Tolnai Népújság, 2000. december (11. évfolyam, 281-304. szám)
2000-12-12 / 290. szám
I 2000. December 12., kedd Tolnai Népújság - 7. oldal G A Z D A S Á G Vállalkozáserősítő program indul A kis- és közepes vállalkozások tőkehiánnyal küszködnek A MŰKÖDŐ TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK MEGOSZLÁSA A FOGLALKOZTATOTTAK SZÁMA SZERINT ■M—i ** - ' ‘ fi/í . ■1 ■ .................... P hHAICUUUI. . ■ A szervezet nagysága Összesen kft. rt. betéti társaság szövetkezet 500 fő és a felett 500 176 301 3 15 250-499 fő 624 287 270 7 54 50-249 fő 4 625 2793 811 102 873 20-49 fő 8113 6 233 455 486 773 10-19 fő 12 855 9636 370 1989 466 1-9 fő 163 258 76 942 904 76458 1293 0 és ismeretlen létszámú 144727 40710 742 71 592 2418 A hazai kis- és középvállalkozói szektor teljesítménye és részesedése a vállalkozások által létrehozott GDP-ből mintegy tíz százalékponttal elmarad az Európai Unió országaiban tapasztalt értékektől. Ezért a Gazdasági Minisztérium a kis- és középvállalkozások számára vállalkozáserősítő programot helyezett kilátásba. Budapest A Magyarországon működő közel nyolcszázezer társas és egyéni vállalkozás túlnyomó többségét alkotó mikro-, kis- és középvállalati szektor hozzájárulása a bruttó nemzeti termékhez és az exporthoz jóval elmarad a szektor foglalkoztatásban betöltött súlyától. A gazdaság dualitásának egyik kísérőjelensége, hogy a vállalkozói szektorban magas az önfoglalkoztatás aránya. Elég megemlíteni, hogy szám szerint a hazai vállalkozói szektor 58 százalékát az egyéni vállalkozók adják. Ezek a „cégek” csupán a vállalkozó és családtagjai számára biztosítanak munkát, vagyis külső munkaerőt ritkán alkalmaznak. Amíg a magyar vállalkozások kétharmada alkalmazott nélkül működik, addig az Európai Unió tagállamaiban arányuk csupán 52 százalék. A nemzetközi nagyvállalatok magyarországi vállalatainak, illetve a külföldi tulajdonú kis- és közepes vállalkozásoknak a tőkeellátása biztosított. Ezeknél a vállalatoknál a fejlődést és a teljesítmény növelését sem tőkehiány, sem pedig egyéb finanszírozási probléma nem akadályozza, ami természetesen kedvezően hat a tervezett beruházásaik megvalósítására és a korszerű technológiák alkalmazására, versenyképességük javulására. Ezzel szemben a hazai tulajdonú kis- és közepes vállalkozások jelentős hányada még mindig tőkehiánnyal küszködik, ami mind a hosszabb távú fejlesztések megvalósítását, mind pedig a forgóeszköz-finanszírozást megnehezíti, sőt nem ritkán lehetetlenné teszi. Az önfoglalkoztatók, a családi alapon szerveződő mikro-vállalkozások tőkehelyzetét egyértelműen behatárolják a korlátozott egyéni, családi vagyoni viszonyok. A fenti helyzetképből kiindulva a Gazdasági Minisztérium vállalkozáserősítő programja két fő célt tűz maga elé: egyrészt azt, hogy elősegítse és felgyorsítsa a magyar gazdaság exportorientált, döntően külföldi tulajdonú nagyvállalati szektor, valamint a belső piacra termelő, zömében hazai tulajdonú kis- és középvállalati szektor közötti termelési kapcsolatok kialakulását és kiszélesedését; másrészt, hogy átsegítse a magyar gazdaságot az olcsó hazai munkaerőre és külföldi tőkebevonásra épülő gazdaságfejlődési modellből a szakképzett munkaerőre támaszkodó, az innováció vezérelte gazdaságfejlődési modellbe. A vállalkozáserősítő program célja, hogy az önfoglalkoztató mikrovállalkozások tartósan képesek legyenek önmaguk, családjuk és környezetük eltartására, illetve a kis- és középvállalkozások képesek legyenek a gazdasági hálózatokba, termelési láncokba és az információs gazdaságba való bekapcsolódásra. A Széchenyi terv vállalkozáserősítő programja új célként tűzi maga elé az új, innovatív kisvállalkozások létrejöttének elősegítését, a már létező kisvállalkozások közepes vállalkozásokká történő fejlődésének előmozdítását, valamint a már működő hazai középvállalkozások gazdasági megerősödésének támogatását. istsi Menedzsment a minőségért Pályázatot írt ki az Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet „Menedzsment a minőségért” címmel, melyet a szekszárdi kórház ápolási igazgatósága megnyert. Asztalos Györgyné, a tanfolyam programfelelőse elmondta, hogy a szakmai továbbképzést, melyen a kórház 25 szakdolgozója vett részt, november 8-tól 30-áig tartották meg. A kórházi menedzsment egyik fontos feladata az ápolás szakmai színvonalának fejlesztése, a minőség- biztosítás, a minőségfejlesztés, mindezek gyakorlatban történő bevezetése, illetve folyamatos alkalmazása. A menedzsment a minőségért című továbbképzési program ehhez a feladathoz biztosított elméleti, gyakorlati alapot. A tanfolyam végén a dolgozók írásbeli, szóbeli vizsgát tettek. ■ RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2000. december 12.) Borsodchem 7150 Ft Ü Fotex 282 Ft Matáv 1197 Ft Ű Mól 4 640 Ft OTP 14 450 Ft ff Rába 2 380 Ft Richter 16 450 Ft ít Zalakerámia 2 360 Ft BUX: 7678,49 +2,39 % eltérés az előző záróértékhez képest TŐZSDEI ÉS PIACI ÁRAK ; 2000.48. Hét Termény USD/t Áralakulás Tendencia Búza 110 Mérséklődő Tartott FOB francia kMB Kukorica 90-96 Mérséklődő Tartott FOB Mexikóköböl Tak.-árpa 103 Erős Erős FOB európai klkötö Napraforgó 364 Lanyha Lanyha Ex tank európai kikötő Szójadara 235 Erősödő Erősödő 46 % CIF Rotterdam AZ MND HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 435,29 Cseh korona 7,61 Euró 265,29 Német márka 135,64 Osztrák schilling 19,28 Lengyel zloty 67,92 Svájci frank 175,65 Szlovák korona 6,13 USA-dollár 299,97 Csődhullám az interneten Az egyre szaporodó internetes cégek már a zsugorodó hirdetési piacon kénytelenek osztozni. Mind többen mennek csődbe, a túlélők pedig kiadásaik lefaragásán dolgoznak. Még az ismert cégek részvényeinek jegyzése is 60-70 százalékot süllyedt az utóbbi egy évben. A tevékenységüket kizárólag a világhálóra építő társaságok a múlt évi eufória után kijózanodásra kényszerültek. Egyedül az Egyesült Államokban ebben az évben 130 internetes vállalkozás ment csődbe. Régiónk még internetes lázban ég, az úgynevezett első hullámnál tart. A kockázatitőkebefektetők egyik kedvelt célpontja éppen ezért Magyarország, és a piac méretéből kifolyólag Lengyel- ország. Szakértők szerint a befektetések újabb ugrásszerű emelkedése Magyarországon akkor következhet be, ha az internet-hozzáféréssel rendelkezők aránya eléri a 20 százalékot, szemben a jelenlegi 7-8 százalékkal. ■ A családi kedvezményhez kapcsolódó adózási szabályok 2001-2002. évre A személyi jövedelemadó törvény hasonlóan a többi adótörvényhez és a költségvetéshez két évre, azaz 2001. évre, illetve 2002. évre szól, növelve ezzel a gazdasági környezet stabilitását, kiszámíthatóságát. Ennek kapcsán a családi kedvezmény rendszere továbbfejlesztésre került, melynek következtében jelentősen növekedett a kedvezmény mértéke és bővült a kedvezményre jogosultak köre is. A személyi jövedelemadó törvény mostantól az adózás alól mentesített jövedelem összegét jelöli meg, illetve azt a számítási módszert, amellyel a kedvezmény meghatározható. Első olvasásra a számítás bonyolultnak tűnik, de valójában mindenkire vonatkozóan ugyanazt az eredményt biztosítja. A következő táblázat segítségével bemutatjuk a két év kedvezményét gyermekekre (eltartott kedvezményezettre) vetítve. A családi kedvezmény alakulása 2000. évtől 2002. évig forint Mentesített jövedelem Kedvezmény havi összege Megnevezés 2000. évi adótábla és kedvezmény mellett 2001. évi adótábla és kedvezmény mellett 2002. évi adótábla és kedvezmény mellett 2000. évben 2001. évben 2002. évben 1 gyermek esetén 330.000 400.000 400.000 2.200 3.000 3.000 2 gyermek esetén 460.000 642.857 685.714 2.200 4.000 4.000 3 gyermek esetén 657.143 1.350.000 1.421.053 3.000 10.000 10.000 4 gyermek esetén 785.714 1.665.789 1.736.842 3.000 10.000 10.000 A háromnál több gyermekesek adó alól mentesített jövedelme gyermekenként legalább további 300-300 ezer forinttal emelkedik. A fogyatékos eltartottakra a családi kedvezmény összege ugyanolyan összegű, mint egyébként minden gyermek esetében. (A fogyatékos eltartottaknál az állapotuk miatt indokolt többlet-kedvezményt az adórendszeren kívüli ellátás veszi át.) Az egy eltartottra jutó kedvezmény megállapításánál - a több gyermekes családokban - azok a gyermekek is figyelembe vételre kerülnek, akik részére már nem folyósítanak családi pótlékot, de a családi pótlék összegének megállapításánál figyelembe veszik őket. 2001. évtől új a családi kedvezmény rendszerében, hogy a kedvezmény - orvosi igazolás alapján - a magzat után is igénybe vehető a várandóság 91. napjától (ikermagzatok után külön-külön érvényesíthető). A családi kedvezmény minden kedvezményezett után egyszer vehető igénybe, de a jogosult a vele együtt élő házastársával megoszthatja. A megosztásra csak év végén az adóbevallásban vagy a munkáltatói elszámolásban van mód, amelyben a házasfeleknek a megosztás tényéről nyilatkozni kell, és egymás adóazonosító jelét is fel kell tüntetni. *21235* APEH Tolna Megyei Igazgatósága Acélszerkezeti üzem épül? Paksra települne a Ganz Közel egy éven át tartó tárgyalássorozat után aláírások kerülhetnek a megállapodásra, amelynek nyomán az első ütemben száz új munkahely létesülhet, bár az önkormányzat gazdasági bizottsága sem tartja kockázatmentesnek az üzletet. Paks A város képviselő-testülete szerdán zárt ajtók mögött tárgyalja majd azt az előterjesztést, amely a budapesti Ganz Holding Rt-vel kötendő együttműködési megállapodást tartalmazza. A nyilvánosság kizárását az indokolja, hogy a tervezet részletei a Ganz szempontjából üzleti titoknak minősülnek. Információink szerint a Ganz a fővárosban végzett ipari tevékenységét fokozatosan vidékre kívánja telepíteni, mert az egykori iparnegyedben lévő budapesti telephelyei körzetében lakóövezetek, bevásárlóközpontok alakultak ki. Az első ütemben a Ganz acélszerkezeti üzemét hozná Paksra. Helyszínül a város által ajánlott ipari park helyett a Duna-part Kubik-gödrök néven ismert szakaszát szemelte ki, ahol jelenleg néhány lakóház (a köznyelv által „Héthá- zak”-nak nevezett Árvíz utca) és egy kisebb betonüzem áll, a közel 13 hektár nagyságú terület nagy része az önkormányzat tulajdona. A terület nem közművesített, a közművek kiépítését értesüléseink szerint az önkormányzatnak kellene biztosítania, a költségeket később térítené meg a Ganz. A fővárosi nagyvállalat a Paksi Atomerőmű Rt. közvetítésével kereste meg a város vezetését, a részleteket közel egy éves tárgyalássorozaton finomították. Az önkormányzat gazdasági bizottsága majd a bizottsági elnökök testületé múlt heti ülésén megállapította, hogy a közművesítés, mint befektetés nem teljesen kockázatmentes, a munkahelyteremtés érdekében mégis az együttműködési megállapodás megkötésének elfogadását javasolják a képviselő testületnek. A Ganz az első ütemben mintegy száz munkahelyet teremtene, majd a következő öt évben ez a létszám hétszázra növekedhetne. Egy másik cég, a Marina Invest Kft. ugyanezen a területen jachtkikötőt és négycsillagos termálszállodát kíván építeni a víziturizmus megélénkülésére számítva és a közelben lévő gyógyvíz kihasználására. Győrben már épül egy hasonló, Szentendrén a közeljövőben kezdik a munkálatokat, a lánc harmadik szeme lenne Paks. RÁKOSI GUSZTÁV Az állami birtokok és a versenyszféra Budapest A Magyar Agrárkamara ügyvezető elnöksége egyetért azzal, hogy a verseny- szférába tartozó, mező- gazdasági tevékenységet folytató állami birtokok ne maradjanak az ÁPV Rt. tulajdonában - szögezi le az agrárkamara tegnapi közleménye. Az ügyvezető elnökség állásfoglalása ugyanakkor jelzi: a privatizációt úgy kellene elvégezni, hogy az csak minimális mértékben sértse az érintett részvény- társaságokhoz kapcsolódó gazdálkodók érdekeit. Az agrárkamara vezetése azt is elvárja, hogy a részvénytársaságok értékesítésekor a lehető legmagasabb bevételt érjék el az eladók. Az agrárkamara szakértői elismerik, hogy az állami birtokok jelenlegi állapota nem alkalmas arra, hogy azokat valódi értékükön adják el. Az átlagos eszköz- arányos jövedelmezőség ugyanis nem egészen 2 százalék, a nemzetközüeg minimumnak tekintett 70 százalékos saját forgóeszközzel szemben az eszközök értéke 50 százalék alatt van. Az idegen források, döntően hitelek magas aránya miatt a kamatok az üzemi eredmény 85 százalékát viszik el. A szakértők utalnak arra, hogy az állami birtokok alacsony jövedelmezősége nem gazdálkodásuk színvonalából ered, hanem a mezőgazdaság globálisan alacsony jövedelmezőségére vezethető vissza. Ezt jelzi az is, hogy a múlt évben adóbevallást benyújtó mezőgazdasági szervezetek együttes, mérleg szerinti eredménye 6 milliárd forintos veszteség volt. Ilyen gazdasági mutatók mellett az állami nagybirtokokat csak lényegesen értékük alatt lehetne eladni. Ezért először a gazdasági pozícióikat kell megerősíteni, és azt a környezetet, amelyben gazdálkodnak. Ennek nyomán értékesítési áruk a jelenleginek a többszöröse lehet - hangsúlyozza az agrárkamara közleménye^ ____________________■
