Tolnai Népújság, 2000. október (11. évfolyam, 231-255. szám)

2000-10-03 / 232. szám

8. oldal - Tolnai Népújság G A Z D Á L K ODÓKNAK 2000. Október 3 Kedd gj A termelők kötelezettségei A szekszárdi hegyközség várja az adatokat A hegyközségi tagoknak, a szüret befejezésével, jelentést kell írniuk annak eredmé­nyéről. Az adatokat el kell juttatniuk a hegyközséghez, mert csak így kaphatják meg a szükséges igazolásokat. Szekszárdon az 1400 tagból eddig csupán 200-an teljesí­tették a kötelezettségüket. Szekszárd A hegyközség területén mostanra befejeződött a szüret, nyilatkozta lapunknak Tápai Zsolt hegybíró. A nyári hosszantartó napos idő és a szárazság keményen próbára tette az ültetvényeket. Jól látható volt, hogy melyik területnek gondos, szakértő a gazdája. A gyengébb ta­lajú ültetvényeken már augusztus­ban megmutatkozott a csak ősszel szokásos lombszíneződés és a töp- pedés, míg a kövérebb földben díszlők tovább bírták az aszályt. Év­tizedek óta nem látott mustfokokról érkeznek a szüreti jelentések.- Sokat és sokszor szóltunk már arról, hogy a termelőknek milyen adminisztrációs terheket és milyen - eddig nem létező - korlátokat je­lent a jövedéki törvény módosítá­sa, mondta Tápai Zsolt. Alig beszé­lünk viszont a hegyközségek meg­szaporodott munkájáról, pedig ez is szerves része a szüretnek. A származási dokumentumok kiadá­sa gyorsabb és sokkal ellenőrzöt- tebb, mint a korábbi években volt. A származási igazolás már a szüret előtt elvihető és ha a szőlő- illetve a borátvétel rendben ment, a terme­lőknek nem kell a hegyközséget újra felkeresniük. Lehet, hogy fur­csán hangzik, de sok hegyközség­ben kétszer kell fordulni, hogy a szükséges dokumentumokat meg­kapja a termelő. Nem győzzük a tagtársaknak hangsúlyozni, hogy juttassák el a szüreti jelentéseiket a hegyközségbe, mert utólagos adat- felvitelre nincs módunk, a számító- gépes program kizárja ezeket a le­hetőségeket. Ha valaki a határidőt elmulasztja, az idei év termésére a későbbiekben nem kaphat szárma- zási bizonyítványt. ______mauthner E legendő a vetőmag A Vetőmag Terméktanács adatai minőségi vetőmaggal számolhat- szerint valamennyi kalászosnak nak a növénytermesztők. A fémzá- nőttavetőmag-szaporító vetésterü- rolt, csávázottD. fokú őszikalászo- lete. Őszi búzából 164 ezer tonna, sok végfelhasználói irányára ton- őszi árpából 11 ezer tonna, rozsból nánként 55300 forint lesz. 1120, triticaléból pedig 4620 tonna ___________________________S S zövetkezés, mint lehetőség A magángazdaságoké a jövő, de feltételekkel A Hangya Egyesülés újjá­szervezése abból adódott, hogy az utóbbi években a magángazdaságok szerepe növekedett a magyar mező- gazdaságban, mondta Szabó Zoltán, a Hangya ügyvezető titkára. Tolna megyében is jelentős tagsággal rendelke­zik a Hangya „mozgalom”. A 90-es évek elején a politika dek­larálta, hogy a magángazdaságoké a jövő, csak azt nem tették hozzá, hogy nem önállóan, hanem össze­fogásban, kooperációban, együtt­működésben, mondta Szabó Zol­tán ügyvezető titkár. Dániában, és a többi uniós országban, ahol több évtizedes tapasztalata van a ha­sonló szövetkezeteknek, miköz­ben a magántulajdon szent és sért- hetetíen, elsősorban a termékek piacra juttatása érdekében jöttek létre az új típusú szövetkezetek. A közösségi agrárpolitika összes tá­mogatási és minden egyéb szabá­lyozási rendszere abból indul ki, hogy a piacra jutás formáit a gaz­dák saját szerveződéseire bízza. Ha viszont nem szövetkezeti elve­ken szerveződik a termelők mun­kája, akkor a nemzetközi kapcso­lati rendszerekbe sem tudnak majd bekapcsolódni. Ez igen ko­moly kihívás, mondta az ügyveze­tő titkár, melyre tudatosan készül­ni kell. Ha bárki körülnéz a nyu­gat-európai társadalomban, akkor azt látja, hogy csak azt szabad csi­nálni, ami gazdaságos, ami meg­éri. Tudomásul keß venni, hogy nem a vágyak határozzák meg a piaci igényeket, hanem éppen a pi­ac szabja meg, mit termeljünk és mit tudunk eladni. Ezt a mentali­tást, gondolkodásmódot, neveze­tesen a piac naprakész állapotának a követését kell gyorsan elsajátíta­nia a magyar gazdatársadalom­nak, mondta Szabó Zoltán. A mai magyar problémák egy részét a szerkezetváltás hiányára vezethet­jük vissza. Arra kelle(ene) töre­kedni, hogy minél magasabb fel­dolgozottsági szintű termékeket vigyenek piacra a gazdák, ne pe­dig ömlesztett gabonát, hasított félsertést. Ugyanakkor igen erős marketing munkára van szükség ahhoz, hogy a versenyben talpon maradjanak a termelők. Ez megint csak szerkezetváltás kérdése. Ha a termelő nem jut el oda, hogy fel­dolgozott termékkel jelenjen meg a piacon, nincs esély bekapcsolód­nia a nemzetközi munkamegosz­tásba, aminként arra sincs esélye, hogy nyereséges legyen. MAUTHNER A piacról kiszorult termékek Az őstermelők kedvezményei leszűkülnek Jelentős változást jelenthet az a kormányrendelet, mely öt évvel ezelőtt született ugyan, de eddig az ősterme­lők mentességet kaptak aló­la. A lényeg, hogy október elsejétől, az őstermelők, az általuk készített savanyúsá­got, mézet, tejet, túrót, tej­fölt, füstölt sertéshúst, pu­colt csirkét, zsírt csak külön engedéllyel árusíthatják. A termelők jelentős részét váratla­nul érte az a szabályozás, amely szerint csak azok árusíthatják ok­tóber 1-től a már felsorolt élelmi­szereket, akik megfelelő élelmi­szer-feldolgozói engedéllyel ren­delkeznek. A nagyobb feldolgo­zókra eddig is vonatkozott a kor­mányrendelet, csupán az ősterme­lők kaptak eddig kedvezményt. A részletek felől dr. Domonkos Juditot, élelmiszer-higiénikus sza­kállatorvost, a megyei állategész­ségügyi és élelmiszer ellenőrző ál­lomás munkatársát kérdeztük.- A már említett kormányrende­let (35/1995. IV. 05.) a vásárok és a piacok rendjéről intézkedik. Az eb­ben foglalt, őstermelőkre vonatko­zó előírások meghatározzák, hogy mit adhatnak el a gazdák a piacon. Ezek eddig a következők voltak: maga termelte zöldség-gyümölcs, a maga termelte, nem hőkezelt, sava­nyított termékek, aszalt gyümölcs, méz, virág, saját nevelésű állatból származó tej, tejtermék, tojás, vá­gott baromfi, csak sertéshúsból elő­állított füstölt hús, étkezési szalon­na, zsír. Ezt a rendeletet módosítot­ta egy újabb kormányrendelet, a 161/2000 (IX. 21), amely kimond­ja, hogy a baromfit csak egészben, belezett állapotban lehet eladni. Lényeges feltétel, hogy a termékek egészséges állatból származzanak, amelyet hatósági állatorvosi igazo­lás beszerzésével tud igazolni az őstermelő. Ebből következik, hogy az őstermelőnek rendelkeznie keß a helyi hatósági állatorvostól kért hússzállítási igazolvánnyal, (szállí­tójeggyel) amelynek birtokában bi­zonyítani tudja, hogy a termékei fo­gyasztásra feltétel nélkül alkalma­sak, a jó higiéniai feltételek a ter­melés helyén megvannak.- Őstermelő a saját termékeit zöld­ség- wígy élelmiszerboltokba beuiheü-e?- Nem viheti be, mert ehhez már működési engedéllyel, gyárt­mánylappal kell rendelkeznie és a termékeit laboratóriumi vizsgá­latnak kell alávetnie, amellyel iga­zolni tudja, hogy a bevizsgált ter­mékek kórokozót, illetve emberi egészségre veszélyes baktériu­mot nem tartalmaznak. Megtudtuk azt is, hogy a termé­kek közül egyedüli kivétel a tojás, ami egyfajta végtermék, tehát en­nek árusításához külön engedély nem szükséges. A feldolgozóhely bejelentése, a megfelelő engedély kiadása harminc napig is eltarthat, és ehhez jönnek még az eljárás költségei. Ez a gyakorlatban azt je­lenti, hogy az őstermelő felkeresi a körzetéhez tartozó hatósági állator­vost, aki bevizsgálja a piacra kerü­lő terméket (például egy baromfit reggel 6 óra és délután fél 4 között 15 forintért, fél 4 után pedig 30 fo­rintért igazol az állatorvos) elbírálja a kérelmét, majd kiállítja a szüksé­ges szállítójegyet. Minden egyes műveletnek külön tarifája van. Ezekről a Magyar Közlöny 43-as számában találhatók adatok. MAUTHNER Lovak és juhok egységes jelölése Januártól kötelező lesz a ENAR azonosító rendszer Június 9-én jelent meg a Föld­művelésügyi és Vidékfejlesz­tési Miniszter 29/2000. számú rendelete az egyes állatfajok (szarvasmarha, juh, ló, bi­valy) egységes nyilvántartási rendszeréről, az ENAR-ról. Az ENAR a szarvasmarha-te­nyésztésben több éve alkalmazott és működtetett rendszer, a ló- és juhtenyésztők számára azonban ez a szisztéma kevésbé ismert. A ló esetében az Országos Mező- gazdasági Minősítő Intézet (OMMI), valamint a Magyar Lóte­nyésztő és Lovassport, míg a juhok- nál az OMMI és a Magyar Juhtenyé­sző Szövetség végzi az ENAR kiala­kításával kapcsolatos összetett fel­adatokat. A lovat egyedileg kell megjelölni az erre vonatkozó útmu­tató szabályai szerinti helyen és módon. A jelölést a csikó 6 hóna­pos kora után, illetve az anyától tör­ténő elválasztás előtt kell elvégezni. A csikó/ló bélyegzés a Lóinform ál­tal kiadott azonosító jel, (11 számje­gyű betű és számkombinációval, forró vassal, fagyasztással, tetová­lással vagy egyéb, a rendszerben nyilvántartott módon. A lótartó és tenyésztő feladata,- az adatszolgál­tatás mellett,- a rendelkezésre bo­csátott fedeztetési jegyzőkönyv megőrzése, a csikóbélyegzés saját költségén történő elvégeztetése, a marhalevél kiváltása. Az adatválto­zásokat 15 napon belül a Lóinform részére kell bejelenteni. A juhokat egyedi jellel vagy fül­szám tetoválásával kell megjelölni, mielőtt elhagyják a tenyészetet, de legkésőbb 6 hónapos életkorig. A 6 hónaposnál fiatalabb, vágóállat ér­tékesítésre kerülő bárány jobb fü­lébe az 5 jegyű fülszámelőtagot kell tetoválni és az állomások által biztosított növekvő sorszámú, or­szágosan egységes rendszerű fül­jegyzőt kell behelyezni. A rendelet a 2000. június 9-i ki­hirdetést követő 8. naptól lépett hatályba. A juhok esetében a ren­delet szerinti állományról nyil­vántartás vezetése 2001. január 1- jétől kötelező. _________mauthner A káposztafélék betegségei Betakarítás előtt permetezni már nem lehet Tekintettel arra, hogy a fe­jes káposzta, a lila káposz­ta, a kel, a karalábé és a karfiol egy részét ilyenkor takarítjuk be, nem ajánlatos vegyszeres permetezéshez folyamodni. Ha hernyók jelennek meg a leve­leken, az azt jelenti, hogy kissé gondatlanok voltunk, a lepkék­nek lehetővé tettük, hogy petéz­zenek. A tojásokból kikelő her­nyók jellegzetes rágásos károkat okoznak. Különösen júliustól ké­ső őszig károsítanak. Közülük a káposztalepke lárvái a legvesze­delmesebbek. Mit tehetünk? A hernyókat parafinnal töltött edénybe gyűjtsük. A tojásokat uj- jaink között is szét tudjuk mor­zsolni. Nagyobb fertőzés esetén a bacilus thuringiensis baktérium­készítménnyel permetezhetünk. Ez nem mérgező! A baktériumok csak a hernyók emésztőszerveit bénítják meg. A fajspecifikus ké­szítményt növényi gyógyszertár­ban, gazdaboltban kell kérni a ká­posztafélék kártevői ellen. Ugyan­ezeknek a baktériumoknak más alfajaival védekezhetünk a krumplibogár lárvái, és megint más alfajjal a szúnyoglárvák el­len. Levéltetű is károsíthatja a ká­posztaféléket. Szívogatásuk hatá­sára torz, csököttnövény fejlődik. Kenőszappan-oldatot keß per­meteznünk a levelek fonákjára. A káposztalégy nőstényei tojásaikat a gyökémyakra vagy a talajba he­lyezik. A kikelő nyüvek azonnal berágják magukat a gyökérbe, a növények lelankadnak, eldőlnek. Ilyenkor már semmit se tehetünk. Csak a megelőző permetezés se­gít még palántázáskor. Figyelem! Jókor jött a csapadék A múlt hét végén Tolna megye területén több-kevesebb csapa­dék hullott. A megye északi ré­szében esett több eső, itt már vasárnap délután jeleztek zápo­rokat, zivatarokat, néhol kisebb jég is kísérte az égi áldást. Szek­szárdon a hétfőre virradó éjsza­ka 6,8 milliméternyi eső hullott, ennyit mértek a megyei növény­egészségügyi állomás munka­társai. A későn jött eső a talaj előkészítésében, a már elvetett őszi búza, őszi árpa és repce fej­lődésében nyújtott segítséget. Intervenciós árak A földművelésügyi minisztéri­um most megjelent rendelete szerint az élelmezési búza alsó intervenciós ára: 20.000 Ft/ton- na, felső intervenciós ára 25.000 Ft/tonna. Az intervenciós ár az általános forgalmi adót vagy a kompenzációs felárat nem tar­talmazza. Az intervenciós ár a termelő telephelyétől számított 70 kilométernél nem távolabbi helyre szállított, értékesítésre került búza szállítási költségeit is magába foglalja. A takarmánykukorica alsó in­tervenciós ára 16.000 Ft/tonna, felső intervenciós ára 21.000 Ft/tonna. A cukorrépa - a 16 százalékos cukortartalmú és az MSZ szab­ványban előírt minőségi köve­telményeknek megfelelő - első értékesítéskori alsó intervenciós ára 6000 Ft/tonna, felső inter­venciós ára 7600 Ft/tonna. Ülésezett a választmány A tejtermelők 5 százalékos átvé­teli áremelést szorgalmaznak a feldolgozóipar felé, hivatkozva a takarmányárak és a tej bolti árá­nak drágulására. A tej jelenlegi literenkénti 65 forintos átvételi árát legalább 3 forinttal kellene növelni ahhoz, hogy a 25-30 százalékkal megnövekedett ta­karmányköltséget a termelők kompenzálni tudják. A választ­mányi ülésen állást foglaltak a tej jövő évi irányáráról, amelyet literenként 78 forintban állapí­tottak meg. Szövetkezeti várakozás Ezekben a hetekben vitatják meg az országgyűlési képvise­lők a mezőgazdasági szövetke­zetek kívülálló tulajdonosai üz­letrészeinek a kifizetési formá­ját. Tolna megyében 1992-ben, a szövetkezeti átalakulási törvény idején még 61 tsz üzemelt, az el­múlt évek során azonban több üzem megszűnt, felszámolás alá került, vagy más formában mű­ködik. Jelenleg, megyénkben 46 mezőgazdasági szövetkezet­ben várják, hogy milyen döntést hoznak a képviselők. A megye mezőgazdasága számokban EGYÉNI GAZDASÁGOK GAZDASÁGI SZERVEZETEK | TERÜLETÉNEK TERÜLETÉNEK MEGOSZLÁSA | MEGOSZLÁSA MEGYÉNKBEN MEGYÉNKBEN szőlő 2,3% szőlő 1% M\ ’ \ \ \ | I M \ szántó / \ 75,4% \ szántó 73,5% í Az általános mezőgazdasági összeírás szerint megyénk­ben 33 ezer egyéni gazdaság­nak számító háztartást és 324 mezőgazdasági tevékeny­séget folytató gazdasági szer­vezetet regisztráltak. Tolna megye A mezőgazdasági tevékenységet folytató gazdasági egységek által használt összes földterület 46-54 százalékos arányban oszlott meg az egyéni gazdaságok és a gazdasági szervezetek között. Az egyéni gaz­dálkodók 71 százaléka egy hektáros, illetve ennél kisebb területen gazdál­kodott. A 100 ha-nál nagyobb kate­góriába az egyéni gazdálkodóknak csupán a fél százaléka esett. A gaz­dasági szervezetek 62 %-a 100 ha-nál nagyobb termőföldön gazdálkodott. A felmérés szerint a megyei egyé­ni gazdaságok szántóföldi vetés- szerkezetére a kukorica túlsúlya a jellemző (62 %) és emellett még a kalászos gabonák részaránya jelen­tős (24 %). A termő szőlőterület faj­tacsoport szerinti megoszlásával kapcsolatban azt kell kiemelni, hogy az egyéni gazdaságokban a vörösbor-szőlő, a gazdasági szerve­zetekben pedig a fehérbor-szőlő ré­szesedése a nagyobb. A gyümöl­csös területén belül, az egyéni gaz­daságokban túlsúlyban van a kajszi, az őszibarack, az alma, és a meggy. A gazdasági szervezetekben is ha­sonló az arány, a kajszi vezeti a lis­tát, de itt a bogyós gyümölcsösök te- rületi aránya magasabb. ________■ Ol vasóink kérdezték Hogyan takarmányozzunk? A tehenészet legnagyobb költségigényű tevékenysége a takarmányozás. Szaksze­rűsége meghatározza a tej­termelés mennyiségét. Több olvasónk is kérdezte: ho­gyan takarmányozzanak az ellés körüli időben? Két borjazás közötti időben a te­henek tejtermelése jelentősen változik, mondta dr. Szabó Ákos állatorvos. Az ellés után egy ideig növekszik a napi tej- hozam, majd eléri a legmaga­sabb szintet. Időközben vemh- esítjük az állatokat. Ezt követő­en csökken a tej mennyisége. Fontos szakmai követelmény, hogy a vemhes tehenek tejter­melését a várható ellés előtt 2 hónappal elapasszuk, más szó­val az állatokat szárazra állít­suk. A szárazon-állást fejezi be az ellés. A borjú megszületésé­vel egyidejűleg újra megindul a tejtermelés. Az ellés jeleinek észlelésétől az ellés után 2-3 napig köny- nyen emészthető, jó minőségű takarmányt adjunk a tehénnek. Ez­zel is elősegítjük a nagy szervezeti meg­terhelést jelentő ellés lebonyolítását, majd a legyengült állat mielőbbi felerő­södését. Az ellés után jelentke­ző szomjúságot is enyhíthetjük, ha az abrakkeverékeket vízzel keverve ivósként kínáljuk a te­hénnek, miközben több takar­mány felvételére serkentjük. íz­letesebbé teszi az abrakkeveré­ket, ha abba 20 százalék korpát és 10-15 százalék extrahált nap­raforgódarát teszünk. Ebben az időszakban jó minőségű ■ rétiszéna vagy lucer­naszéna állandóan le­gyen a jászolban. Az ellés után a napi abrak mennyiségét naponta 1-1 kilogrammal nö­veljük úgy, hogy az a várható tejtermeléstől függően a 7. napon ér­je el a napi 5-7 kilo­grammot. Az ellés utáni máso­dik héten a jó minőségű rétiszé­na vagy lucernaszéna mellett fokozatosan növeljük az abrak és a tömegtakarmány napi mennyiségét. MAUTHNER (

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom