Tolnai Népújság, 2000. december (11. évfolyam, 281-304. szám)

2000-12-09 / 288. szám

4. oldal - Tolnai Népújság TOLNAI TÁJAK 2000. December 9., Szombat ||| Gyalogok, vezérek, barátok A falu, ahol mindenki tudott sakkozni Nosztalgiával viseltetnek Medinán az egykori aktív sakkélet iránt, amely a szel­lemi sport művelésén túl közösségteremtő erő volt, és számos, máig élő sportba­rátságot is „eredményezett”. Medina A helyi diákokkal a ’60-as évek elejétől az iskolában szerettették meg a sakkozást, ami elsősorban Rittmann László pedagógusnak volt köszönhető. Néhány év múl­va a medinai sakkozók már jelen voltak a megye és az ország sakk­életében. A folyamatos munka eredményeképpen a 70-es évek elejére szinte minden medinai megismerkedett a játék alapjai­val, a gyerekek megtanulták az iskolában, ismereteiket pedig to­vábbadták az időseknek. Mindez megmutatkozott az eredményekben is. A Rittmann László, Szíjjártó László, Németh Gábor, Kis József összetételű ve­zető négyes országos szinten el­ismert volt. Úttörő sakkverseny medinai helyezett nélkül nem­igen zajlott. A katonakorba lépő medinai sakkozók automatiku­san Tapolcára vonultak be, ahol NB I-es sakkcsapat működött. (Érdekesség, hogy egykor Medi­nán sakkozott a világ későbbi „leggyorsabb fehér embere”, Ko­vács Attila, 100 méteres futó is.) A 70-es évek közepén a megye­bajnokság megnyerésével a me­dinai sakkcsapat jogot szerzett az országos II. osztályú bajnokság­ban való részvételre, ám erre anyagi okok miatt nem kerülhe­tett sor. A termelőszövetkezet finan­szírozta sakk szakosztály (akkor már Szedres-Medina néven) 1986-ban szűnt meg, a verseny­zők ezt követően más csapatok­hoz kerültek. A medinaiak erőssége az igazi csapatszellem volt. A 12 éves gyerektől a 60 éves nyugdíjasig, összetartó gárdát alkottak a sak­kozók. A sport révén lehetőségük volt az ország megismerésére, az ország pedig sakkozói révén megismerhette a kis Tolna me­gyei falut. A sportkapcsolatok nem sza­kadtak meg, az országban na­gyon sok helyen ma is barátként köszöntik a medinaiakat. Szívé­lyes köszöntések a nemrégiben megrendezett medinai nosztalgia sakk-találkozón is elhangzottak, ahol a régi szép időket elevenítet­ték fel, medinai és az ország több településéről érkezett sakkozók. Medinán ma is őrzik a sakk­hagyományokat. A helybéli gye­rekek a megyei II. osztályban szerepelnek, Szalai László irányí­tásával, aki annak idején szintén kijárta a medinai „sakk-iskolát”, és történetesen most ő a falu „ve­zére” is. ■ Korona-látogatás vonattal A parlament előtt Szedres-Budapest A szedresi Bezerédj István Általá­nos Iskola 65 tanulója és 5 neve­lője is élt azzal a lehetőséggel, hogy ingyenes vasúti utazással és belépővel megnézze a Parla­mentben államiságunk jelképét, a koronát. A gyerekek nagy várakozással tekintettek az út elé, hiszen néhá- nyan közülük először utaztak vo­naton. Még nagyobb izgalmat és élményt jelentett számukra a metrózás: jegykezelés, mozgó­lépcsőzés, föld alatti utazás, stb. A korona megtekintése előtt még volt idő egy kis margitszige­ti barangolásra, a Lánchídon Bu­dára sétálásra és köztéri szobrok megtekintésére. A Parlament le­nyűgöző szépsége, a koronaék­szerek méltósága nagy hatást tett a látogatókra. Mindenki megha- tódottan és lelkiekben gazdagod­va hagyta el az ország több tekin­tetben is „legdrágább” épületét. Az elmaradhataüan ajándékvá­sárlás után újabb két és fél óra vi­dám vonatozás következett. A ta­nulók utaztatását a faluból a vasút­állomásra, és onnan vissza a szü­lők lelkes csapata oldotta meg sze­mélyautókkal és kisbuszokkal, amit az iskola ezúton is köszön. Elbúcsúzott az esperes úr Krisztusi kori töltött a gyülekezet élén Nyugdíjba vonult Deme Bertalan, a faddi re­formátus gyülekezet lelkipásztora, több, mint 33 éves szolgálat után. Fadd Deme Bertalan idén töltötte be 64. évét. Buda­pesten született, ott végezte iskoláit, így a Refor­mátus Teológiai Akadémiát is. Vidéki és fővárosi szolgálati állomások után 1967-ben hívták lelkésznek Faddra, Imreh Kár­oly faddi lelkipásztor nyugdíjba vonulása után. Ekkor már nős volt, védőnő felesége a korábbi faddi lelkipásztor lánya. Házasságukból két gyermek született. Faddi lelkészi tevékenysége mellett 1978-ban a Tolnai Református Egyház­megye esperesévé, később tiszteletbeli esperessé választották, ezzel is értékel­ve azt a szolgálatot, amelyet 12 év alatt, mint az egyházmegye 36 egyházköz­ségének elöljárója végzett. Deme Berta­lan az egyházi szolgálat mellett a nagy­község közéletében is jelentős szerepet játszott, mint tanácstag, illetve - mind a mai napig - önkormányzati képviselő. Deme Bertalan egyházi feljebbvalói úgy látják: a faddi lelkipásztor méltó arra, hogy 33 évi hűséges faddi szolgálata után a lakóhelyül választott település is megbecsüléssel forduljon az esperes és családja felé, akikre Isten áldását kérik a nyugdí­jas években is. A hivatalos megfogalmazásnál azonban talán többet mond róla egy közeli ismerősének könnybe lábadt szemmel elmondott véleménye: a faluban nincs még egy ilyen ember. Tisztelik többek között azért, mert lelkészi és közéleti minőségében, nem tősgyökeres faddiként is na­gyon sokat tett a községért. Szeretik többek kö­zött azért, mert mindenkihez van egy jó szava, a gyerekek szívesen járnak az ő hittanóráira, mindenkivel közvetlen és kifejezetten világi té­mákról is lehet vele beszélni. Sokat elmond róla az is, hogy a nyugdíjba vonulása alkalmából tar­tott búcsúztató istentiszteleten számos katolikus vallású polgár is jelen volt. Az új faddi református lelkipásztor az Erdélyből érkezett Bereczki Zoltán. Deme Bertalantól azonban igazából mégsem vett búcsút a faddi gyülekezet: az esperes úr továbbra is közöttük marad, Faddon. A búcsúztató istentiszteleten Kocsner Antal polgármester (háttal) kö­szönti Deme Bertalant Hideg van, lakás nincs Még az albérlet is szinte elérhetetlen Szeptemberben számoltunk be a mözsi Boros család ki­látástalan lakáshelyzetéről, ami most annyival lett sú­lyosabb, hogy jóval hide­gebb van, mint nyár végén. Tolna-Mözs Mint annak idején megírtuk, a há­rom gyermekes Borosék a szülők munkahelyének a rendszerváltás utáni elvesztése után nem tudták fizetni az általuk korábban felépí­tett ház részleteit. A ház árverezé­se előtt egy nappal, tavaly ősszel eladták a házat, így ki tudták fizet­ni tartozásaikat. Maradt mintegy 100 ezer forintjuk. A család azóta két fiatalkorú és egy kiskorú gye­rekkel a családfő apjáékhoz költö­zött, egy kéménylyuk nélküli, összedőlés előtt álló melléképü­letbe. Borosék havi jövedelme 60 ezer forint. Önkormányzati bérla­kást szerettek volna kapni, ma már beérnék átmeneti menedék­kel, ahol a telet kihúzhatnák. A családfő szerint folyamatosan hi­tegetik őket az önkormányzat ré­széről, ám kézzelfogható segítsé­get továbbra sem kaptak. Korábban azt is megírtuk, hogy önkormányzati tájékoztatás sze­rint a városnak jelenleg nincs sem üres bérlakása, sem szükséglaká­sa. Borosék a jogszabályok sze­rint nem is lennének jogosultak bérlakásra, mivel öt éven belül ér­tékesítették saját lakásukat. Mél­tányosságot azonban elvileg gya­korolhatnak a helyi döntéshozók. Időközben a népjóléti bizott­ság 100 ezer forintos támogatást ajánlott fel Boroséknak arra az esetre, ha házat vásárolnak. Eh­hez azonban a megfelelő mérté­kű önerő hiányzik. 5-600 ezer forint alatt állítólag már nem le­het házat venni. Emellett Boros Szilveszter azt mondja: lehető­leg nem akarnának elköltözni Mözsről. Jelen helyzetben az albérlet je­lenthetne átmeneti megoldást, amelynek költségeihez a város hozzájárulhatna - mondja a pol­gármester. Lakást azonban nem tud adni az önkormányzat - erő­sítette meg. Borosék a családsegítő köz­ponttal is felvették a kapcsolatot. Az ügyben illetékes családgondo­zó azt mondja, hogy ők is albérle­tet próbálnak keresni Borosék­nak, ám elismerte, hogy ez - há­rom gyerekes család esetében - rendkívül nehéz feladat. •ES­Változó helyi adó szabályok SlÓAGÁRD Módosították a kommunális adó­val és a szemétszállítással kap­csolatos helyi rendeletet a sióagárdi döntéshozók. Előbbivel kapcsolatban eltörölték az új in­gatlanokra vonatkozó mentessé­get. Jövőre a kommunális adó a mostani 2 ezer forintról 8 ezer fo­rintra emelkedik valamennyi la­kóingatlan esetében, míg építési telek után 1600 Ft-ot, tanyaingat­lan után 1000 Ft-ot kell fizetni évente ilyen címen. A szemét- szállítás viszont, amelynek díja eddig 5600 Ft volt, jövőre ingye­nes lesz. Gyakorlatilag tehát 2001-től a kommunális adóban kell megfizetni a szemétszállítási díjat is, e két címen összességé­ben az ideihez képest 400 forint­tal többet. Hírek JÓTÉKONYSÁG. A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) tolnai csoportja holnap, vasár­nap 15 órától jótékonysági kon­certet rendez a tolnai katolikus templomban. Közreműködik a Paksi Katolikus Kórus, valamint a tolnai katolikus iskola diákjai. A hangverseny bevételét a város szegényeinek megsegítésére - tartós élelmiszercsomagok for­májában - fordítja a KÉSZ. BOR, gasztronómia, turizmus. Bogyiszlói, fácánkerti, sióagárdi önkormányzati vezetők, közéle­ti személyek találkoztak a héten Fácánkertben, hogy a vendéglá­tó község kezdeményezésére véleményt cseréljenek a bor, a gasztronómia és a turizmus he­lyi fejlesztésének lehetőségeiről. A résztvevők egyetértettek ab­ban, hogy a jövőben ez irányú pályázatot fognak benyújtani - lehetőleg közösen - a Dél-Du­nántúli Regionális Idegenforgal­mi Bizottsághoz, illetve más szervezetekhez. ÚJABB FAÜLTETÉS. Miután a tolnai Kápolna környékén októ­berben elültetett 12 csemete kö­zül hármat elloptak, hetet ketté­törtek, a megmaradt két fácskát a Kommunális Kft. más helyre telepítette át, és 12 vastagabb törzsű oltványt ültetett a Kápol­na környékére. Hamarosan azonban ezeket a fákat is táma­dás érte: négynek a koronáját e hét elején letördelték. A Kápol­na környéki fák elleni értelmet­len támadások - úgy tűnik - „csakazértis”-jelleget öltöttek. Az önkormányzat már két eset­ben tett feljelentést a rendőrsé­gen. A nyomozás folyik. TÉLAPÓ. A Fácánkerti Nyugdí­jas Klubba vasárnap látogatott el a tolnai művelődési ház Mikulá­sa és Krampusza, akik ajándékot adtak át és hosszasan elbeszél­gettek a fácánkerti idősekkel. Ugyanez a páros szerdán a tolnai kijelölt iskolában tett látogatást, ahol a gyerekek műsorral ked­veskedtek az ajándékozóknak. PROBLÉMÁS FIATALOK. A tolnai Családsegítő Központban hétfőn 14 órától a 18 év alatti fi­atalokkal kapcsolatos legjellem­zőbb problémákról tartanak kerekasztal beszélgetést a tolnai rendőrőrs munkatársai, és a vá­ros gyermekvédelmi szakembe­reinek részvételével. WOSINSKY KUPA. A tolnai Wosinsky általános iskola ko­sárlabda kupát rendezett fiúk részére. 5-6. osztályosok: 1. Wosinsky 2. Széchenyi 3.1. Ist­ván. Legjobb dobó: Palánki Dá­vid. Legjobb hazai játékos: Stadler Tamás. 7-8. osztályosok: 1. Wosinsky 2. Széchenyi 3. Bogyiszló 4. I. István Legjobb dobó: Gyúró Zoltán. Legjobb hazai játékos: Fenyvesi Mihály. Tolna és környéke lakossága az alábbi hirdetésfelvevő helyeken adhatja le a keretes és apróhirdetéseit a Tolnai Népújságba: Bencze József Tolna, Babits u. 64. Telefon: 74/442-469 06-60/333-050 Molnárné Gyürki Erika 06-20/310-60-52 Steinbach Zsolt 74/440-660 A TOLNAI HEGYKÖZSÉG tagjai a héten meglátogatták a Tolna Borház Kft. a fácánkerti út mentén nemrég felépült új borházát. A létesítmény mintegy 75 millió forintos beruházásból épült, 5500 hektós kapacitásával a megye egyik jelentős feldolgozója. Az itt készült borokat külföldön, illetve Nyugat-Ma- gyarországon adják el. ______________________________ fotó: gottvald károly M egegyezésre törekednek Folynak a tárgyalások a holtág-hasznosításról A tolnai polgármester meg­ítélése szerint van esély a megegyezésre a tolnai holt­ágak tulajdonosai és a víz­terület jelenlegi használója között. Tolna A vízterület zöme a tolnai önkor­mányzaté, egy néhány hektáros rész tulajdonosa pedig több, mint hatvan, zömmel bogyiszlói állampolgár. 2001. január 1-jétől a halászati jog a tulajdonosokhoz kerül, ám előbb el kell számolni (lényegében a korábbi hasznosí­tó által telepített halak utáni kár­talanításról van szó) a vizek halá­szati jogának eddigi gyakorlójá­val, jelen esetben a tolnai halá­szati szövetkezettel. A héten megbeszélést tartottak a tulajdonosok a jövőt illetően. A magántulajdonosok a tolnai Pirgi Józsefet választották képviselőjü­kül a halászati szövetkezettel folytatandó tárgyalásokra. A tulajdonosok és a halászati szövetkezet között azóta már le­zajlott egy egyeztetés. Dr. Szilák Mihály tolnai polgármester ösz- szegekről nem kívánt nyilatkoz­ni, de azt elmondta, hogy megíté­lése szerint a tulajdonosoknak az az érdeke, hogy megegyezzenek a halászati szövetkezettel, amire véleménye szerint van esély. Amennyiben létrejönne a megállapodás, azt követően ke­rülhet sor a holtágak halászati jo­gának bérbeadására. A Tolna alatti, ún. Felső-holtágra a Tolnai Horgász Egyesület szeretne ha­szonbérleti szerződést kötni.-ÉS­i i 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom