 135,52 Osztrák schilling 19,26 Lengyel zloty 68,27 Svájci frank 171,60 Szlovák korona 6,07 USA-dollár 280,48 _________Röviden_________ PA NASZOS SZOLGÁLTATÓK. A DÉDÁSZ, a DÉMÁSZ, az ÉMÁSZ az ELMÜ és a UTÁSZ külön közleményben közölte a Magyar Tőkepiacban, hogy 2001-ben a társaságokat erős árrés veszteség éri. A villamos energia beszerzési átlagára 13,1 százalékkal, értékesítési átlagára pedig 6,0 százalékkal nő az idén a Gazdasági Minisztérium rendeletéi értelmében. DRÁGULÓ MEZŐGAZDASÁG. Az elmúlt évben a gabonafélék ára 50,3 százalékkal lett magasabb, a morzsolt kukoricáé pedig 61,9 százalékkal nőtt. Egyedül a nyers rizs átlagára csökkent, 5,4 százalékkal. A vágó állatok közül az előző év azonos időszakához viszonyítva a vágó sertés drágult a legnagyobb mértékben,21,1 százalékkal. Az étkezési tyúktojás ársz- intje 32,9 százalékkal, a tehéntejé pedig 7,5 százalékkal növekedett. Ipari parkok Tolna megyében Siker a volt szovjet laktanyákban A néhány esztendéje még mitikus hangzású ipari park elnevezés mára közismertté vált, mi több szaporodnak az ilyen létesítmények. Igaz van amely csak a címet viseli, van azonban nem egy olyan is, amely valódi tartalommal gazdagítja környezete gazdasági életét. Tolna több településén létezik ipari park, erről adunk körképet. Két példa alapján is elmondható, az egykori hátrányból, a szovjet laktanya létezéséből napjainkra előnyt kovácsoltak a vállalkozó szelleműek. Dombóvár A közigazgatásilag Kaposszek-csőhöz tartozó területen lévő laktanyát 1991-ben elhagyta az egykori szovjet hadsereg. Két-három évvel később az ott található különféle épületeket magánvállalkozók és cégek kezdték megvásárolni az állami vagyonkezelő szervezettől, melyeket „barnamezős” beruházással átalakították és felújították. Többek között fém- és famegmunkálással, hulladékfeldolgozással, gépkocsijavítás- sal, cipőfelsőrész-készítéssel, raktározással valamint vámügyintézéssel foglalkozik az a 32 magán- és társas-vállalkozás melyek ma már közel 350 embernek adnak munkát. A laktanya melletti 26 hektáros terület - ami a kaposszekcsői önkormányzat tulajdonában van - hasznosítására 1999-ben megalapították a Dombóvári Ipari Park és Logisztikai Szolgáltató Központ Közhasznú Társaságot. A 3 millió forintos tőkével létrehozott nonprofit cégben 40- 40%-os résszel a kaposszekcsői és a dombóvári önkormányzat, 3,3 %-os résszel pedig a kapospulai önkormányzat, a kurdi önkormányzat, a térség önkormányzatainak területfejlesztési társulása, a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a Tolna Megyei Vállalkozói Központ és a Kaposszekcsői Mezőgazdasági Részvénytársaság rendelkezik. A kht. alakulása évében elnyerte a Gazdasági Minisztérium pályázatán az “ipari park” cím használatának a jogát. A tulajdonosok elsősorban élelmiszeripari és építőipari, valamint fémmegmunkálással foglalkozó vállalkozásokat látnának szívesen a “zöldmezős” beruházással felépítendő gazdasági centrumban. A hosszú távú tervek között a két szomszédos ipari park egyesítése is szerepel. gr Szekszárd Talán kimozdul a holtpontról a Szekszárdi Ipari Park ügye. Mint ismeretes, a címet a város projektje 1998 nyarán nyerte el, de nem nyert a város központi támogatást a szükséges beruházásokra. Mint kiderült, hogy csak minimum 10 hektáros területtel lehet pályázni, s azzal nem rendelkezett az Ipari Park Kft. A városnak 3.5 hektár területe van, de megszületett egy 25 éves vagyonhasznosítási szerződés. Tavaly a pályázatot ismét benyújtották egy 215 millió forintos infrastrukturális fejlesztésre. A saját erő mértéke 50 százalék, amit a város több évre elosztva, vállalt. Az Ipari Park Kft. tulajdonosa átmenetileg 50-50 százalékban volt a közgyűlés és a Vállalkozói Központ. Utóbbi részt vett a pályázat kidolgozásában, majd a város a tulajdonrészt tavaly egy utolsó utáni rendkívüli közgyűlésen bizonyos konstrukcióban visszavásárolta. Jelen pillanatban a fejlesztési pályázatot még nem bírálták el, s az ipari parkról a tervek szerint a következő közgyűlésen is szó esik. ihi Simontomya Simontornya 2000 január elsejével nyerte el az ipari park címet. A város északi határában fekvő 20 hektáros közmű nélküli terület részben önkormányzati tulajdonú, részben magánkézben van, amely utóbbiért az önkormányzat bérleti díjat fizet. Az infrastruktúra kiépítéséhez a város tavaly nem nyújtott be pályázatot a gazdasági minisztériumhoz. Az útépítés, csatornázás, energiaellátás 150- 250 millió forintos beruházást igényelne. További feltételeknek is meg kellene felelni: legalább tíz potenciális befektető és legkevesebb 500 főt foglalkoztató vállalkozás szükséges a támogatás elnyeréséhez. A beruházóknak az önkormányzat iparűzési adó- mentességet ad. 2001-ben sok múlik azon, hogy a Siemens nemzeti vállalat amely jelezte érdeklődését Simontornya iránt, letelepül-e az ipari parkban - mondta Bárdos László jegyző, aki úgy látja: túl sok ipari park van az országban, tf Paks Az önkormányzat még az előző ciklusban hozta létre a parkot, amelyben ma három, ténylegesen termelő vállalkozás található. Az olasz érdekeltségű A&A 29 főt - ez az előzetes tervekhez képest szerényebb - az inkubátorházban található gépi forgácsolással foglalkozó Tumpek Kft 10, míg az olasz-magyar tulajdonú cipőipari Lombard 15 főt foglalkoztat. A város déli határában található területen további négy cég építkezik, valamennyi közel áll a befejezéshez, amely újabb, száznál több munkahely teremtését jelenti majd. A jelenlegi 5,6 hektáros közművesített terület nyárra nyolc hektárral bővül, ehhez és az egyéb működési feltételek kialakításához minden feltétel adott - mondta el Bende Tibor a Paksi Ipari Park Kft. ügyvezetője - a két tulajdonosnak, a város önkormányzatának és a Paksi Atomerőmű Rt-nek köszönhetően. Az ipari park története napjainkban felfelé ívelő szakaszát éli összegezte az ügyvezető, hozzátéve, hogy ebbe a körbe számítható a Ganz Duna-parti beruházása is (amelyről részletesen beszámolt decemberben a Tolnai Népújság), hiszen hamarosan aláírásra kerül az a megállapodás, amely nem sokkal távolabb, alig egy kilométernyire újabb 13 hektáros ipari területet fog jelenteni, öt éven belül hétszáz munkahellyel. RG Dunaföldvár A volt szovjet laktanya területének hasznosítására alakult a Dunaföldvári Ipari és Területfejlesztési Közhasznú Társaság 1998-ban, még ebben az évben megszerezve az ipari park címet. Ráthgéber Lászlóné, a kht ügyvezetője szerint a két év alatt jelentős eredményeket értek el, ma húsz vállalkozás mintegy kétszáz főt foglalkoztat a területen. A cégek többsége nem helybéli, hanem a környező településeken van bejegyezve és zömmel szállítással foglalkoznak, ami azt jelzi a város egyféle kistérségi logisztikai központtá válik. Az ipari park csupán egy részét foglalja el a volt laktanyának, az egykori tiszti és legénységi épületekből az önkormányzat állami pályázatok segítségével lakótelepet alakított ki. Az iparterületet közművesítették, nagyrészt saját forrásokból és a szomszédos területek is a park részei, egyelőre kihasználatlanul, ám ezek zöldmezős bővítésre alkalmasak. A száz százalékban a város önkormányzatának tulajdonában lévő Ipari és Területfejlesztési Kht. beváltotta az alapításkor megfogalmazott reményeket, elvárásokat, ezt mi sem mutatja jobban, hogy terjeszkedésre is van erejük, megvásárolták a Budapest Bank paksi, tavalyelőtt tűzkárt szenvedett épületét, amelynek földszintjén üzleteket, az emeleten pedig tíz darab lakást fognak kialakítani. _______ " RO Optimistábbak lettünk Budapest Decemberben kissé csökkent a GKI Gazdaságkutató Rt. konjunktúraindexe, s ezzel összességében folytatódott a 2000. egészére jellemző stagnálás. A GKI Rt. legfrissebb jelentése szerint az ipar szereplői a novemberihez hasonlóan nem látták túl reménykeltőnek saját helyzetüket és a magyar gazdaság jövőjének megítélése is bizonytalanabb lett. A kereskedelmi cégek a decembert kifejezetten pesszimistábban látták, erőteljesen romló értékesítési lehetőségekről és visszafogott megrendelési szándékról adtak számot. A lakosság bizalmi indexének értéke ugyanakkor decemberben igen jelentősen, nyolc ponttal emelkedett. Ezzel megtört a lakosság várakozásainak az év korábbi hónapjaiban jellemző romlása. Decemberben saját pénzügyi helyzetüket a háztartások sokkal kedvezőbbnek értékelték, mint novemberben, s a következő tizenkét hónapban is számottevő javulásra számítanak. Az ország gazdasági helyzetét is az egy évvel korábbinál kissé jobbnak érzékeli a lakosság és a következő egy évben is lassú javulást vár. Az év utolsó heteiben a tizenkét hónap alatt bekövetkezett inflációt az előző évivel azonosnak érzékelték a válaszadók, míg a következő évre lassuló áremelkedést valószínűsítenek. Ugyanakkor a lakosság a munka- nélküliek számának enyhe növekedésétől tart a következő évben. A novemberi gyengülést követően kissé élénkült a lakosság vásárlási kedve a tartós fogyasztási cikkek tekintetében, s 2001-re ismét jelentős keresletbővülésre utalnak az optimista válaszok. Olvasóink kérdezték az adózásról 1. régió: KözéfrMagyarország (Budapest, Pest megye) 2. régió: Észak-Magyarország (Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves megye) 3. régió: Észak-Alföld ( Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Sereg megye) 4. régió: Dél-Alföld ( Bács-Kiskun, Békés, Csongrád megye ) 5. régió: Nyugat-Dunárrtúl ( Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala megye ) 6. régió: Közép-Bunántól ( Fejér, Komárom-Esztergom, Veszprém megye} 7. régió: DétDunántúl ( Baranya, Somogy, Tolna megye) Adóelőleg januártól? Fausztné Czirják Zsanett és Simonné Szabó Éva A Tolnai Népújság zöld vonalán kérdezhették olvasóink a megyei adóhivatal két osztályvezetőjét. A sokakat érintő kérdéseket adjuk most is közre. Több településről is hasonló kérdést tettek fel olvasóink: Egyéni vállalkozóknak 2001. január 12-ig az adóelőleget és a járulékot a 25.000 forintos minimálbér után kell-e megfizetni vagy már azt 40.000 forint után kell befizetni? Igénybe vehető-e a családi kedvezmény két gyerek után?- 2001. január 12-ig a 2000. év utolsó negyedévi jövedelme után kell az adóelőleget és a járulékot is megfizetni. Amennyiben a kivét nem több, mint a minimálbér (ami az utolsó negyedévben 25.500 forint volt), akkor az után kell a járulékot és az adóelőleget megfizetni. Az adóelőleg számításánál figyelembe lehet venni a családi kedvezményt, ha a házastárs nyilatkozata szerint is a vállalkozó jogosult azt igénybe venni. A 40.000 forintos minimálbér után először 2001. február 12-ével kell a járulékokat megfizetni a havi bevallóknak, az egyéni vállalko- zóknak pedig április 12-ig. ■ Százmilliárd Széchenyi nevében Gazdaságépítésre, turizmusfejlesztésre, vállalkozáserősítésre adnak pénzt Matolcsy György gazdasági miniszter nyilvánosságra hozta a Széchenyi-terv regionális gazdaságépítési, turizmusfejlesztési, lakás- és vállalkozáserősítő programjához kapcsolódó pályázatokat. Budapest Folytatódó iskolatej-akció Az iskolatej-akció folytatódik, noha nem zökkenőmentesen. Az idén közbeszerzési pályázatot hirdet meg a föld- művelési tárca megbízásából az Agrárintervenciós Központ. Budapest A Gazdasági Minisztérium a négy programhoz ötvenöt pályázatot jelentet meg, amelyek százmilliárd forint vissza nem térítendő támogatás elnyerésére adnak lehetőséget. A pályázható százmilliárd forintos keretből a legtöbb pénzt a vállalkozáserősítő programra különítették el. Matolcsy György úgy véli, a most elnyerhető támogatások további háromszázmilliárd forintnyi egyéb forrást mozgósíthatnak a hazai gazdaság fejlesztésére. A gazdasági tárca vezetője közölte, amennyiben egy pályázatnál elfogy a rendelkezésre álló pénz, abban az esetben lehetőség van arra, hogy a következő év terhére elő- kötelezettséget vállaljanak. A kor szellemének megfelelően a pályázatok szövege letölthető a Gazdasági Minisztérium honlapjáról, és a különböző gazdaságfejlesztési szervezetek regionális irodáiban is hozzáférhető. A pályázatokat december végéig folyamatosan lehet beadni, s azokat 90 napon belül elbírálják. A tenderekre az önkormányzati tulajdonban lévő cégek is szabadon pályázhatnak. A regionális fejlesztési holding és a Magyar Turizmus Rt. irodáiban tanácsot is adnak a pályázatok kitöltéséhez. A pályázatok útján az állam a beruházási költségek 20-30 százalékáig biztosít támogatást, a saját forrásnak el kell érnie a költségek egynegyedét. A forrás felhasználását pénzügyileg ellenőrzi a Gazdasági Minisztérium. ists i Az idén 2,8 milliárd forint lesz az iskolatej-akció költsége, amelynek 70 százalékát a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) állja, a fennmaradó részt pedig az önkormányzatok vállalnák - amennyiben folytatni kívánják a megkezdett programot.- A költségek teljes mértékét azonban csak a közbeszerzési pályázat eredményhirdetése után lehet majd pontosan megmondani - tájékoztatta lapunkat Nagy István, az Agrárrendtartási Hivatal elnöke. - Erről március tájékán születhet meg a végleges döntés. Az FVM elmúlt évekhez hasonlóan az idén is számít a Tejterméktanács segítségére. Tavaly az agrártárca másfél milliárd forinttal, a Tejterméktanács pedig 200 millióval támogatta a hét megye bölcsődéiben, óvodáiban és általános iskoláiban népszerű akciót. így több mint félmillió kisgyerek jutott naponta iskolatejhez. Az idén nem kapcsolódnak be újabb megyék a programba - feltehetően a tárcának ítélt szűkös büdzsé miatt. Tavaly a Tejterméktanács többletforrásokat biztosított saját intervenciós kasszájából az akcióhoz, ám az ígéretek ellenére nem kapta vissza a ráfordítást. Berki Viktor, a Tejterméktanács ügyvezető igazgatója elmondta: eddig minden évben ők írták ki a közbeszerzési pályázatokat. A pénzügyi keretek körülbelül egy évre elegendők. Márciusig tehát minden bizonnyal még a tanácshoz tartozik az akció. Az Agrárintervenciós Központ által kiírandó új közbeszerzési eljárást a tárcát ért bírálatok tették szükségessé: az agárrendtartási törvény értelmében erre az akcióra nem költhető pénz az intervenciós alapból, mivel az egyértelműen szociális intézkedés. A minisztérium viszont úgy ítélte meg korábban, hogy piaci jellegű beavatkozásról van szó, ezért nem szükséges kiírni a közbeszerzési pályázatot, s így enélkül bocsátotta rendelkezésre az akcióhoz szükséges forrásokat. ________________________(CSERWyAHMKY) PÁ LYÁZHATÓ PÉNZEK Vállalkozáserősítés 1 Turizmusfejlesztés 45 milliárd 20 milliárd Lakásprogram 30 milliárd Regionális gazdaságépítés 5 milliárd
