Tolnai Népújság, 2000. október (11. évfolyam, 231-255. szám)

2000-10-25 / 250. szám

2000. Október 25., Szerda MEGYE I TÜKÖR Tolnai Népújság - 3. olda' Mondom A Magamét MAUTHNER ILONA Lelkiismereti ügy Nem sokkal a szüreti munkák után hallgattam egy beszámolót, me­lyet a munkaügyi felügyelőség munkatársa tartott. A lényeg az volt, hogy a magyar gazdaságon belül a legtöbb feketemunkás az építő­iparban és a mezőgazdaságban van. Az elmúlt években egyre több el­lenőrzést tartottak és példás büntetéseket is hoztak a törvényszegők el­len. Miközben az előadót hallgattam elnéztem a teremben ülő, több­ségében szőlőtermelő gazdákat, akik lesütött szemmel, a cipőjüket bámulva hallgatták a beszámolót. Nem tudom mi járt a fejükben, de látszott rajtuk, hogy „érzékeny” témát boncolgatott az előadó. Őszintén szólva, én is jókat mosolyogtam magamban, amikor elképzeltem, hogy egy családias szüretnél körbekerítik a területet, majd minden irányból jönnek az ellenőrök. Külön-külön igazol­tatnak mindenkit, és bizonygatni kell, hogy kinek, milyen köze (baráti, rokonsági) van a házigazdához. A baráti viszony az már gyanús lehet, hiszen azt bárki mondhatja, ráadásul nehéz bizo­nyítani (de cáfolni is). Amit az ellenőrzéskor még büntetés nélkül elfogadnak, az a rokonsági kötelék, de abból is csak a szorosabb (gyermek, szülő, testvér, férj, feleség) fajtát. A többi - ismerős, ba­rát, szomszéd, netán olyan szőlősgazda, akinek vissza is lehet ad­ni a segítséget - fölöttébb feketemunka gyanús lehet. Félreértés ne essék, én megértem a munkaügyi felügyelőség munkatársait. Nekik ez a dolguk, csak a törvényben előírtakat sze­retnék maradéktalanul betartatni. A mezőgazdaságban is egyre több a bejelentetlen napszámos. (Ami valljuk be őszintén, nem is csoda, hiszen mindegy, hogy mit termel az ember, az ráfizetéses.) Bár ahhoz, hogy minden ember - legyen az vállalkozó, gazdál­kodó, vagy alkalmazott - lelkiismereti ügyet csináljon abból, hogy az adóját fillérre pontosan, időben befizesse az kellene, hogy olyan országban éljünk, ahol a korrupció, az adócsalás, a törvé­nyen felüliség csak elvétve fordul elő, és nem „napi gyakorlat”. Megkérdeztük Olvasóinkat __________ M i a véleményük a szekszárdi húsipar helyzetéről? Úgy tűnik, harmadszor is csődbe megy a szekszárdi húsipa­ri cég. Arról kérdeztük olvasóinkat, szerintük milyen okok vezettek ide, illetve látnak-e lehetőséget a kibontakozásra., Rácz Renáta, informatikus.- Nem sokat tudok róla, de sajnálom az ott dolgozókat. Tóthné László Anikó, gyógy­pedagógus- Nem ismerem a részleteket, de azt gondolom, hogy esetenként nem kellő körültekintéssel ítélik oda a kölcsönöket. Lehet, hogy a pályáztatási rendszer is rossz volt. Nem látom az üzem jövőjét, csak azt, hogy egyik kéz­ből megy a másikba, s mindenki csak kiveszi belőle a hasznot és nem törődik az alkalmazottak érdekeivel. Úgy tűnik, felelőtlenül gazdálkodnak a tulajdonosok. Az ott dolgozókat nagyon sajnálom, mert mindennek ők a szenvedő alanyai. Ha végiggon­doljuk, a téma messzebbre vezet, ma már úgy tűnik, hogy a privatizáci­ót talán lassabban, más feltételekkel kellett volna lebonyolítani. Molnár Adalbert, nyugdíjas- Hallottam róla, hogy megint probléma van, em­lékszem a tüntetésre is, de úgy látom, az üzletük még megvan. Nem tudom mi lesz velük, de az biz­tos, hogy be kellene indítani, hogy a dolgozóknak legyen munkájuk. Dr. Tollár Tibor, szekszárdi képviselő- Éppen ma beszéltem a Földmű­velésügyi Minisztériummal, azt remélem, hogy most már tényleg megpróbálnak hat­hatós intézkedéseket tenni, annak érdekében, hogy az üzem megmaradjon. Úgy látom, hogy megint a magántőke érdeke érvényesül, hiszen ez az üzem rendelkezik az amerikai szabványnak is megfelelő egészségügyi papírokkal, s ezért meg akarják szerezni a külföldi érde­keltséggel rendelkező cégek. Reméljük, hogy a minisztérium közbelép és meg tudják vásárolni az erre a célra szövetkezett Tolna megyei terme­lők. Ebben vannak szövetkezetek, magántermelők, de lehet, hogy nincs az a hatalom, amelyik biztosítani tudná, hogy a bank nekik adja el. a­Közpénzek, magánzsebekbe Joghézagok, összefonódások, emelkedő kárösszeg Több konkrét ügy kapcsán az érdeklődés középpontjába kerültek a gazdasági, s ezen belül a korrupciós bűncselekmények. Mi a helyzet Tolna megyében, hol tártnak a köz­ismert ügyek? Tolna megye A gazdasági bűnözés megyei helyzetéről Horváth Józsefe zredessel, a Tolna Megyei Rendőr Főkapi­tányság bűnügyi igazgatójával beszélgettünk. Elmondta, hogy a rendőrség nem látja a teljes képet, hiszen bizonyos bűncse­lekmény-fajták, mint például a társadalombiztosítási és az adó­csalások az APEH Nyomozó Hi­vatala, a deviza-bűncselekmé­nyek meg a vámosok hatásköré­be tartoznak. Az egységes sta­tisztikai rendszerben viszont az összes adat szerepel. A rendőrség nyomozati jogkör­ében a gazdálkodással összefüg­gő leggyakoribb bűncselekmé­nyek a csalás, a sikkasztás, a hűtlen és hanyag kezelés. Az is egyértelmű, hogy 1997 és 1998 adatait tekintve ezen bűncselekmények szá­ma jelentősen, 64 százalékkal emelkedett. Nőtt a kárösszeg is. A nagyarányú növekedés oka egyrészt az, hogy Tolna Megyei Cégbíróság sok feljelentést tett adat­szolgáltatás elmulasztása miatt. Ezek az ügyek nagyrészt figyelmeztetéssel le is zárultak. Meg­szaporodtak a pénzhamisítások, de ezek száma a régi címletek bevonását követően visszaesett. Az elemzések szerint a tárgykörben a bűncselekmé­nyek az önkormányzatok, az állami támogatások és közpénzek elosztása, a privatizáció és a banki tevékenysége köré csoportosultak, csoportosul­nak. A visszaélések ritkán jelentkeznek önállóan, köztük jelentős átfedések tapasztalhatóak. Az úgynevezett korrupciós bűncselekmények fel­derítése a dolog jellegéből következően igen nehéz. Az ilyen típusú visszaélések esetében mindkét fél­nek érdeke, hogy az ügy homályban maradjon. A bankhitelek odaítéléséről például kuratórium dönt, s ebbe betekintem csak bűncselekmény alapos gya­núja alapján lehet. A rendszerváltást követően a fe­dezet nélküli hiteleknél, majd a privatizációnál je­lentős számban lehettek visszaélések. A banki szfé­rában megszülettek a szabályozások. A kétmillió forint feletti pénzmozgások ellenőrzése során a me­gyében nem találtak pénzmosásra utaló jeleket. Ma viszont jelentős problémák tapasztalhatók az önkormányzati vagyonkezelés, a vagyontárgyak elidegenítése, az önkormányzati tulajdonú gaz­dálkodó szervezetek működése körül. Nem szü­lettek meg a polgármesteri hivatal dolgozói, a pol­gármesterek, a képviselő testületek tagjai és más vezető tisztségviselők közötti összeférhetetlenségi szabályok. Önkormányzati visszaélés ügyében is van már büntető eljárás, vádemelési szakban. Az állami támogatások, közpénzek körében isko­lapélda lehet a vállalkozás-fejlesztési alapítvány ügye, amelyben bizonyítottan 40 millió forintot fordítottak a gyanúsítottak saját céljaikra. Bebizo­nyosodott az is, hogy más megyékben, sőt, me­gyék között is mozogtak a tényleges tevékenység látszatát keltve közpénzek magánzsebekbe. Az ügy vádemelési szakban van. Az első húsipari ügyben is folyik még eljárás, amelynek lényege, hogy a német gyanúsított né­met és magyar szubvenciót is igénybe vett a Né­metországból szállított, majd átcímkézett és ex­portált termékekre. A privatizáció tárgykörében nagy volt a bizonyta­lanság részben a jogi útvesztők, részben a va­gyonkezelő szervezet ellenállása okán. Privatizá­ciós ügyek is felmerültek a húsipari, s más cégek magánosítása kapcsán, de a nyomozás ered­ményre csak egy közraktározási ügyben vezetett. ________IHAROSI IBOLYA G AZDASÁGI BŰNCSELEKMÉNYEK TOLNA MEGYÉBEN 1998 1999 2000 (az első 8 hónap) Ki kérte Székely közbenjárását? Egy tolnai kistérség szennyvízhálózata ügyéhen Soha nem kértük Székely Zol­tán közbenjárását a KAC tá­mogatás megszerzéséhez.Wo- mélem a szakma erősebb lesz mbit a politika és megvalósul a tizenötezer embert érintő szennyvízberuházás - mond­ta Madocsa polgármestere. Dunaföldvár és környéke Dunaföldvár, Bölcske, Madocsa és Paks-Dunakömlőd közös szenny­vízhálózata akár már kész is lehet­ne, ám hiányzik még a finanszíro­záshoz közel egymilliárd forint, amit a környezetvédelmi alap céltá­mogatásból pályáztak meg. Az igényt a Környezetvédelmi Minisz­térium vezette tárcaközi bizottság többször elutasította - mint arról lapunk folyamatosan beszámolt. Az ügyben most újabb fejezet nyí­lott, a sajtó egy részében olyan in­formációk jelentek meg, miszerint a beruházásban érdekelt lenné a vesztegetésen ért Székely Zoltán országgyűlési képviselő. A beruhá­zás gesztora Gelencsémé Tolnai Klára, Madocsa polgármestere ha­tározottan cáfolja ezt a híresztelést, mint mondja, soha nem volt sem­miféle kapcsolata a térség négy pol­gármesterének Székellyel, nem is kérték a támogatását a pályázat­hoz. Az is érthetetlen számára, mi­ért most vetődik fel, hogy a beruhá­zás összköltsége túlzott, hiszen a négy és fél milliárd forintos összeg az állam által meghatározott nor­matívák és a tervezett vezeték hosszának szorzatából származik, amelyet 1998-ban, mikor az állami céltámogatást megkapták a bírálók elfogadtak. Reméli, a szakmai ér­vek erősebbek lesznek mint a poli­tikáé. Tény, Székely Zoltán idén au­gusztusban levelet intézett Kávássy Sándorhoz, a KÖM ugyancsak kis­gazda politikai államtitkárához, sürgetve a támogatás odaítélését. Egyes, a sajtóban megjelent infor­mációk szerint Székely tulajdon- résszel bír a Csőszer Rt.-ben, amely az 1999-ben elbírált közbeszerzési pályázat nyerteseként egyik kijelölt kivitelezője a kistérségi beruházás­nak. A Kossuth Rádió október 21-i, 16 óra című műsorában Pelles György, a Csőszer vezérigazgatója ezt határozottan cáfolta, ugyanak­kor elismerte, hogy cége érdekelt a beruházás megvalósításában, ezért kérte Székely közbenjárását, aki er­re ígértet tett, ám ellenszolgáltatást nem kért. Rákosi gusztáv Személyi Hírek SZEKSZÁRD. A Tolna Megyei Munkaügyi Központ szekszárdi kirendeltségének vezetésére a tegnap nappal Csík Attiláné ka­pott megbízatást. PAKS. A Tolna Megyei Munka­ügyi Központ paksi kirendeltsé­gének október 24-i hatállyal Feil Józsefné lett a vezetője. TOLNA. A Tolna Megyei Munka­ügyi Központ tolnai kirendeltségét tegnapi nap óta Tóthné Pintér JúÜanna vezeti. A vezetőket - szak­mai hozzáértésük elismerésekép­pen - a Tolna Megyei Munkaügyi Központ igazgatója nevezte ki. SZEKSZÁRDON új vezetője van a gyermek-ideggondozónak október 1-től, dr. Takács Zsuzsa gyermek-pszichiáter személyé­ben. A korábbi főorvos, dr. Berényi Ü. Ildikó nyugállomány­ba vonult. Az Agrárkamara és az ÁSZ kifogásai Az Állami Számvevőszék napokban napvilágot látott információi szerint a Tolna Megyei Agrárkamara va­gyonleltárát nem hitelesí­tették. Mint kiderült, a ki­fogásoknak azóta már ele­get tettek, a vagyonleltár és a mérleg is rendben van. Kővári László, a régi-új elnök és Haász László, a megyei Agrár­kamara titkára kérdésünkre el­mondta, hogy az Állami Szám­vevőszék még a tavasszal ellen­őrizte a kamarák gazdálkodását. Tolna megyében azt kifogásol­ták, hogy az országos kamara felé fennálló tartozásukat nem tüntet­ték fel a mérlegben. A szabályok szerint a tagdíj tíz százalékát kell befizetni az országos kamarának. A Tolna megyei közel hatmillió forinttal tartozik a „központnak”, amit nem tudtak befizetni, lévén hogy az évek során felhalmozód­tak a be nem fizetett tagdíjak. Még akkor módosították a mérle­get az ÁSZ intenciói alapján, rend­kívüli küldöttgyűlésen az újat el is fogadták. Ezt megküldték a Szám­vevőszéknek, de választ azóta sem kaptak. Az említett tartozás­sal ötmillió nyolcszázezer forint­tal nőtt a megyei kamara veszte­sége 16 millió forintra, a kintlévő­ségük pedig 18 millió forint. Éppen ezért drasztikus lépésre szánták el magukat. Több száz, tízezer forintot meghaladó összeg­gel tartozó vállalkozót, illetve vál­lalkozást szólítottak fel: rendezzék hátralékukat. Akik ezt nem teszik meg határidőre, azoknak bevon­hatják a vállalkozói engedélyét. Ami pedig a vagyonleltárt illeti, a Tolna Megyei Agrárkamarának csak mintegy ötmillió forintnyi sa­ját ingó vagyona van: számítógé­pek és irodai berendezések. IHÁROSI Nem visszajött, hanem megérkezett Néviegv + NAv Ősik Csík Attiláné minta értékű kirendeltséget szeretne Tíz esztendeje dolgo­zik a munkaügyi szakigazgatás külön­böző színterein. Ép­pen ezért fogalmaz úgy, hogy nem visz- szajött, hanem megér­kezett. Méghozzá ko­moly beosztásba, hi­szen Csík Attiláné tegnap óta immár a Tolna Megyei Mun­kaügyi Központ szekszárdi kirendeltségének a vezetője. Szekszárd- Első a munkába helyezés - kezdi Csík Attiláné a minden mást meg­előző célkitűzéssel, amikor terveiről kérdezzük. - Ehhez természetesen az is kell, hogy kirendeltségünk min­den szempontból minta értékű le­gyen, s úgy is működjön. Mmél nagyobb szeletet szeretnénk megszerezni a munkahelyekből, ennek érdekében, hakeü, jóérte- lembenvett „offenzíva” alá vesszük a munkáltatókat. Azaz, arra törekszünk, hogy az állásokat a mi közreműködésünk révén tegyék köz­zé, ezzel ha úgy tetszik, „előváloga­tott" munkaerőhöz is juthatnak. Az új vezető - aki státuszát, tiszt­ségét tekintve az első az egyenlők között elvét vallja - ezzel párhuza­mosan a lehető legtöbb munkahe­lyet kívánja feltárni az ügyfelek szá­mára. Akikkel szemben - ponto­sabban értük - ugyancsak érvénye­sül majd néhány hangsúlyváltás.- Az elmúlt tíz évben megtanul­tam azt is: az ügyfél mindig úgy ér­zi, hogy számára száz szá­zalékos a munkanélküli­ség. Nem lehet eléggé figyel­ni rájuk: nem érezhetik azt, hogy egy idegen közeg­ben, egy rideg hivatalban vannak. Mindig is kulcs­kérdésnek tartottam, hogy a hivatal munkatársa ké­pes-e megfelelő empátiá­val, beleérző képességgel meghallgatni az ügyfelet, aki számos vonatkozásban kiadja magát. Lehet, hogy kollégáim közül néhányon meg is lepődtek, amikor egyik első intéz­kedésként elrendeltem: hivatali idejében mindenki használjon egy névvel ellátott kitűzőt. Csík Attiláné hangsúlyozza: sok embernek sikerül segíteni egy új ál­lással, néhánynak viszont nem. Szá­Név: Csík Attiláné Budai Julianna Életkor: 52 év Lakóhely: Szekszárd Eredeti foglalkozása: élelmiszeripari technológus mérnök Legmagasabb iskolai végzettsége: köz- gazdasági egyetem szakosítója Családi állapot: férjezett, két felnőtt gyermek édesanyja Férje: Csík Attila, a megyei közlekedés- felügyelet igazgató-helyettese Közéleti tevékenység: egy szekszárdi nőegylet létrehozása Hobbi: olvasás, zenehallgatás, kedven­cei a klasszikusok, de szívesen hallgat­ja a Benkó dixieland muzsikáját is. mukra már az is fontos, hogy - ép­pen a hivatal segítőkészsége révén - megmaradjon bennük az az erő, amivel holnap és holnapután is ké­pesek lesznek állást keresni. Ha ese­tükben akár csak ennyit is sikerül el­érni, már az jelentős eredménynek könyvelhető el... ______ -szá­Hí rek SZAKMAI GYAKORLAT. Kör­nyezetvédelmi szakmai gyakor­latnak adott helyet a Dunaszent- györgyi-Paks Vadászati Egyesü­let az elmúlt hétvégén. A Paksi Atomerőmű Műszaki Szakkö­zépiskola és Kollégiuma 9. G. környezettechnikus diákjai töl­tötték itt a szakmai napjukat. A gyermekek megismerkedhettek a Dunaszentgyörgy és környéké­nek növény- és állatvilágával. A SÁRKÖZ-MENTI társult telepü­lések gazdaságfejlesztését támoga­tó program harmadik műhelyfog­lalkozására Bogyiszlón kerül sor, ma, szerdán délelőtt 9 órától. KIÁLLÍTÁS A FŐVÁROSBAN. A budapesti Cserhát Művészkör október 28-án, szombaton, or­szágos fesztivált és díjkiosztó ün­nepséget rendez a II. kerületi Pe­tőfi Sándor Művelődési Központ­ban. Tolna megyét Csonka Sán­dor, Art- és Nívó-díjas festőmű­vész hét alkotása képviseli. RÁDIÓ FELVÉTEL. A múlt hét végén a Magyar Rádió stúdiója rögzítette a Szekszárd Jazz Quar­tet új nagylemezének tizenkét szerzeményét. A felvétel a tervek szerint egy hónap múlva kerül adásba a Bartók adón. VÁNDORKIÁLLÍTÁS. A Posta és a Távközlési Múzeum „A ma­gyar millenium 2000.” program- sorozat keretében A magyar álla­miság a hírközlés történetében címmel vándorkiállítást szerve­zett, aminek a helyi postahivatal­ok adnak otthont. Pakson tegnap nyílt meg a kiállítás, Szekszárdra október 27-én érkezik az anyag, aztán Bonyhád következik 27- én, Tamásiban december 13-14- én, Dombóváron pedig decem­ber 15 és 16-án nézhetik meg az érdeklődők a kiállítást. ■ á > i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom