Tolnai Népújság, 2000. november (11. évfolyam, 256-280. szám)

2000-11-21 / 272. szám

8. oldal - Tolnai Népújság G A Z P Á L K ODÓKNAK 2000. November 21., Kedd ■■■ ü» Iffll ■■ ■■ Figyelem! TEJTERMELŐK tanácskoztak. A nyugat-magyarországi tejter­melők tanácskozására került sor Szombathelyen. A téma az uni­ós csatlakozás tejágazatot érintő hatása volt. A magyar tejár az uniós tejárnak a 85-90 százalé­ka. Ettől nagymértékben felfelé eltérni nem lehet, a jövedelme­zőséget a minőség és a mennyi­ség növelésével kell elérni, hangzott el a tanácskozáson. SERTÉSÁGAZAT megújítása. A sertéságazatban a tartási tech­nológia megújítását szorgalmaz­ta Tamás Károly, a Földművelés- ügyi és Vidékfejlesztési Minisz­térium közigazgatási államtitká­ra egy szakmai konferencián. Je­lenleg hazánkban 5,3-5,5 millió sertést tartanak, döntő többsé­güket kisüzemekben, amelyek a sertéságazat termelésének az 52 százalékát adják. A szaktárca a jövő évben kiemelt pénzügyi tá­mogatásban kívánja részesíteni mindazokat, akik a sertéstartás technológiáját korszerűsíteni kí­vánják. Az idén 4,5-5 millió ton­na kukoricát takarítottak be, az államtitkár szerint tehát lesz ele­gendő takarmánykukorica. TERMELŐKET érintő adók. A múlt héten elfogadott adótör­vény Szerint módosultak az adó­sávok, az adókulcsok viszont változatlanok maradtak. Az ős­termelők az eddigi 1,5 helyett 2 millió forintos árbevételig egy­szerűsített adóbevallást tehet­nek. A nem szőlőből készült bo­rok adója (pl. almabor) az eddi­gi 20 forintról, literenként 80 fo­rintra emelkedik. PÁNEURÓPAI BORVERSENY. Immár negyedik alkalommal ren­dezik meg Közép-Európa vörös­borainak versenyét. Ezen a meg­mérettetésen csak az OBI által minősített palackos rosé és vörös­borok szerepelhetnek száraz, félszáraz, félédes és édes kategó­riában. A borversenyre Sopron­ban kerül sor, az eredményhirde­tés pedig december 17-én lesz. VÁSÁROK helye és ideje. Orszá­gos állat és kirakodóvásár lesz november 26-án, vasárnap Szek- szárdon. Országos állatvásár no­vember 25-én, szombaton Kapos­váron lesz (az egyik legnagyobb az országban), Pécsen ugyan­ezen a napon kirakodóvásár lesz. 26-án, vasárnap állatvásár lesz még Pécsen és Pécsváradon is. FALUSI vendéglátás, mene­dzserképzés. Több cikkünkben is írtunk a falusi vendéglátásról, az ehhez kapcsolódó menedzser- képzésről. Csermajorban (Győr- Sopron megyében) van egy szak- középiskola, ahol ezzel a témával tantárgyként is foglalkoznak. Aki erről többet szeretne tudni, ér­deklődhet a következő telefon­számon: 96-342-022, Lacza János intézmény igazgatótól. Egy vincellér tapasztalatai Az idei évjárat borkezeléséről, egy termelő szemével Képünkön a bátaapáti pince, barrique hordóival. fotói bakó Tóth József, szőlő- és borter­melőt, okleveles vincellért jól ismerik a tolnai borvidé­ken, az elmúlt 32 évben (1968 óta foglalkozik szőlő­vel) nagyon szép eredmé­nyeket, jó minőségű borokat tudhat magáénak. Ezúttal az idei évjáratról kérdeztük az ismert termelőt. Az idén minden feltétel meg volt ahhoz, hogy kiváló minőségű bo­rok kerüljenek a hordókba, mégis vannak gondok. Sokan azonban ezekre csak akkor figyelnek fel, amikor már késő. Tóth József ok­leveles vincellér a mostani teen­dőkre hívja fel olvasóink figyel­mét.- Termőhelyeként és fajtánként lehetnek eltérések a szőlőkben, de alapvetően jellemző volt, hogy a csapadék hiánya miatt, fonnyadó, sok helyen kényszerérett szőlőt szüretelhettek a gazdák. Ez volt te­hát az alapanyag, ami átlagosnál magasabb cukorfokot eredménye­zett. Ez a borászoknak, az örö­mön túl, komoly próbatételt is je­lentett, mert az ő feladatuk, hogy elkészítsék azt a csodálatos italt, a bort, amelynek színe, illata, íze olyan, hogy akár ki is nevezhetné az évszázad egyik legjobb évjára­tának. De mi kell ehhez? A szárazság és a magas hőmér­séklet után két nagy gonddal ta­lálkoztak a termelők, az oxidáció és a savak hiányával. A savak na­gyon fontosak, nem csak a bor íze, hanem a stabilitása miatt is. Ezt azonban később is lehet pó­tolni (mérés, laborvizsgálatok alapján), bár az igazi harmóniát csak jó házasítással lehet elérni. Az oxidáció jóval nagyobb és alattomosabb ellenség. Tönkre tudja tenni a szín, az illat és az ízanyagokat. Vörösboroknál barna, sőt fekete árnyalatokat visz bele, fe­hér fajtáknál barnás sárga, sőt bar­na színt hoz létre. Mind két borfaj­tánál eltűnnek az elsődleges, finom illatok, a gyümölcs-illat, a fajta jel­leg. Ehelyett aszalt gyümölcs, ke­nyérhéj, fakéreg, sőt durvább sza­gok is jelentkezhetnek. Ezzel oda a nagy ígéret. Az íz hasonlóan silány lesz, még jó, ha az egyszerű bor íz megmarad, a fajta jelleget csak az „Isten bizony” erősíti. Ezeket a borhibákat azonban meg lehet és meg is kell előzni.- A bogyót kímélő szüret, gyors feldolgozás nagy biztonságot je­lent a borásznak, de a legfonto­sabb a minél előbbi kénezés. Na­gyobb mennyiségű szőlő feldolgo­zásánál folyamatosan, kisebb mennyiségnél zúzás, bogyózás, darálás után. Nálam bevált meny- nyiség: fehér és vörös fajtáknál, egyformán, 1-1,5 dkg/hl friss bor­kén, vagy 1-1,5 dl 5%-os törzsol- dat/hl. Erős oxidáció esetén a fe­hér must kénezése már lehet, hogy késői beavatkozás, de megál­líthatja a további romlást. És ezzel a borász és a bor legnagyobb el­lenségét az illósav keletkezesét is kordába tartjuk legalább az Ju­tásnál. Valamint a jó erjesztés egyik alapfeltételét is megteremt­hetjük, mert a kénsav elpusztítja a vadélesztőket (a borélesztőket nem). Ha jól borászkodtunk, ak­kor a már említett teendőkön túl vagyunk, most a fejtésnek van itt az ideje. A bor életében ez a leg­fontosabb kezelés. Ennek a lénye­ge: elválasztani a seprőtől a bort. Ezzel a folyamattal oxigént adunk a bornak, ami a fejlődését segíti, majd alapkénezés következik, így biztosítjuk a legfontosabbat, a sza­bad kénessavat, ami a bort védi, segíti a fejlődésben. E nélkül leha- nyatlik, tönkremegy. Az idén amennyiben nincs szellőztetési igény, félig zártan, vagy zártan fejtsünk, az előző oxidációs hatá­sok miatt, no meg kevesebb az el­sődleges illatanyag is. Az újborok kívánatos alapkén­sav (szabadkén) szintje: fehér faj­táknál: 1,5 dkg/hl borkén vagy 1,5 dl 5%-os törzsoldat, vörös faj­táknál 1 dkg/hl borkén, vagy 1 dl 5%-os törzsoldat. Ajánlom a fejtés utáni labor vizsgálatot, a kénszint és a sav el­lenőrzését. Ha szükséges, még le­het javítani az arányokon. A hi­básnak talált borokat a bevizsgá­lást követően a szaktanácsnak megfelelően kezeljük. Mindezzel együtt továbbra is alapszabály a tisztaság (szürettől a pohárig). A tárgyilagos kóstolás és kóstoltatás nagyon fontos, mert ha elfogad­juk, hogy a mi borunk a legjobb, akkor egyhelyben topogunk. Kívánok jó kóstolást és egész­séges borokat! LEJEGYEZTE; MAUTHNER ILONA Tél az állattartásban Huzatmentes helyiséget, fagymentes vizet Az állattartóknak nagyon fontos, hogy az állataikat felkészítsék a télre. Nagy károk forrása lehet ugyanis, ha az állatok a saját gyara­podásuk helyett a takar­mányból nyert energiával fűtik az istállót, ha a huza­tos épületben megbetegsze­nek, ha nem jutnak megfe­lelő hőmérsékletű ivóvíz­hez. Zöld vonalunkon gyakran teszik fel azt a kérdést olvasóink, ho­gyan tartsák a szabadlevegőhöz szokott állataikat télen. Alapvetően fontos, hogy az állat,- bárány, kecske, ló, sertés, stb.- akkor is, ha hozzá szokott a szabadon tartáshoz, télen ne hu­zatos ólban, istállóban legyen. A féltetős ólokat is meg lehet erősí­teni fóliával, vagy szalma bálák­kal. Gyakorló gazdák tudják, mennyi gondot okoz télen az álla­tok friss ivóvízzel való folyamatos ellátása. Hideg éghajlat alatt Íror­szágban kezdték el használni azt a golyós önitatót, amely a szabad­ban mínusz 20 fok hidegben sem fagy be. Speciális szelepmegoldá­sának és kiváló hőszigetelésének köszönhetően, energia-felhasz­nálás nélkül működik. (Vala­hányszor isznak az állatok a lab­da elmozdul és szabaddá válik az ivóterület, az ivás befejeztével a labda újra elzárja a nyílást.) Az állatoknak sok szenvedést okoz a hideg az érzékeny bőrfelü­leteken is. Ilyen a tehenek tőgye, ami kirepedhet, de közismert a juhok köröm közötti hasítékának kipállása, stb. Ezek megelőzésére és gyógyítására szolgál a Tummeli tőgykenőcs. Egyébként kitűnően használható az ember kezének, arcának ápolására is. Még azokat a makacs bőrkemé- nyedéseket is megpuhítja, me­lyekre korábban csak faragás volt a gyógyír. MAUTHNER Pangás az állatvásáron Továbbra sincs érdeklődés Az elmúlt hetek országos állatvásárain a közepes ma­lacfelhozatal, a nagy számú vágóló és növendék marha kínálata volt a jellemző. Az eladásra felkínált malacok­nak még a fele sem került új tulajdonoshoz. Csak szórványosan mutatkozik fizetőképes kereslet az állatvásár­okon, és ez nem csak közvetlen környezetünkben jellemző. Az ország legnagyobb állatvásárain, Dunaföldváron, Baján, Pécsen, Kaposváron, Sárbogárdon, is ha­sonló a helyzet. Továbbra is pangás volt a mar­hapiacon. Az eladási ár a 100 ki­logramm körüli magyartarka és hústípusú bikaborjak esetében 50-60 ezer forint körül alakultak. A malacpiacon a korábbi hó­napokhoz képest valamelyest ke­vesebb állatot kínáltak. Az eladá­si ár alapvetően nem változott. A 20 kg körüli malacok vételárát leggyakrabban 7000 forintban határozták meg. A szemes és keveréktakarmá­nyok árdrágulásának tulajdonít­ható, hogy csupán a bemutatott állomány 50 százaléka kelt el. Ugyancsak nem mutatkozott fi­zetőképes kereslet a nagy súlyú malacok és süldők iránt. A vágó­sertés-piacon csökkent a felkínált vágóalapanyag mennyisége, ez­zel egyidejűleg tovább folytató­dott a belföldi vágás növekedése és visszaesett az élősertés export. A normál súlyú (95-140 kg) vágó­sertések átvételi ára 250-290 fo- rint/kiló között alakult. A tehéntej-piacon a felvásárlás gyakorlatilag problémamentes. Az eladási ár a kereslettől függő­en 60-80 forint, nyerstej literen­ként. A tömegtakarmány-ellátási problémák miatt országosan vár­ható a tehenenkénti fajlagos tej­termelés stagnálása. A megter­melt tej azonban így is bőségesen fedezi a hazai szükségletet. A keveréktakarmány-piacon mérsékelten ugyan, de folytató­dott az áremelkedés. Tolna me­gyében a kiskereskedelmi takar­mányboltokban és a forgalmazó egységeknél a bőséges választék mellett a keveréktakarmányok ára a következőképpen alakult: zsákos, dercés kiszerelésben 5780-6510 Ft/100 kg, zsákos, gra­nulált kiszerelésben: 6000-7110 Ft/100 kg, brojler, hizlaló táp: 5280-6720 Ft/100 kg, malactáp zsákos: 5080-6900 Ft/100 kg, ser­tés hízótáp zsákos: 4220-5500 Ft/100 kg (az árak a 12 százalé­kos áfát nem tartalmazzák). A szemes termények ára is tovább nőtt és több kalászos vonatkozá­sában hiánypiac alakult ki. A tyúktojás piacon a termelői ár 14-17 forint/darab, a szabadpi­acon a fogyasztói ár 18-22 forint között alakul. Az intenzív tojáster­melésre specializálódott termelők a tojótápot minőségtől függően 5400 és 7000 forint/100 kg közöt- ti nettó áron vásárolják meg. ■ A burgonya tárolásáról Általános tapasztalat, hogy a burgonya szedésének ide­jén a legalacsonyabb ked­velt ételünk ára. így érthe­tő, hogy aki nem termeli meg, csak fogyasztja az vi­szonylag olcsón szeretne a burgonyához is hozzájutni. Kérdés azonban, hogyan tá­roljuk? Az egyes fajtái tárolási igénye jelentősen eltérhet egymástól. Az asztali, feldolgozóipari fajták is különböző tárolási hőmérsékle­tet igényelnek: asztali burgonyák 4- 6 fokon, a chipsnek valók 7-10 fokon, a hasábburgonyának való 5- 8 fokon, a püré, pehelyburgo­kérdezték nyának valók pedig 5-8 fokon ér­zik magukat a legjobban és őrzik meg a legtovább az eredeti ízü­ket, minőségüket. Azokat a fajtákat, amelyek ala­csony tárolási hőmérsékleten haj­lamosak a redukáló cukrok felhal­mozására, magasabb hőfokon kell tárolni, mint azokat, amelyek erre nem érzékenyek. A téli hónapok alatt a beállt tárolási hőmérsékle­tet kívánatos állandóan fenntarta­ni. Tavasz kezdetén (március kö­zepétől) célszerű a burgonyahal­mot fokozatosan felmelegíteni, legfeljebb 14 fokra, majd ezt a hő­mérsékletet ajánlatos tartani. A nagy hőmérsékleti ingadozásokat mindenképen ki kell küszöbölnie Bezárt vágóhidak Tolna megyében is szép szám­mal akadnak kisebb vágóhidak, melyek működése sokat segít a sertéstermelőknek, hiszen felvá­sárlásuk méretük ellenére is je­lentős. Heves megyében a me­gyei állategészségügyi állomás (az agrártárca kezdeményezésé­re) ellenőrzést tartott és negyven­hét vágóhídból mindössze kettő felelt meg a követelményeknek. Csaknem nyolcvan szempontnak kellett megfelelnie a vágóhidak- nak, amennyiben az üzem akár egy pontban is eltért a követel­ményektől már csak „részben megfelelt” minősítést kapott. Öt vágóhidat azonnal bezártak, a többiek 2001 március végéig kap­tak haladékot arra, hogy pótolják a hiányosságokat. L'ldUZ Szilveszteri-újévi ételek Szilveszter 2001. TRÓFEA ÉTTEREM \™/ NTiffiAr 20.00 órakor vacsora: a 06-30/902-88-11-es telefonon Belépő: 7000,- Ft/fő Ahogy a Magyarországon élő szlovákok készítik A szarvasi szlovákok közt a szil­veszternek és az újévnek is meg­volt a maga sajátos eledele. Szilveszter délelőttjének szertar­tása volt a réteskészítés. Ez na­gyon egyszerű tészta, de készíté­sének szertartása van. Finom minőségű rétesliszt, zsír, víz, só, némi ecet a hozzávaló. Ezt kell finoman tésztává gyúrni úgy, hogy közben-közben a háziasz- szony disznózsírral bekeni a ke­zét. Mikor elkészült a tészta, pi­hentetik. Pihentetés után fehér abrosszal leterítik az asztalt, kö­zepére teszik a tésztát. Ezután következik a húzás. Négy személy kell hozzá, akik ügyes kézzel húzzák a tésztát négyfelé, mindaddig, míg a tész­ta be nem teríti az egész asztalt. Húzás közben lebegtetik a tész­tát. A lelógó székeket ügyes mozdulattal a kezükre tekerik. A vékonyra húzott tésztát disz­nózsírral bekenik, majd az egé­szet leszórják töltelékkel. Ez le­het dió, mák, túró, juhtúró (brin­dza) vagy káposzta. A töltelékre is finoman olvasztott zsírt cse­pegtetnek. A legnehezebb műve­let a hajtogatás. A vékonyra hú­zott tésztát megfelezik, majd az abrosszal ügyes mozdulattal 10 cm-es csíkokban egymásra hajt­ják mindaddig, míg a tészta el nem fogy. Ha mindkét felével megcsinálták, elkészült két nyers rétesrúd. Ezeket jól kifű­tött kemencébe teszik, és meg­sütik. Utánozhatatlan ízű, hár­tyavékony tésztájú, rétessé sül. . Szilveszter 2.001 ;é 1 ■% /. P Újév napjának jellegzetes tót éte­le a sztrova. Ez lencséből, babból vagy borsó­ból készült leves, vagy főzelék. A 25-30 dkg lencsét felteszik fő­ni, beletesznek jó sok zöldséget, egy egész fej vöröshagymát és fokhagymát, babérlevelet. Rán­tást készítenek, azzal besűrítik. A lencselevesbe házikolbászt vágnak, és azzal együtt főzik, amíg a lencse megpuhul. Táro­láskor kis ecettel ízesítik. Az ételt a nagy lábasban teszik az asztal közepére. Hortobágyi húsos palacsinta Trófea tál: (roston sült csirkemell, töltött csirkecomb, sonkával töltött palacsinta, Gemenci szarvassült, nyárson sült szűzérmék, gombás rizs, pirított párolt burgonya, kro­kett) Somlói galuska 00.00 óra Himnusz, pezsgőbontás 00.30 óra Virsli mustárral 01.30 óra Tombola sorsolás 03.00 óra Korhely leves A kiváló zenéről a D&$ zenekar gondoskodik! A nagyszerű hangulatot Fodor Bálint koszorús vőfély biztosítja ASZTALFOGLALÁS Szálláslehetőség komfortos finn faházakban. 2*3 ágyas szobák (fürdő-WC, TV, fűtés). 1 szoba 7.000 Ft/éj Egyéb rendezvények vállalása: szemináriumok, állófogadások, konferenciák, bankettek, borkóstolók. Esküvők lebonyolítását 100 főig vállaljuk. Polgári esküvők helyben, szabadtéren megrendezhetők! Szekszá^^emen^zaba^üdőközgont^^^n^f^

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom