Tolnai Népújság, 2000. november (11. évfolyam, 256-280. szám)
2000-11-18 / 270. szám
Tolnai Népújság 2000. November 18., szombat I Tolnai Népújság - 9. oldal U*v t . Inas, legény, mester - a céhek idejében valakiből csak úgy lehetett a szakmájának mindén csínját, kínját ismerő mester, ha végigjárta a „szamárlétrát”. A legények a, mesterséget kitanulva vándorbotot fogtak és szűkébb pátriájukat elhagyva útra keltek> hogy más, országokban szerez zenek tapasztalatokat. A több évesyándorút után aztán hazatérve elkészítették a mestermunkájukat és ha azt elfogadták, akkor váltak a céh tágjává. A régi szokás ma Nyugat- Európában reneszánszát éli, újkori vándorlegények kelnek útra, akik közül kettő a minap Szekszárdon járt. A 28 éves Mirco Gollnick Hamburgból indult útnak két éve, a 24 éves Ueli Germann pedig Svájcból. Az ácslegények gyalog és autóstoppal járják a világot, megfordultak többek között Francia- országban, Svájcban, Angliában, Írországban, Svédországban, Dámában, Ausztriában, Csehországban, Szlovákiában és Romániában. Most Magyarországon keresztül Horvátországba, majd Olaszországon át Spanyolországba igyekeznek. Hogy nem egyszerű turisták, azt rögtön látni rajtuk, mivel középkori öltözékben, - fekete posztó ruhában, széles karimájú kalapban, fehér ingben, batyuval és vándorbottal - róják az utakat. Egy országban 3- 4 hónapig maradnak. Hogy hol és merre járnak, azt a Németországban „Wanderbuch-ban”, azaz könyvben regisztráltatják.- Honnan jött az ötlet a vándorláshoz? - kérdeztük Szekszárd környéki szálláshelyükön őket.- Hamburgban hallottam, hogy lehetőség van ilyen fajta tapasztalatszerzésre és úgy gondoltam, hogy én is kipróbálom. Mindig érdekelt, hogy máshol hogyan élnek és dolgoznak az emberek, most aztán személyesen megtapasztalhatom ezt. Két éve indultam el Hamburgból, egy éve Bécs mellett, egy kapott vándorépítkezésen találkoztunk Uelivel, azóta együtt vándorolunk országról, országra - mondta Mirco.- Mit szólt a családjuk a nem minden napi ötlethez?- Nőtlenek vagyunk mind a ketten, nem hagytunk otthon asszonyt, gyereket, barátnőt, nyugodt szívvel vágtunk az útnak. Addig lehet ezt csinálni, amíg szabadok vagyunk, a családalapítás még várhat.- Hogyan értetik meg magukat, be- szélnek-e a németen kívül más nyelven? Gyalog ás autóstoppal járják a világot- Angolul elég jól beszélünk és franciául is értünk keveset.- Mint mondja, szeptember 16-án volt két éve, hogy úton van, tizenkét országban járt. Mi volt a legkülönösebb élménye?- Nyugat-Afrikában, Mauritániában nagyon megdöbbentett a szegénység és a sok szerencsevadász. Korábban el sem tudtam képzelni, hogy ilyen embertelen körülmények vannak.- Mondhatjuk, hogy a munkán kívül a kaland vonzza elsősorban Önöket?- Bár nem vagyunk olyan nagy kalandorok, mint Indiana Jones, tény és való, vonz bennünket az ismeretlen.- Ki finanszírozza az utazást?- Mi magunk, saját pénzünkből fedezzük az utazást. Nem költünk sokat, panziókban szállunk meg és ha leapad a számlánk, akkor éppen ott ahol vagyunk, munkába állunk és addig dolgozunk amíg elegendő pénzünk lesz a további vándorláshoz.- Meddig tart a vándorút?- Három évig, a kollégám már két éve úton van, ő jövőre befejezi, haza tér Hamburgba, én pedig úgy döntöttem, hogy kimegyek egy évre Amerikába. Nagyon érdekel az ottani könnyűszerkezetes, egyszerűbb építkezési mód, azt szeretném elsajátítani - vette át a szót Ueli.- Mihez fognak kezdeni ha véget ér a vándorút?- Mindenképpen ácsként szeretnék dolgozni, de hogy hol és mikor, azt még nem tudom -, mondta Ueli.- Én pedig boldog, elégedett ember szeretnék lenni, kevés munkából, jól megélni - egészítette ki kollégáját Mirco. F. KOVÁTS ÉVA FOTÓ: BAKÓ JENŐ Nashville-ben örvénylett az Időfolyam Patchwork: az. elmúlt kétezer esztendő színes foltjai Tennesse állam székhelyén, Nashville-ben is megcsodálhatta a közönség azt a patch- work - textil darabokból összeállított - munkát, mely a Timeflow (Időfolyam) nevet viselte. A mű - öregbítve szűkebb pátriánk jó hírét - Tolna megyéből, közelebbről Szekszárdról jutott el nemrég az óceán túlpartjára, Acélosné Solymár Magdolna alkotásaként.- Egy szakmai újság révén szereztem tudomást arról, hogy az Egyesült Államokban patchwork pá- A díjnyertes alkotás lyázatot hirdetnek a millennium alkalmából - mondja Acélosné Solymár Magdolna, aki egyébként a szekszárd- kömyéki foltvarró egyesület elnöke. - A kiírás szerint az elmúlt kétezer évet kellett a jelentkezőknek saját elképzeléseik szerint megörökíteni. A pályázatra küldött, Időfolyam című munkám azt próbálja érzékeltetni, hogy az idő egyrészt megfoghatatlan, áradó, de ezzel együtt börtön is lehet számunkra. A bírálók mindenesetre nagyon jól értették a komor, fekete háttérből kiemelkedő, majd kontrasztként a szivárvány színeiben pompázó, vibráló alkotás üzenetét, hiszen a több mint háromszáz patchworkot áttekintve beválogatták a legjobb negyvenháromba. Ez azt jelentette, hogy az American Quilter's Society Névjegy Név: Acélosné Solymár Magdolna Születési év: 1949. február 7. Születési hely: Pécs Lakóhely: Szekszárd Képzettsége, foglalkozása: pedagógus, jelenleg egy üzletet is vezet Családi állapot: férjezett, két gyermek édesanyja Hobbija: a patchwork és második helyen is a patchwork FOTÓ: BAKÓ JENŐ díszes katalógusában is szerepeltetett Timeflow díjazott lett, készítője pedig pénzjutalomban részesült.- Igazság szerint nem is a patchwork megjelölés számít pontosnak. A műnek nemcsak színe van, hanem paplanhoz hasonló szerkezete, puha béléssel és hátlappal. A kiállított darabokat ezért quiltnek nevezzük - hangzik a technikába is bepillantást engedő magyarázat. Ennek ellenére a patchwork szó indult igazán hódító útjára az utóbbi esztendőkben, mint alkotó tevékenység. Acélosné Solymár Magdolna meggyőződéssel állítja: aki csak belekezd, azt rabul ejti a foltvarrás szépsége, ellenállhatatlan varázsa. Akárcsak történt ez saját esetében.- Az egész világon mondhatni mozgalommá vált a patchwork. Mindenütt gomba módra szaporodnak a foltvarró csoportok, jóllehet egy nagyon drága hobbiról van szó. S mára túljutottunk a kezdeti, használati eszközöket, takarókat, térítőkét gyártó szakaszon: manapság a művészet irányába tart a fejlődés, sőt, már el is érkeztünk ide. Párizsban, egy csodálatos patchwork kiállításon hallottam: a textilművészek tárlatait csak a textilművészek tekintik meg, a foltvarrókét azonban ezrek. Ezért sok textilművész arra törekszik, hogy bekerüljön a foltvarrók közé...-SZÁJazz-tanszak a Zeneiskolában Molnár Ákos igazi kisvárosi lesz A szekszárdi Liszt Ferenc Zeneiskolában ebben a tanévben jazz-tanszak kezdte meg működését. A tanszak vezetője Molnár Ákos lett.- Mint megtudtuk, Németországból települt vissza Magyarországra. Mi ennek az oka?- Nem láttam perspektívát odakint, hiába félmilliós város Bréma, ahol éltem, azt mondhatom, hogy nincs abban a nagyvárosban annyi kulturális igény, mint Szek- szárdban. Úgy látom, itthon sokkal több a lehetőség arra, hogy azt csinálhassam, amit a legjobban tudok és szeretek.- Miért éppen Szekszárd?- Pecze Istvánnal, a zeneiskola igazgatójával 17 éve vagyunk kollégák és barátok. Még abban az időben ismerkedtünk meg, amikor a Magyar Rádiónál dolgoztam mint rendező és hangszerelő. A Szekszárd Big Band azóta játssza az általam hangszerelt számokat, még Brémából is rendszeresen Névjegy Molnár Ákos Budapesten született, jazz-szakon végezte el a Zeneművészeti Főiskolát. Munkahely: Liszt Ferenc Zeneiskola, a jazz- tanszak vezetője Családi állapot: nős, három felnőtt gyermeke van. küldtem haza a zenét. Amikor megemlítette, hogy Szekszárdon jazz-tanszakot indítanának és hogy vállalnám-e a vezetését, azonnal igent mondtam.- Hol tart jelenleg a képzés?- Jazz-elméletet, stílusgyakorlatokat tanulhatnak a diákok, a többségében szaxofonosok, de zongorista, gitáros és dobos is van a csapatban, most harminc diákom van, de folyamatosan jelentkeznek, örvendetesen nagy az érdeklődés.- Az eltelt két hónap alatt milyen tapasztalatokat szerzett?- Csak amióta itt vagyok, azóta érzem, mennyire hiányzott az itthoni hangulat, a könnyed, jópofa beszélgetések, a hazai viccek. Az ember külföldön mindig külföldi marad, azonosulni igazából csak a honfitársaival tud. A feleségem, aki született német, nemsokára csatlakozik hozzám, remélem, ő is be tud majd illeszkedni. Életemben először élek kisvárosban és eddig nagyon tetszik, kellemes tapasztalataim vannak. Már sokan rámköszönnek, rengeteg ismerőst szereztem. Ugyanezt csinálnám mondjuk Budapesten is, csak éppen sokkal kényelmetlenebb körülmények között. Sok az elfoglaltságom, a tanítás mellett szaxofonozok a Big Band-ben, hangszerelek. Élvezem, hogy azt csinálhatom, amit a legjobban szeretek. A mi szakmánk egyben állapot is, igyekszem minden lehetőséget megragadni és kihasználni és Szekszárdon eddig ez sikerült is. A Sárköz, a Duna ajándéka Interjú dr. Andrásfalvy Bertalan néprajzkutatóval Ahogy Egyiptom a Nílus, úgy a Sárköz a Duna ajándéka. Sőt, a folyóval közvetlenül érintkező egész területre érvényes ez a megállapítás - hangsúlyozta dr. Andrásfalvy Bertalan egyetemi tanár, aki a Dunatáj esték keretében tartott előadást Szekszárdon.- A Duna a középkori Magyarország gazdasági és kulturális tengelyeként szolgált - mondta a néprajzkutató a vele készített interjúban. - Az akkori Névjegy legnagyobb városok, illetve az érsekségek, püspökségek mind fel voltak fűzve a folyóra. A Duna szinte vonzotta az embereket, a gazdagságot, a művészeteket.- A Sárköz milyen szempontból nevezhető a nagy vízi út kiváltképp érdekes és fontos területének?- Abból a szempontból, hogy a Duna megmentette a vidéket és az itt élő embereket. A törökdúlás a nyílt területeken eltüntette a magyar településhálózat jó részét. A Sárköz azonban rejtekhelyként szolgált a háborús időkben.- Ez azt jelenti, hogy a középkori és a mai Sárköz között folytonosság mutatható ki?- Ha valahol van folytonosság, akkor a Duna mentén, így a Sárközben van. De nemcsak ott: például a tájegységtől északra Madocsa is ki tudta használni a folyó nyújtotta biztonságot. Tolna megyében egyébként több, a Dunától messze található falu is túlélte a törökdúlást. De ezek lakosságának egy része is elvándorolt idővel.- Mely területekre?- Például Borsodba, Hevesbe, miként történt az a Rákóczi szabadság- harc idején. A fejedelem ide menekítette a rácok bosszújától tartó Tolna megyei híveit.- A Duna, illetve ártere, miként az olvasható az ön munkáiban, megélhetést is biztosított az itt élőknek.- Egészen Mária Terézia idejéig a jobbágyok - tehát nemcsak a halászok - szabadon foghatták a fokok vizeinek halait. Ezek a fokok Szekszárdig értek, tehát a mostani megyeszékhely lakói rengeteg halat fogyasztottak egészen a XVIII. század végéig.- Ma már nincsenek fokok, a Duna a szabályozás következtében alaposan megváltozott. Véleménye szerint nyertünk, vagy vesztettünk ezen?- Manapság gátak védik az egykori ártér földjeit, de a belvíz annál nagyobb kárt okoz. Óriási energia és rengeteg pénz szükséges a víz folyamatos átemeléséhez. Ez nem megoldás. Gondolkozni kellene azon, hogy a Dunától elhódított területet miként lehetne visszaadni a folyónak. Ha megvonnánk a mérleget, akkor azt hiszem, hogy az elért eredmény a mai napig nem hozta vissza a befektetett munka árát. Név: Dr. Andrásfalvy Bertalan Születési év és hely: 1931. november 17., Sopron Iskolai végzettség: ELTE, román-magyar, illetve néprajz-muzeológus szak Pályakezdés: 1955-60 Szekszárd, az akkor Béri Balogh Ádám Múzeum Tolna megyei tevékenysége: a Sárköz, Bogyiszló és Sióagárd, valamint a bukovinai székely telepesek falvainak kutatása Legjelentősebb állami tisztsége: 1990-93 között művelődési és közoktatási miniszter Jelentősebb kitüntetései: a Finn Oroszlán Lovagrend Nagykeresztje, az Osztrák Köztársaság Becsület Érdemrendje, a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal Jelenlegi munkahelye: tanár a Pécsi Tudományegyetemen Családi állapot: nős, három gyermek édesapja. VENTER MARIANNA-SZÁÚjkori vándorlegények az országúton
