Tolnai Népújság, 2000. november (11. évfolyam, 256-280. szám)

2000-11-03 / 257. szám

2000. November 3., Péntek M EGYE I TÜKÖR Tolnai Népújság - 3. oldal __ Mondom A Magamét IHÁROSI IBOLYA Száguldás Szomorú történet a miniszter karambolja, függetlenül attól, hogy a végén a bíróság majd. kit mond ki hibásnak. Fogalmam sincs, hogy a jog szerint mire utasíthatja a miniszter a sofőrt, de abban biztos va­gyok, hogy aki hosszabb távon meg akarja őrizni az állását, az alig­ha vitatkozik ilyen ügyekben túl gyakran a munkáltatójával. Maga a közlekedési miniszter nyilatkozta, hogy 5-10 perc késésben voltak. Mi baj lett volna belőle, ha negyed órát késik? Nem várták vol­na meg az útavatással? Átadná-e más a millenniumi zászlót, ha tíz percet késik a miniszter? Nem várták-e meg zuhogó esőben ezrek Szek- szárdon a negyven percet késő miniszterelnököt? Dehogynem. E tekintetben dr. Dávid Ibolya reagált az összes kék fénnyel vil­logó politikus közül a legszimpatikusabban. Nem okozott karam­bolt, nem sérült meg senki, mégis azt nyilatkozta, hogy soha töb­bet nem használja a megkülönböztető jelzést. Az ügynek azonban mégsem a politikai tanulságai a legfontosab­bak. Talán ismét felhívja a figyelmet arra a közhelyre, hogy a közle­kedés veszélyes üzem. Nem a bíróságon kellene vitatkozni a métere­ken és másodperceken. Azon, hogy a két autó találkozása előtt men­nyi idővel szólalt meg a megkülönböztető jelzés, és az ütközés pilla­natáig kinek mennyi ideje magad arra, hogy bármit is tegyen. Ha egy személygépkocsi 100 kilométer/órás sebességgel halad, ez azt jelenti, hogy másodpercenként 27,77 métert tesz meg. Ha 150-nel , akkor 41,65 métert megy az autó egyetlen másodperc alatt. Ha 3 másodperc kell ahhoz, hogy a másik személygépkocsi vezetője döntsön, a fékre, vagy a gázra lépjen-e, s el is kerülje a ka­rambolt, akkor a távolságnak még nagyobbnak kell lennie. Az esélyek is ennek arányában csökkennek. Ugyan mi az a cél, ame­lyikért ekkorra kockázatot érdemes lenne vállalni, hiszen ne feled­kezzünk meg arról, hogy aki ekkora sebesség mellett dönt, az a sa­ját és utasai életét is kockáztatja. Neki is csak ugyanennyi ideje marad arra, hogy bármit tehessen. Nem lehetne esetleg 10 perccel előbb elindulni? Világhét a nők jegyében A lehetőségeket mindenkinek meg kell kapnia A világ népessége mára már meghaladta a 6 milliárdot és minden 13 évben várha­tóan további 1 milliárddal emelkedik. Magyarországon, így Tolna me­gyében is, a modem családtervezé­si módszerek és eszközök minden nő számára hozzáférhetőek. A vé­dőnői szolgálattól ezzel kapcsola­tosan minden érintett megfelelő tájékoztatást, segítséget kaphat. A leg­jellemzőbb nálunk a kétgyermekes család­modell, egyre többen mernek három gyerme­ket vállalni, de nem ritka az egyke sem. Tolna me­gyére az utóbbi években a születé­sek számának csökkenése jellem­ző. Szülési és gyermekágyi szö­vődményekben igen ritkán veszt­ük életüket a nők és alacsony a cse­csemőhalandóság is - tudtuk meg dr. Vendég Magdolnától, az ÁNTSZ megyei intézetének egész­ségfejlesztési osztályvezetőjétől. Nincs azonban mindenütt így a világon. A közelmúltban tartott „Világ Népesedési Hét” idei témája az asszonyok életének megmenté­se volt. Hogy miért pont az övék? A világon másfél milliárd ember kevesebb mint napi egy dollárból él, majdnem egymilliárd közülük minden este éhesen fekszik le. Kö­zülük is a legszegényebbek és a legrosszabbul tápláltak a lányok és az asszonyok. Azoknak akik a fejlődő világban nem járnak isko­lába, kétharmada leánygyermek. Évente több mint félmillió nő hal meg terhességi- és szülési szövőd­ményekben, 7 millió súlyosan ká­rosodik és további 50 millió ki- sebb-nagyobb mértékben szenved a szülés egészségügyi következ­ményei miatt. Több, mint 300 mil­lió asszony nem juthat hozzá a modem családtervezési módsze­rekhez és eszközökhöz. A Világ Népesedési Hét a gyermekágyi ha­lálozások és az anyai megbetege­dések iránti elkötelezettséget hir­dette az idén, minden országban, ott is, ahol a fenti problémák nem jellemzőek, mert csak így lehet a figyelmet a rászorulókra irányíta­ni. A cél az, hogy az egész világon biztonságos, hatásos és megfizet­hető eljárások és módszerek ter­jedjenek el az anyák védelmében, melyek önkéntesek és tekintettel vannak a különböző erkölcsi és kulturális meggyőződésre. ■ AZ ÉLVESZÜLETÉSEK SZÁMA TOLNA MEGYÉBEN 1995 2676 1996 2490 1997 2344 1998 2195 1999 2159 2000 (első fév) 1107 Szívükön viselik a gyerekek sorsát Félévente segít az alapítvány A Szekszárdi Gyermekétkez­tetésért Alapítványt 1996-ban hozta létre a Szekszárdi Szo­ciális Munkás Hallgatók Egyesülete. Az Illyés Gyula Pedagógia Főiskola szociális munkás hallgatóinak kezde­ményezésére jött létre az ala­pítvány, miután a diákok a gyakorlati munka során ta­pasztalták: sok az alultáplált, nem ritkán éhező gyerek. „Az apa egyedül neveli két gyer­mekét. Az anya elhagyta a csalá­dot, a kisebbik gyerek krónikus beteg, folyamatos gondozásra szorul.” „A család rendezett körülmények között él, de az utóbbi időben egyre nagyobb gondot okoz számukra az ét­kezési térítési díj befi­zetése.”- A fenti sorokat a ______ szek szárdi általános is­kolák pedagógusai írták azokról a gyerekekről, akik részére az alapít­ványtól kértek étkezési térítési díj támogatást. Hogyan és mennyi pénzbeli segítséget tudnak nyújta­ni a rászorulóknak? - kérdeztük Kocsis Erzsébet főiskolai docenst, az alapítvány-elnökét.- Egy tanévben kétszer írunk ki pályázatot. A város tíz általános is­kolájából a pedagógusok küldik el azoknak a gyere­keknek a nevét, akikről úgy ítélik meg, szükségük van erre a támogatásra. Ebben a félévben 250 ezer forintot tudtunk ilyen cél­ra kiosztani, legközelebb pedig ja­nuár végén írjuk ki a pályázatot. A támogatás elosztásáról az öt tagú kuratórium dönt.- Honnan szerzik a pénzt?- Mi magunk is pályá­zunk, többnyire sikerrel. Az idén például a De­mokratikus Jogok Fej­lesztéséért Alapítványtól nyertünk egy nagyobb összeget. Rendszeresen pályázunk a városi önkormány­zat bizottságaihoz. Lassan beke­rül alapítványunk a köztudatba is, így több mint 80 ezer forintot kaptunk a felajánlott személyi jö­vedelemadó 1 százalékokból. A főiskola karácsonyi jótékonysági koncertjének bevételével is gyara­podunk minden évben, s termé­szetesen ott vannak az egyéni tá­mogatóink is. AZ ALAPÍTVÁNY ÁLTAL TÁMOGATOTT GYEREKEK SZÁMA 1996/97-es tanév 1997/98-as tanév 1998/99-es tanév 226 216 181- Milyen mértékben tudnak tá­mogatni?- Az étkezési térítési díj 15-75 százalékát tudjuk támogatni gyer­mekenként. A mértéket a rászo­rultság határozza meg. Ebben a félévben 91 szekszárdi diák része­sül a segítségünkben, s reméljük, a következő félévben is legalább ennyinek tudunk segíteni. Az igény ennél persze jóval nagyobb lenne, de az anyagi keretünk be­határolja a lehetőségeket. Remél­jük, hogy akik eddig is támogat­ták az alapítványt, ezután is segí­tenek, s lesznek új támogatóink is, hogy minél több rászoruló csa- ládon segíthessünk.______ venter Előleg van, új törvény még nincs Folytatódik a gáz-közmű vagyon című szappanopera A Dél-Dunántúli Fejlesztési Rt. három me­gyében 146 település részvételével össze­hozta az egyezséget a gáz-körmű vagyon egy részének felosztásáról. Ez azóta értel­mét veszítetni látszik, mert újabb fejezet kezdődött a gáz közmű vagyonról szóló szappanoperában, amelyben igen sok, az önkormányzatoknak járó pénzről van szó. A törvénytervezet szerint csak a Tolna megyei tele­püléseknek több, mint egymilliárd forint jár. Tolna, Baranya és Fejér megye önkormányzatainak összesen több, mint nyolcmilliárd. Nemrégiben, kormányhatározat alapján a járandóságra jogosult önkormányzatok­nak, elsősorban az 50 millió forintot meg nem haladó összegre, előleget is fizettek. A több, mint 10 éves történetet, amely­ben több törvény és alkotmánybírósági határozat is született, kérésünkre Dózsa Attila, a fejlesztési részvénytársaság Tol­na megyei irodavezetője fogGlta össze. Eredetüeg az önkormányzati törvény rendelkezett arról, hogy az állami vagyon meghatározott részét miként kell átadni az önkormányzatoknak. Ké­sőbb ezt módosították 1995-ben, s ebben már szű­kítették az átadandó vagyon értékét, mértékét. A gáz-közműveket illetően 40 százalékra. Ezt a dön­tést a TÖOSZ az Alkotmánybíróságnál megtámad­ta, s teljes sikerrel jártak, mert a módosítás ezen részét, 1998 szeptember 16-án megsemmisítették, tehát az önkormányzati törvényt kell végrehajtani. Ennek lényege, hogy a belterületi határon belül a lakossági szükségleteket kielégítő vezetékek, be­rendezések, az adott önkormányzatot illetik. Van még egy szabály, amely újabb problémákat vet fel. Ha a két szakaszt összevetjük, kiderül, hogy az egész gázvagyon az önkormányzatoké, kivéve azt, ami kizárólagos állami tulajdonba tartozik, de ilyen meg nem volt. Az önkormányzati törvény 107. szakasz 6. bekezdése alapján a teljes vagyon, így a települések közötti vezetékek értéke is meg­illeti az önkormányzatokat, éppúgy, mint a víz­művek esetében. Az elosztás arányairól egymás között megállapodhattak volna. Vagyis önkor­mányzati szolgáltatók jöttek volna létre. Tovább bonyolítja a helyzetet hogy a későbbiekben a gáztörvényt is módosították, amelynek értelmé­ben az önkormányzatoknak vagyoni értéket rendel­tek, méghozzá 1980-ra visszamenően, éves 2 szá­zalékos emelkedéssel, egészen 1993-ig a törvény időpontjáig. E szerint 80 és 90 között duplán kell, hogy kapjanak az önkormányzatok, mert mindkét törvény alapján megilleti őket. A módosí­tást követően már nem volt kötelező átad­ni az újonnan épült gázközműveket a szolgáltatónak. Tény viszont; ha nem ad­ták át, akkor a szolgáltató nem vállalta az üzemeltetést. Egy sor önkormányzat, kö­zöttük Szedres, Németkér is, mivel úgy­mond, 1993-ban nem volt gázkörmű va­gyonuk, majd a később épültet önként adta át a szolgáltatónak, ezért nem jár ne­kik az újraosztott közművagyonból. Németkér es­tében még az is bonyolítja a helyzetet, hogy Cecéről saját pénzükön hozták át vezetéket. Még 1995 decemberében privatizálták a gázszol­gáltató társaságokat, a 40 százalékot pedig 1997 január 14-én részvényben kiadták az önkor­mányzatoknak. Két évvel ezelőtt az új kormányzat felmérette és felértékeltette a vagyont, de a települések közötti vezetékekről és a működtető vagyonrészről nem rendelkezik. Az önkormányzatok legfőbb ellen­érve ezzel szemben az, hogy 1995-ben az ő va­gyonuk is benne volt az eladott cégekben, tehát az állam jogalap nélkül gazdagodott. Jelen pillanatban tehát az a helyzet, hogy sok, e cikkben nem érintett vitás pont van még a gáz­közmű vagyon ügyében, az új törvény a parla­ment előtt van. IHÁROSI IBOLYA Hírek EGÉSZ-SÉG HÓNAP. Immár tizedik alkalommal rendezik meg Tolnán az Egész-ség Hóna­pot. Az idei rendezvénysoroza­tot ma, pénteken 17 órakor nyit­ja meg Rikker Józsefné, tolna- mözsi alpolgármester a tolnai művelődési házban. A mai refe­rendum az agyi érzavarokrói szól, az előadó dr. Kiss Mihály. KÖZMEGHALLGATÁS. No vember 3-án, pénteken 18 órától várják a bátaszékieket a helyi művelődési házban. Három or­szággyűlési képviselő, dr. Soly- mosi József, Koppánné dr. Ker­tész Margit és Potápi Árpád, va­lamint a helyi képviselők, intéz­ményvezetők, a kisebbségi ön- kormányzat vezetői állnak a kérdezők rendelkezésére. A közmeghallgatáson bármilyen közérdekű témát felvethetnek az érdeklődők. ELHUNYT bajtársaik sírjainál rótták le kegyeletüket a halottak ünnepe alkalmából a tolnai ön­kéntes tűzoltó egyesület tagjai. BE AKARTAK TÖRNI Köles den, az ABC-be csütörtökre vir­radóra. Az ismeretlen tettesek az üzlet ajtaját benyomták, de a mögötte lévő ráccsal már nem boldogultak. A FASTRON cég területén lévő szerszámtárolót feltörték és on­nan 300 ezer forint értékben szerszámokat vittek el Tolnán. AZ ŐCSÉNYI repülőtéren lévő bódéban álló helikoptert isme­retlen személy feltörte, az ülést kiszerelte és alkatrészeket tulaj­donított el. ............ Sz emélyi hírek A TOLNA MEGYEI Rendőr-fő­kapitányság sajtóreferensi be­osztását november 2-től Daub- ner Gabriella rendőrhadnagy tölti be. FELÜGYELŐ TANÁCS alakult a megyei kórházban október 25-én. A felügyelő tanácsok lét­rehozását egészségügyi minisz­teri rendelet írja elő az önkor­mányzati tulajdonban lévő in­tézményeknél. A szekszárdi kórháznál 12 fős felügyelő ta­nács jött létre, melybe egyenlő arányban delegálták képviselői­ket a társadalmi, önkormányza­ti szervek és az Intézeti Közal­kalmazotti Tanács. A megala­kult tanács első feladata az el­nök megválasztása volt, akit a rendelet előírása szerint a társa­dalmi szervezetek tagjaiból vá­lasztottak. A titkos szavazás eredményeként a felügyelő ta­nács elnöke id. Talabos Gábor lett, a Szív és Élet Klub Köz­hasznú Szervezet képviseleté­ben. Új környezetben a Bőségkosár A Tartsay utcában állították fel a műalkotást A közelmúltig Szekszárdon, a me­gyei önkormányzat hivatala mellett állt, majd helyére vasárnap a mil­lenniumi 1956-os emlékmű került. Tarr István Bőségkosár című szobra ma már a Tartsay utcában látható. SZEKSZÁRD Bakó László szobrászművész bontotta le, majd ő is állította össze - segítő társaival együtt - a közel tíz tonnás, talapzattal együtt négy méter magas, három darabból álló műalkotást. Az összeillesztést egy nagy teljesítményű emelődaru közremű­ködésével lehetett megoldani, a rögzítés­hez újbóli fugázásra volt szükség. A feje te­tején egy kosarat tartó nő jellegzetes, rusz­tikus alakja ezentúl - a városi közgyűlés döntése alapján - a volt haditechnikai parkból tekint le a helybeliekre. ______-szá K özgyűlésére készül a Honismereti Egyesület Szombaton Szekszárdon a Gyermekkönyvtárban tartja éves beszámoló közgyűlését és felolvasó ülését a Tolna Me­gyei Honismereti Egyesület. Tolna megye Pályázatok, táborok, történelmi vetélkedők, előadások szerepel­nek az év eseményei között, me­lyek folytatására készül az egye­sület a következő esztendőben is. Különösen olyan helyeken fo­lyik eredményes honismereti és helytörténeti munka, ahol szak­kör, vagy klub fogja össze az ér­deklődőket. Ilyen pl. a bonyhádi és a szekszárdi várostörténeti klub, a kölesdi szakkör, vagy a kakasdi és a tolnai egyesület. Több településen - Bátaszéken, Lengyelben, Mórágyon és Páliban és más helyeken - gazdag helytörté­neti gyűjtemény példázza a rangos honismereti munkát. Az egyesület örömmel tapasztalja, hogy helyi új­ságok és kábeltévé műsorok foglal­koznak egy-egy település históriájá­val és gondoskodást érdemlő érté­keivel. Erre jó lehetőséget kínált a millenniumi esztendő színes ese­ménysora, melynek tapasztalatait át kellene menteni a következő évekre is. Minden településnek van­nak értékei, hagyományai, jeles szülöttei, melyekre elsősorban ott helyben kell gondolni. A Honismereti Egyesület szí­vesen vállal szerepet az ilyen munkában, amit bizonyára segí­teni fognak az év során megjelent helytörténeti tanulmányok és monográfiák is. _____________■ e t i

Next

/
Oldalképek
Tartalom