Tolnai Népújság, 2000. december (11. évfolyam, 281-304. szám)

2000-12-11 / 289. szám

I 2000. December 11., Hétfő G A Z D A S Á G Tolnai Népújság - 7. oldal Állampapír-árfolyamok az ERSTE Bank Befektetési Rt.-nél 1075 Budapest, Madách Imre u. 13-15. Tel: 2355-150, 2355-849 Értéknap: 2000.12.11. DISZKONT KINCSTÁRJEGYEK Elnevezés hozam Vételi árfolyam hozam Eladási árfolyam D010103 12,00% 99,25% 10,50% 99,34% D010228 12,10% 97,45% 11,10% 97,65% D010516 12,10% 95,08% 11,10% 95,47% D010613 12,10% 94,25% 11,10% 94,70% D011003 12,00% 91,13% 11,00% 91,81% D011128 12,00% 89,63% 11,00% 90,41% ÁLLAMKÖTVÉNYEK Vételi Eladási Elnevezés hozam árfolyam hozam árfolyam 2002/H 11,85% 103,20% 10,85% 104,36% 2002/K 11,85% 102,49% 10,85% 103,75% 2003/J 11,60% 99,05% 10,60% 100,94% 2003/K 11,40% 99,59% 10,40% 101,79% 2004/H 2005/E 11,10% 10,80% 99,94% 96,30% 10,10% 9,80% 102,63% 99,57% Az ERSTE Bank Befektetési Rt. (a továbbiakban ERSTE) ajánlati kötöttsége a fenti állampapírokra a megjelenés napján az ERSTE üzleti óráiban, az alábbi mennyiségi korlát eléréséig áll fenn: adott értéknapra az ERSTE általi összesen és együttesen legfeljebb 50M Ft össznévértékű állampapír (diszkont kincstárjegy és államköt­vény) vétele esetén ERSTE általi vételéig, eladása esetén ERSTE ál­tali eladásáig. Az ERSTE fenntartja a fenti ajánlat értéknapon be- lüli visszavonásának és/vagy módosításának jogát. ____________■ M onetáris irányelvek Budapest Kevéssé elmaradó adó A vállalkozások helyi közteher-befizetése az élen A helyi adóbevételek idén nem mutatnak túl nagy elmara­dást Tolnán - állapítható meg a 2000. évi adófizetés alaku­lásáról szóló önkormányzati tájékoztatóból. Várhatóan 10 százalék körül ala­kul az idén decemberben az előző év decemberéhez viszonyított fogyasztóiár-emelkedés, az idei éves átlagos infláció 9,7 százalék körül lesz - derül ki a Magyar Nemzeti Bank 2001. évi monetáris politikai irányelveiből, amelyeket a jegybank a közelmúltban kül­Stagnáló euró Budapest Az elmúlt héten a Budapesti Áru­tőzsde pénzpiacán 16,32 milliárd forint értékben, a gabonapiacon 1,86 milliárd forint értékben ke­reskedtek az alkuszok. A húspia­con ezzel szemben üzletkötés nem volt az elmúlt hét nap alatt, és az árak sem változtak. A devizaszekcióban a dollár egy­hetes lejáratának ára 0,80 forint­tal 297,20 forintra csökkent, a de­cemberi elszámoló érték viszont 0,20 forinttal növekedett, értéke most 297,20 forint. Az euró legkö­zelebbi lejáratainak árai stagnál­tak, az egyhetes lejárat elszámoló értéke 264,90 forint, a decembe­rié 264,55 forint maradt. A brit font decemberi lejáratra 4 forint­tal 431 forintra gyengült. A japán dött meg az Országgyűlésnek. Az MNB előterjesztése szerint a külső tényezők közül leginkább az olaj­ár emelkedése, az euró dollárhoz viszonyított árfolyamának gyen­gülése volt az, amely gátolta a pénzromlás nagyobb mértékű csökkenését. Ez a két tényező mintegy 1,5 százalékponttal emel­te meg a magyarországi inflációt - áll a jegybanki összegzésben. ■ jen 100 egységének elszámoló ér­tékei is csökkentek némiképp; a jen ára decemberi határidőre 2,46 forinttal 268,94 forintra csökkent. A svájci frank elszámoló értékei pem változtak, a frank decemberi ára így 175 forint maradt. A gabonapiacon a búza közeli le­járatainak ára egyenletes ütem­ben nőtt, márciusi elszámoló ér­téke így 540 forinttal 34470 forint­ra, a májusi ár pedig 700 forinttal, 35500 forintra drágult. A takar­mánykukorica viszont márciusra 250 forinttal 34600 forintra, má­jusra 150 forinttal 35300 forintra gyengült. Márciusra a takarmány- árpa értéke a korábbi héthez ha­sonlóan 33500 forint, a takar­mánybúzáé 33100 forint, a napra­forgóé 51010 forint maradt. A szó­ja januári ára 78 800 forint, a repce augusztusra változatlanul 46120 forint. ■ Tolna Tolnán a gépjárműadón felül a háztartásoknak kommunális adót, a vállalkozásoknak iparűzé­si adót kell fizetniük. Utóbbi köz­teher mind összegében, mind be­fizetés-teljesítésben az élen van: idén szeptember 30-ig 81,7 millió forint folyt be a város kasszájába ezen a címen, ami 81,5%-os telje­sítést jelent. A helyi adócsoport vezetője szerint ez annak kö­szönhető, hogy a vállalkozások többsége, köztük a nagy cégek rendesen fizetnek, ám ez koránt­sem igaz minden vállalkozásra. A TEBÉSZ még a személyi jöve­delemadó módosításának kihir­detése előtt a köztársasági elnök­höz fordult - kérve a törvény elfo­gadása előtti alkotmánybírósági normakontrollt. Dióslaky Gábor szövetségi elnök lapunknak el­mondta: sajnos a törvény módo­sításakor nem tudtak hatékonyan lobbizni. A szövetség kifogásolja a törvénynek azt az előírását, hogy minden nyereségesen lezárt ügylet után a teljes évre fizetendő A teljesítés tekintetében máso­dik helyen a kommunális adó áll. Az év első háromnegyed részé­ben 14,3 millió forintot fizetett be a lakosság, ami majdnem ponto­san 75%-os (időarányos) teljesí­tést jelent. Gépjármű adóból 21,6 millió forint folyt be, ami az előírás 70%-ának felel meg. Év végéig az iparűzési adóból - a vállalkozások adófeltöltési köte­lezettsége miatt - elképzelhető, hogy 100%-nál magasabb lesz a teljesítés. Ha minden jól megy, a másik két adónemből elérhető lesz az előírás 80-85%-a. Tekintve adó mértékével megegyező nagy­ságú, azaz 20 százalékos adóelő­leget kell fizetni, míg a vesztesé­geket csak az év végén lehet el­számolni. Egy korábbi, a Bokross-csomag idején született alkotmánybírósági döntés ezt az eljárást kényszerhitelnyújtásként értékelte. Nem másról van szó, mint arról, hogy az egyéni befek­tetők év közben folyamatosan hi­teleznek az államnak. Kifogásol­ják azt is, hogy az adó alá eső jö­vedelem keletkezésének ideje független a törvény hatályba lé­azonban, hogy az éves helyi adó befizetések két részletben, márci­usi, illetve szeptemberi határ­időkkel történnek, valószínű, hogy aki eleve be akarta/tudta fi­zetni az adóját, az már megtette, nyilvánvaló tehát, hogy az igazán nehéz feladat az eddig nem telje­sített befizetések beszedése. Tolnán egyébként két éve ész­lelhető számottevő javulás a helyi adóbevételek terén. Ekkortól erő­sítették meg a polgármesteri hiva­tal adócsoportját - két lépcsőben - két új munkatárssal. Hogy van mit tenniük, annak érzékeltetésé­re csak egy példa: idén a gépjár­műadóval kapcsolatban 607 da­rab bejelentetlen gépjárművet kutattak fel. pésének 2001. január 1-i időpont­jától. Tehát csak azon részvények után kellene fizetni adóelőleget, amelyek az ezt követő időben je­lennek meg a tőkeszámlán. Karácsonyi Imréné, az APEH személyi jövedelemadó osztályá­nak helyettes vezetője szerint a korábbi, 1997. évi alkotmánybíró­sági döntés nem hozható össze­függésbe a most kivetendő 20 százalékos forrásadóval, mert az a társasági adó körébe tartozó osztalékelőlegre vonatkozott. Másrészről szerinte a részvényvá­sárlás időpontjától teljesen füg­getlen a 2001-ben keletkező nye­reség realizálása. A TEBÉSZ év végén vagy janu­ár elején juttatja el beadványát. __________________(CSMNYÄW8ZKYI ______Figyelem!______ N egyedéves bevallás Már csak négy nap van hátra december 15-ig, amikor lejár az a határidő, melyet az új bor­törvény szabott meg. Decem­ber 15-ig kell ugyanis elkészíte­niük a szőlő- és bortermelő gazdáknak, vállalkozóknak, ki- sebb-nagyobb cégeknek a ne­gyedéves jövedéki adóbevallá­sukat. A szükséges nyomtatvá­nyokat a vámhivatalnál lehet beszerezni és december 15-ig, a kitöltött nyomtatványokat is ide kell beadni. A törvény azo­kat a termelőket érinti, akiknek pincekönyvet is kellett kiválta­niuk. _________Hírek_________ Kiv ágás és telepítés A Székszárdi Hegyközség ada­tai szerint, az idei évben 125 szőlőkivágási kérelmet adtak be a gazdálkodók. A szám azonban csalóka, mert ez nem azt jelenti, hogy az idei évben jelentős területen vágtak volna ki a termelők a szőlőjüket, csu­pán azt, hogy az életbe lépett törvényességi rendelkezések rákényszeríttették a gazdálko­dókat arra, hogy a földhivatal­ok felé is rendezzék a már évekkel ezelőtt kivágott terüle­teik papírjait. A125 kivágási ké­relem egyébként 21 hektárt érint. Ezzel szemben, az idei évben, a szekszárdi borvidéken 46 hektárra adtak be szőlőtele- pítési kérelmet, zömében Cabernet Franc, Cabernet Sauvignon, Merlot és Kékfran­kos fajtákra. Támogatás, ellenőrzés A megyei földművelésügyi hi­vatal munkatársai, az év folya­mán, rendszeresen ellenőrizték azokat a szőlőtermelőket, akik állami támogatást vettek igény­be az új telepítéseikhez. Az idén 109-en pályáztak sikere­sen ültetvénytelepítésre Tolna megyében, ebből 57 pályázat (166 hektár) szőlőre, míg 40 pá­lyázat (126 hektár) gyümölcste­lepítésre (zömében alma és kaj­szibarack) szólt. Az összes be­ruházási érték 1 milliárd 39 millió forint, melyből 547 millió az állami támogatás. Az idei évben,- a mezőgazdasági támo­gatási keret idő előtt elfogyott,- ezért a 109 sikeres pályázatból az idén 48-at tudtak kifizetni, halasztott kifizetésben 57-en, míg ígérvényben 4 pályázó ré­szesült. BÁT-összefoglaló Korszerűtlen termékdíjrendszer A környezetvédelmi termékdíjak hazai rendszere nem felel meg a piaci követelmé­nyeknek, és ellentétes az Európai Unió gya­korlatával is - hangsúlyozta a hét végén több elemző. A Hulladéksors című szakmai folyóiratban nyilvánosságra hozott szak- véleményükben bírálják azt a gyakorlatot, hogy a különféle termékek után beszedett díj a költségvetéshez kerül adó jelleggel, s az így beszedett pénz egy részét pályázta­tással a szaktárca osztja el. Budapest Kezdetben a bevétel meghatározott részét - 50- 100 százalékát - az adott termékkörben kellett felhasználni környezetvédelmi, illetve hatékony hulladékfeldolgozási célokra, később ez meg­szűnt. így sokszor előfordul, hogy a befizetett termékdíjak számottevő részéből az eredeti cé­loktól távoli feladatokat is finanszíroznak. A termékdíj-bevételeket az eredeti célra sem az uniós országokban szokásos piaci módon használják fel. Az államnak - különösen igaz ez a csomagolóanyag-hulladékokra - nem kellene részt vennie a díjak összegyűjtésében, saját szempontok szerinti újraelosztásában. Mindezt a hatékonyság elve szerint tevékenykedő piaci szereplőkre kellene bízni az uniós gyakorlatnak megfelelően - hangoztatják a szakértők. A közösség országaiban úgynevezett licenc- díjat fizetnek a gyártók és a forgalmazók a-kü­lönféle csomagolóanyagok begyűjtésével, a fel­dolgozás előkészítésével, vagy magával a feldol­gozással foglalkozó vállalkozó társaságnak. A díj a piaci körülmények alapján alakul ki. A be- gyűjtést, a hasznosítás előkészítését vagy a hasznosítást hatékonyan, alacsony költséggel végzők nyilván kisebb díjat kérnek, így nagyobb megrendelői kört szereznek meg. Ez a díjtételek csökkenéséhez járul hozzá. Az államhoz kerülő, s így közpénzként visel­kedő díjbevételek bürokratikus elosztása a pá­lyáztatásnál megjelenő szubjektív elemek miatt nem felel meg a piaci elvárásoknak. Ennek alap­ján javasolják, hogy Magyarországon is mielőbb váltsa fel a termékdíjrendszert az Európai Unió országaiban bevált licencdíjas megoldás. ■ Fájdalmas adóelőleg A tőzsdei befektetők az Alkotmánybírósághoz fordulnak Alkotmányba ütközőnek tartja a tőkejövedelmek 20 száza­lékos megadóztatását a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdek- védelmi Szövetsége (TEBÉSZ). Szerintük a kényszerhitel­nyújtásról szóló korábbi alkotmánybírósági döntés erre nem ad lehetőséget. Budapest A Tolnai borvidék jövője Véget kell vetni a hamis megdicsőülésnek. Egy paksi bor Angliában Paks A paksi Borbarát Klub péntek esti ezredzáró összejövetelén, a Prelátus kúriában dr. Kovács Tibor, a francia tulajdonú To­kaj Hétszőlő Rt. ügyvezető igazgatója előadásában kijelentet­te: a külföldi befektető megjelenése a tokaji borok jövőjét szolgálja. emeléséért, a bortermelés és a borfogyasztás kultúrájának elter­jesztéséért.- Úgy hírlik német befektető ér­deklődik a Dunamenti Szövetke­zet pincészete iránt. A gazdák egy része úgy véli ezzel vége a paksi bornak.- Kár félteni azt, ami nincs. Másrészt egy külföldi befektető nem viszi el innen a szőlőterülete­ket, a pincét, hoz viszont biztos piacokat. Ha valóban megjelenik, meghatározó fegyelmező, irányí­tó szerepe lesz a szőlő és borter­melésben. Szüksége lesz a na­A tokaji példa összecseng a Bor­barát Klub elnökének, Kováts Ba­lázsnak (civilben az atomerőmű tájékoztatási vezetője) régi „vesz- szőparipájával”. Kováts Balázs maga is bortermelő, akinek már volt szerencséje kóstolni például Cabernet Sauvignon-ját, tanúsít­hatja, nem is az utolsók közül va­ló. Ugyanakkor nem saját borai szószólója, már-már rögeszmé- sen munkálkodik a város és az 1998. januárjától Tolnai borvidék néven jegyzett térség hírének gyobb ültetvények­re, de nyilvánvaló­an a kistermelők munkájára is. Szer­ződéseket fog aján­lani, ami biztos fel­vásárlást jelent, de megszabja a fajtát, a kezelés módját, még a szüretelés időpontját is. Mi több ellenőrizni is fog mindent, szakemberei tavasztól őszig ott lesznek minden dűlőben. Ez első pillantásra rettenetesnek tűnhet, ám ez az egyetlen járható út, amely biztosíthatja a borvidék jö­vőjét.- Mire van esélyük a vidék bo­rainak1- Nyilvánvalóan soha nem fog­nak versenyezni a történelmi bor­vidékek boraival, az itteni borok 99%-a nem fog a „felső polcokra” kerülni. Az ok egyszerű, más a ter­mészeti adottság. A vi­lág nagy része nem csúcsborokat iszik, hi­szen azok a többség számára megfizethetet­lenek. Hiszem, hogy Paks és környéke képes kel­lemes, baráti beszélgetések­hez, kvaterkázáshoz alkal­mas borokat termelni. A je­lenlegi helyzet erre sem jó, ezért tartom üdvösnek egy megfelelő szakmai háttérrel, tőké­vel és piaccal rendelkező befekte­tő megjelenését.- A gazdák viszont nem fognak egyöntetűen tapsolni. Furcsa, el­lentmondásos helyzet, akaratuk ellenére, saját érdekükben? Ha valaki palackozott paksi bort szándékozik vásárolni, idehaza hiá­ba keresgél az üzletek polcain. Londonban azonban sikerrel járhat. Igaz, az elnevezés nem utal a városra, a hátsó címkén azonban sze­rényen meghúzódva, de ott áll a termőhely, Paks neve. A palack igen kellemes illatú, aromájú 1997-es Kékfrankos-Merlot couveé-t rejt. A szőlő a Dunamenti Szövetkezet hidegvölgyi ültetvényéből származik, a bor azonban már Komárom megyében készült, egy magyar tulajdonú cég, a Hilltop-Neszmély Rt. világszínvonalú pincé­szetében. Érdemes végignézni egy szüretet a hidegvölgyi ültetvény­ben: kora reggel érkeznek a Hilltop hűtőkamionjai, a tőkékről rozs­damentes fémtálcákra, szigorúan csak egy sorban kerülnek a gon­dosan válogatott fürtök. Ahogy a kamion megtelt, indul Neszmélybe, a feldolgozóba, ahol szinte laboratóriumi körülmények között készül a bor. A cég évente hétmilliód) palackot szállít Angliába, közöttük paksi borokat is. Ha a hírek igazak, a közeljövőben talán már paksi feldolgozóüzemben is készülnek paksi borok, paksi címkével kerül­ve a hazai és külhoni üzletek polcaira.- Tetszik vagy nem, fontos ki­lépni saját pincéjükből, a prézház- sorról. Borzasztó, ha valaki bele­szeret saját borába, ha belterjessé válik a borászat. Meg kell ismerni más borokat, az ország, a világ íz­lését, véget kell venni a belterjes­ség által kialakult hamis megdi­csőülésnek, ha valóban meg akar­juk találni a környék borainak jö­vőjét. Idővel meg fogjuk tapasztal­ni, mindenki jól jár, a gazdák, a város, az egész Tolnai borvidék is. RÁKOSI GUSZTÁV

Next

/
Oldalképek
Tartalom