Tolnai Népújság, 2000. október (11. évfolyam, 231-255. szám)

2000-10-26 / 251. szám

. 2000. Október 26., csütörtök HÁZ A I T Ü K Ö R Tolnai Népújság - 5. oldal Bérlemény lakottan eladó! Ezekre a bérházakra sokat kellene költeni az új tulajdonosoknak FOTÓ: EUROPRESS/KAU.US GYÖRGY Az önkormányzati tulajdonban élő bérlők­nek november 30-a után is megmarad az elővásárlási joguk. Ám ha azzal nem élnek, bérlakásuk bárki számára értékesít­hető lesz. Szakértők ingatlanspekulációktól tartanak, a Belügyminisztérium illetékese viszont alaptalannak véli a félelmet. Budapest Az állami bérlakásban élők november 30-a után sem lesznek kiszolgáltatva a tulajdonos önkor­mányzatoknak - cáfolta tegnap az utóbbi időben elterjedt híreket a Belügyminisztérium illetéke­se. Vargha Aurélné, a BM lakásügyi osztályveze­tője szerint a lakástörvény többszintű védelmet nyújt az önkormányzati tulajdon bérlőinek arra az esetre, ha az adott ingatlant a helyhatóságok november 30-a után értékesítem szeretnék. Mint arról már korábban lapunkban is hírt adtunk, 2000. november 30. után már nemcsak a lakás bérlőjének, hanem bárki másnak is érté­kesíthető az ingatlan. A minisztérium munka­társa szerint nem kell attól tartani, hogy az ön- kormányzatok tömegesen élnek ezzel a lehető­ségükkel. A ’90-es évek elején még országosan 750 ezerre becsült bérlakásállomány ugyanis mára mintegy harmadára apadt, s a többnyire leromlott állapotú, elhanyagolt környéken lévő ingatlanokra eddig sem, feltehetően ezután sem jelentkeznek majd a pénzes befektetők. Azt azonban tudomásul kell venni, hogy az ingatla­nok tulajdonosai az önkormányzatok, és adott esetben élni kívánnak az eladás jogával. A lakók érdekében a korlátlan elidegenítés elé a jogsza­bály bizonyos korlátokat emel. Mint azt a bel­ügyi tárca illetékese elmondta, a bérlő érdeké­ben továbbra is fennmarad az elővételi jog; az igaz, hogy ha azzal nem tud, vagy nem akar él­ni, a lakást az ingatlan tulajdonosa ez év de­cember elsejétől harmadik személy számára is értékesítheti. (A nyugdíjasok életük végéig bér­leményükben maradhatnak, amennyiben nem kívánják megvásárolni a lakást.) A szociálisan rászorultakról az önkormány­zatoknak gondoskodniuk kell, erre szolgál a Gazdasági Minisztérium 2 milliárdos, nyáron ki­írt, szociális bérlakásépítésre fordítható pályáza­ta. Ha a lakó nem kívánja megvásárolni lakását, az arra jelentkező harmadik fél pedig nem akar­ja lakottan megvenni, az önkormányzat megfe­lelő cserelakást köteles biztosítani bérlőjének. A jogszabály pontosan meghatározza, mi minősül megfelelőnek, s amennyiben erről eltérő az ön- kormányzat és a lakó véleménye, végső esetben bíróság dönt. A lakástörvényben biztosított védelem lejár­tára figyelmeztető szakértők úgy vélik, ha az önkormányzatok nem is tudják a tulajdonuk­ban lévő ingatlanokat tömegesen értékesíteni pénzes vállalkozóknak, az esetleges lehetőséget emberbaráti okból nem fogják majd visszautasí­tani. Igaz, ez esetben is fel kell hogy ajánlják megvételre a lakást a bennlakónak, ám a bérlő­nek ekkor már nem az addigi igen kedvező vé­telárat, hanem lakása piaci forgalmi értékét kell megfizetnie. Abban az esetben, ha ezzel a lehe­tőséggel nem tud élni, az ingatlan eladható. A bérleti jogviszony továbbra sem szűnik meg, ám annak tartalmát - azaz az új lakbért - már az új tulajdonossal kell egyeztetni. HORVÁTH MAGDOLNA Civil szervezetek követelése Budapest A kormány hazardírozik a társa­dalmi békével, mutatott rá a Tár­sadalmi Érdekegyeztető Tanács társelnöke. A civil szervezeteket tömörítő testület tegnap tartotta közgyűlését. * Párbeszéd helyett pártbeszéd dominál, hiszen ’98 óta szinte tel­jesen szünetel az érdemi egyezte­tés a kormányzat és az érdekkép­viseletek, Civil szervezetek kö­zött, véli a Társadalmi Érdek­egyeztető Tanács. Kemény László társelnök szerint a kormány most azt méri fel, van-e erő a társada­lomban vele szemben. Ez viszont nem más, mint hazardírozás a társadalmi békével. Kemény László hozzátette; már az is külö­nös, hogy Magyarország nem pá- lyázptt arra a 350 millió ecu össz­értékű PHARE-támogatásra, ame­lyet az érdekegyeztetés fejleszté­sére írtak ki. A TÉT nyilatkozatá­ban leszögezi; továbbra is szük­ség van a munka világával kap­csolatos problémák megoldásá­ban a háromoldalú érdekegyezte­tésre. Az ezen túlmutató kérdé­sek, többek között az egészség­ügy, oktatás, szociális ellátás, közbiztonság megvitatásába pe­dig a civil szervezeteket is be kell vonni. Ezért a TÉT azt sürgeti, hogy mielőbb olyan munkacso­port jöjjön létre, amelyben a par­lamenti pártok, a kormányzat, a szakszervezetek, a civil szerveze­tek, az önkormányzatok és a szakmai érdekképviseletek alakí­tanák ki az új vitaanyagot a társa­dalmi párbeszéd és az érdek- egyeztetés végett. ___________mr R eflektorfényben az egészségügy A kórházak kétezer ágyról mondanak le A MEGYEI FEKVŐBETEG-SZAKELLÁTÁS 2001. ÉVRE VONATKOZÓ ______________KAPACITÁS ADATAI (ÁGYSZÁM)______________ M egye Tb-vel szerződött ágyak kórház- Megmaradó ágyszám 2000. július 1-jei fenntartói ajánlat (I. fokú határozat) állapot Baranya 3741 3548 3099 Bács-Kiskun 3800 3712 3417 Békés 2839 2900 2577 Heves 2647 2066 2256 Komárom-Esztergom 2071 2075 2020 Nógrád 1660 1606 1606 Somogy 2440 2374 2309 Jász-Nagykun-Szolnok 2930 2852 2794 Tolna 1677 1634 1602 Budapest Valószínűleg decemberben kapják meg az érintett egészségügyi dolgozók a Semmelweis-napi 15 mil­liárd forintnyi jutalomból megmaradt 5,1 milliárd forint rájuk eső részét. Az egészségbiztosító nyilvá­nosságra hozta, hogy januártól várhatóan 5000- rel kevesebb kórházi ágyra kötnek szerződést. Az Egészségügyi Minisztérium és a társadalombiztosítás illeté­kesei első fokon határozatot hoz­tak a fekvőbeteg-szakellátásban finanszírozható jövő évi ágyszá­mokról. 2001-től várhatóan nyolcvan- ezer alá csökken az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) által befogadott, jelenleg több mint 84 ezres ágylétszám. A kórházak működésének mini­mumfeltételeit összegző rendelet megszületése után az intézmé­nyek fenntartói mintegy 2000 ágy leépítését eleve maguk javasol­ták. Több vidéki kórházban ugyanis nem tudnak felvenni vagy megtartani elegendő szak­orvost. Az OEP által lekötött gyó­gyítókapacitás az első fokú hatá­rozat értelmében 76 723 kórházi ágy. Négy megyében - Borsod­ban, Hevesben, Szabolcsban és Veszprémben - vannak még vitás kérdések, de ezek egyeztetése is lezárul az év végéig. A felesleges­sé vált aktív kórházi ágyakat ápo­lási, rehabilitációs célokra cso­portosíthatják át az intézmé­nyek. Ezek finanszírozására az OEP másik kasszájából nyílik le­hetőség. Az ágazat dolgozóit érinti az is, hogy a Semmelweis-napi juta­lomból megmaradt 5,1 milliárd forint elosztásáról és kifizetéséről tegnap újabb egyeztetést tartot­tak a minisztériumban. Az érdek- képviseleti szervezetek vezetői­nek többsége azt javasolta, hogy a jutalomkiosztás első köréből ki­maradt egészségügyi dolgozók kifizetése után egyenlő mérték­ben osszák fel a megmaradó ösz- szeget az ágazat valamennyi dol­gozója között. Dr. Horváth Zsolt, a minisztérium politikai államtit­kára szerint a méltatlanul ala­csony összegek helyett a beteg­ágyak mellett három műszakban dolgozó nővérek és a nehéz kö­rülmények között tevékenykedő védőnők kapják meg a korábban kimaradtak jutalmazása után fennmaradó összeget. Ezt az el­képzelést a szakdolgozói fórum és a Magyar Orvosi Kamara tá­mogatta. A politikai államtitkár szerint a minisztérium vezetősé­ge hamarosan meghozza a dön­tést, és várhatóan december ele­jén minden érintett megkapja az egyszeri keresetkiegészítést. Az MSZP szerint az egészség­ügy állapota tarthatatlan, már az ágyhúzásnak is tarifája van a kór­házakban. A szocialisták tegnap felszólították a kormányt, hogy csoportosítsa át az egészségügy­nek juttatott költségvetést. NÉMETH ZSUZSA HÍREK RÖVIDEN Távozó Malév-vezér Közös megegyezéssel távozik a Malév vezérigaz­gatója. Sajtóértesülések szerint Kovács Ferenc azért válik meg posztjától, mert nem kívánta végrehaj­tani azt a drasztikus létszámleépítést, amelyet a légitársaság többségi tulajdonosa, az ÁPV Rt. előírt privatizációs stratégiájában. Nem lesz átülés Torgyán József, az FKGP elnöke és Horváth Béla frakcióvezető-helyettes egyaránt cáfolta azokat a szerdai sajtóértesüléseket, amelyek szerint több kisgazda parlamenti képviselő tervezi, hogy átül a Fidesz-képviselőcsoportba. „Ez egy olyan kép­telen állítás, amellyel nem érdemes foglalkozni” - jelentette ki Torgyán József. Horváth Béla szerint az átülés azért sem lehetséges, mert a koalíciós pártok frakcióvezetői által 1998-ban kötött együttműködési megállapodás egyik pontja ki­zárja ezt. Demszky cáfol Soha nem írtam alá beszervezési nyilatkozatot, és soha senkiről nem készítettem besúgói jelen­tést - hangsúlyozta személyes meghallgatásakor Demszky Gábor főpolgármester a Fővárosi Bíró­ságon tegnap, abban a kártérítési perben, ame­lyet Csurka István országgyűlési képviselő, a MIÉP elnöke ellen indított. A Magyar Fórum egyik számának címlapján Csurka ugyanis azt ál­lította; Demszky 1976-ban önként jelentkezett besúgónak. Kevesebb panasz a rendőrökre Egyre kevesebb a panasz a rendőrökre amiatt, mert esetleg előítélettel viseltetnének a roma kisebbséggel szemben; az idén mindössze egyetlen egy ilyen jellegű esettel foglalkozott a kisebbségi jogok országgyűlési biztosa - hangsúlyozta tegnap Orbán Péter országos rend­őrfőkapitány egy holland-magyar közös rendőr­ségi program tapasztalatait összegző konfe­rencián. Ökológiai szempontok Az árvízvédelmi rendszerek bővítésekor és felújí­tásakor kiemelten kell kezelni az ökológiai szem­pontokat - mondta tegnap Illés Zoltán, az Ország- gyűlés környezetvédelmi bizottságának elnöke a Vízkárelhárítás és a környezeti károk összefüggé­sei című konferencián. A képviselő rámutatott: a víz- és a környezeti károk szorosan összefügge­nek, ezért a vízügyi és a környezetvédelmi szakma együttműködése az árvízvédelemben elengedhe­tetlen. Gördülő opera Negyven opera- és operett-előadást, hang­versenyt tart Magyarország vidéki nagyvárosai­ban a Gördülő Opera társulata. Célja a legnép­szerűbb zenei alkotások bemutatása, s ezek ke­retében a fiatal művészek felkarolása. Az évadnyitó gálakoncertet október 27-én Pápán rendezik. Százmillió szertárfejlesztésre Budapest A középiskolák október vé­géig még jelentkezhetnek az oktatási tárca által meg­hirdetett „szertárpályázat­ra”. Az így elnyerhető támo­gatás jelentős segítséget je­lenthet a fizikai, kémiai, földrajzi, vagy éppen bioló­giai kísérleti és szemléltető eszközök beszerzéséhez. A diákok saját kísérleteik, a meg­tapasztalás közvetlen élménye segítségével kerülhetnek köze­lebb a természettudományos tár­gyakhoz. A szaktanárok tudják igazán bizonyítani, milyen mér­tékben képes „feldobni” a sok­szor. száraz adatokat közlő fizi­ka-, kémiaórákat, vagy éppen a földrajzi, a biológiai ismeretek oktatását, ha a diákok kísérlete­ket végezhetnek, ha a tanár a tan­könyv mellett szemléltető eszkö­zökkel is igazolhatja az adott tan­tárgy fontosságát. A gyorsan vál­tozó tudományos területeken sok új kísérleti és demonstrációs esz­közre van szükség, ezért hirdette meg az Oktatási Minisztérium (OM) a természettudományos kí­sérleti és szemléltető eszközök beszerzésének támogatására az október 31-ével lezáruló szertár­pályázatot - nyilatkozta lapunk­nak a tárca munkatársa. Az OM illetékese azt is el­mondta, hogy idén 100 millió fo­rint áll rendelkezésre a középis­kolák természettudományos szertárainak fejlesztésére. Égy alapos, jól indokolt pályázattal akár 2 millió forint is nyerhető. Ebből az összegből kísérleti, mé­rő- és bemutatóeszközök vásárol­hatók, amelyek a fiatalok érdek­lődésének felélesztésében nyújt- hat segítséget. _____________km. K ovács László kapta a legtöbb jelölést „A közvélemény megszokta már az MSZP-n belüli hatalmi harcokat” A tréfásan három tenornak titulált három vezetőjelölt, Kovács László, Németh Miklós és Horn Gyula meghallgatá­sával zárult tegnap az MSZP novemberi tisztújító kongresz- szusát megelőző jelöltállítási időszak. Mint megtudtuk, a párttagság zöme meghagyná Kovácsot az MSZP élén, de neve - csakúgy, mint Németh Miklós ex-miniszterelnöké - lehetséges kormányfőjelöltként is felvetődött. A szocialista párt országos veze­tőségének tagjaira - közöttük az elnök, illetve a frakcióvezető sze­mélyére - mindenképpen voksol­nak majd a küldöttek az MSZP november elején sorra kerülő kongresszusán, ám még nem bi­zonyos, hogy miniszterelnök-je­löltjüket is megnevezik. Mint is­meretes, a tegnap lezárult jelöltál­lítás kapcsán a Borsod megyei tagság egy része felvetette, hogy nem kellene tovább várni a beje­lentéssel - sőt, Németh Miklós személyében meg is nevezték a szerintük legalkalmasabb jelöltet -, más szervezetek viszont elha­markodottnak tartják ezt a lépést. Egyébként többen nem is az exkormányfőt, inkább Kovács László jelenlegi pártelnök-frakció­vezetőt látnák szívesen a minisz­terelnöki székben. Mások viszont szűkítenék Kovács feladatait: csak a frakcióvezetői teendőket bíznák rá, míg pártelnöknek Szili Katalint választanák. A találgatásokhoz kiváló tápta­lajt nyújtanak az utóbbi időben a sajtó hasábjain megjelent Ko- vács-Németh szópárbajok. Az évekig külföldön tartózkodó, a hazai politikába nemrégen be­kapcsolódott Németh Miklós nyíltan kimondta, vállalná a nagy megmérettetést, mire a számos ügyben más nézeteket valló Ko­vács sem zárkózott el az esetleges jelöltségtől. Ágh Attila politológus szerint több mint valószínű, hogy a no­vemberi kongresszuson leveszik napirendről a párt miniszterelnök­jelöltjéről történő szavazást. A lo­gika is ezt diktálja, hiszen a veze­tő posztok körül így is túl sok, leg­alább húsz „leendő tábornok” to­long, nem is beszélve a „három te­norról”. A nagyobb horderejű vi­ták letisztulásához hagyott idő mindenképpen jót tenne a párt­nak, noha az emberek többsége a politológus Szerint nem tulajdonít túl nagy jelentőséget a százrészes brazil szappanoperák stílusában zajló belharcoknak. Ágh úgy véli: a választók elfogadják, hogy az MSZP afféle „hisztis” párt, s egyébként is manapság sokkal in­kább foglalkoznak a Székely-ügy- gyel kezdődött kisgazdabotrá­nyokkal, mint a szocialistákkal. TAKÁCS MARIANN A < 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom