Tolnai Népújság, 2000. november (11. évfolyam, 256-280. szám)

2000-11-14 / 266. szám

8. oldal - Tolnai Népújság GAZDALK 0 D 0 K N A K 2000. November 14., Kedd Figyelem! AZ EV ZASZLOSBORA. A Ma­gyar Zászlósborok Rendje a Bor- fesztivál ünnepélyes alkalmát használta M, hogy másodízben kiadja az Év Zászlósbora címet. Tavaly Gál Tibor Egri bikavére kapta ezt a megtisztelő címet, az idén viszont Bozóky István móri termelő Ezerjó borát és tevé­kenységét honorálta a zsűri az értékes kehellyel és oklevéllel. Ezen kívül kilenc termelő kapott még oklevelet, köztük Veszter- gombi Ferenc, szekszárdi terme­lő Kadarka boráért. PALÁNTANEVELÉS. A fűtött fóliák alatt már november folya­mán megkezdődik a paradi­csom-palánta nevelése. A növé­nyek minőségén nagyon sok mú­lik, az apró hibák, mulasztások később igen súlyos gondokat okozhatnak. Rendkívül fontos a hőmérséklet helyes tartása, több­féle program is ismert és haszná­latos. A mag csíráztatása után az egyik legveszélyesebb időszak a szikleveles kor, amikor a növeke­désre az éjjeli és a nappali hő­mérséklet-különbség is hat. AZ OLVASÓ KÉRDEZI. Sza bad-e áttelepíteni az alkalmatlan helyre ültetett gyümölcs és dísz­fa csemetéket? A szakember szerint a három-négy évnél idő­sebb fák átültetése már igen kockázatos. Ha meg is erednek az új helyeken, a növekedésük annyira megtorpan, hogy éssze­rűbb inkább fiatal csemetét ül­tetni a gondosan kiválasztott, új helyen. VÉDEKEZÉS. Nem árt az ágyá- sokat átvizsgálni, van-e bennük valamilyen kártevő: drótféreg, cserebogár, mocskospajor, lótü­csök stb. Ha találunk, akkor a talajt fertőtleníteni kell, s minél előbb, mert a hideg idő beálltá­val a lárvák a talaj mélyébe hú­zódnak, ahová a vegyszer hatá­sa nem ér el. FARMGYAKORLAT. A Föld­művelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) a fiatal ag­rárszakemberek számára az USA-ban mezőgazdasági gya- komokprogramban való részvé­telre hirdet pályázatot. A gyakor­nokprogram célja, hogy a részt­vevők helyi munkavégzéssel szerezzenek gyakorlati tapaszta­latokat és ismereteket az USA mezőgazdaságáról, valamint az ottani mezőgazdasági vállalko­zásokról, a családi gazdaságok működéséről.A minisztérium 19-26 év közötti, még nem házas fiatalok jelentkezését várja. A kint tartózkodáshoz gépjármű- vezetői engedély is szükséges, valamint követelmény a közép­szintű angolnyelv-ismeret is. A jelentkezést rövid szakmai ön­életrajz csatolásával november 30-ig kell eljuttatni az FVM köz- gazdasági főosztályára (1055 Bu­dapest V., Kossuth tér 11.) Az évezred legjobb évjárata 22 éves Oportó és 10 éves Kadarka volt a poharakban Úgy tűnik, Szent Márton nap és az új borok ünnepe me­gyénkben is elnyer­te megérdemelt he­lyét. Szinte minden borvidéken ünne­peltek a termelők. Szekszárd- VÁRDOMB Várdombon az idei im­már a harmadik kez­deményezés volt, ami­kor az egész falu ün­nepelte a mögöttünk álló időszak terményeit, tehát nem csak a bort, de a gabonát, a gyümölcsöt és mindent, amit az ember a két keze és a természet segítségével megtermelt. Már pénteken meg­kezdődött az ünnepi pogram, a település művészeti csoportjai, az óvodásoktól a nyugdíjasokig, ad­tak műsort. Énekeltek, táncoltak, egy színdarabból adtak elő rész­letet, hatalmas sikerrel. Szomba­ton a legényavató vonzotta a leg­több érdeklődőt. Egy régi hagyo­mányt élesztettek fel ezzel, ami­kor a siheder korú ifjúnak bizo­nyosságot kell adnia arról, hogy Keppel Sándor és asztaltársasága legénnyé érett már. így az ügyes­ségi versenyek mellett például a főzési tudományukról is számot kellett adniuk a jelölteknek. Köz­ben pedig a Kaposfőről érkezett hagyományőrző táncegyüttes húzta a talp alá valót. Vasárnap délelőtt, az ünnepi misén kértek áldást a várdombiak az idei évi terményre. A program csúcspont­ja pedig a hajnali háromig tartó bál volt. Szekszárdon a Szent István Házban ünnepelték meg a szőlő- és bortermelő gazdák az idei évi termést. Ennek részleteiről már hétfői lapszámunkban beszámol­tunk. Arról viszont eddig nem esett szó, hogy több termelő is elhozta a borünnepre a féltve őrzött „kin­cseit”, vagyis a leg­jobb évjáratúnak Ítélt boraiból egy-egy pa­lackkal. Szunyogh István, szekszárdi termelő (Palánki-he- gyen van az ültetvé­nye) jóvoltából két igazi szenzációban is részünk lehetett, egy saját termésű 10 éves Kadarkát és egy 22 éves Oportó bort kóstolhattak meg a rendez­vény résztvevői. A két nagyszerű borra méltán lehetett büszke a termelője. Az új borok közül pe­dig nagy ígéret Sárosdi Ferenc Rizlingszilvánija, Merlot- Kékfrankos roséja, Méth János Kékfrankosa. A kiváló borászok­nak, Saramó János és Tóth József Tolnáról, Vesztergombi Antal, Ladies Károly Szekszárdról az a véleményük, hogy akár az évez­red legjobb bora is lehet az idei, ha a termelők kezükben tudják tartani a természet ajándékát. MAUTHNER Hogyan védekezzünk a pocok ellen? Az idei évben elszaporodtak a rágcsálók Olvasóink közül többen is panaszolták, hogy az idei száraz időjárás nagyon ked­vezhetett a pockoknak, ege­reknek, rágcsálók­nak, mert jelentő­sen elszaporodtak. Kérdésük, hogyan védekezzenek el­lenük? A kérdést továbbítot­tuk Zaják Árpádnak, aki a fácánkerti öko­toxikológiai laboratóriumnak a vezetője.- A mezei pockok kedvelik a száraz, meleg időjárást, a kötöt- tebb - sekélyen lévő földalatti já­rataik elkészítéséhez alkalma­sabb - talajokat és azt is, ha eze­ket talajműveléssel nem tesszük tönkre. Ha mindezek mellett bő­ségesen talál táplálékot, igen rö­vid idő alatt képes elszaporodni, súlyos károkat okozni a mező- gazdasági, zöldség,- gyümölcs,- és szőlőkultúrákban.- Mikor lehet a legtöbb pocokra számítani?- Egyedszáma mindig ősszel a legnagyobb, mert időjárástól füg­gően, márciustól november-de­cemberig szaporodik a pocok. Ősszel jellemzően 20-50-szer több a pocok, így a leghatéko­nyabb a védekezés tavasszal, (tél után ugyanis érzékenyebbek, ke­vesebb irtó szer kell, így köny- nyebben előzhetjük meg a káro­kat.) Ezt elmulasztva most, vagy majd télen is védekezni kell, mert a növények gyökereit, a fiatalabb gyümölcsfák, szőlők törzsét tönkretehetik. Száraz, 1 aszályos, meleg volt az idei évünk. Sokfelé van ’zei pocok, de nincs tömi -sza­porodása. Ez annak kö­szönhető, hogy tavasszal nagyon kevés pocok volt és bármilyen kedvező is volt számukra az időjárás, az alacsony induló egyed- szám miatt a szokásoshoz képest lemaradásban van. Igaz, veszte­ségét igyekszik pótolni. Ehhez a „novemberi tavasz” is kedvező, mert ivarilag még mindig aktív. Nincs tömegszaporodása, de van­nak olyan kistérségek, lucernák, gyümölcsösök, szőlők, ahol indo­kolt a védekezés. Többfelé meg­indult a betelepedésük az őszi ga­bonákba, repcékbe is.- Hogyan lehet védekezni elle­nük?- Szántással, tárcsázással az ott élő pockok 60-70 százalékát elpusztítjuk, a megmaradt egye- deket a ragadozó madarak köny- nyen zsákmányul ejtik, különö­sen akkor, ha „T” alakú 1,5-2 m magas ülőfákat állítva segítjük. Ahol mechanikusan nem pusztít­hatjuk a pockokat, ott vegyszere­sen kell. Gyengébb gócos fertő­zésnél a gabonákba betelepülők ellen a járatkezelést kell választa­ni. Ennek legolcsóbb, környezet­kímélő és hatékony módja az, amikor pocokjáratokba csalétket rakunk. Erre kiválóan alkalmas a Redentin 75 pocokirtó csalétek. Valamennyi pocokjáratba egy- egy kávéskanálnyi mennyiség szükséges. Az Arvalin is engedé­lyezett ilyen célra, 2-3 szemcsét szükséges járatonként jó mélyen betakarni. Mélyen, hogy a mada­rak ne jussanak hozzá, mert biz­tos pusztulást okozhat. A járato­kat nem kell betaposni egyik esetben sem. A járatok kezelésére nagyon hatásosan alkalmazhatók gázosító szerek is, de ezek fel- használása egészségügyi gázmes­ter felügyeletéhez kötött. A pockok pontos egyedszámá- nak megállapítása a védekezés előtt, a szakszerű, hatékony, vad­kímélő pocokirtás alapja. (A vé­dendő tábla több pontján 10x10 m-es mintaterületeken az összes pocokjáratot be kell taposni, és 24 óra múlva megszámolni a ki­bontottakat. Egy kibontott járat=l mezei pocok.) Pár szót még a kósza pocokról, vagy másik nevén vízi pocokról. A nedvesebb környezetet kedveli, tipikus élőhelyei a vizek melletti nedves rétek és az ezzel szomszé­dos mezőgazdasági területek. Óvatos állat, ritkán jön a talajfel­színre, károsítása is a talajfelszín alatti. Védekezni ellene leghatá­sosabban a gázosodó szerekkel és csalétkekkel lehet. Halpiaci szabályozás A Halászati Terméktanács tagjai már most elkészítet­ték javaslataikat a 2001-re vonatkozó piacrajutási tá­mogatáshoz. A termékta­nács a következő támogatá­si formát javasolja a tárca vezétésének. A halászati ágazat étkezési hal­termelésének jelentős részét (85%-át) a ponty és a busa teszi ki. A lehalászást követően az első félév igényeit csak betárolt halból lehet kielégíteni, és ez a terme­lőknek jelentős többletköltséget okoz. (Apadó, szivattyús vízellá­tás, oxigéndúsítás, stb.) Ezért a terméktanács indokoltnak tartja mintegy 2500 tonna étkezési ponty és busa,- átlag 27 Ft/kg- os,- központi költségvetésből tör­ténő támogatását. Támogatás- igénylésre jogosultak azok a ter­melők és kereskedők, akik 2000. december 31-ig betárolt élő étke­zési pontyot, valamint busát 2001. március 1 és június 30-a között számlával igazoltan érté­kesítik. A Halászati Terméktanács java­solja még, hogy a termelők kap­hassanak támogatást állategész­ségügyi költségtérítés, minőség- biztosítás címén is, valamint ter­melésre és beruházásra is. A föld­alapú támogatásoknál javasolják, hogy a halastó után jövőre is nor­matív támogatást legyen, mely­nek mértéke 6000 Ft/ha. ■ Állatvásári adatok Az év vége felé jellemzően a ser­tésárak is felfelé indulnak el. Az állatvásárok többségénél a serté­sek iránt nagy volt a kereslet, és egy 25-40 kilós süldőért már 11- 14 ezer forint közötti összeget kértek és kaptak a termelők. A csikók és igáslovak iránt is volt kereslet, a kínált árat (130 és 180 ezer forint között a csikókért, míg 250 ezer körüli ár az igásló- ért) általában elfogadták a vásár­lók. Nagy gondot jelent az állat­tartóknak a takarmány előállítá­sa. A jó minőségű széna az idei száraz évben kevés lett, így sok helyen még a kukorica szárát is megetetik. A szemes takarmány ára pedig olyan magas, hogy en­nek költségeit már most kényte­lenek beépíteni az állattartók a sertéshús árába. A vágósertés fel- vásárlási ára S minőségnél 360 Ft/kg, az E minőségnél 353 Ft/kg, a nem minősített sertése­kért 330 Ft/kg-os árat fizetnek ál­talában a felvásárlók. Népszerű az óriás pöfeteg Szakember tanácsai a gombákról Az utóbbi napok kellemes időjárása kedvezett a va­don növő gombák fejlődé­sének. A késő őszi jelenség idén azért is különleges, mert a száraz időjárás eb­ben az évben nem igazán tette lehetővé a bő gomba­termést. A közelmúltban Budapesten tar­tott szakkiállítás is bő választék­kal várta a különleges tárlat láto­gatóit. A vadon fejlődő tinóm gombák, laskák mellett termesz­tett gombákat is bemutattak. Különös népszerűségnek örven­dett például az óriás pöfeteg, amely akár 15-17 kilós is lehet. A fajta érdekessége, hogy ez a gomba gyógyhatással is rendel­kezik, és már jó néhány évvel ezelőtt kimutatták azt, hogy egy rákellenes hatású anyag izolál­ható belőle. A kutatások igazol­ták, hogy a pöfeteg nemcsak egy nagyon finom, fogyasztható gomba, hanem kimondottan gyógyhatású, tehát a szervezet számára mindenképpen előnyös a fogyasztása. Magától értetődő, hogy a kiál­lításon felhívták a figyelmet a vadon növekedő gombák veszé­lyeire is. Külön tárolókban mu­tatták be a gyilkos galócát, illet­ve a piros-fehér pöttyös légyölő galócát is. A kiállítás kapcsán Fetter Já­nos, a Magyar Mikológiái Társa­ság elnöke adott tanácsokat:- Mindenképpen egy olyan kosarat vigyünk magunkkal, amely szellős és laza, azután a szedett gombáknál ügyeljünk arra, hogy ne legyen talajjal szennyezett, ne legyen rágott, ne legyen fagyott, vagy egyéb módon károsodott, és utána a legfontosabb, hogy a gomba­gyűjtés befejeztével ha a legcse­kélyebb kétségünk is fölmerül­ne, feltétlenül szakértőnek mu­tassuk meg a gyűjtött gombákat. A szakember szerint ha van szakkönyv otthon, akkor célsze­rű egy kicsit előre is tájékozód­ni. A gyűjtés után érdemes újra megnézni, hogy mit is találtunk, a szedett gombát összehasonlí­tani a szakkönyv ábráival, leírá­saival. így lehet megismerni a gombákat, és így lehet tanulni, ez vezet el ahhoz, hogy valaki tényleg előbb-utóbb már egy gombaismerővé váljon. Örök szabály azonban, hogy a legki­sebb bizonytalanság esetén is mindenképpen mutassuk meg szakembernek a begyűjtött gombákat. Hogyan vásároljunk facsemetét? Csak lombtalanul, fejlett gyökérzettel Ősszel megnövekszik a fais­kolai lerakatok forgalma. Edényes, konténeres növé­nyeket nyáron is ültethe­tünk, de szabad gyökerűt csak ősszel, vagy tavasszal. Szabadgyökerű díszfát, díszcser­jét, rózsatövet csak lombtalan álla­potban, fejlett gyökérzettel vásá­roljunk. A rajta maradt lomb sokat párologtat, héja megráncosodik, kiszárad a növény. A kiszáradt nö­vény nem ered meg. A faiskolai áru vásárlása bizalmi kérdés. Csak megbízható helyen és ellenőrző je­löléssel ellátott növényt vegyünk meg. Ez részben a fajtát, részben a növény-egészségügyi ellenőrzését jelzi. Lombtalan állapotban a leg­több fajta biztonsággal nem ismer­hető fel, ezért kell a jelölés. Lomb­hullató cserjét, fát az ültetés előtt néhány órára állítsuk vízbe. Ülte­téskor a törött, sérült és túl hosszú gyökereket tejföl sűrűségű agyag­pépbe forgatjuk, majd úgy ültetjük be. A mélységre ügyeljünk. A gyö- kémyak a talajszinten legyen. Ala­pos beöntözés után földdel kupa­coljuk fel a növényeket. A faiskolából kiemelt növény gyökere sérült, csökkent. Ezért a föld feletti részeket-vesszőket is arányosan visszametsszük. A csökkent gyökérzet kisebb lomb­felület vízellátására képes. Örök­zöldeket, fenyőféléket, díszcserjé­ket és évelőket is edényben - kon­ténerben forgalmaznak. A konté­neres növény eredése biztonságo­sabb. Nem a konténer mérete a fontos, hanem az, hogy a gyökér­zet jól átszőtte-e a földlabdát. Kis növény nagy konténerben, vagy a friss beültetés még nem garantálja az eredést. Örökzöldeket, díszfá­kat földlabdásán is árusítanak. A földlabdát jutazsákba kötik. A száraz földlabdát ültetés előtt né­hány órára állítsuk vízbe. Ültetés­nél a földlabda felső széle legyen a talaj szinten. A zsák kötését a gyökérnyaknál oldjuk fel, a zsák széleit a gödörbe tűrjük vissza. Laza földlabdáról a zsákot semmi­képpen se távolítsuk el. Fenyőt ül­tetéskor nem metszünk, ezért kell a nagy földlabda. Vásárban gyak­ran látni nagyméretű fenyőket igen kicsi földlabdával, amiben alig van gyökér. Az ilyen növény eredése bizonytalan. Fontos a növény szállítása is. Fagyos időben ne szállítsuk nyi­tott kocsiban, tetőtartón. Fagy­mentes időben is legalább a gyö­kereket csomagoljuk be, védjük a kiszáradásról. ■ Éléskamra: Terítéken a gyökérzöldség Több kedves olvasónk is ta­nácsot kért tőlünk a téli tá­rolással kapcsolatban. Mint mondták, pincé­jükben tavaly megrot­hadt a homokba ágya­zott sárgarépa. Pedig saját termesztésű, vegyszermentes ter­mésről volt szó. A száraz, langyos pince he­lyett jobb,- ha más megoldás nincs,- ha a sárgarépát a víz­óraaknába rakjuk. A répát (általá­ban a gyökérzöldséget) nedves ho­mokkal megtöltött veremben a leg­jobb tárolni. Mint tudjuk, a fagyha­tár vidékünkön 70-80 centiméter mélyen van. Elegendő akár az egy méter mély, körültéglázott, homok­aljzatú verem, amelynek lécekből van a fedele. Ezt csak kemény fa­gyok idején fedjük felülről szalma­bálával, kukorica­szárral, esetleg nád­dal. Apropó tárolás. Végre esett, valame­lyest felázott a talaj. Ásóval könnyedén fellazíthatjuk a téli tárolásra alkalmas zöldségek körül a földet. Ez idáig fagy nem veszélyeztette a szabadban lévő gyö­kérzöldségeket. Itt azonban a végső ideje felszedni a sárgarépát, a gyö­kérpetrezselymet, a pasztinákot, a céklát és a feketegyökeret. Aki ezt most elmulasztja, annak már nem­igen lesz alkalma bekészíteni télire a gyökémövényeket. Faluhelyen rendszerint november elejéig szok­ták tározóba rakni a répát. Már csak azért is, mert a kiadós, őszi csapa­dék miatt a szép, henger alakú egészséges termény annyira meg­szívja magát vízzel, hogy felreped. Márpedig a sérült répa télen nem áll el. A répasorokat ásóval vagy ásóla­páttal óvatosan lazítsuk meg egyik oldalról. Mélyen szúrjunk le, tapos­sunk a szerszámra többször is, köz­ben pedig feszegessük a gyökér­zöldséget alulról! A lombot hely­ben, éles késsel vágjuk le úgy, hogy csak fél centiméteres levélcsonk maradjon. Ne vágjunk a répatestbe, mert befertőződík, és megrohad. Válogassuk át a termést! A satnyá­kat vagy kissé sérülteket minél ko­rábban használjuk fel. Az ép és egészséges répáról száraz ronggyal dörzsöljük le a rátapadt föld nagyját a hajszálgyökerekkel együtt. ■ i

Next

/
Oldalképek
Tartalom