Tolnai Népújság, 2000. november (11. évfolyam, 256-280. szám)

2000-11-04 / 258. szám

Tolnai Népújság 2000. November 4., Szombat Hétvégi Magazin ” Tolnai Népújság - 9. oldal Program az elkövetkező hat évre Tolna megye: egyeztetett adottságok és lehetőségek Régi hiányosságot pótol Tol­na megye a hat évre szóló komplex fejlesztési program megalkotásával. A széles kö­rű társadalmi egyeztetés, vé­leményezés mellett készülő dokumentumról a megyei közgyűlés elnöke, Koltai Ta­más adott tájékoztatást. Tolna megye- A kiíró, tehát a Tolna Megyei Te­rületfejlesztési Tanács hivatott az FELTÉTELEZETT FORRÁSOK TOLNÁBAN (MRD FT) interjú és kérdőív által sikerült összegyűjteni azt a jó kiindulási anyagot jelentő információ meny- nyiséget, melyet - mások mellett - a megyei települési polgármes­terek, a kis- és középvállalkozók, a közigazgatás szereplői nyújtot­tak. Mint ismeretes, a rendszer- váltás óta nem igazán működik olyan adatszolgáltatási kötelezett­ség, melynek révén aktualizált adatbázist lehetne kialakítani. Ez­zel a munkával - melynek révén kiderült, hogy szűkebb pátriánk- ■ ban mivel Gazdaságfejlesztési Operatív Program Kistelepülési Operatív Program Életminőség Fejlesztési Operatív Program egyeztetés folyamán átdolgozott, 2000-től 2006-ig terjedő program - közeljövőben várható - elfoga­dására. Ami az eddigi véleménye­ket illeti: kedvező értékelést ka­pott az, hogy a program széles és mély adatbázisra épít. Több száz 131,4 6,2 34,0 is rendelkezünk 7 jó tízéves le­maradást sike­rült pótol­nunk. Az adottságok és a lehetőségek men­tén készül a komplex fejlesztési program. Ennek egyik, s legfontosabb ér­dekességeként, jellemzőjeként az említhető, hogy nem ágazatok alapján, hanem kulcsfontosságú területek kiemelésével mutat rá a fejlesztés legfontosabb irányaira. Tolna megyében három ilyen terü­let kapott minden más­nál nagyobb hangsúlyt: a gazdaság-, az életmi­nőség- és a település-fej­lesztés.- Ez a három prioritás egyúttal pol­gárközeliséget is jelent - folytatta Koltai Tamás. - Hiszen nem a szakma, hanem a hétköznapi életét me­gyénkben töltő gazdasági szerep­lők, az állampolgárok szemszögé­ből tekintjük át, közelítjük meg a tennivalókat, majd jutunk el egy integrált, s egymással összefüggő fejlesztési megoldáshoz. S lénye­ges elem az is, hogy a megyei program szervesen kapcsolódik a regionális programhoz, sőt, mond­hatni a kettő egymásra épül. Ép­pen ezért most az lesz a felada­tom, hogy a már elfogadott regio­nális fejlesztési programba a regio­nális hatókörben is megvalósítha­tó elemek szinte maradéktalanul, átdolgozás nélkül kerüljenek be. Ugyanakkor, mint a regi­onális fejlesztési tanács elnökeke, az így létrejött programot az ország fej­lesztés elemeként kívá­nom viszontlátni. Nem elhanyagolható szempont, hogy a prog­ramírás egyfajta gazda­sági élénkülést eredmé­nyezhet megyében. A megyei közgyűlés elnöke aláhúzza: már maga a készítés folyamata, az ab­ban való részvétel is érezhetően „felrázta” az érintetteket.- Egyszer említettem, hogy fel kell ébrednünk a Csipkerózsika álomból. A fejlesztési program a maga összes vonzatúval együtt éppen erre - valamint a közös cé­lok felismerése révén hatékony összefogásra - késztethet min­den érintettet. __________ _____ _____ -SZÄ­C sipkerózsika álmából ébred a grófi kastély Kastélyszálló lesz termálfürdővel, teniszpályákkal Megkezdődött a hőgyészi Apponyi kas­tély rekonstrukciója. Az új tulajdonos tervei szerint gyógyszálló lesz az egy­kori grófi lakból. Hőgyész Egy éve múlt, hogy gazdát cserélt a hőgyészi Apponyi kastély. A korábban a Tolna megyei ön- kormányzat tulajdonában lévő műemléképüle­tet 1999. októbe- / . rében Piros LászlóNeVjegy vásárolta meg. Az épület átalakítását idén kezdték meg.- Milyen tervei vannak az egyko­ri grófi-lak, majd gyermekotthon szerepét betöltő műemlék kastély- lyal? - kérdeztük Piros Lászlót.- Konferenciák tartására alkalmas, százharmincnyolc ágyas kas­télyszállót szeretnék kialakítani termálfürdővel, balneoterápiával, teniszpályákkal, étteremmel, sörözővel, borozóval, drink-bárral együtt.- A szállóhoz és a konferenciához a kastély adott, de van-e melegvíz a termálfürdőhöz?- Van, találtunk. A beruházást kútfúrással kezdtük, kitűnő minőségű, 50 fokos termálvizet találtunk. Ezenkívül egy 23 fokos hideg vizes ku­tat is fúrattunk.- Hol lesz a termálfürdő?- A beruházás során a pinceszinthez egy föld­alatti, de az udvar felé nyitható mintegy 1200 négyzetméteres épületrészt illesztünk. Itt lesz el­helyezve a fürdő egy 10x20 méteres úszó-, két termál-, egy pezsgőfürdővel és öt szaunával. A fürdő falát kinyitjuk a kertre, így alkalmas lesz strandolásra is. Ugyancsak ide, a pinceszintre tervezünk balneo- és fizikoterápiát és egyéb gyógyászati kezeléseket. Ezek a munkák már elkezdődtek.- Tavaly októberben vásároltuk meg a kastélyt, de csak idén januárban kezdtük el a munkákat, mert megvár­tuk, míg a kastélyból kiköltözik a gyer­mekotthon adminisztratív részlege és a konyhája. De addig is ké­szült a tervrajz, intéz­tük az engedélyeket.- Kiknek fogják kí­nálni a kastélyszálló szolgákatásait?-Hazai és külföldi, szálló- és külső vendé­geknek egyaránt. Klub­rendszer formájában szeretnénk működtetni majd a kastélyt.- Egy ilyen beruhá­zás nagy tőkét igényel...- Az előző vállalkozásomat - résztulajdonosa voltam egy budapesti gyógyszer kiskeres­kedelmi hálózatnak -, eladtam, ezt a pénzt fektetem be a hőgyészi vállalkozásba.-Mint mondta budapesti, Tolna megyé­ben nem voltak rokonai, ismerősei, mi­ként esett éppen a hőgyészi kastélyra a vá­lasztása?- Mikor a felségemmel eldöntöttük, hogy kastélyszállót szeretnénk építeni, ak­kor felvettük a kapcsolatot a Műemlékvé­delmi Hivatal egyik munkatársával, aki több eladó régi épületet megmutatott. Az ingatlanok közül a hőgyészi Apponyi kas­tély volt az, amelyik legjobban tetszett és al­kalmas volt arra, hogy szállodává átépítsük.- A kastély kertjében van egy, a környezetbe nem illő, annak idején tanműhely céljára készüt, „szocreál” stílusú lapos tetős épület. Ezzel mik a tervei?- A kastély stílusához illő erdei-lak­ká alakítjuk át, zöld tetővel.-Egy műemlék épület átalakítása nem csak tőkét, hanem nagy kitartást is igényel, hiszen a tervezett átalakítás legapróbb részletet is egyeztetni kell a műemlék-felügyelőséggel. Optimista ember Ön Piros úr?- Egész életemben optimista ember voltam. Úgy gondolom, hogy nehézségek mindig akad­nak, de azok leküzdhetők. Egyelőre minden a tervek szerint halad, a műemlék felügyelettel jó az együttműködésünk. A vezető tervezőnk dr. Nagy Gergely építészmérnök és műemlékvédel­mi szakmérnök is. Az építkezés művezetését Ke­néz József végzi, aki a Pannonhalmi Apátság re­konstrukciós munkáit irányította, dr. Őrsi Károly a kastély barokk kertjét fogja megtervezni. Igye­kezte"1 3 legjobb csapatot összehozni.- Mikor lesz a kastélyszálló átadása?- Terveink szerint 2001. szeptember 1-én. F. KOVÁTS ÉVA Elkezdődött a kastély felújítása fotó: gottvald károly Név: Piros László (48 éves) Iskolai végzettség: közgazdász Foglalkozás: a Hermelin Termál Kastélyszálló Rt. elnök-vezérigazgatója Korábbi munkahelyek, beosztások:- építőipari szövetkezet elnöke- nyomdaipari szövetkezet elnöke- gyógyszerkereskedő cég vezérigazgató-helyettese Felesége: Táskái Klára pénzügyi tanácsadó Család: Öt gyerek, egy unoka Lakás: Budapest Hobbi: sakk, utazás Játszóház, mese és színházi est A vendégek: Détár Enikő, Bubik István és Rékasi Károly Ilona Általános Iskola), a ne­gyedikeseknél Kollár Marcell (Szent Orsolya Rendi Gárdo­nyi Géza Általános Iskola), az ötödik osztályosoknál pedig Farkas Attila (Szent Orsolya Rendi Gárdonyi Géza Általá­nos Iskola) előadását ítélte a legjobbnak. Este Rékasi Kár­oly, az RTL Klub „Barátok közt” című - sokak által ked­velt - sorozatának sztárja és felesége, Détár Enikő lépett színpadra, akik vidám történe­tekkel és musicalrészletekkel szórakoztatták a többszáz fő­nyi közönséget. ____ ____ -gr- Nagy sikere volt a játszóháznak A Szent Orsolya Rendi Gár­donyi Géza Általános Isko­la diákjai és szüleik köré­ben ismét nagy sikert arat­tak az egyházi fenntartású oktatási intézmény tantes­tülete által rendezett Szent Imre-napok programjai. J>OMBÓVÁR Hétfő délután a pedagógusok kézműves foglalkozásolaa várták a gyerekeket, akik meg­ismerkedhettek az üvegfestés­Bubik István dobszávai kísért versmondása sei, a gyertyamerítéssel, a fafa­ragással és az origamival. Kedd reggel ünnepi mise volt az Arany János téri római ka­tolikus nagytemplomban, majd az iskolába visszatérő di­ákoknak Figura Ede sásdi ta­nár rendhagyó - zenés- énekes-verses - irodalomórát tartott. Ebéd után a város négy alapfokú oktatási intézményé­nek 16 diákja vett részt az ötö­dik alkalommal megrendezett „Gárdonyi Géza” mesemondó versenyen. A Bubik István színművész által vezetett zsű­ri a második évfolyamos diá­kok között Krajczár Antal (Molnár György Általános Is­kola), a harmadikosok mező­nyében Vidóczy Zalán (Zrínyi Rékasi Károly a nézők közül választott szereplőket vidám történeteinek előadásához Détár Enikő és az iskola igazgatója, Kerényi Zsolt Éghajlati változások Európában Vízhiány, szárazság, hosszú forró nyár, kevesebb turista A görög szigetek túlságosan forróak lesznek a nyári tu­ristaszezon csúcspontján, Spanyolország déli része el- sivatagosodik, a lazac el­vándorol a franciaországi Loire folyóból, Nagy-Britan- nia, Hollandia vagy Norvé­gia ezzel szemben sokkal csapadékosabb lesz - tudó­sok szerint ilyen szélsőséges változásokat idézhet elő a globális felmelegedés Euró­pában a következő évtize­dekben. A University of East, Anglia nem­zetközi kutatócsoportja az Euró­pai Unió felkérésére elkészítette, és Londonban nyilvánosságra hozta a^. a tanulmányt, amely a globális felmelegedés okozta ég­hajlati változásokat veszi számba a kontinensen. A jelentés legfon­tosabb következetése szerint a következő évtizedekben Dél-Eu- rópa országai sokkal jobban meg- sínylik az éghajlati változás kö­vetkezményeit, mint az északi or­szágok. Az állandósuló vízhiány, a szárazság a mezőgazdaságban, az egyre több erdőtűz, a túl forró nyarak, amelyek távol tartják majd a turistákat ezektől a térsé­gektől, sokkal kedvezőtlenebb hatással lesznek a déli nemzetek­re, mint a megnövekvő árvízve­szély vagy a csapadékos időjárás északon. Sőt, az északi népek még élvezhetik is a globális fel­melegedés előnyeit, ami az erdők gyorsabb növekedéséhez, a me­zőgazdasági termelés kiterjeszté­séhez, az energiafelhasználás csökkenéséhez vezet ezen orszá­gokban - állapítja meg a jelentés. Európa klímája már most alap­vető változásokon megy keresz­tül, a XX. század során az átlagos középhőmérséklet 0,8 Celsius fok­kal emelkedett, a legforróbb évti­zed az 1990-es volt, a lehullott csapadék mennyiségbe Észak-Eu- rópában 1040 százalékkal növe­kedett, miközben délen 20 száza­lékkal csökkent - írják a tudósok. Ez a folyamat tovább folytatódik, sőt felgyorsul - a hőmérséklet 0,1- 0,4 Celsiusszal emelkedik évtize­denként, legnagyobb mértékben Spanyolországban, Görögország­ban és Olaszországban, csakúgy mint Lengyelországban és Finn­országban, miközben az Atlanti­óceán partjai mentén csak kis mértékű lesz a növekedés. 2020-ra megritkulnak a szélsőségesen hi­deg telek, viszont a forró nyarak gyakorisága megnégyszereződik. A csapadék mennyisége évtize­denként 1-2 százalékkal megnö­vekszik északon, 5 százalékkal csökken délen. Ennek következ­ménye a vízmennyiségben lesz érezhető - északon túlságosan sok lesz a víz, az Alpokban vagy Nagy-Britanniában megnövekszik az árvízveszély, míg délen nagy lesz a szárazság és az erdőtüzek kockázata. Spanyolországnak, Olaszor­szágnak és Görögországnak fel kell készülnie arra, hogy Észak- Afrikából átvándorolnak az em­berek, mivel ott a mezőgazdasá­got sújtja majd leginkább a szá­razság. Európa déli és középső részein azon erőműveket, ame­lyek hűtőrendszerét a folyók vi­ze táplálja, le kell majd zárni az alacsony vízállás miatt. A turiz­musra is hatással lesz a környe­zeti változás - Észak-Európa él­vezni fogja a felmelegedés elő­nyeit, a Földközi-tenger partvi­dékén azonban kibírhatatlan lesz a július-augusztus. Ebben a tér­ségben meg fog változni a csúcs­szezon ideje - áll a jelentésben. A növény- és állatvilágra is hatás­sal lesz a felmelegedés - az észak-európai tundra vidéken megjelennek a fák és a bokrok, és számos állatfajra kipusztulás vár, mert megváltozik természe­tes élővilága. Az atlanti-óceáni lazac, amelynek hűvös, oxigén­ben gazdag vízre van szüksége, eltűnik az olyan folyókból, mint például a Loire. Mivel emelkedik az óceánok, tengerek vízszintje, módosul az apály-dagály szintje, elpusztulnak olyan madarak, tengeri élőlények, amelyek az apály előnyeit élvezik. Olyan vándormadarak is áldozatul es­hetnek a globális felmelegedés­nek, mint a póling, a csigaforgató vagy a lilik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom