Tolnai Népújság, 2000. december (11. évfolyam, 281-304. szám)
2000-12-27 / 301. szám
4. oldal - Tolnai Népújság HAZAI T Ü K Ö R 2000. December 27., szerda Áder János elégedett „Az új munkarend. kiszámíthatóbbá tette a törvényalkotást” Budapest Áder János házelnöknek meggyőződése, hogy a háromhetes parlamenti ülésezési rend bevezetése óta fegyelmezettebb, eredményesebb lett a törvényalkotó munka. A fiatal közjogi méltóságot az Országgyűlés idei teljesítményéről és saját terveiről kérdeztük.- Elnök úr! A minapi évösszegző sajtótájékoztatón azt mondta, hogy az Orbán-kormány megalakulásakor felállt új összetételű parlament eddig körülbelül ugyananynyi fontos döntést hozott, mint előde az előző ciklus hasonló időszaka alatt. Van-e mégis bármiféle különbség a két „csapat” teljesítménye, vitastílusa között?- Nem is kevés. A legfontosabb az, hogy a sokat vitatott munkarend tervezhetőbbé, kiszámíthatóbbá tette a törvényalkotást. A plenáris ülések előkészítésére ugyanúgy több idő jut, mint a benyújtott módosító javaslatokban rejlő buktatók kiküszöbölésére, vagy a bizottságok elé kerülő anyagok csiszolására. Nem véletlen, hogy az utóbbi két és fél évben egyszer sem kényszerültünk egyetlen törvényt egymás után ötször-hat- szor módosítani, mint ahogy az elődeink korában többször is megesett. Ami a vitastílust illeti: e téren nem vagyunk se jobbak, se rosszabbak, mint Nyugat-Európa számos parlamentje.- Pedig a közemberek zöme, sőt a politológusok többsége is állítja: kritikán, sőt övön aluli ütések csattannak a Házban, mélyponton van a döntéshozó elit tekintélye.- Nem osztom ezeket a véleményeket. Ha korlátoznánk a számos hasznos ötletet is felszínre hozó vitát, magát a parlamentarizmust kérdőjéleznénk meg, hiszen a politikai csatározások hozzátartoznak a demokráciához. Egyébként is: a valóban csúnya pengeváltások főleg a sajtóban, s nem a Ház falai között folynak. Ha mégis durva, netán trágár megjegyzések hagyják el egy-egy honatya száját, az elnök dolga, hogy rendet tegyen.- Ilyenkor, év végi mérlegkészítés idején a legtöbb ember a „leg"-eket is számba veszi. Mi volt a legkellemesebb, netán legizzasztóbb élménye?- Ebből a szempontból még nem gondoltam át a 2000. évet. Az bizonyos, hogy az egyik, este 9-től reggel 6-ig tartó ülésvezetésemmel abszolút csúcstartó vagyok, tehát ez volt a legfárasztóbb napom. A munkában mindig az eredmények a fontosak, míg az igazi élményeket a családi körben vagy a hobbival eltöltött órák jelentik.- Igen ritkán beszél a hobbijáról. Megtenné most?- Sokféle passziót kedvelek, még ha kevés időm is jut rájuk. Talán a focicsapatunkra vagyok a legbüszkébb, hisz nálunk 10-15 évvel fiatalabbakból álló ellenfeleket is legyőzünk. Szellemi tornaként a bridzset, fejem szellőztetéséül a horgászást használom.- Az ünnepeket nyilván nem a focipályán vagy a tóparton, főleg nem az Országházban tölti...- Természetesen karácsonykor családi, rokoni körben ünnepelek, míg a szilveszter a barátoké, a szórakozásé.- Hamarosan beköszönt az új év. Mi mindennek kellene teljesülnie 2001-ben ahhoz, hogy jövő december végén elégedetten hátradőlhessen?- Nagyon jó lenne, ha az ország gazdasági fejlődése legalább az idei tempóban folytatódna tovább, miközben a Ház sorra alkotná meg az EU-csatlakozáshoz nélkülözhetetlen törvényeket. Bízom benne, hogy jövőre mindenféle csapás mesz- sze elkerül bennünket - a külhoni politikai konfliktusok ugyanúgy, mint a nemzetközi pénzügyi krízis, az olajárrobbanás, vagy a határon belüli természeti katasztrófák. A nyugodt, békés országgyarapodás révén sokkal nagyobb az esélye annak, hogy ki-ki személyes álmait, vágyait is valóra válthassa.- És ami a személyes álmokat illeti?- Magamnak inkább semmit sem kívánok, legfeljebb annyit, hogy mint házelnök úrrá tudjak lenni a parlament falai között erősödő választási kampány hullámverésein. takács mariann Mi lesz a honvédségi ingatlanokkal? A kiürült létesítményeket jelenleg egyáltalán nem hasznosítják !--------------A haderőreform kapcsán számos honvédségi ingatlan felszabadult, s most üresen állnak, semmire sem használják őket. A laktanyáknak helyt adó önkormányzatok szívesen hasznosítanák a kiürült kaszárnyákat. Az állami tulajdonban lévő épületek sorsa jövőre remélhetőleg rendeződni fog. Kaposvár A miniszterelnök önkormányzati tanácsadó testületé november végén tárgyalt Orbán Viktorral, aki támogatja a honvédségi ingatlanok önkormányzati felhasználásának ötletét - mondta el lapunknak Szita Károly Kaposvár polgár- mestere, a tanácsadó testület tagja. A felek megállapodtak abban, hogy egy-egy listát készítenek a hasznosítani kívánt, illetve a használatra ajánlott ingatlanokról. A lista remélhetően 2001. január végéig elkészül. Az állam jelenleg komoly ösz- szegeket fordít arra, hogy ezeket az ingatlanokat őriztesse, ám a romló állagú épületekből semmiféle haszna nem származik. A helyhatóságok azonban akár intézmények elhelyezésére, akár ipari parkok létesítésére felhasználhatnak a szóban forgó laktanyákat, sőt a legjobbak lakásként is funkcionálhatnának - mondta el Szita Károly. - A feleslegessé vált honvédségi ingatlanok hasznosítási, illetve tulajdonjogának átadása tehát mindkét fél érdekeit egyformán szolgálná. A hatályos szabályozás szerint azonban erre nincs lehetőség. Érvényben van ugyan egy kormányrendelet, amely szerint az üres honvédségi ingatlanok szociális célokra átadhatók, az önkormányzatok hasznosítási terveiben azonban gazdasági célok is szerepelnek. A folyamat elindításához tehát mindenképpen jogszabály-módosításra lesz szükség. A tanácsadó testület természetesen arra törekszik, hogy az épületek tulajdonjogát szerezze meg, ám egyelőre még nem tudni, hogy ehhez kormányrendeletet, vagy törvényt kell-e módosítani. Mivel az állam és az önkormányzatok érdekei és elképzelései jelen esetben fedik egymást, a tárgyalások nem fognak elhúzódni. Reményeink szerint a következő év nyaráig a folyamat elindul majd - mondta Ka- posvár polgármestere. _____-réO ktatás és kutatás Mentőöv jegyzőknek Kevés a megfelelő végzettségű jelentkező' A módosított, köztisztviselők jogállásáról szóló törvény értelmében 1998. január 1-től a önkormányzatok jegyzőinek közigazgatási szakvizsgát kell tenni. A hónap végén lejár a határidő, de többen még mindig nem vizsgáztak le. Budapest A közigazgatási hivatalok tartják nyilván, ki tett eredményes rúzs- gát, és ki nem hajtotta végre ezt a kötelességét. A törvény ugyanis kimondja, hogy közigazgatási szakvizsga nélkül jegyzői munkakörben senki sem foglalkoztatható. A Belügyminisztériumból szerzett értesüléseink szerint majdnem százan vannak, akik még mindig nem vizsgáztak le, de jegyzőként tevékenykednek. Túlnyomó többségük kistelepü- léseken él, ahol még csak esély sincs az állás betöltésére, ha őket elküldi a hivatal. Ezt azért lehet határozottan kijelenteni, mert további száz olyan kistelepülés van az országban, ahol hosszabb ideje nem képesek betölteni a jegyzői helyeket, hiszen nincs megfelelő végzettségű jelentkező. A gondok orvoslására a törvény egy utolsó lehetőséget biztosít, amikor kimondja: a jegyző a soron következő vizsgaidőszakban teljesítheti addig elmulasztott kötelezettségét. A következő , vizsgaidőszak februárban lesz. Aki ekkor sem szerez szakképesítést, annak a törvény szerint meg kell szüntetni a jogviszonyát________________KOÓS Budapest Elégedett a kétéves költségvetéssel Pokorni Zoltán. A miniszter szerint a tárca megfelelő mértékű finanszírozással minden elkezdett, fontos programot folytatni tud, és számos új projekt is elindulhat a jövőben. A szaktárca vezetője az ünnepek alatt elmondta: az Oktatási Minisztérium az idei 148 milliárd forinttal szemben jövőre 168,2002- ben mintegy 185,5 milliárd forinttal gazdálkodhat. Az új programok céljai között első helyen az oktatói-kutatói pálya vonzóvá tételét és a kutatás-fejlesztés kiemelt támogatását említette.- A növekmény legnagyobb része két területre koncentrálódik. A kutatói bérek 30-50 százalékkal emelkednek, és két év alatt 200 százalékkal nő a kutatás-fejlesztés versenypályázati támogatása - hangsúlyozta az oktatáspolitika vezetője. A miniszter szerint a magyar felsőoktatás és kutatói szféra elöregedett, a dinamikusan növekvő gazdaság rengeteg tehetséges fiatalt csábított el erről a területről. Ezért összpontosított a minisztérium arra, hogy a fiatal oktatók is jelentős béremelésben részesüljenek. Pokorni Zoltán az elkövetkező évek feladatának nevezte a felső- oktatás expanziójának folytatását, hogy 2010-re egy adott korosztály fele felsőfokú képzésben vehessen részt. A pedagógus- béreket ületően emlékeztetett arra: a januári 8,75 százalékos emelés után szeptembertől 20 százalékos keresetnövelésre számíthatnak, ami éves szinten 16 százalékos bővülést jelent. Hetvenöt éves nagyothalló-iskola A speciális tanintézmény hat éve tervezgeti a gimnázium beindítását Egymillióra becsülik a valamilyen fokon hallássérült fogyatékosok számát, ebből mintegy 60 ezer a siket és 300 ezer a súlyosan nagyothalló. Körülbelül hatezer siket és nagyothalló koptatja ma az iskolapadot, s tapasztalatok szerint 10 százalékuk kerül majd felsőoktatási intézménybe. 75. születésnapját ünnepelte a napokban az ország egyetlen nagyothalló-iskolája, amely nevét a szegregált (elkülönített) oktatás szükségességét felismerő Török Béla professzorról kapta. A század elejéd Bárczy Gusztávval és Békési Györggyel közösen jutottak arra a gondolatra, hogy a fogyatékossággal küszködő gyerekek számára speciális iskolát kell létrehozni ahhoz, hogy a beszédet elfogadható szinten elsajátíthassák és beilleszkedhessenek a társadalomba - méltatta lapunknak a tudósok érdemeit Sári Jánosáé iskolaigazgató. Kilenc szaktárgyat oktatnak a nyolcosztályos iskolában a hagyományos tantárgyak mellett. Az iskola feladata, hogy a gyerekeket bejuttassák a normális középiskolákba, s olyan szintre hozzák nyelvismeretüket, hogy helytálljanak a hallók között. A végzősök negyede gimnáziumba, fele szak- középiskolába, a többiek szakmunkásképzőbe kerülnek. Felsőfokú intézménybe a tizedük jut. Nincsenek megbízható adatok a nagyothallók társadalmi beilleszkedéséről, munkahelyi esélyeikről, azonban köztudott, hogy nagyon magas hányaduk munkanélküli, segélyből él, s elvesztette kapcsolatát a hallók társadalmával. Sokan nyúlnak a pohárhoz, vagy teljesen bezárkóznak, mert képtelenek felvenni a normális élettempót. Nyugaton és az Egyesült Államokban nemcsak a közvélekedés más, de a fogyatékosokról való gondoskodás is kiemelt helyen áll. A fogyatékosokat foglalkoztató munkahelyek állami megrendeléseket kapnak, tehát a munkáltatók érdekeltek a foglalkoztatásukban, és a szegregált oktatás sem reked meg az általános iskola szintjén.- Nincs ma esélye annak, hogy siket- és nagyothalló-középiskola, s aztán felsőoktatási intézmény létesüljön Magyarországon - tájékoztatta lapunkat Fonyódi Ilona, az Oktatási Minisztérium miniszteri tanácsadója. Az ország egyetlen ilyen intézményének, a nagyothallók általános iskolájának ugyanis az integráció a célja, a gyerekek mielőbbi beillesztése a hallók társadalmába. Ugyanakkor a nemzetközi tapasztalatokat alapul véve elismerte, nem mindenki képes a beilleszkedésre. A Török Béla Nagyothallók Általános Iskolája hat éve tervezgeti gimnázium beindítását. Tanárból hiány nem lenne, s persze gyerekből sem. Eddig azonban még a halmozottan fogyatékos nagyothallók számára létesített szakiskola finanszírozásának kérdésében sem tudtak dűlőre jutni a Fővárosi Önkormányzattal, így a középiskola terve egyelőre az asztalfiókban marad. icsernyánszkyi __________________Hírek röviden___________________ É jféli szentmise Ezer évvel ezelőtt új korszak, a keresztény magyar államiság kezdődött népünk életében, s ez elindította az európai úton - hangsúlyozta a vasárnapi éjféli szentmisén az esztergomi bazilikában Paskai László. A bíboros-prímás, esztergom-budapesti érsek több ezer hívő, valamint magas beosztású állami és pártvezetők előtt e kiemelt rendezvényen emlékezett meg első királyunk esztergomi megkoronázásának ezredik évfordulójáról. Ünnepi istentisztelet Karácsonyi ünnepi istentiszteletet tartottak hétfőn a debreceni Református Nagytemplomban. Bölcskei Gusztáv református püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke igehirdetésében karácsony legfontosabb üzenetének nevezte, hogy „velünk az Isten”. A püspök arra is felhívta a figyelmet, hogy jövő év elején a népszámláláskor - hatvan év után - válaszolni lehet majd arra a kérdésre is: müyen valláshoz, milyen felekezethez tartozunk. Lélek- és közösségépítés Hétfőn ugyancsak karácsonyi ünnepi istentiszteletet tartottak a fővárosi Deák téri evangélikus templomban. „Új életre hív a karácsonyi kegyelem. A léleképítés, a megújulás következménye a közösségépítés” - e gondolat jegyében hirdetett igét Harmati Béla, a Magyarországi Evangélikus Egyház püspök elnöke. Felhívta a figyelmet arra, hogy karácsonykor nem az emberi örömszerzést kell a középpontba állítani. _________________________________ ■ > i t
