Tolnai Népújság, 2000. október (11. évfolyam, 231-255. szám)
2000-10-14 / 242. szám
Tolnai Népújság 2000. Október 14., Szombat Hétvégi Magazin Tolnai Népújság - 9. oldal Mindenkinek van humorérzéke Egy szellemes ember a Szalonban A szekszárdi Vállalkozói Szalon vendége volt Trunkó Barnabás, a MABISZ elnöke. Az élénk érdeklődéssel kísért rendezvényt a Fritz tanyában tartották. A kellemes, szellemes előadáson megtudtuk például, hogy Magyarországon 1807-ben alakult meg az első biztosító, aminek a neve Hajózást Bátorságosító Társaság volt. Nem sok ilyen liberális biztosítási jogszabály van a világon, mint a jelenlegi magyar. Olyannyira, hogy egy sincs. Kiderült, hogy biztosítási szempontból nem kell annyira sietnünk az EuNévjegy Név: Dr. Trunkó Barnabás Született: 1948 május elsején, egy erőt és biztonságot adó felvonuláson Iskolai végzettség: Jogtudományi egyetem, újságíró iskola Foglakozás: biztosítási szakember, humorista Család: Egy feleség, három fiú Hobbi: Biztosítás, humor rópai Unióba, mert nagy előny lesz, hogy bárki mehet akár Hamburgba Casco-t kötni, de az már nem lenne annyira jó, ha a németek kötnének nálunk lakásbiztosítást. Hogy mikor jön el a csatlakozás ideje, azt az előadó nem kívánta megjósolni, már csak azért sem, mert könnyebb az elmúlt 2000 évről beszélni, mint azt megmondani, mi várható a következő két évben. Az azonban biztos, hogy hazánk és az unió házasságát akkor lehet csak elhálni, ha a vén Európa, ez a gyönyörű nő is túljut a nehéz napokon. Trunkó Barnabás Budapesten született, gyermekkorát Debrecenben töltötte, a család 1956ban költözött vissza a fővárosba.- Azóta vagyok Budapesti illetőségű lokálpatrióta, a biztosításban dolgozom 26, a humorban 30 éve.- Melyik a fontosabb?- Ez olyan, mintha egy bi- gámistától megkérdeznék, melyik feleségét szereti jobban, hiszen a szeA biztosítás őstörténete Az előadás előzetes címe az volt, hogy A biztosítás 2000 éve, de csak a jó hangzás miatt, ugyanis a modem értelemben vett biztosítás csak a XVII. században született meg. Mint előadónk elmesélte: történt, hogy a Temze partján egy kávézóban, (értsd, matrózkocsma) fogadásokat kötöttek a vendégek, hogy a kifutott hajó visszatér-e vagy sem. Az Edvard nevű kocsmáros hosszú évek során megfigyelte, hogy 100 hajóból hányat ér kár az út során. Ebből az információból született az ötlete, hogy a szállíttatok ne utólag osszák meg, mint addig az úgynevezett közös kárt. A veszélyközösség tagjai hozzanak inkább létre előre kockázati alapot, amelyből aztán kifizetik a károkat. Az Edvard nevű kocsmáros hamarosan Londonba költözött, házat vett. Csak a történet végén derült ki, hogy a Lloydsról van szó. rencsétlen éppen azért lett bigámista, mert mindkét asszonyt egyformán szereti.- A biztosításhoz kell-e a humor, vagy a humorhoz, mondjuk életbiztosítás?- Azt hiszem humor mindenhez szükséges, s jó lenne, ha ezt az alapigazságot az élet minden területén felismernék. Nem bohóckodásra, alpári viccelődésre gondolok, hanem optimizmuson alapuló asszociációkat is használó, derűsebb, vidámabb stílust szeretnék látni az élet minden területén. Sokkal könnyebb lenne akkor elviselni a parlamentet, a világot, a benzináremelést. A humor szerintem ősi ösztön, s nem hiszem, hogy van ember, akinek nincs humorérzéke.- Vannak, akiket a népnyelv okkal nevez Savanyú Jánosnak.- Létezik egy embertípus, amelyik elfojtja a humorérzékét, mert azt hiszi, hogy az általa képviselt ügy, eszme, cél ettől lesz komolyabb. Ez persze nagy tévedés, hiszen a történelem nagyjai is bizonyítják, hogy nem így van. Deák Ferenc, vagy Bethlen István nagyon szellemes emberek voltak, akik érthető, könnyed stílusban tudtak szólni létfontosságú, vagy nemzetmegváltó dolgoktól is.- A szakmában sosem okozott gondot, hogy humoristaként közismert ember?- Soha, ezt Peterdi Pali kollégám fogalmazta meg legjobban, mondván, hogy szerencsés ember vagyok, amennyiben a biztosítósok között én vagyok a legjobb humorista, a humoristák között meg a legjobb biztosítós. IHÁROSI IBOLYA Másik planétára költözik az emberiség? Október 14: a Természeti Katasztrófák Napja Fájdalmas forgatókönyvet vázolt hallgatósága elé napjaink egyik kiemelkedő tudósa. A Föld légköre, amely végül is kénsavvá alakul át, szikrázni fog az elképesztő hőségtől. Az emberiség már jóval előtte megfullad, a holttestek gőzzé válnak - az óceánokkal együtt. Az egyetlen és megismételhetetlen „kék bolygó”, a világ- egyetem egyik vörösen izzó sziklatömege lesz! A borzalom eme forgatókönyvét Stephen Hawking vázolta föl. Az 58 éves brit asztrofizikus szerint félő, hogy az emberiség nem éri meg a következő ezer esztendőt. Az Edinburghi Egyetemen tartott előadásában kijelentette: vagy egy végzetes baleset, vagy a Föld egyre aggasztóbb, általános fölmelegedése kioltja az életet a bolygónkon. „Az emberiség csak akkor lenne képes életben maradni, ha átköltözik egy másik planétára.” mondotta. A következő 50-100 évben meg kell találni az emberiség új hazáját, bármennyire tudományos-fantasztikus rémálomnak tetszik is ma még ez a felvetés. A készülő világűr-állomás már ennek a jövőnek az első lépcsőfoka. Előbb csak hónapokig, majd évekig kell megteremteni rajta az élet lehetőségét, mert végül is az üyen mesterséges bolygó lesz az emberiség új hazája.” Friderikusz Sándor nemrég Szegeden, a Csillag börtönben járt. Mindössze két napig tartózkodott a Házban és persze nem elítéltként, hanem Az én mozim sorozat egyik epizódját forgatták a börtön falai között. Friderikusz ugyanis ott szeret forgatni, ahol az emberek élnek.- Egyszer már volt egy műsor, amit úgy hívtak, Az én mozim.- Igen, valamikor 1991 második felében indult útjára a sorozat, még a Magyar Televízió keretein belül. A dokumentum-riport műfajban 6 év alatt valamennyi MTV-s program közül ez volt a legnézettebb. Alkalmanként 3,2-3,8 millió ember nézte. És ami a legjobban esett nekem: a szakma Pulitzer-díjjal jutalmazta. Ez volt akkor 22 esztendős szakmai pályafutásom egyetlen hazai elismerése, igaz, mindjárt a legrangosabbat kaptam.- Véleménye szerint mivel magyarázható ez a siker?- Szép történetek, valóságos mesék sorakoztak benne, valóságos hétköznapi hősökkel, a benne szereplő témák és személyek mindig is itt éltek közöttünk: az asszony, aki Írországba ment férjhez, ott szülte három gyerekét, de férje korai halála jogos kérdésként vetette fel számára az identitás kérdését: magyarnak vagy írnek nevelje gyermekeit; két tizenéves, akik éveken át titokban szerelmeskedtek, mígnem gyereket hoztak a világra, de kilátástalan helyzetükben az újszülöttet egy kapualjban hagyták egy bűnbánó levél kíséretében, azonban lelki- ismeretesen - bár névtelenül - riasztották a mentőket; az asszony, aki menthetetlenül beteg kislánya életét saját kezűleg oltotta ki, a bűn- hődés stációit mesélte el; az alig tinédzserkorú vállalkozó, aki - iskola mellett - napi 8 órát gazdálkodik saját földjén, saját állataival, miközben állandó csempészéseivel a törvényesség és a törvénytelenség papírvékony mezsgyéjét járja át nap, mint nap; a huszonéves fiatalember, aki az idegenlégió kíméletlenségét megelégelve Belgiumban bankot rabolt, hogy utána - a jogos büntetést letöltve - széplelkű költőként álmodjon önálló verseskötetről; egy magyar-belga iwttjgifóflsz Sándor: mozim asszony, aki nyaranta csak azért jár haza Budapestre, hogy a Vörösmarty téren, egy pádon üldögélve egy kézzel írott táblával szólítsa le - egy kis céltalan beszélgetésre - a ráérősen sétálgató- kat; egy férfi, akit lavinaszerűen temettek maga alá állandó köl- csön-ügyletei, mígnem elege lett az adósai előli menekülésből és önmaga jelentette fel magát a rendőrségen. Tanulságos, szép, emberi történetek voltak ezek - emelkedettségünkről és botlásainkról, egyediségünkről és megis- mételhetetlenségünkről.- Miért döntött úgy, hogy most újra megpróbálja?- A honi televíziózás piacosodása az utóbbi 3-4 évben valósággal száműzte a képernyőről az ilyen típusú, értelmes műsorokat. Én pedig mindig kalandvágyó voltam. 18 és 30 éves korom között, még a rádióban, oknyomozó riportokat, portrékat csináltam, csak utána vágtam bele a show- műfajba. Most elérkezettnek látom az időt,'hogy újra megmutassam a komolyabbik arcomat.- Hol tart most „Az én mozim folytatódik”?- Augusztus eleje óta forgatjuk az új epizódokat, ezek, meg vagy további 60-70 téma október 16-tól májusig kerülnek majd a TV2 képernyőjére.- Van kedvence, az új témák közül? Tudom ez kicsit olyan, mintha valakinek a gyerekei közül kellene választania...- Persze, nem lehet egyet sem kiemelni. Megdöbbentő módon azonban már a műsor indulásakor volt egy majdnem hihetetlen találkozásunk. Én az elmúlt 5-6 évben több tucatnyi témát gyűjtöttem be, ha kaptam egy érdekes témájú levelet, eltettem, azzal, hogy majd később ezekből film legyen. Pár hónapja megkeresett egy asszony, akinek - nyugdíjas újságíróként - az a hobbyja, hogy minden hazai és vidéki újságot elolvas és - kéretlenül - „Az én mo- zim”-hoz gyűjt témákat, immáron 10 éve. Archívumát májusban el is hozta nekem. És amikor ki akartam fizetni a lenyűgöző munkát, nem fogadta el a pénzt, mondván: jómódú férje minden kiadását fedezi, mit kezdjen ő a pénzzel. „Akkor ki fogom írni a műsoraim stáblistájára Önt, mint ötletadót” - ajánlottam. Azonban ezt sem engedte a hölgy, mondván megelégszik ő azzal a tudattal, hogy az októbertől látható „Az én mozim folytatódik”-nak ő lesz a névtelen társszerzője, és mi ketten - ő és én - tudni fogjuk, hogy ezt a filmet mi ketten hoztuk össze. Molnár Ferenc: Az ördög Menjünk a színházba be! A Művelődési Központ az idei évadban is törekszik arra, hogy a színház iránt érdeklődő közönség igényeit iielyben, Dunaföldváron kiszolgálja. Amennyire a Művelődési Ház technikai feltételei és anyagi lehetőségei engedik, szeretnék színvonalas előadásokkal szórakoztatni a közönséget. Dunaföldvár Az idei évad első előadását október 17-én, kedden 19 órakor tekinthetik meg az érdeklődők. Ez alkalommal egyik legnagyobb klasszikus színházi szerzőnk, Molnár Ferenc Az Ördög című vígjátéka kerül bemutatásra két felvonásba A zseniális szerző e ritkábban játszott művét a budapesti Új Reneszánsz Színház művészei adják elő. A darab egy olyan férfiról szól, aki ördögien ismeri az embereket és akinek kedvenc időtöltése az olyan játék, amelyben a hús-vér szereplők érzelmeivel szórakozhat. Egy nő azonban szembeszáll az ördöggel. A felszított szenvedélyek és a józan ész küzdelme, a szabad akarat és az elnyomás ellentéte jelenik meg a világhírű szerző művében. Mindez persze amúgy „molnárferencesen”, vígjátéki formában. Ha tehetik, ne hagyják ki az előadást! SZIEGL ERIKA Klasszikus zene és latin dallamok A Daniel Speer Rézfúvós Kvintett szekszárdi fellépése Horváth Zoltán (trombita), Hammer Gábor (trombita), Pétersz Árpád (kürt), Sörfőző Zoltán (harsona) és Maronics Zsolt (tuba). Ők alkotják azt a Daniel Speer Rézfúvós Kvintettet, mely október 16-án, hétfőn 19.30 órától lép fel Szekszár- don, a Művészetek Házában. A tízéves múltra visszatekintő kvintett repertoárja öt évszázad muzsikájából merít. Reneszánsz és barokk művekkel, klasszikus, romantikus, valamint kortárs szerzők darabjaival koncert termekben, templomokban és kastélyokban szerepelnek. Az elmúlt években a számos sikeres hazai hangverseny mellett többször turnéztak Ausztriában és Németországban. A Magyar Rádió és a Magyar Televízió is készített velük felvételeket. A Művészetek Házában tartandó koncert révén a közönség tanúja lehet annak a sokoldalúságnak, mely a kvintettet jellemzi. A már említett klasszikus muzsika mellett ízelítőt adnak a kortárs zenéből, valamint a jazz, illetve a latin-amerikai dallamok sajátos ötvöződéséből - sajátságos, mozgásos, jelmezes, néhol paródikus előadásban. Sörfőző Zoltán egyébként Szekszárdról származik. 1984 óta él Pécsett, ahol a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán tanult, jelenleg pedig zenetanár és az együttest is ő alapította. Sörfőző Zoltán, Hammer Gábor, Horváth Zoltán, Pétersz Árpád, Maronics Zsolt ■
