Tolnai Népújság, 2000. október (11. évfolyam, 231-255. szám)

2000-10-20 / 247. szám

4. oldal - Tolnai Népújság TOLNAI TÁJAK 2000. Október 20., Péntek ■■ | Újfajta támogatások fogyatékkal élőknek A mozgáskorlátozottak egyesületeinek tevékenysé­ge immár 25 évre nyúlik vissza, míg a bonyhádi egyesület 1991-ben alakult 75 fővel.- Jelenleg 2114 tagot számlá­lunk Bonyhádon és a környező településeken - tájékoztat Nagy István egyesületi elnök. - Nonprofit és közhasznú szer­vezet vagyunk, ami azért is fontos, mert nem csak állami támogatásban részesülhetünk, hanem vállalkozók is segíthet­nek bennünket. A pénzügyi bevételeink részben állami tá­mogatásból vannak, ami a Mozgáskorlátozottak Egyesü­leteinek Országos Szövetségén (MEOSZ) keresztül érkezik hozzánk. A személyi jövede­lemadó 1 %-os közhasznú fel­ajánlására immár negyedik éve számíthatunk, idén 135 ezer forint érkezik ebből a forrás­ból.- A napokban újabb támo­gatási lehetőségek kerültek napvilágra a fogyatékos embe­rek számára.- Az egyesület, illetve a fo­gyatékos emberek életében nagy szerepe van az 1998-ban megjelent, a fogyatékosok jo­gairól és esélyegyenlőségükről szóló törvénynek. Ez meghatá­rozza az állami szervek felada­tait a fogyatékos emberek ér­dekében - magyarázza Erős Ferenc elnökhelyettes. - Ez a törvény előírja az újonnan épí­tett középületek esetében az akadálymentes megközelíthe­tőség biztosítását. Bonyhádon például az OTP-be, postára, or­vosi rendelőkbe a kerekes szé­kes ember nem tud bejutni.- Ehhez kapcsolódik egy kormányrendelet - veszi át a szót Szabó Nándorné Kincses Edit -, mely a súlyos fogyaté­kosság minősítéséről, és a tá­mogatás folyósításának a rend­szeréről szól. 2000. szeptem­ber 1-jétől lépett hatályba, a kérelmek folyamatosan be­nyújthatók, a támogatást pedig 2001. július 1-jétől folyósítják.- A két vezetőségi tag, Sza­bó Nándorné, illetve Erős Fe­renc elnökhelyettes az irodá­ban intézi a fogyatékos embe­rek ügyeit: kedden, szerdán és pénteken 9 és 12 óra között fo­gadják a támogatásra jogosul­takat, illetve családtagjaikat, gyámjaikat. Ez a támogatási rendszer azokra is vonatkozik, akik intézményekben, szociá­lis otthonokban bentlakásosak- mondja Nagy István.- A kormányrendelet min­den fogyatékos csoportot érint (látási, hallási, értelmi, moz­gásszervi, illetve halmozottan fogyatékosakat). A támogatás­ra való igényét minden 18. életévét betöltött személy be­nyújthatja. Mindehhez mellé­kelni kell az „Igénybejelentés fogyatékossági támogatásra” című nyomtatványt, a házior­vos által kiállított beutalót, és a fogyatékosságot igazoló or­vosi leleteket. Az igénybeje­lentés benyújtható a Megyei Egészségbiztosítási Pénztár­nál, illetve a fogyatékossági csoportba tartozó civil érdek- védelmi szervezetnél, jelen esetben a Mozgássérült Egye­sület bonyhádi irodájában. A súlyos fogyatékosok a minden­kori minimál nyugdíj 80, az enyhébben fogyatékosok a mi­nimál nyugdíj 50 %-át kapják támogatásként havi rendsze­rességgel. Ez a támogatás nem jövedelemfüggő és nem adó­köteles.- Milyen segítséget nyújt még az egyesület?- Évek óta foglalkozunk az alacsony nyugdíjat kapó tag­társainkkal, a méltányossági nyugdíjemelésnél évente közel 100 kérelmet terjesztettünk elő. A megyével kialakult jó kapcsolatunk sajnos megsza­kadt, mert a Megyei Nyugdíj- folyósítási Intézettől a dönté­sek felkerültek Budapestre, és azóta nem kapunk időben visszajelzést.- A tagok részére szabad­idős rendezvényeket szerve­zünk, évente hatot-nyolcat. Van egy női énekkarunk, amely már országos sikert is elért. Jó kapcsolataink vannak a különböző fogyatékossági társszervekkel - vakok és gyengénlátók, siketek és na­gyothallók -, az Idősek Ottho­nában is szoktunk műsort ad­ni. A társszervek, önkormány­zatok partnernek tartanak és támogatnak bennünket.- Nem beszéltünk még a LAT-ról, vagyis a lakás-aka­dálymentesítési támogatásról: az az állampolgár - nem is kell hogy egyesületi tag legyen -, aki mozgásképességét 67 %- ban elveszítette, állami támo­gatásban részesülhet, az ő életvitelét könnyítő átalakítá­sokra. Az elmúlt 9 évben több mint ezren kaptak ilyen LAK- támogatást.- Látom, feladatban nincs hiány. És tervekben?- Ott is minden rendben. Jö­vőbeni célunk a fogyatékos emberek életkörülményeinek még alaposabb megismerése, egyesületünk megfelelően képviselteti magát a civil szer­vezetek tevékenységében. Ha­marosan pedig újabb progra­mokat szervezünk: november 24-én Erzsébet és Katalin bá­lunk lesz, december 22-én pe­dig fenyőfaünnepség a műve­lődési központban. MÁ-RÉ A köz szolgálatáért Perczel-díjat kapott az evangélikus esperes Mint arról lapunkban beszámoltunk, a bony­hádi képviselő-testület döntése értelmében három bonyhádi személyiségnek adomá­nyoztak a millenniumi napon Perczel-díjat. Közülük most Krähling Dánielt mutatjuk be.- 1946 január 3-án születtem Gyönkön, édes­apám ott volt lelkész. A kitelepítés elől hozzánk menekültek az apai nagyszüleim. A TSZ- szervezésig lehetett kis haszonbéres földeket bérelni a tanácstól, így nagyapám 13 holdon gazdálkodott. Volt tehén, baromfi, felülhettem a ló hátára az istállóban, így elmondhatom, élmé­nyekben gazdag gyerekkorom volt.- A gyerekkorhoz tartoznak még az iskolai évek is...- Az általános iskolát 1960-ban végeztem el Gyönkön, majd két évig ott jártam a gimnáziu­mot is. Nagyon bensőséges, baráti kapcsolat ala­kult ki az osztálytársaimmal. Majd 1962 nyarán eldőlt, hogy Bonyhádra kerülünk (már itt érett­ségiztem), és az is, hogy teológiára fogok men­ni. Ebben többek között Schweitzer Albert moti­vált, akit kisgyerekkoromban példaképemnek tartottam. Imponált a humanizmusa, próbáltam nyomába lépni. Később a teológián részletesen foglalkoztunk vele. Akkor már csak a humaniz­musa maradt rokonszenves.- Hogy vezetett az útja ismét Bonyhádra?- A teológiára kerülve Pest lehetőségeiből min­den jót kihasználtam, színházat, mozit, hang­versenyt látogattam rendszeresen. Akkoriban már erősen érezhető volt, hogy az állami egy­házügyi hivatal minden állás be­töltésébe beleszól. Már nagyon kívánkoztam a régi vidékre. Pé­csett kezdtem káplánként a lel- készi szolgálatomat - újdonsült házasemberként - 1969 őszén, Balikó Zoltán keze alatt. Fél éve voltam ott segédlelkész, amikor édesapám megbetegedett, és a helyettesítésére hazarendelt a püspök. 1970 júniusától idehelyezett Bonyhádra helyettesnek, itt éltük meg édesapám műtétjét, illetve a halálát. 1973-ban a gyülekezet megvá­lasztott állandó lelkészének.- Hogy sikerült a beilleszkedés?- Idekerülésemben talán a döntő motívum az volt, hogy - ha az irodalmi németet akkor még nem is, de - az itteni sváb lakosságnak a nyelv­járását tökéletesen beszéltem, miután a nagy­anyám nem tudott magyarul. Bele kellett csöp­pennem a minden vasárnapi német istentisztele­tek tartásába, így nem volt más lehetőség, mint előre menekülni: meg kellett tisztességesen ta­nulni az irodalmi német nyelvet. Még egyszer átnéztem a nyelvtant, elkezdtem regényt olvasni németül, majd felső fokú nyelvvizsgát szerez­tem. Azóta itt szolgálok Bonyhádon. Ebben a szolgálatban volt templomtatarozás, parókiaépí­tés, iskolaszervezés, közben pedig megszületett a négy gyermekünk. Hét éve megválasztottak az egyházmegye esperesének, ezt a választást az- óta kétszer megújították. ____________máté réka V ölgységi Konferencia, harmadszor A huszadik század: struktúrák és konfliktusok Harmadik alkalommal ren­dezi meg a Völgységi Múze­um a Völgységi Konferenci­át. A dél-dunántúli régió legjelesebb szakemberei ad­nak egymásnak randevút szombaton és vasárnap Bonyhádon. A tanácskozás kapcsán az igazgatót, Szőts Zoltánt kérdeztük.- A mostani konferencia címe: A Völgység huszadik százada, struktúrák és konfliktusok.- Szita László javasoltára vá­lasztottuk ezt a címet. Ez a zivata­ros XX. század, amitől búcsú-- zunk rendkívül sok témát kínál. Megpróbáljuk megnézni, hogy a világégések, válságok és rend­szerváltások hogyan tükröződ­nek a h'elyi társadalomban, ezt az izgalmas időszakot hogy tudjuk leképezni egy térségen keresztül.- Kik lesznek a tanácskozás előadói?- A felvezető előadást dr. Tóth József, a Pécsi egyetem rektora, földrajzprofesszor tartja, Régiók és kistérségek címmel. Szintén a felvezetés részeként de immár tör­ténelmi aspektusból közelíti a té­mát dr. Kolta László a Társadalom, gazdaság, politika szekcióban. Sonkoly Károly, Patton Gábor, dr. Kápolnás Mária, László Péter és Stáb György lesz még ebben a szekcióban. A témák, amelyeket érintenek: Ermel-Vojnits Erzsébet bonyhádi mauzóleuma, egy má­zai mester szabadalmai, a bonyhá­di tejfehérjegyártás, eszmék és ideológiák ütközése és adaptálása a második világháború után, port­révázlat az ötvenhatos forradalom bonyhádi vezéralakjáról. A nemzetiségi szekcióban ku­riózumnak ígérkezik Tilkovszky Lóránt elő­adása, aki Gratz Gusztáv, néhai bonyhádi parla­menti képviselő emlék­iratain keresztül mutatja be a húszas-harmincas évek helyi társadalmát. Éppel János egy német család életét mutatja be 1750-től 1948-ig. dr. Szil­ágyi Mihály a grábóci szerzeteskö­zösségről beszél, Aradi Gábor, a megyei levéltár kutatója pedig az opciós ügyek kapcsán azt vizsgál­ja, hogyan, miért fogyott el a szerbség a Völgységből. Blau László előadása a zsidó­ságról szól, Csekő Ernő a népes­ségcsere kapcsán beszél az 1947- es választásokról. Mai téma is lesz: Szenyéri Zoltán, a dombóvá­ri gimnázium tanára beszél a bonyhádi és dombóvári német­ség helyzetéről. A Völgységi etnikumok kultú­ráját taglaló szekcióban dr. Ba­lázs Kovács Sándor szekszárdi néprajzkutató az itt élő etniku­mok tárgyalkotó képzőművésze­téről beszél, amely ma is kenye­ret ad az embereknek, dr. Vadas Ferenc pedig a bukovinai széke­lyek által használt völgységi hely­nevekről. Jómagam is ebben a szekcióban tartok előadást a bu­kovinai székelyek migrációjának tavalyi kutatásáról. Csibi Kriszti­na egyetemi hallgató előadása jól kapcsolódik ehhez: a migráció mellett nagyon fontos, H hogy a székelyeknél egészen 1970-ig na­gyon magas volt a nép- szaporulat. Vass Erika néprajzkutató előadása is nagyon érdekesnek ígérkezik: az idei cikói búcsút elemzi a tér- és időhasználat szem­pontjából. Új szekcóként szerepel a Táj és társadalom, dr. Lovász György professzor vezetésével, dr. Lehmann Antal a Völgység kör­nyezeti állapotának XIX-XX. szá­zadi változásairól beszél. Több előadás kapcsán is szóba kerül­nek napjaink problémái is, mint például az atomhulladék-tároló kérdése. Gyenizse Péter és Kovács Bernadett a völgységi települések és környezetük kölcsönhatásával foglalkoznak. Amdtné Lőrinczi Renáta agrármérnök a tájtervezés szempontjából mutatja be a Bonyhádhoz tartozó István Ma­jort. Aktuális téma a borutak ki­alakítása, ennek kapcsán Szabó Géza a Tolnai borút továbbfej­lesztésének lehetőségeiről be­szél. VÖLGYSÉGJÁRÓ OKTÓBER 23. Bonyhádon ün­nepi szentmisével kezdődik az október 23-i ünnepség a katoli­kus templomban. 10 órakor a Vö­rösmarty téren felvonják az or­szágzászlót. Délután 5 órakor kezdődik az ünnepi megemléke­zés a művelődési központban. Hol vagy magyarok tündöklő csillaga címmel a Garabonciás együttes ad műsort, majd fáklyás felvonulás indul az 56-os emlék­táblához. Ezt követően a temető­ben gyertyát gyújtanak a forrada­lom áldozatainak emlékére. DÍSZMADÁR-KIÁLLÍTÁS lesz október 28-29-én, 9 és 17 óra kö­zött a bonyhádi művelődési köz­pontban, az itt működő Madár­barát kör rendezésében. Az ér­deklődők találkozhatnak többek között nagypapagájokkal, egzoti­kus madarakkal, pintyfélékkel, kanárimadarakkal. Az ország minden részéből érkeznek a ma- - dárbarátok, a 45 kiállító közül harmincán vidékiek. A játékos kedvűeknek lehetőségük lesz tombolasorsolás keretében meg­lepetés ajándékokat, akár mada­rat is nyerni. Különlegessége lesz a kiállításnak, hogy a tenyésztők körében is ritkaságszámba menő Salamon Édel papagájjal is meg­ismerkedhetnek a látogatók. BUKOVINA tábort tart szomba­ton és vasárnap a városi művelő­dési központ és a Székely Szö­vetség. A program keretében ne­ves előadók - köztük András- falvy Bertalan - tartanak elő­adásokat a hagyományőrző cso­portok vezetőinek. JÁTSZÓHÁZAT tartanak októ­ber 22-én Bonyhádon, a művelő­dési központban. A természetes anyagok játszóháza sorozat mos­tani rendezvényén kukorica játé­kot készíthetnek az érdeklődők. FOGADNAK a bajtársak. A Bonyhád Város és Vidéke Volt Hadifoglyok Bajtársi Szövetsége és Civil Szerveződése október 27-én, reggel 9 órától fogadó órát tart Bonyhádon, a művelő­dési központban. ELLOPTAK egy német rendszá­mú VW Golfot Bonyhádon, a Fáy András utcából. Az autó ér­téke 45 ezer német márka ÁLLÓ autóbusz mögül lépett egy kocsi elé egy nyolc éves fiú Teve­len. A gyermeket egy Hőgyész fe­lől érkező autó elütötte, a kisfiú súlyos sérüléseket szenvedett, el­tört a koponyacsontja. ZEBRÁN áthaladó gyalogost gázolt egy Volkswagen Golf teg­nap reggel Bonyhádon. A Völgy­ségi Múzeum előtti kijelölt gya­logátkelőhelyen áthaladó asz- szonyt és fiát feltehetően figyel­metlenség miatt ütötte el a jár­mű vezetője. A gyalogosok kön­nyű sérülést szenvedtek. Három a jó boltvezető Messze földön híresek a bonyhádi ÁFÉSZ-COOP boltok Papp Gergelyne Remek eredményt ért el három bonyhá­di ÁFÉSZ-COOP üz­let „Az év COOP Ke­reskedője” verse­nyen. Az egész or­szágra kiterjedő ve­télkedést a CO-OP Hungary Rt. rendez­te a COOP üzletlánc megalakulásának 5. évfor dulóján. A verseny - amelyben 1800 hazai COOP üzlet vett részt - célja a magas színvonalú munka elisme­rése - mondotta lapunknak Huger Jánosné, a Bonyhádi Áfész kereskedelmi igazgatója. A verseny több fordulóból állt, tesztet töltöttek ki. A bíráló bi­zottság tagjai próbavásárlásokat végeztek az üzletekben, aztán - immár felfedve kilétüket - elbeszélget­tek a vezetőkkel a bolt üzleti filozófiájáról, te­vékenységéről. A láto­gatások során fontos szempont volt az üzlet külső megjelenése, a berendezés esztétikuma, az árube­mutatás hatékonysága, de még a személyzet öl­tözködését is megfi­gyelték. Ezen túl a bolt­vezetőknek szakmai kérdésekre is kellett vá­laszolniuk. A versenyben há­rom bonyhádi üzlet és annak vezetője jeleskedett. A három megyére (Tolna, Bács­Kiskun, CsQngrád) ki­terjedő össze­hasonlításban a COOP üzle­tek kategóriá­jában 2. helyet szerzett Erős Ferencné, a G ö ­dör ABC, a Mini COOP kategóriában szintén 2. helyen végzett Papp Gergelyné a Fáy lakóte­lepi 45. sz. ABC veze­tője. A Perczel-kerti 5. számú ABC Brettl Ádámné vezetésével országos 3. helyen végzett a Mini COOP kategóriában. _____________________________________(179621 B onyhád és környéke lakossága a Tolnai Népújságba a Bonyhád Tourist Irodájában /Bonyhád, Szabadság tér 16., Arzenál Üzletházban/ Telefon/fax: 74/453-156 is feladhatják keretes­és apróhirdetéseiket! Temetői tolvajokat fogtak a bonyhádi polgárőrök Nem tétlenkedtek a bonyhá­di polgárőrök - Gerendái Zoltán, Zana Mihály, Kajtár Ferenc, Oroszki Szabolcs és Imrő János - amikor meg­tudták, hogy a bonyhádi köztemetőben illetéktelen személyek garázdálkodnak.- Az evangélikus templom gond­nokától vettük a hírt, hogy a templom mögött idégenek tartóz­kodnak - idézte fel a történteket Imrő János parancsnok. A hely­színt két oldalról közelítettük meg, a gyanús alakoknak azon­ban - úgy tűnt - nyoma veszett. A polgárőrök jól ismerték a te­repet, tudták, hogy az idegenek csak az egyik mellékutcán nyer­hettek egérutat. Illetve nyerhet­tek volna, ha nem kerülnek velük szembe, s nem fogadják őket ki­tárt karokkal Imrő Jánosék. A három férfi - egy bonyhádi és két nagymányoki - közül egyikük megpróbált megszökni, őt a köz­ben már riadóztatott rendőrök csípték fülön. Két társa eleget tett a polgárőrök felszólításának, s megvárta, amíg a kékegyenruhás­ok a helyszínre érkeznek. Mindhárman bevallották, hogy lopni mentek a temetőbe, nyolc darab öntvény vázát vittek el on­nan, azzal a szándékkal, hogy egy orgazdának eladják. A templom kerítésén áthajigált vázákat maguk mutatták meg a rendőröknek. A rendőrség az ügyben megindította az eljárást, amelynek eredménye­ként remélhetőleg az orgazdáig is eljutnak. HÁJ I i k

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom